Akinek csak egy gyermeke van, az tudja milyen az, hogy kézen fogja és mennek a városba sétálni, vásárolni, nézelődni. Mivel nekünk ikreink vannak, ezt kevés kivételtől eltekintve - pl beteg volt valamelyikőjük és orvoshoz mentünk - nem igazán tudtam eddig, hogy milyen érzés, mindig kettőre kell figyelni, még akkor is, ha nem egyedül megyünk, hanem ott van pl Apa. (vagy Mama, vagy Papa)
Szombaton viszont úgy döntöttünk, hogy a kis négyes csapatunk a piacnál ketté válik és úgy megyünk tovább. :) Apa Levikével piacozott, mi pedig Livikével mentünk tovább, hogy végre Neki is vegyünk cipőt, a múlt héten ugyanis csak Levikének kaptunk, de a helyzet már nem tűrt halasztást, a Lány cipője ugyanis szó szerint kilyukadt a hét végére. :( Abban már nem hogy oviba, de sehova nem tudott már menni, a hócsizma meg ugye még korai, tehát így vagy úgy, cipő kellett. Nem gondoltam, hogy ennyire nehéz lesz a dolog. Livike nagyon jól viselkedett, jött szépen kézen fogva, ahol lehetett, ott ment magától, nem fogtam, de nem is szaladt el, szépen szót fogadott. Kétszer vágta be a durcát, mert nem vettünk csecsebecsét meg játékot, de olyankor mindig közöltem vele, hogy na akkor szia, én megyek, majd hazajössz, ahogy akarsz. Ekkor mindig jött is egyből utánam. :) Megbeszéltük, hogy miért jöttünk, cipőt nézünk, nem játékot, nem kopogós cipőt, nem csilivili hülyeségeket. Ez kell, erre van pénz és kész. Múltkor kaptak a Deichmannban játékot, most nem lesz ilyesmi. Egy zacskó kukit azért vettem, ami jó ötletnek is bizonyult, mert legalább nem mászkált el a boltokban sem, nem szóródós, így nyugodtan ehette bent is. Bár azért, hogy az eladók hallják, mindig nyomatékosan megkértem, hogy most tegye el, majd eszi tovább, ha kimentünk, persze nem tette el, én meg hagytam.. :))))
Bejártuk amit be lehetett a belvárosban. Két kínait a Centrum mellett, akkor a Centrumot, ami szintén félig kínai, majd egy harmadik kínait a Pelikán szálló tetején, majd egy nem kínait, a Ficánkát, majd újra a buszpályán a Deichmannt, hátha múlt hét óta jött már Livikére való cipő, de sajnos nem. :( Egyikben se találtunk semmit, vagy kicsi volt, vagy nagy, de inkább úgy általában még nem is nagyon volt olyan cipő, ami azért még nem csizma, de kicsit magasabb szárú, meleg, de nem bundás, hogy jó legyen addig, amíg nem kell a hócsizma. Így elmondhatjuk, hogy sétáltuk egy nagyot, de az amiért mentünk végül nem lett. :(
Mivel még múlt héten mondták, hogy a Szandai réten lévő Deichmannban van 26-os abból a cipőből, ami jó lett volna, utolsó mentsvárként délután oda is kimentünk. Persze oda már Mamával autóval, a két és fél órás gyalogolás után nem vállaltam volna be Livikével még egy hatalmas gyaloglást, a buszok fene tudja hogy járnak, de konkrétan oda nem is megy, bár régen létezett a Cora járat, de fogalmam sincs, hogy mióta a Cora Auchan lett, mi lett a busszal. (Azon a területen több üzlet van, Auchan, Media Markt, Praktiker, Obi, Family center, abba van többek között a Deichmann és a Müller is meg még pár üzlet. Csak az a baj, hogy a város szélén van, biciklivel is több, mint fél óra, bár én nem száguldozom..:D )
Tehát kocsiba be, Mama Levikével kint maradt, mi pedig Livikével bementünk, volt is szerencsére 26-os a kinézett cipőből, jó is lett, bár Mama szerint biztos, hogy nagy... Hát ha a 25-ös kicsi volt még Levikének is, akkor ennek jónak kell lennie. :) Végre ez a teher is lement a vállamról, no meg összesen kb 20.000 Ft. a kártyámról a múltkori két csizma, Levike cipője meg most Livike cipője miatt. :( Nade meg kell venni, nem tudok mit tenni.
Ahhoz képest, hogy délelőtt nagyot sétáltunk és szinte egész délután az udvaron voltak a gyerekek, este nagyon rosszak voltak, rohangáltak, Levike csatakosra izzadt, úgyhogy még hajat is kellett neki mosni. Este szerencsére 20:30-kor már aludtak. :)
Ma 10 óra körül kinéztem a börzére, ami a Kodály iskolában volt, nincs messze biciklivel sem. Sajnos nem találtam sok mindent, Livikének két nadrágot meg egy pulcsit sikerült vennem, de ezekből a két nadrág még hosszú. :( Levikének sajnos semmit nem találtam, ami miatt pityergett is egy sort, most vehetek Neki üzletben valami ruhát, hogy megnyugodjon....
Mivel egész éjjel esett az eső, minden csupa sár, még ki se nagyon lehet menni, mert úgysem maradnak meg a járdán... :(
Az oviban amúgy rendben volt minden a héten.
Most ennyi, megyek mert megint beindultak...
