Hazajöttek, hosszú, fárasztó nap volt ez a mai... - szerdai összefoglaló

Nagyjából egy órája ültem le a gép elé, hogy majd megírom a mai napot, persze előbb olvastam a többieket, majd továbbhaladtam egy eddig nem olvasott blogra és ott ragadtam... a sajátom meg még csak most jön... Pedig inkább aludni kellene, mert gondolom a holnap nap sem lesz sokkal könnyebb, és egyszerűbb, mint a mai.

Az éjszakánk mondhatni jól telt, Livike ébredt fel 0:20-kor, de sejtettem miért - a szagok alapján - úgyhogy gyors tisztába tevés és még 60 ml tápszer után szépen el is aludt, utána már én is aludtam.
Hajnalban 4 óra körül Levikének megint tea kellett, vagyis nem tudom mi kellett, de azt adtam, aludt is tovább. :)

Reggel 7 órakor már mindketten fent voltak, így keltem én is.
Rendbe tettem Őket meg a lakást is, majd hajat mostam, utána már kezdtek türelmetlenkedni, így kivittem a gyerekeket a teraszra az utazóágyba játszani, közben gyümölcs készítés és 9:45-kor már kezdhettem is etetni Őket, mert egyre nyűgösebbek lettek.
10 órára kész is voltunk, na most akkor mit csináljunk még vagy egy órán át, hogy letehessem Őket aludni.... Hintáztak, járkáltattam Őket, majd 10:45-kor irány az ágy 90 ml tápszerrel, mindketten elég álmosak és nyűgösek voltak már addigra (is).

Gyorsan bepaníroztam a rántott húsnak valót, elmosogattam, pakolásztam, vártam, hogy megérkezzen a Nagy Csapat, az idő szaladt.

11:30-kor érkeztek meg. A gyerekek még aludtak. Livike viszont felébredt, mert a Berci olyan éktelen ugatásba kezdett, ahogy Papa betolatott az udvarra a kocsival, és meglátta a gyerekeket, hogy erre egyből felébredt a Lány és hangos sírással adta tudtomra, hogy számára ennyi volt a délelőtti alvás. Kihoztam, szerencsére Levit nem ébresztette fel.
Volt nagy örömködés, ölelgetés, kézről-kézre járás, nem panaszkodhatott Livike. :)
Hirtelen sokan lettünk, újra ismerkednie kellett a gyerekekkel, ráadásul most még egy új személy, akit még nem látott is érkezett...
Hamar megbékült és vigyorgott, dumált, jól elvolt Livike, élvezte, hogy körülötte ugrálnak minimum ketten, de inkább hárman egyszerre.

Kipakoltunk a kocsiból és az utánfutóról is, volt elég nagy nyüzsgés és hangzavar, de Levike aludt, nem zavarta semmi. :) Livi folyamatosan kint volt, a füvön járkált egy szál pelenkában, persze árnyékos részen, már amikor sikerült visszanavigálni a napról. (mindig oda akart menni ahol sütött a nap, ott volt számára érdekes dolog.)

Levike 13 órakor ébredt, akkor is úgy vettem észre, hogy bejöttem a rázókeverékért, mert Livikét megcsípte egy szúnyog. :( Pedig amúgy már nem igazán van itt szúnyog, egy mégis megtalálta, hiába néztem, vigyáztam, nem mindig én voltam Vele, meg amúgyis megcsípte volna biztos.
A lényeg, hogy Levike állt a kiságy sarkában és élénken szemlélődött a nyitott ablakon át, hogy mi folyik kint. Nem úgy nézett ki, mint aki abban a pillanatban ébredt... Ki tudja mióta állt ott egy hang nélkül. :)
Kivittem Őt is, újabb örömködés, újabb felfedezés, hogy ki ez a sok ember. :)
Ő is szaladgált a füvön, játszottak, telt az idő.
Persze izzadtak, persze leültek a fűbe, és persze koszosak lettek.....

Ekkor jött Papa az ötlettel, hogy akkor fürdés a medencében, így ebéd előtt, jobb lesz legalább az étvágyuk. :)
Közben a mi ebédünk is elkészült, próbáltuk összeegyeztetni a dolgot, hogy tudjunk is enni, de a gyerekeket se kelljen a szobába bevinni, mert abból óriási balhé lett volna részükről.
Így először mi ettünk, Apa vigyázta a kicsiket a medencében, bár ott voltunk mi is 2 méterre Tőlük. :) Majd Papa és én gyorsan megettük a kajánkat és vettük is ki a gyerekeket, így ehetett Apa is.
Törölközés, pelus, body, irány az etetőszék!

