Arcfestés-képek, gyermeknap és veteránjármű kiállítás esőben, visszatért az ősz is.. - összefoglaló :)

Napok óta hideg van. Vagy esik az eső és hideg van, vagy csak simán hideg van. Most akkor ősz van vagy tavasz? :( Na majdcsak jobb lesz már, elvégre május utolsó napjait írjuk, júniustól már elvileg nyárnak kellene lennie.. :)

Nézzük, mi is történt mostanság.
Az ovis arcfestés, amiről most mutatom a képeket, május 15-én volt, de a képek most lettek készen. Nem is tudtuk, hogy volt fotózás is, pénteken adta ide az óvónő, hogy válogassunk, melyiket is szeretnénk megkapni. (400 Ft/db áron persze, nem ingyen).
Rólam már tudják, hogy nem tudom ott eldönteni, melyik is legyen, így elhozhattam a képeket, több szem többet lát, nézzék meg a többiek is. :)
Bescanneltem mindet, persze megtehettem volna, hogy visszaadom, hogy köszönjük szépen nem kérünk egyet sem, utána pedig előhívatom a scannelt képeket.. :) Egyrészt nem akartam olyan lenni, másrészt nem tudom, hogy a scannelt képek milyenek lennének előhívva, mert az egy dolog, hogy gépen jó minőségűek, mégis más papíron. Így a 10 képből ötöt kiválasztottunk, azokat ki is fizettem, majd Mamának kell még egy sorozat, ha megtalálják az oviban az indexképeket akkor tudunk utánrendelni is.
Van egy kép, amit még ide sem teszek fel, mert ott szegény Livikém úgy néz ki, mint egy boszorkány.. :) ül valami lengőhintán vagy min, de a háta mögött áll egy másik kislány és a haja belelóg a képbe Livike haja mellé, plusz még a fény is rossz.. szóval az alapban felejtős.. :)
Nézzük tehát a képeket, ne csak beszéljek róla.
(facebookos ismerőseim persze már láthatták... :)  )

Arcfestés az oviban (2013. május 15.)

Haladjunk tovább...
A héten nem volt semmi gond az ovival, Livike kezdett náthás lenni csütörtök körül, szombatra Levike is, vasárnap reggelre én is, nálam mára rosszabb lett, a gyerekek stagnálnak. Méz, tea, sűrű orrmosás és szívás...
Persze a taknyosságnak nem tett jót a vasárnap délelőtti kiruccanásunk sem.
Tényleg vicc, hogy annyira ritkán megyünk a gyerekekkel négyesben valahová, amikor meg mégis, akkor szétázunk.. :( Most pedig ez történt....
Láttam én már itthon, hogy "csúnya felhő" van, de Apa szerint az csak kicsi, nem is arra megy, amerre mi, nem lesz abból semmi, max egy kis zápor. Naja... Olyan "kis" zápor lett, hogy egészen éjszakáig abba sem hagyta, vagy még utána is esett, nem tudom, meg még reggel is szemelgetett..
A gyerekek totál be voltak sózva, muszáj volt menni, hiába nem akartam szándékosan szétázni, mert valahogy sejtettem, hogy az lesz a vége..
Livike már reggel előszedett egy farmert, ami mondjuk egy régi, már kinőtt volt, meg Levike farmer ingjét is felvette, hogy Ő abban akar menni. :) Persze megkerestem a sajátját, mindketten farmerban, pólóban, kapucnis felsőben, mellényben mentek, indulás után kb 10 perccel pedig már az esőkabát is felkerült, mert eleredt az eső.
Begyalogoltunk a Tiszai hajósok terére, ahol a veterán járművek voltak kiállítva, de a díjátadást már nem vártuk meg, inkább indultunk vissza. (Ez a szokásos, minden év májusának utolsó hétvégéjén megrendezett veterán jármű találkozó és túra záróeseménye volt, ezt szokták Mamáék a Veterán klub keretében szervezni.) :))
Hazafelé azért benéztünk a Rózsák terére is, ott volt a gyereknapi rendezvény... dodgemezni szerettünk volna, ha már mindenáron muszáj valamit, azt még én is szeretem.. :) Csak szerettem volna, ugyanis a dodgem épp nem üzemelt, törölgették a pályáról a vizet - esőt -, a többi sergőt pedig alapból hagytuk, mert már nagyon lógott ismét az eső lába.. Addig is szemelt, de olyan igazi, fekete felhő közeledett, ami persze utol is ért bennünket hamarosan. Egy-egy nagy nyalókát azért kaptak a gyerekek, gondolom nem én választottam, Ők akartak olyat... nade egyefene, egyszer van gyereknap, csak épp rendes kaját is kellett volna utána enni, nem azzal jól lakni. Reggel legalább előrelátó voltam, mondtam, hogy addig, amíg jól be nem reggeliznek nem megyünk sehova, ugyanis sejtettem, hogy édesség lesz a vége és utána nem fognak enni.
Hazafelé hogy gyorsabban haladjunk, felváltva vitte Apa a nyakában a gyerekeket, szegény Levikém már úgy el volt fáradva, de én nem tudtam felvenni, mert Őt is meg az esernyőt is fogni, nem beszélve a hatalmas szélről... elég volt magamat "vinni"... persze csere után Livike gyalogolt velem. A végére totál elázott a cipőjük, a nadrágjuk lábszárig volt csurom vizes.
Gyorsan engedtem egy nagy kád meleg vizet, miután beleültek még melegítettünk rajta, hadd járja át Őket.. (ha egyből forró, úgy nem ülnek bele:) )
Jó sokat pancsoltak, főztem teát, adtam mézet is, majd jött Mama és elaltatta Őket... 14 óra is elmúlt már, de szerintem jót tett az alvás mindkettőjüknek ekkore séta és szétázás után. :)