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: séta. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: séta. Összes bejegyzés megjelenítése
2013. október 13., vasárnap
2013. október 8., kedd
Levike két keréken biciklizik - meg még ami eszembe jut. :)
Februárban, a negyedik születésnapjukra kapták meg a gyerekek a bicikliket. Ezt már tudjuk. :) Volt kitámasztó kerék is rajta, igen, volt. Leamortizálták, az utóbbi időben már csak a Levi biciklijén volt, azon is felemás.. :) Eltörtek a kitámasztó kerekek, voltak kisérletek a két keréken történő haladásra, de nem nagyon jött össze egyikőjüknek sem, még inkább Livikénél volt az, hogy hajtott párat, de rövidesen elvesztette az egyensúlyát. Seprűnyéllel is próbálkoztunk, de az inkább Papának volt sport, mert futhatott a gyerekekkel, elengedve elestek volna. Mivel nem nagyon volt sikerélmény, vagy két hónapja nem is próbálkoztak.
És most itt az áttörés! Az oviban van pár kis bicikli, kisebb is van, mint az övéké... Tegnap Levike sokat gyakorolt azon az oviban, leért a lába, csak úgy haladt, mint a futóbiciklivel, tehát nem hajtotta. Egy valamivel nagyobb kislány büszkén mutatta, hogy Ő már tud hajtani is. Gondolom ez is, meg a saját magának való megfelelési kényszer miatt is, ma gyakorolt, és amikor mentünk értük azzal fogadott, hogy bizony most már tudja hajtani is! :) Itthon alig várta, hogy átöltözzön és megmutathassa új tudományát az itthoni bicilkin. :)
Még bizonytalanul, de igenis hajtja! Néha borul, szerencsére eddig "jól", nem ütötte meg magát. :)
Livikét is biztattuk, hogy próbálkozzon, de Ő még fél... mondtam, hogy gyakoroljon futóbicikli módban az oviban, hogy jöjjön meg az egyensúly érzete meg a bátorsága. :)
Szóval így állunk. Tudom, írtam már, hogy két keréke mennek, de ez az volt, amit az elején írtam, hogy próbálták, de fel is adták a sikertelenség miatt. Én persze parázok, hogy jajj, el ne essen, jajj, meg ne üsse magát, mi van, ha nem tudom elkapni. Hát akkor lesz egy-két plezúr, nekem is volt annakidején.... Tudom, mondani könnyű, mégis nagyon féltem mindkettőjüket. :)
Egyébként az oviban rendben van minden, hétfőn voltak a MŰV-Házban vasútmodell kiállításon, nagyon tetszett Nekik. :)
Vasárnap négyesben begyalogoltunk a Deichmannba (Buszpályaudvar) és vettünk télre csizmákat, amik valójában hótaposó jellegűek, és mint kiderült a pénztárnál, nem vízállóak! Hát ez nem semmi! Venni kellett hozzá impregnáló spray-t.... na majd meglátjuk, mennyit fog érni rá. :(
Levikének vettünk még egy magasabb szárú cipőt is, mert ami van cipője konkrétan lyukas... Az a ro..dt motorozás az oviban! Itthon soha nem motorozott benne, csak ott tette tönkre! :((
Livikének sajnos nem volt.. pedig Neki is kellene, az övé még csak félig van kilyukadva....
Persze van marketing fogás abban az üzletben... mert ugye a gyerekcipők mellé kell tenni ilyen egy-két ezer forintos hülye játékokat, hogy a gyerek addig könyörög úgyis, amíg meg nem vesz a szülő valamit. :(((
Livike egy nagyon gusztustalan anyagú krokodilt választott, olyan igazán "fujj, rossz megfogni" típus.. :))
Levike egy transformers robotot, amiből autó lesz, az összes közül ami van már Neki, ez a legkönnyebb, nem kell szétszedni, simán át lehet hajtogatni, még nekem is sikerül. :D
Tegnap Apával közösen ablakot pucoltunk, azért szerencsém van Vele, mert segít, sok az ablak, a külső részét mindig Ő pucolja. :)) Utána takarítottam és főztem is, a vasalás maradt még... ma is főztem, nem volt kedvem vasalni. :(
Jó idő van az utóbbi napokban, maradhatna ilyen egész télen. :) Reggel mondjuk hűvös szokott lenni, nekem is kell a nagykabát meg a csizma, de később már elég a kis bőrdzseki meg a cipő is.. :))
Még szeptember végén megcsináltam a horgászvizsgát. :) Másfél hétig idegeltem Apát, merthogy készültem, tanultam, esténként mondtam, mit tudok, kérdeztem, jó-e, stb.. már hülyét kapott tőlem.. :)))
A jövő évi trapis horgászversenyre ugye gyakorolnom kell, ahhoz viszont muszáj lesz engedélyt kiváltani, aminek feltétele a vizsga megléte... Szerencsére rendes volt a srác a horgászboltban, - ők is jogosultak vizsgáztatni - , könnyű tesztet adott, tulajdonképpen a fajlagos tilalmi időket és a méretkorlátozásokat kérdezte csak meg két hal jellemzőit, azt nem is tudtam, a többit igen. :)))
Egyébként januártól borul az egész rendszer, méret és fajlagos tilalom szerint is, totál új lesz.. szerencsére még nem azt kérdezték, sőt nem is tudtak róla, csak én ugye a neten megtaláltam az új törvény mellékleteként. :)
Szóval halat felismerni még mindig nem tudok, bár amikor Apa múlt héten kiment horgászni és fogott egy csomó fajta keszeget, akkor a kárászt simán felismertem közöttük. :)) Azt nagyon megjegyeztem az egyik leírásból, amikor a ponty jellemzőit taglalták, hogy ez meg az van, és van négy szál bajusza a kárásznak meg egy sem, ez az egyik legfőbb különbség közöttük. :))
Tehát jövőre válthatok engedélyt, valami olcsóbb lenne jó, gyakorlásra nem kell nekem összterületi meg ilyenek... :) Úgy gondolom, hogy ha saját erőmből horgászok majd a trapis versenyen és nem nyerek, akkor is jobb érzés lesz, mint ez a győzelem, amihez igazán sok közöm nem volt. :( Fárasztás és ennyi, mondjuk az jó volt, nem tagadom. :))
Na jól van, megyek is, lassan jön az este, vacsora már volt, bár a gyerekeket ismerve még fognak enni, utána fürdés és remélhetőleg hamar alvás... Levike ma sem aludt az oviban, így nagyobb az esély, hogy gyorsabban el fog aludni este.