13:40 volt már ekkor. Azt gondoltam nagyon éhesek lehetnek már, hiszen átlagban 13 órakor mostanában enni szoktak, de egyszer sem hangzott el a bűvös szó (nyaminyami) amíg ettünk. Máskor nem lehet előttük enni, vagy inni, mert rögtön kunyiznak. :))
Gondolkodtam, hogy bontok üveges bébiételt, de aztán a finom, lágy krumplipüréből kaptak, amit mondjuk jobban csak Livike evett, valamint kb másfél szelet rántotthúst is megettek feldarabolva. :)))
A Berci most ebből nem igazán kapott, nem dobálták el. :)
Mégis éhsek lehettek, a sok rohangálás, pancsolás meghozta az étvágyukat. :)

Mivel elég meleg volt a teraszon, bejöttünk. 14:30 lehetett ekkor. (kb, nem tudom.)
Idebent játék, ismét minimum két pesztrával egyszerre. Hajjajj, ha ez még napokig így lesz, meg fogunk őrülni Velük egyedül, max ketten....
Tea ivás, vidámság, jókedv jellemezte ezt az időszakot.
16 órakor tettem le Őket aludni teával és egy kis tápszerrel, választhattak, melyik esik jobban. :) Előtte még Levi egyhuztomra megivott egy adag teát, annyira szomjas lehetett. :) Ja, azt kihagytam, hogy ettünk fagyit is, még mielőtt bejöttünk. Bent az irodában, a gyerekekkel együtt voltunk, pedig én épp örültem, hogy kicsit nyugi van és legalább ki tudom pakolni a cuccokat. Végülis ki tudtam, nagy része úgyis szennyes, holnap azt hiszem menni fog a gép vagy kétszer. :))
Livike kunyizott fagyit, az olvadt részét kapta kiskanállal, de azt a türelmetlenséget látni kellett volna, szinte rákiabált Apára, hogy "na adjad már mit vacakolsz" :))) Valami ilyesmi lehetett, a hangos "NYAMMNYAMM" mögött. :)
Utána jött hozzám is, én is adtam olvadt részt, azt egy elnyújtott "Haaaaammmm"-mal köszönte meg. :)
Levike csak megkóstolta, de nem kérte, ami nem is baj. :)
Ezután jöttünk ki teázni, amit úgy vártak már, hogy Levi már előre feküdt is le a földre, hogy majd iszik, máskor csak a teás üveggel a kezében fekszik
Livike is egyből nekifeküdt, a lábára rá sem állt, ahogy betettem a szobába, már dőlt is el. :)) Pedig ittak már előtte is, de gondolom ez a nagy meleg kivette az erőt és kellett a folyadékpótlás. :)

Következett a 16 órás ágybekerülés, aludtak is 17:20-ig.
Ekkor uzsonna, ami nem nagyon ment... a sajt-sonka-pogácsa kombináció kudarcot vallott, (Berci járt jól....) a rántotthús az megint ment, de jóval kevesebb, mint ebédre. Joghurtot is próbáltam adni, de azt a délután-este folyamán kb 4 részletben ették csak meg....
Mivel ilyen sokan vagyunk (hatan, ha Papa is itthon van) és jut minimum egy ember egyszerre egy gyerekre, sétálgattunk, vagyis sétálgattak, ment a szaladgálás újfent, mi pedig Apával biciklire ültünk és évek óta először elmentünk vásárolni kettesben. Nem nagy élmény, csak furcsa volt, hogy mióta megvannak a gyerekek, együtt még nem mentünk boltba. (meg máshova sem, kivéve most ezt a nyaralást..)
18:15-kor indultunk, csak a CBA-ba mentünk, de kifogunk egy lassú kiszolgálót, pontosabban sokára került elő az eladó, úgyhogy pontosan egy óra múlva értünk haza....
A gyerekek még akkor is kint az udvaron szaladgáltak, szórakztak....
Azért már szinte fürdés idő volt.... Bár próbálták bevinni Őket, de a teraszhoz közelítve is már kezdte Livike a hisztit, így maradtak....
Szúnyog szerencsére nem volt.