Miután felkeltek is olyan kis bágyadtkák voltak, na mondom kész, jól rátetéztünk a betegség kezdeményre, tuti itthon dekkolás lesz mától, de nem.. reggelre úgy ahogy semmi bajuk, persze több az orrváladék, remélem nem lesz láz vagy fülfájás a vége. :(
Este rendhagyó módon nem fürödtek, minek, amikor délben fél órát fürödtek és még ki sem mentek utána? :)) Gyors áttörölgetés a kényes helyeken Neogranormonos törlővel, pizsoma, fogmosás, orrmosás és irány az ágy. Na persze, ahogy én azt elképzeltem! Mivel a tévében a Madagaszkár 2 volt - Apa kapcsolta oda... - azt meg akarták nézni, de már 21:30 volt, még mindig nem aludtak, hiába volt vége.. majd valahogy 22 óra körül talán sikerült is elaludniuk, közben én is ittam egy Neocitrant, mert éreztem, hogy jön ki rajtam is a nátha - már vasárnap reggel is, szóval nem az eső miatt fáztam meg..  - erre Levike odaállt könyörögni mellém, amikor már azt hittem rég alszik, hogy feküdjek már mellé, mert úgy nem tud elaludni... Na igen, nagyon jól esett kimásznom az ágyból, azt sem tudtam hogy feküdjek egyébként is, hogy minél messzebb legyek a gyerekektől, ne fertőzzem már Őket, hátha nem csak az ő nyavalyájuk költözött belém, hanem más is... Halvány próbálkozásom, miszerint jó lenne, ha én alhatnék a kis szobában egyedül, nem ért célba, bár Apa se különb, Ő is taknyolódik este óta.. Ő mondjuk visszafelé simán ázott, mert az esernyő nálam volt, odafelé négyesben mentünk úgy, hogy Apa és én középen az ernyő alatt, a két gyerkőc meg az esőkabátban a két szélén jött.. visszafelé valahogy nem sikerült összehozni, egyrészt a nyakban cipelés is akadályozott, másrészt nem ugyanazon az útvonalon jöttünk, mint amin mentünk, keskenyebb járdák voltak. :)

Megvolt az új cipőm próbája is, mármint az, hogy mennyire bírja a vizet, egyelőre ötös, nem ázott át, pedig csak enyhén vízálló papírja szerint, amúgymeg ennyit sem vártam tőle, 2900 Ft-os kínai.... Ezt is mire megtaláltam, pff.. volt egy jó kis wink cipőm - tudom, az is kínai, de mégis..- az három évig bírta, ez szerintem nem fogja addig. :)

Na jólvan.. vegyem rá magam a takarításra, pedig tényelg semmi kedvem, ahogy elnézem az időt megint esni fog, pedig az előbb már a nap is sütött... :(
Jövök amikor tudok.