Jövök ahogy tudok. :)
És most itt az áttörés! Az oviban van pár kis bicikli, kisebb is van, mint az övéké... Tegnap Levike sokat gyakorolt azon az oviban, leért a lába, csak úgy haladt, mint a futóbiciklivel, tehát nem hajtotta. Egy valamivel nagyobb kislány büszkén mutatta, hogy Ő már tud hajtani is. Gondolom ez is, meg a saját magának való megfelelési kényszer miatt is, ma gyakorolt, és amikor mentünk értük azzal fogadott, hogy bizony most már tudja hajtani is! :) Itthon alig várta, hogy átöltözzön és megmutathassa új tudományát az itthoni bicilkin. :)
Még bizonytalanul, de igenis hajtja! Néha borul, szerencsére eddig "jól", nem ütötte meg magát. :)
Livikét is biztattuk, hogy próbálkozzon, de Ő még fél... mondtam, hogy gyakoroljon futóbicikli módban az oviban, hogy jöjjön meg az egyensúly érzete meg a bátorsága. :)
Szóval így állunk. Tudom, írtam már, hogy két keréke mennek, de ez az volt, amit az elején írtam, hogy próbálták, de fel is adták a sikertelenség miatt. Én persze parázok, hogy jajj, el ne essen, jajj, meg ne üsse magát, mi van, ha nem tudom elkapni. Hát akkor lesz egy-két plezúr, nekem is volt annakidején.... Tudom, mondani könnyű, mégis nagyon féltem mindkettőjüket. :)
Egyébként az oviban rendben van minden, hétfőn voltak a MŰV-Házban vasútmodell kiállításon, nagyon tetszett Nekik. :)
Vasárnap négyesben begyalogoltunk a Deichmannba (Buszpályaudvar) és vettünk télre csizmákat, amik valójában hótaposó jellegűek, és mint kiderült a pénztárnál, nem vízállóak! Hát ez nem semmi! Venni kellett hozzá impregnáló spray-t.... na majd meglátjuk, mennyit fog érni rá. :(
Levikének vettünk még egy magasabb szárú cipőt is, mert ami van cipője konkrétan lyukas... Az a ro..dt motorozás az oviban! Itthon soha nem motorozott benne, csak ott tette tönkre! :((
Livikének sajnos nem volt.. pedig Neki is kellene, az övé még csak félig van kilyukadva....
Persze van marketing fogás abban az üzletben... mert ugye a gyerekcipők mellé kell tenni ilyen egy-két ezer forintos hülye játékokat, hogy a gyerek addig könyörög úgyis, amíg meg nem vesz a szülő valamit. :(((
Livike egy nagyon gusztustalan anyagú krokodilt választott, olyan igazán "fujj, rossz megfogni" típus.. :))
Levike egy transformers robotot, amiből autó lesz, az összes közül ami van már Neki, ez a legkönnyebb, nem kell szétszedni, simán át lehet hajtogatni, még nekem is sikerül. :D
Tegnap Apával közösen ablakot pucoltunk, azért szerencsém van Vele, mert segít, sok az ablak, a külső részét mindig Ő pucolja. :)) Utána takarítottam és főztem is, a vasalás maradt még... ma is főztem, nem volt kedvem vasalni. :(
Jó idő van az utóbbi napokban, maradhatna ilyen egész télen. :) Reggel mondjuk hűvös szokott lenni, nekem is kell a nagykabát meg a csizma, de később már elég a kis bőrdzseki meg a cipő is.. :))
Még szeptember végén megcsináltam a horgászvizsgát. :) Másfél hétig idegeltem Apát, merthogy készültem, tanultam, esténként mondtam, mit tudok, kérdeztem, jó-e, stb.. már hülyét kapott tőlem.. :)))
A jövő évi trapis horgászversenyre ugye gyakorolnom kell, ahhoz viszont muszáj lesz engedélyt kiváltani, aminek feltétele a vizsga megléte... Szerencsére rendes volt a srác a horgászboltban, - ők is jogosultak vizsgáztatni - , könnyű tesztet adott, tulajdonképpen a fajlagos tilalmi időket és a méretkorlátozásokat kérdezte csak meg két hal jellemzőit, azt nem is tudtam, a többit igen. :)))
Egyébként januártól borul az egész rendszer, méret és fajlagos tilalom szerint is, totál új lesz.. szerencsére még nem azt kérdezték, sőt nem is tudtak róla, csak én ugye a neten megtaláltam az új törvény mellékleteként. :)
Szóval halat felismerni még mindig nem tudok, bár amikor Apa múlt héten kiment horgászni és fogott egy csomó fajta keszeget, akkor a kárászt simán felismertem közöttük. :)) Azt nagyon megjegyeztem az egyik leírásból, amikor a ponty jellemzőit taglalták, hogy ez meg az van, és van négy szál bajusza a kárásznak meg egy sem, ez az egyik legfőbb különbség közöttük. :))
Tehát jövőre válthatok engedélyt, valami olcsóbb lenne jó, gyakorlásra nem kell nekem összterületi meg ilyenek... :) Úgy gondolom, hogy ha saját erőmből horgászok majd a trapis versenyen és nem nyerek, akkor is jobb érzés lesz, mint ez a győzelem, amihez igazán sok közöm nem volt. :( Fárasztás és ennyi, mondjuk az jó volt, nem tagadom. :))
Na jól van, megyek is, lassan jön az este, vacsora már volt, bár a gyerekeket ismerve még fognak enni, utána fürdés és remélhetőleg hamar alvás... Levike ma sem aludt az oviban, így nagyobb az esély, hogy gyorsabban el fog aludni este.