Hihetetlen hisztisek lettek mind a ketten. Szerintem már Ők sem tudták miért, de sírtak, nyavalyogtak, nyekeregtek. :(
Papával fürdettünk most is, mert Apa a holnapi ebédet készítette elő (ki akarnak menni horgászni.....- nem volt elég a 10 nap? - és hogy ne reggel kelljen), de itt voltak Brigiék is közben. Livike alig engedte magát megfürdetni, törölni is nehézkesen, de mégis sikerült. Akkorákat ásítozott már a végére. Álmos kicsilányka.... :)) Levike hasonlóképpen viselkedett a fürdés-törlés-öltözés alatt...
20:10-re mindketten ágyba kerültek, nem aludtak persze, de nyugi volt, mehettünk vacsorázni. Hja... már megint enni. Elszoktam már én ettől, hogy együtt leülni az asztalhoz relative sokan és enni. És utána pakolni, mosogatni, jajj. Ebéd után is három konyhában mosogattam.... azt hittem sose végzek. :( (amiből ettünk azt Mamáéknál, itt azokat mostam el, amikből kitettem a maradékot, plusz valahogy terem a mosatlan... hiába csinálom. :(, kint pedig a főzés közben termelődött mosatlant kellett eltüntetnem, bár ott közben volt mosogatva, de mégis maradt pár darab. :( Mindezt negyven fokban, változó vízhőmérséklettel. Van amelyik helyen alig meleg a víz, a másikon forró...:D)
Amíg ettünk persze a gyerekek buliztak a kiságyaikban. Hangoskodtak, viháncoltak, majd Livike részéről ez átment sírásba, Levike sem maradt le, mert miért ne....
Nem folyamatosan, kb 3 percenként egy percig tartott csak, utána csend volt. Na mindegy, ettünk, újfent elmosogattam - most csak egy helyen- majd jöttünk is, ki-ki a saját "helyére" Bár a "nagyok" elmentek 22 óra körül szétnézni a városban, hát én biztos nem mertem volna nekiindulni egy ismeretlen városnak este, sötétben, még ha Szolnokon nem is lehet eltévedni, akkor sem:D Mi már ismerjük, de egy olyan, sőt 2 olyan embernek, akik még sose jártak itt, csak ismeretlen ez is. Ha jól hallottam (Berci által) akkor már vissza is értek. Ha eltévednének majdcsak telefonálnak és kapnak útbaigazítást:)

Egyébként a nagy kiabálásnak és nyekergésnek Livikénél meg volt az oka: szagostermés a pelusban. Csere, 120 ml repeta tápszer és alvás. :) Levike tovább nyekergett, neki nem volt csere, de a repeta igen, és igen, Ő is alszik azóta! Ezek szerint még éhesek maradtak.... Mondjuk amennyit uzsonnáztak, nem csoda.
De a sok új élmény, a "kissé" megváltozott délutáni napirend és program, valamint az újfent dögmeleg igencsak megviselhette Őket.... Talán azért nem aludtak el, csak ilyen nehezen. Mindegy már, ha így marad az éjszaka, akkor nem panaszkodom, csak most már nekem is jó lenne aludnom, mert igencsak hosszú volt a nap, elfáradtam. :(
(egyébként eltelt egy órahossza, mióta elkezdtem ide írni... Annyira nagyon meleg van, hogy többször abbahagytam, ittam vizet, felálltam, járkáltam, mást olvastam, stb... )

Este furcsa volt megint "rendesen" ágyaznom, mármint úgy, hogy kihúzzam az ágyat...
Furcsa volt a mai zajos nap, az elmúlt pár naphoz képest, pedig a gyerekek miatt csendesnek azok sem voltak mondhatóak. :) (A 2 nap nagy részében egyedül voltam Velük, majd délután Papával.) Mégis, csak Velük kellett foglalkozni, a kajálásokat Papával gyorsan letudtuk, vagy egyszerre, vagy külön ettünk, mindenesetre két ember után is kevesebb a cucc, mint hat után. Na nem panaszkodni akarok én, más asszonyok, anyák, nők naponta ezt csinálják. Hát megszokták biztos. :)