Újabb heti összefoglaló

Megint eltelt egy hét, mióta utoljára írtam. Sok érdemelges most sincs, de azért valamit csak írok, hogy nyoma legyen ennek is. :)

Oviba csak csütörtökig lehetett menni, mert pénteken az óvónők mentek valamilyen értekezletre. Lehetett volna menni összevont csoportba pénteken is, de oda csak az mehet, akinek nagyon muszáj, aki végképp nem tudja megoldani a gyerekfelvigyázást az ilyen napokon.
Szóval pénteken már itthon voltak, hétfőn pedig még itthon voltak a Pünkösd miatt.
Amikor jó idő van, szinte egész nap kint szoktak lenni az udvaron, de amikor esős, mint mostanában is többször, akkor beszorulunk a lakásba, itt pedig szalad minden olyankor... legfőképp a gyerekek, kergetik egymást, rohannak, akkor jó, ha nem együtt játszanak, mert amúgy hamar vita és egymás ütlegelése lesz soron a legtöbb esetben. Néha azért szépen eljátszogatnak együtt is, de az a ritkább.
Gépezés szerencsére már alig van, ha bent vannak se kéredzkednek ide mindig, vagy ha mégis, akkor Levike inkább mesét néz, a már szanaszét nézett Mentőbotokat vagy Állati küldetéseket a YouTubeon. :)))
(Van remény új Mentőbotok részekre, mert megint adják a Minimaxon, egyelőre az első sorozatot, de gondolom utána majd jön a következő is és akkor fel fogják tudni tenni netre is az új részeket.. :)  )
Livike ha ideül akkor legfőképp játszik, van sokféle kicsiknek való játék, egy részét én találtam, de van amit Ő, hiszen egy bizonyos játék végén legtöbbször beajánl a gép valami mást, úgy jut újabb helyekre. Mondjuk többször mondtam már, hogy ha nem látom, nem nagyon kellene bármire rákattintgatnia, mert ezekkel jöhet be a legtöbb vírus, mert "jajjdeszépszínesnézzükmegmiez" vagy mittudomén és már kész a baj. :(

Livike mostanában megint rákapott a színezésre, az igazi, kifestőbe filccel történőre gondolok, nem a gépi játékra.. :)  Alig megy már ki a vonalból, nagyon ügyes! Az óvónők is mondták már, hogy szépen rajzol, lehet, hogy valami művészeti iskolában kell majd gondolkodni az esetében. Jahh.. Levikét meg gépészeti vagy szerelői iskolába adjuk?:D Mert Ő meg szerel, szerel, szerel... Kipakolja Papa szerszámosát és órákig képes ellenni a mindenféle jóval.. :) A kisbiciklijük csengőjét egyedül szerelte le és fel, talán kicsit segített csak Papa a visszatételnél, de ez sem biztos. :)

Livikéből Papa szernt tornásznő lesz. :) Ez úgy jött, hogy a régi hintaágy állványon szépen keresztül tudott menni kézzel, szóval egyik végén felkapaszkodott, van ugye a vízszintes cső olyan 150 cm magasságban kb.. azt megfogja két kézzel és "lépeget" amíg át nem ér a másik végére... :) Ügyes! :)
A pingpongozásban is kitartó mindkettő, bár még nem tökéletesen, de néha bele is tudnak találni a labdába.. :)) Csak ne fújna a szél állandóan, így nem lehet játszani, pedig én is szeretek, igaz csak szépen, lassan, nagyon amatőr módon megy... :)