Jövök ahogy tudok. :)
2013. május 27., hétfő
Arcfestés-képek, gyermeknap és veteránjármű kiállítás esőben, visszatért az ősz is.. - összefoglaló :)
Napok óta hideg van. Vagy esik az eső és hideg van, vagy csak simán hideg van. Most akkor ősz van vagy tavasz? :( Na majdcsak jobb lesz már, elvégre május utolsó napjait írjuk, júniustól már elvileg nyárnak kellene lennie.. :)
Nézzük, mi is történt mostanság.
Az ovis arcfestés, amiről most mutatom a képeket, május 15-én volt, de a képek most lettek készen. Nem is tudtuk, hogy volt fotózás is, pénteken adta ide az óvónő, hogy válogassunk, melyiket is szeretnénk megkapni. (400 Ft/db áron persze, nem ingyen).
Rólam már tudják, hogy nem tudom ott eldönteni, melyik is legyen, így elhozhattam a képeket, több szem többet lát, nézzék meg a többiek is. :)
Bescanneltem mindet, persze megtehettem volna, hogy visszaadom, hogy köszönjük szépen nem kérünk egyet sem, utána pedig előhívatom a scannelt képeket.. :) Egyrészt nem akartam olyan lenni, másrészt nem tudom, hogy a scannelt képek milyenek lennének előhívva, mert az egy dolog, hogy gépen jó minőségűek, mégis más papíron. Így a 10 képből ötöt kiválasztottunk, azokat ki is fizettem, majd Mamának kell még egy sorozat, ha megtalálják az oviban az indexképeket akkor tudunk utánrendelni is.
Van egy kép, amit még ide sem teszek fel, mert ott szegény Livikém úgy néz ki, mint egy boszorkány.. :) ül valami lengőhintán vagy min, de a háta mögött áll egy másik kislány és a haja belelóg a képbe Livike haja mellé, plusz még a fény is rossz.. szóval az alapban felejtős.. :)
Nézzük tehát a képeket, ne csak beszéljek róla.
(facebookos ismerőseim persze már láthatták... :) )
Haladjunk tovább...
A héten nem volt semmi gond az ovival, Livike kezdett náthás lenni csütörtök körül, szombatra Levike is, vasárnap reggelre én is, nálam mára rosszabb lett, a gyerekek stagnálnak. Méz, tea, sűrű orrmosás és szívás...
Persze a taknyosságnak nem tett jót a vasárnap délelőtti kiruccanásunk sem.
Tényleg vicc, hogy annyira ritkán megyünk a gyerekekkel négyesben valahová, amikor meg mégis, akkor szétázunk.. :( Most pedig ez történt....
Láttam én már itthon, hogy "csúnya felhő" van, de Apa szerint az csak kicsi, nem is arra megy, amerre mi, nem lesz abból semmi, max egy kis zápor. Naja... Olyan "kis" zápor lett, hogy egészen éjszakáig abba sem hagyta, vagy még utána is esett, nem tudom, meg még reggel is szemelgetett..
A gyerekek totál be voltak sózva, muszáj volt menni, hiába nem akartam szándékosan szétázni, mert valahogy sejtettem, hogy az lesz a vége..
Livike már reggel előszedett egy farmert, ami mondjuk egy régi, már kinőtt volt, meg Levike farmer ingjét is felvette, hogy Ő abban akar menni. :) Persze megkerestem a sajátját, mindketten farmerban, pólóban, kapucnis felsőben, mellényben mentek, indulás után kb 10 perccel pedig már az esőkabát is felkerült, mert eleredt az eső.
Begyalogoltunk a Tiszai hajósok terére, ahol a veterán járművek voltak kiállítva, de a díjátadást már nem vártuk meg, inkább indultunk vissza. (Ez a szokásos, minden év májusának utolsó hétvégéjén megrendezett veterán jármű találkozó és túra záróeseménye volt, ezt szokták Mamáék a Veterán klub keretében szervezni.) :))
Hazafelé azért benéztünk a Rózsák terére is, ott volt a gyereknapi rendezvény... dodgemezni szerettünk volna, ha már mindenáron muszáj valamit, azt még én is szeretem.. :) Csak szerettem volna, ugyanis a dodgem épp nem üzemelt, törölgették a pályáról a vizet - esőt -, a többi sergőt pedig alapból hagytuk, mert már nagyon lógott ismét az eső lába.. Addig is szemelt, de olyan igazi, fekete felhő közeledett, ami persze utol is ért bennünket hamarosan. Egy-egy nagy nyalókát azért kaptak a gyerekek, gondolom nem én választottam, Ők akartak olyat... nade egyefene, egyszer van gyereknap, csak épp rendes kaját is kellett volna utána enni, nem azzal jól lakni. Reggel legalább előrelátó voltam, mondtam, hogy addig, amíg jól be nem reggeliznek nem megyünk sehova, ugyanis sejtettem, hogy édesség lesz a vége és utána nem fognak enni.
Hazafelé hogy gyorsabban haladjunk, felváltva vitte Apa a nyakában a gyerekeket, szegény Levikém már úgy el volt fáradva, de én nem tudtam felvenni, mert Őt is meg az esernyőt is fogni, nem beszélve a hatalmas szélről... elég volt magamat "vinni"... persze csere után Livike gyalogolt velem. A végére totál elázott a cipőjük, a nadrágjuk lábszárig volt csurom vizes.
Gyorsan engedtem egy nagy kád meleg vizet, miután beleültek még melegítettünk rajta, hadd járja át Őket.. (ha egyből forró, úgy nem ülnek bele:) )
Jó sokat pancsoltak, főztem teát, adtam mézet is, majd jött Mama és elaltatta Őket... 14 óra is elmúlt már, de szerintem jót tett az alvás mindkettőjüknek ekkore séta és szétázás után. :)
Miután felkeltek is olyan kis bágyadtkák voltak, na mondom kész, jól rátetéztünk a betegség kezdeményre, tuti itthon dekkolás lesz mától, de nem.. reggelre úgy ahogy semmi bajuk, persze több az orrváladék, remélem nem lesz láz vagy fülfájás a vége. :(
Este rendhagyó módon nem fürödtek, minek, amikor délben fél órát fürödtek és még ki sem mentek utána? :)) Gyors áttörölgetés a kényes helyeken Neogranormonos törlővel, pizsoma, fogmosás, orrmosás és irány az ágy. Na persze, ahogy én azt elképzeltem! Mivel a tévében a Madagaszkár 2 volt - Apa kapcsolta oda... - azt meg akarták nézni, de már 21:30 volt, még mindig nem aludtak, hiába volt vége.. majd valahogy 22 óra körül talán sikerült is elaludniuk, közben én is ittam egy Neocitrant, mert éreztem, hogy jön ki rajtam is a nátha - már vasárnap reggel is, szóval nem az eső miatt fáztam meg.. - erre Levike odaállt könyörögni mellém, amikor már azt hittem rég alszik, hogy feküdjek már mellé, mert úgy nem tud elaludni... Na igen, nagyon jól esett kimásznom az ágyból, azt sem tudtam hogy feküdjek egyébként is, hogy minél messzebb legyek a gyerekektől, ne fertőzzem már Őket, hátha nem csak az ő nyavalyájuk költözött belém, hanem más is... Halvány próbálkozásom, miszerint jó lenne, ha én alhatnék a kis szobában egyedül, nem ért célba, bár Apa se különb, Ő is taknyolódik este óta.. Ő mondjuk visszafelé simán ázott, mert az esernyő nálam volt, odafelé négyesben mentünk úgy, hogy Apa és én középen az ernyő alatt, a két gyerkőc meg az esőkabátban a két szélén jött.. visszafelé valahogy nem sikerült összehozni, egyrészt a nyakban cipelés is akadályozott, másrészt nem ugyanazon az útvonalon jöttünk, mint amin mentünk, keskenyebb járdák voltak. :)
Megvolt az új cipőm próbája is, mármint az, hogy mennyire bírja a vizet, egyelőre ötös, nem ázott át, pedig csak enyhén vízálló papírja szerint, amúgymeg ennyit sem vártam tőle, 2900 Ft-os kínai.... Ezt is mire megtaláltam, pff.. volt egy jó kis wink cipőm - tudom, az is kínai, de mégis..- az három évig bírta, ez szerintem nem fogja addig. :)
Na jólvan.. vegyem rá magam a takarításra, pedig tényelg semmi kedvem, ahogy elnézem az időt megint esni fog, pedig az előbb már a nap is sütött... :(
Jövök amikor tudok.
Nézzük, mi is történt mostanság.
Az ovis arcfestés, amiről most mutatom a képeket, május 15-én volt, de a képek most lettek készen. Nem is tudtuk, hogy volt fotózás is, pénteken adta ide az óvónő, hogy válogassunk, melyiket is szeretnénk megkapni. (400 Ft/db áron persze, nem ingyen).
Rólam már tudják, hogy nem tudom ott eldönteni, melyik is legyen, így elhozhattam a képeket, több szem többet lát, nézzék meg a többiek is. :)
Bescanneltem mindet, persze megtehettem volna, hogy visszaadom, hogy köszönjük szépen nem kérünk egyet sem, utána pedig előhívatom a scannelt képeket.. :) Egyrészt nem akartam olyan lenni, másrészt nem tudom, hogy a scannelt képek milyenek lennének előhívva, mert az egy dolog, hogy gépen jó minőségűek, mégis más papíron. Így a 10 képből ötöt kiválasztottunk, azokat ki is fizettem, majd Mamának kell még egy sorozat, ha megtalálják az oviban az indexképeket akkor tudunk utánrendelni is.
Van egy kép, amit még ide sem teszek fel, mert ott szegény Livikém úgy néz ki, mint egy boszorkány.. :) ül valami lengőhintán vagy min, de a háta mögött áll egy másik kislány és a haja belelóg a képbe Livike haja mellé, plusz még a fény is rossz.. szóval az alapban felejtős.. :)
Nézzük tehát a képeket, ne csak beszéljek róla.