Szombat délután voltak itt Tündiék (unokatestvéremék Veresegyházról), Földváron voltak a Dédi Mamánál és hazafelé meglátogattak bennünket is.. :) A gyerekek gazdagabbak lettek két nagyon jó társasjátékkal, némi csokival és pillecukorral... :))) A társasjátékok lényegét még nagyon gyakorolni kell, Livikének próbáltam magyarázni, hogy ha dob a dobókockával, akkor ne kapja már el, mutassa meg vagy mondja el, ha felismeri, hogy mennyit dobott, utána a SAJÁT bábujával annyit lépjen, amennyit dobott.. lehetőleg előre, ne vissza és ne kétszer annyit menjen, meg ne dobjon hatszor, ha az épp dobott pöttyök nem szimpatikusak... :)))) Na nem baj, majd belejön... :) Meg én is, mert olvasni kell a szimbólumok jelentését, bizonyos mezőkre ha lépünk akkor van valami szabály.. pl kétszer kimarad, vagy újra dobhat, stb.. :) Ja és nem az olvasással van bajom, hanem az aktív részvétellel, mert ritkán van türelmem így játszogatni... :( Az építőkockákkal is mérgelődök, ha már jó nagy és mégis összeborul az egész... :( A társasjáték egyébként akkor lesz majd jó, ha tényleg fognak tudni a gyerekek is aktívan játszani, nem úgy, hogy én csinálom helyettük is, akkor majd még élvezni is fogom a versenyt... talán. :)

Vasárnap délelőtt Papa tett egy felelőtlen kijelentést, miszerint alvás után majd bemennek a városba! Hű, a két gyerkőc délután 5 percenként nyaggatta Papát, hogy mikor mennek már és stb.. így ha akart, ha nem, menni kellett.. :) Mivel sehol semmi nincsen nyitva vasárnap ünnep révén, hova mehetnének? Fagyizni..! Na mondom szép.. nincsenek Ők ehez hozzászokva. :( Ettek már fagyit, de mindig tálkából, kissé megolvadva... na meg a bölcsiben egyszer tölcsérből. Remélem nem lesz gond, torok- vagy mandulagyulladás. Betegség terén még jók vagyunk, bár Livike tegnap már tüsszögött, ma pedig alig akart felkelni, pedig végig 5 óra 5:30 körül kelt, Levike is legkésőbb 6 órakor már mindig fent volt, most meg persze aludtak volna! :)
Levike felkelt először 5:15-kor, akkor jött mellém, szerencsére még vissza aludt, majd 6:20-kor már nem volt mentség, kelnem kellett nekem is, pedig 7 órakor is elég lett volna. Livike 7:10-kor kelt Levike közreműködésével.. :) Baja amúgy nincs egyikőjüknek sem még, remélem nem is lesz.

Azt hiszem ennyi most, nem jut eszembe semmi, pedig biztos lenne még olyan, amit le tudnék írni. Ha rögtön írnám, amikor történik még el sem felejteném... :)

Az elmúlt hét röviden

Hétfőn délután volt az oviban az Anyák napi ünnepség, vagy nem is tudom minek nevezzem, mert műsor az nem volt... Több helyen olvastam, no meg már régebben is hallottam, hogy az ovis Anyák napján "kötelező" sírni, de legalábbis elérzékenyülni, örök emlék, stb... Hát, azt hiszem, ha nem az igazi Anyák napja után lett volna, meg ha már május elején is nem azt a két versikét mondták volna itthon is ha kell, ha nem, talán még meg is hatódom, de így? Egyébként amikor legeslegelőször mondták el, még az igazi ünnep előtt jó egy héttel, akkor majdnem sírtam, hogy milyen ügyesek... Utána ugye volt az itthoni ünnep, Mamának, Dédiknek versmondás, majd jött az a bizonyos ovis megemlékezés. Érkezési sorrendben, ahogy mentünk a gyerekekért a szokásos időben, sorban bement egy-egy anyuka, a gyerek elmondta a verset és kész. Nálunk is így volt, csak egyszerre mondták mindketten.. :) Ajándékot is kaptam, ami egy papírból kivágott virág volt, amit a gyerekek saját kezűleg festettek ki, közepén egy muffinpapírral, amiben volt két db szív alakú Milka csoki. :) Az egyiket én adtam a gyerekek szájába, a másikat pedig Ők az enyémbe.. :) Az óvónők jót mosolyogtak, mert még az első csokit sem érkeztem megenni, Levike már nyomta is a számba a következőt.. :) Azért persze megdicsértem Őket, ügyesek voltak! Meglepődni és meghatódni sajnos akarattal nem tudok... de azért szépek voltak.. :))

A hét többi napján nem volt semmi különös, délután szinte mindig az udvaron voltak fürdés időig, betegség jelenleg nincsen, nagyon minimális orrváladék, de elég reggel-este mosni-szívatni. Még mindig fura, hogy nem folyik az orruk állandóan.. :) Nem mintha hiányozna! :)

Szombaton már olyan jó idő volt, hogy félmeztelen voltak a gyerekek kint, nagyon remélem, hogy nem fáztak meg, bár meleg volt, de akkor is... még így idén nem voltak.