(facebookos ismerőseim persze már láthatták... :) )
 |
| Arcfestés az oviban (2013. május 15.) |
Haladjunk tovább...
A héten nem volt semmi gond az ovival, Livike kezdett náthás lenni csütörtök körül, szombatra Levike is, vasárnap reggelre én is, nálam mára rosszabb lett, a gyerekek stagnálnak. Méz, tea, sűrű orrmosás és szívás...
Persze a taknyosságnak nem tett jót a vasárnap délelőtti kiruccanásunk sem.
Tényleg vicc, hogy annyira ritkán megyünk a gyerekekkel négyesben valahová, amikor meg mégis, akkor szétázunk.. :( Most pedig ez történt....
Láttam én már itthon, hogy "csúnya felhő" van, de Apa szerint az csak kicsi, nem is arra megy, amerre mi, nem lesz abból semmi, max egy kis zápor. Naja... Olyan "kis" zápor lett, hogy egészen éjszakáig abba sem hagyta, vagy még utána is esett, nem tudom, meg még reggel is szemelgetett..
A gyerekek totál be voltak sózva, muszáj volt menni, hiába nem akartam szándékosan szétázni, mert valahogy sejtettem, hogy az lesz a vége..
Livike már reggel előszedett egy farmert, ami mondjuk egy régi, már kinőtt volt, meg Levike farmer ingjét is felvette, hogy Ő abban akar menni. :) Persze megkerestem a sajátját, mindketten farmerban, pólóban, kapucnis felsőben, mellényben mentek, indulás után kb 10 perccel pedig már az esőkabát is felkerült, mert eleredt az eső.
Begyalogoltunk a Tiszai hajósok terére, ahol a veterán járművek voltak kiállítva, de a díjátadást már nem vártuk meg, inkább indultunk vissza. (Ez a szokásos, minden év májusának utolsó hétvégéjén megrendezett veterán jármű találkozó és túra záróeseménye volt, ezt szokták Mamáék a Veterán klub keretében szervezni.) :))
Hazafelé azért benéztünk a Rózsák terére is, ott volt a gyereknapi rendezvény... dodgemezni szerettünk volna, ha már mindenáron muszáj valamit, azt még én is szeretem.. :) Csak szerettem volna, ugyanis a dodgem épp nem üzemelt, törölgették a pályáról a vizet - esőt -, a többi sergőt pedig alapból hagytuk, mert már nagyon lógott ismét az eső lába.. Addig is szemelt, de olyan igazi, fekete felhő közeledett, ami persze utol is ért bennünket hamarosan. Egy-egy nagy nyalókát azért kaptak a gyerekek, gondolom nem én választottam, Ők akartak olyat... nade egyefene, egyszer van gyereknap, csak épp rendes kaját is kellett volna utána enni, nem azzal jól lakni. Reggel legalább előrelátó voltam, mondtam, hogy addig, amíg jól be nem reggeliznek nem megyünk sehova, ugyanis sejtettem, hogy édesség lesz a vége és utána nem fognak enni.
Hazafelé hogy gyorsabban haladjunk, felváltva vitte Apa a nyakában a gyerekeket, szegény Levikém már úgy el volt fáradva, de én nem tudtam felvenni, mert Őt is meg az esernyőt is fogni, nem beszélve a hatalmas szélről... elég volt magamat "vinni"... persze csere után Livike gyalogolt velem. A végére totál elázott a cipőjük, a nadrágjuk lábszárig volt csurom vizes.
Gyorsan engedtem egy nagy kád meleg vizet, miután beleültek még melegítettünk rajta, hadd járja át Őket.. (ha egyből forró, úgy nem ülnek bele:) )
Jó sokat pancsoltak, főztem teát, adtam mézet is, majd jött Mama és elaltatta Őket... 14 óra is elmúlt már, de szerintem jót tett az alvás mindkettőjüknek ekkore séta és szétázás után. :)
Miután felkeltek is olyan kis bágyadtkák voltak, na mondom kész, jól rátetéztünk a betegség kezdeményre, tuti itthon dekkolás lesz mától, de nem.. reggelre úgy ahogy semmi bajuk, persze több az orrváladék, remélem nem lesz láz vagy fülfájás a vége. :(
Este rendhagyó módon nem fürödtek, minek, amikor délben fél órát fürödtek és még ki sem mentek utána? :)) Gyors áttörölgetés a kényes helyeken Neogranormonos törlővel, pizsoma, fogmosás, orrmosás és irány az ágy. Na persze, ahogy én azt elképzeltem! Mivel a tévében a Madagaszkár 2 volt - Apa kapcsolta oda... - azt meg akarták nézni, de már 21:30 volt, még mindig nem aludtak, hiába volt vége.. majd valahogy 22 óra körül talán sikerült is elaludniuk, közben én is ittam egy Neocitrant, mert éreztem, hogy jön ki rajtam is a nátha - már vasárnap reggel is, szóval nem az eső miatt fáztam meg.. - erre Levike odaállt könyörögni mellém, amikor már azt hittem rég alszik, hogy feküdjek már mellé, mert úgy nem tud elaludni... Na igen, nagyon jól esett kimásznom az ágyból, azt sem tudtam hogy feküdjek egyébként is, hogy minél messzebb legyek a gyerekektől, ne fertőzzem már Őket, hátha nem csak az ő nyavalyájuk költözött belém, hanem más is... Halvány próbálkozásom, miszerint jó lenne, ha én alhatnék a kis szobában egyedül, nem ért célba, bár Apa se különb, Ő is taknyolódik este óta.. Ő mondjuk visszafelé simán ázott, mert az esernyő nálam volt, odafelé négyesben mentünk úgy, hogy Apa és én középen az ernyő alatt, a két gyerkőc meg az esőkabátban a két szélén jött.. visszafelé valahogy nem sikerült összehozni, egyrészt a nyakban cipelés is akadályozott, másrészt nem ugyanazon az útvonalon jöttünk, mint amin mentünk, keskenyebb járdák voltak. :)
Megvolt az új cipőm próbája is, mármint az, hogy mennyire bírja a vizet, egyelőre ötös, nem ázott át, pedig csak enyhén vízálló papírja szerint, amúgymeg ennyit sem vártam tőle, 2900 Ft-os kínai.... Ezt is mire megtaláltam, pff.. volt egy jó kis wink cipőm - tudom, az is kínai, de mégis..- az három évig bírta, ez szerintem nem fogja addig. :)
Na jólvan.. vegyem rá magam a takarításra, pedig tényelg semmi kedvem, ahogy elnézem az időt megint esni fog, pedig az előbb már a nap is sütött... :(
Jövök amikor tudok.
2009. október 4., vasárnap
Semmi különös...
... nem történt mióta utoljára írtam. Tudom, a képeket kellene már végre feltennem. Iwiw-re már sikerült, kb 4 részletben, de ott már megvannak. :) Ha a gyerekek is úgy akarják, akkor ide is felteszem ma már legalább egy részét a képeknek. Na nem az engedélyükre várok, azt majd max. pár év múlva kérhetek tőlük :) hanem azon múlik, hogy lesz-e időm, hogy Ők mennyire hagynak :)) Mostanában igyekszem minden nap megmérni a súlyukat, ha már a védőnőnél nem voltunk elég régen.. Azért szerintem fölösleges elmenni az orvosi rendelőbe a betegek közé - mert hiába nem akkor van a rendelés, úgyis mindig van valaki aki beteg, ha meg épp nincs, akkor előtte volt, és a bacik még bent lehetnek... - szóval csak azért hogy súlyt meg hosszt mérjenek kár elmenni. Pedig mégiscsak el kell, mert a kiskönyvbe viszont ők írhatják csak be az értékeket... Na majd meglátjuk. Az a baj, hogy mindenképp ketten kellünk hozzá, hogy elvigyük Őket... meg szerintem a gyerekeknek is fölösleges lelki megterhelés, mert lehet, hogy azt hiszik, hogy majd megint oltás lesz, ha oda megyünk... Bár ezt nem tudom, mennyire értik még... Mindenesetre a múltkor amikor a Tiszaligetbe lementünk babakocsival, úgy meg voltak szeppenve az elején, szerintem azt hitték, hogy megint orvoshoz megyünk.. az utcán eddig szinte csak akkor voltunk babakocsival, ha oda kellett menni. Egyedül nem igazán merek velük elindulni még a környékre sem, nehogy épp akkor jöjjön rá valamelyikőjükre a hiszti vagy csak simán a sírás, vagy bármi.. Ha alszanak akkor meg szerintem teljesen mindegy, hogy itt az udvaron tologatom Őket, vagy az utcán.. A másik meg az, hogy nem valami könnyű az ikerkocsival - benne kb plusz 14 kg gyerekkel:) - manőverezgetni, főleg erre felénk, ahol elég rosszak a járdák. Bár itt a környező kis utcákban lehet menni az úton is, nem jár túl sok autó.. A múltkor mikor Levinek felírta az orvos a kenőcsöt akkor el kellett Őket is vinnem a gyógyszertárba, mert egyedül voltam, nem hagyhattam itthon Őket, még akkor sem, ha biciklivel 10 perc alatt megjártam volna az egészet.. Szóval elmentünk, mire odaértünk mind a ketten elaludtak, mégsem mertem kint hagyni Őket, inkább megvártam míg kiürül a gyógyszertár, - plusz 3 ember aki később jött így elém került.. - és utána beszaladtam gyorsan a kenőcsért és jöttünk is haza. Ahogy fordultam meg a babakocsival, épp jött egy férfi az utcán, odaszólt, hogy "Az igen! Ehhez már jogosítvány kell!" és nevetett. Hmm, nem szoktam én meg, hogy odaszólogatnak, még ha nem rosszat, akkor is furcsa. Mikor a Tiszaligetbe mentünk le, az kb fél óra gyalog, akkor is akik elhaladtak mellettünk nézték és meg is jegyezték, hogy jé, ikrek, meg milyen aranyosak, meg hogy egy fiú, egy lány? Találgatták.. Visszafelé még egy kínai üzletembernek tűnő férfi is beszélgetett nekik egy sort, ahogy araszoltunk a Tisza hídon a tömegben... :))) Szóval tudom, hogy többet kellene velük kimozdulni, majd igyekszem.