Vasárnapra már elromlott az idő, délután tudtunk csak kimenni, akkor is hosszú nadágban, kapucnis felsőben... mára teljesen lehűlt az idő, hideg van, szemel az eső, remélem a fagyos szentek elmúlásával visszatér a nyár is! :)

Régóta téma a szúnyogháló kérdés, hogy milyet, mennyiért, honnan, mikor...
Namost addig nem jutottam el, hogy konkrét ajánlatokat kérjek cégektől, mert Papa megelőzött, ugyanis volt még szegőléc, amit az ablakokhoz hoztak építkezéskor, így az bőven kiadta a három ablakunkra való szúnyogháló keretét. Hálót persze venni kellett, de a faanyag már adott volt, festeni, lekezelni nem kellett, mert már le volt! Papa le is vágta méretre a keretnek valót, egyet - a gyerekek szobájára valót - össze is rakott, sajnos elfogyott a tűzőgép kapocs, meg a hirtelen fellelt kb 4 db kis tűzőgép mind úgy gondolta, hogy nem akar engedelmeskedni, úgyhogy egy szúnyogháló épp készen lett, fel is lett rakva csavarokkal, télire le lehet majd szedni, ilyen szinten lett mobil. :) Így végre a nagy melegekben majd lehet nyitott ablaknál aludni, ha csak bukóra is, de úgy lehet hagyni, nem jönnek be majd a szúnyogok! :))
Most már a folyosó ablakaira kellene kitalálni valami árnyékolást, roló vagy függöny formájában, természetesen nem ártana azt is minél olcsóbban megúszni, mert ha tavaly csak a gyerekszobába a sötétítő, az áttetsző függöny és a karnis 36.000 Ft volt akkor ide, ami vagy háromszor olyan hosszú felület, mennyi lenne? :(( Az addig oké, hogy elég lenne csak sötétítő is, este fontos, hogy ne lehessen belátni, meg majd amikor meleg lesz, akkor, hogy hűvöst tartson idebent. Elég sokat fogott már a gyerekeknél tavaly is.. :)
A roló - vagy roletta - nekem jobban tetszene, de mivel egyedi méretűek az ablakok, biztos, hogy csak csináltatni lehetne és akkor jóval drágább, mint a gyári... :(
Na majd lesz valahogy.

Pénteken elő lett véve a pingpongasztal is, sajnos kicsit megette az idő, hiába volt letakarva, mégiscsak kint volt évekig az udvaron, de azért még lehet rajta játszani... :)) Egész jól el lehet vele tölteni az időt, ha pedig a gyerekek is úgy akarják, hogy szedik a labdát, akkor még jobb! :D Legtöbbször persze beállnak az útba és akkor még azt is figyelni kell, hogy nehogy kapjanak egy taslit az ütővel, meg nehogy rájuk lépjünk... :))
Papa rögtönzött egy kis pingpongasztalt Nekik is, a két kisasztalukra rátett két nagy szekrényajtót.. :))))
Volt olyan hosszú, mint a nagy asztal, csak keskenyebb.. :)) Levike egyébként inkább vasutast játszott az ütővel.. feltartotta, hogy szabad menni, vagy sem... :) Az sem baj, hogy a kék-sárga ütő volt Nála, pedig lett volna piros is.. :))))

Azt hiszem most ennyi az irományom, jövök ha van valami, vagy csak bejelentkezni, mint most is.. :)

Anyák napi ovis képek. :)

Ezt a két versikét tanulták a gyerekek Anyák napjára az oviban, persze már május elsején is mondogatták.. :))

"Anyukám, anyukám találd ki,
hogy az én kincsem ugyan ki.
Ki más is lehetne, ha nem Te,
ültess gyorsan az öledbe!"

"Szívem mint egy kis óra,
szeretet a rugója.
Mindig csak azt ketyegi,
Édesanyát szereti."

Az utóbbinál úgy mondták vasárnap, hogy "Édes Mamát" meg "Édes Dédit", mikor kinek kellett.. :)))

Készültek képek is, de nem jól volt beállítva a fényképező, így szinte egy sem jó, meg alapban idétlen fényviszonyok voltak, úgyhogy most csak az ovis képeket mutatom.

Anyák napi fényképezés az óvodában.(2013. május 6.)

Levike meggyógyult, Majális, Anyák napja, Papa szülinapja - gyors összefoglaló. :)

Először is Papának ma van a születésnapja, ezért itt is nagyon boldog születésnapot kívánunk Neki, bár tudom, hogy nem olvassa a blogot.. :) Az ünneplés megvolt vasárnap az Anyák napjával együttesen. :)
Nade haladjunk sorban:
Mint már írtam, Levike rendbe jött, az orrából még jön szíváskor némi váladék, de legalább már nem folyik lépten-nyomon az orra, furcsa is, hogy nem kell utána rohangálnom egyfolytában, hogy nézzem, folyik-e, kell-e fújni az orrát. Azért persze meg szoktam nézni/kérdezni időnként. :)

Május elsején Mamáékkal mentek ki a ligetbe, túl sok minden nem volt, azt mondják, de kaptak mindketten sapkát, Levike egy verdásat nézett ki ami baseball sapka, Livike pedig egy nyári kalapszerűt kapott, ami persze rózsaszínes-fehéres színvilágú. :) Lett még nagy buborékfújójuk, olyan, mint egy kard.. :D, Levike kapott egy verdás kisautót, ha bekapcsoljuk zenél és megy, ha pedig nekimegy valaminek akkor irányt vált.. namost kivételesen töredéke volt az ára a boltinak, később láttuk azt hiszem a Müllerben, hogy totál ugyanaz a kocsi milyen drága.. :) Livike hercegnős kártyát kért... Ez volt a vásárlás része, voltak dodgemezni is meg azt hiszem még valami más sergő féle dologban is... Ettek lángost és vattacukrot is. Kész vagyon már egy május elsejei néhány óra is gyerekekkel. :(( Jók voltak, ügyesek voltak, hát persze, nem voltam ott, olyankor jók! :)

A maradék két napot az oviban rendesen eltöltötték, nem volt semmi gond.

Pénteken este felé Livike fájlalni kezdte a bal fülét.. jajj mondom nemááááár! Volt egy kis láza is. A fájdalmat amúgy nem igazán tudtuk eldönteni, hogy igaz-e, mert amíg Levike lázas volt és kapta a Nurofent, Livike is folyton ott nyafogott, hogy Neki is kell, néha adtam 1 ml-t, hogy befejezze, de alapban ugye azt tanítjuk, hogy a gyógyszer nem játék és nem csemege, csak azért mert a másik kap, nem kell Neki is!
Szóval megkérdeztem akkor este Livikét, hogy csak azért mondja-e hogy fáj a füle, mert Nurofent akar? Azt mondta, hogy igen.. :) Valami mégis lehetett, mert a hőemelkedés jelez valamit, meg elég csúnyát töröltem a füléből kb már két nappal azelőtt is, de nyomásra nem volt érzékeny, azért kapott éjjelre gyógyszert, hogy vigye a gyulladást kifelé még idejében, meg sót is tettünk rá. Nem is volt gond, szombaton hajnal 4-kor volt még valami láz féle, 37,2-t mértem, de szerintem nem jól, mert annál melegebbnek éreztem, kapott gyógyszert, szintén gyulladáscsökkentés miatt, meg akkor is fájlalta kissé a fülét, de most a másikat.. pff..
Szombaton már nem volt baj, folyton kérdezgettem, hogy fáj-e, néztem, hogy melegszik-e, elejét akartam venni egy esetleges újabb magas láznak. Éjszaka is rendben volt, este nem is kapott gyógyszert, mert annyira hidegnek éreztem, hogy féltem, hogy kihűl, ha adok... nem fájt semmi éjszaka sem, vasárnap sem. Láz sem volt, az orrából sem jön semmi még szíváskor se nagyon. Ezt sajnálom, mert tuti van benne, csak nem jön ki, és az rossz, mert akkor megy a fülére vagy a tüdejére.. Vagy csak már nekem fura, ha egyszerűen nem taknyos? :D
Sokat voltak levegőn, pénteken sajnos a szélben, esőre hajló időben is és bár be volt dugva a füle mindkettőnek vattával, lehet, hogy akkor fújta meg a szél és azért volt az a fájdalom. Nagyon remélem, hogy nem lesz komolyabb, nem hiányzik több hétnyi fülfájós-felszúrós kaland megint. :((

Vasánap reggel Papa elhozta a két Dédi Mamát, ebédre Mama spárgakrémlevest készített, Papa pedig bográcsban csirkepörköltet... :) Ez volt az ünnepi ebéd. :))
Volt Anyák napi köszöntés, a gyerekek ügyesen elmondták a verseket, igaz, hogy azt amit elvileg nekem kellett volna, azt a Dédiknek mondták, a másikat meg nekem, de nem baj, aranyosak voltak. :)
Nem is tudom hogy gondolták az oviban, hogy majd hétfő délutánig titokban maradhatnak a versek? Ugyanis az lesz, hogy ma amikor megyünk értük, mindenki ahogy odaér bemegy a gyerekével meg az óvónővel a csoport szobába, ott elmondják a versikét és jól van. Nem ám, hogy közös műsor, mint a bölcsiben meg mindenhol máshol, nem ám, hogy mondjuk péntek délután, nem Anyák napja után, amikor tuti, hogy már mindenki elmondta otthon is.. :)) Na nem baj, azért majd örülünk így is. :))

Pár napja mondogattam már a gyerekeknek, hogy mi lesz vasárnap, jönnek a Dédik meg Papának is szülinapja lesz.. erre Livike rögtön megragadta a lényeget és közölte, hogy:" én nagyon szeretem a tortát!" :D
Elénekelték Papának a Halász Judit-féle Boldog szülinapot dalt, közben ment eredetiben a telefonomról a youtube-ról, úgy nagyjából még a versszakok is mentek a gyerekeknek, nem csak a refrén.. :)

Mamáék 15 órára színházba mentek - rég megvolt a jegy már -, úgyhogy igyekezni kellett, a Dédik addig itt voltak, majd amikor Mamáék végeztek akkor vitték haza a két Dédit...

A gyerekeket alig tudtuk 19:50-kor beimádkozni az udvarról, pedig hajmosás is volt soron, meg ugye reggel ovi, időben kell kelni. Ezzel amúgy nincs gond továbbra sem, mármint a koránkeléssel, mert 6 óra- 6:30-nál tovább sajnos nem alszanak, akár hétvége van, akár nem. :( Előnye, hogy hamar kész vagyunk reggel oviba menetre, bár ma pl hiába keltünk korán, mégis 8-ra értünk be. A tévé a hibás, mert bekapcsolták és nem voltak hajlandók addig mosakodni meg reggelizni jönni, amíg meg nem néztek három mesét a Minimaxon. Az öltözködés volt az egyetlen, amit közben meg tudtunk oldani.

Kész vannak az ovis fényképek, majd felteszem mindjárt Őket.. Mamának meg a két Keresztanyának szerkesztettem rá keretet meg feliratot, azt is feltöltöm, de az alap kép az ugyanaz... :)

Az idő olyan borús, esőre álló, néha szemelget, de amúgy meleg van, vagy fúj a szél, mikor milyen, összevissza nemjóidő. :(

Ma megint úgy jártam, mint már többször, hogy annyi mindent kellene csinálni, hogy a végén semmire nem jutok, nincs hozzá kedvem. :( Porszívózni nem tudok, mert Apa itthon van és tévézik meg néha alszik is, miután délelőtt permetezett majd jól bekajált... :)
Vasalni azt tudnék, csak hozzá kellene fogni... Felsöpörtem, a konyhát rendbetettem és kb ennyi is eddig amit csináltam. :( Pedig mondtam is tegnap, hogy ma mindent meg kellene csinálni, mert mi van, ha Livikének fájni fog a füle, - mikor ha nem oviban? - és akkor utána megnyerem itthonra a hétre... hetekre.
Nem telefonáltak, úgyhogy ezekszerint rendben volt a Lány. Amúgy reggel amikor be kellett menni mindketten olyan bújósak voltak, ezerszer elköszöntek, nyávogtak, de nem sírtak.. Levike akkor ilyen, ha beteg lesz, meg ha front van. Remélem most az utóbbi az igaz, az esős nyomott időt nagyon nem szereti.

Ennyi lenne egyelőre, jövök amikor tudok. :)