A súlyméréssel kapcsolatban, a mai friss adatok: Livi 6780 gramm, Levi 7380 gramm. Livike az utóbbi időben úgy tűnt, mintha nem igazán akarna gyarapodni, így újra elkezdtem adni neki a vas cseppeket, ha kicsit is, de halad mostmár felfelé a súlya. Levi is halad, bár mára mínusz 110 grammban voltunk tegnaphoz képest, de ezen nem is csodálkozom, hisz tegnap annyit termelt a pelusba, hogy már mondtam Neki, hogy elfogy, ha így folytatja.. Nem volt hasmenése, semmi rendellenes, csak sok. :) Pedig evett is rendesen tegnap is. Gondolom szokni kell a "rendes" kaját, mivel mostanában nem az üveges gyárit kapják, hanem főzök.. Vettem csirkemellet, megfőztem, ledaráltam, eltettem kb 50 grammos adagokba a fagyasztóba. Az kb elég kettőjüknek egy kajához.. (a gyáriban is 10-12% a hús, ahogy olvastam az üvegen.. ) Eddig csináltam Nekik alma-krumpli, sütőtök-krumpli, sárgarépa-krumpli plusz egy kicsi alma főzelékeket. Elég jól megették. Volt olyan, hogy maradt a sütőtökösből egy kevés, kb. annyi ami egy gyereknek elég, másnap összekevertem egy gyári üvegessel, úgy is megették. :))) Mostanában Levike már nagyon szépen eszik kanállal, tátja a száját, szépen lenyeli, nem köpi vissza - na azért néha igen- :) Livike is megeszi, de Ő lassabban, meg néha több jön vissza a szájából, mint amit betettem... de remélem Ő is belejön hamarosan az evésbe, mert így csak az idegeskedés van... Néha már előre félek, ha etetés jön, hogy most milyen tortúra lesz... :( Lesz-e sírás, köpködés, nemenniakarás... Türelem, türelem, türelem.. Valakinek nincs egy jó nagy adag fölösleges türelme? Elküldhetné nekem... :)))
Úgy tűnik kicsit mind a ketten meg vannak fázva, legalábbis napi 2-3 alkalommal kell szívatni az orrukat, mindig van benne elég rendesen... Levi feneke változó, van mikor egész szép, de többnyire piros, és nem olyan szép sima... :( Bepanthennel kenem csak. A kukija úgy tűnik rendben van, a fürdővízben picit húzogatjuk, de nem erőltetve, csak szépen... A kiütések, vagy csípések is múlóban vannak, bár két napja pl a feje tetején jött ki egy, meg a nyelve hegyén is van. Nem tudom most már tényleg hogy mi ez.. Ma megint házi sütőtök lesz az ebéd, ha jön újabb elő, akkor attól van. Mert mikor először kijöttek is sütőtököt ettek, de akkor nagyon töményen, semmi hígítás, csak úgy ahogy összeturmixoltam..
Alvás. Napközben változó, van amikor 2 órákat is alszanak, persze nem mindig egyszerre :) van, hogy semmit, és már este aludnának el, amikor nem soká fürdés van. Levike mostanában mindig felébred éjfél felé, tegnap pl 23 óra körül ébredt sírva, próbáltam először elsimogatni, de aztán ki kellett venni és rajtam aludt el egy két visítás után.. Szerintem fázott, 21 fok volt bent.. de jéghideg volt mindene. Október elsején - ha tetszett, ha nem - be kellett gyújtanunk a konvektort a szobában fürdéshez és éjszakára. Az este is gyújtólángon ment, - úgy volt 21 fok - de feljebb vettem kicsit, akkor lett 23 fok, utána nem is kelt fel, csak reggel 5:45-kor. Visítás, gyorsan kikaptam az ágyból, betettem magam mellé, betakartam, hátha elalszik. Nem aludt. :) Korai ébresztőt csinált Apának is, aki jól meg is lepődött, hogy két nagy szem néz rá, ahogy kinyitotta a szemét.. :))))) Egy jódarabig elvolt Levike az ágyban, pedig fel is keltünk mellőle, megcsináltam a kaját Nekik, feltettem egy kávét, addig jól elvoltak, mert közben Livike is felébredt, jól elmagyarázgatott magának, meg gondolom Levinek.. Nem vártam meg míg sírás lesz, gyorsan jött a reggeli rutin - alvós cucc le, peluscsere, mérlegelés (de az minimum háromszor, mert egymás után kétszer mást mér, a harmadik dönti el, hogy melyik volt a jó súly. Szerencsére már jól tűrik a mérést. Egy időben azért nem mértem Őket mert ficánkoltak...) öltözés, közben ágy rendbetétel, és mindketten mennek vissza a kiságyba enni. Jó esetben enni, egyébként meg játszanak, és többször vissza kell adni a kaját, mire megeszik. :)
Lassan két órája ettek, úgyhogy megyek is, és megcsinálom a gyümölcsöt, hogy ne akkor kelljen, ha már ordítás van. (alma párolás éppencsakhogy, plusz egy fél banán, turmixgép, vagyis botmixer, és már kész is. Ezt nagyon szeretik. Őszibarackkal is szeretik az almát.
Azt hiszem megint elég sokat írtam, tényleg igyekszem már a képekkel... (ezt úgy írom most, mintha annyira sokakat érdekelne, hogy lesz kép vagy sem. :)) Egy konkrét olvasómat (barátnőm) tudok, meg a statisztikából nézve, még egy rendszeres látogatóm van valahonnan Pestről vagy környékéről, és ennyi. :))) ) Na de hátha lesztek többen is! :) Bár igazából magamnak írom, ja és persze a gyerekeknek pár év múlva, mégis jól esik, ha tudom, hogy valakit érdekel mi történik velünk. :) Megyek, mert Livike panaszkodik. Szerintem hasra fordult, és úgy maradt.. Kicsikét lusta lányka, nem akar visszafordulni, pedig már ideje lenne. Képes rá, mert már csinálta, csak nagyon ritkán.
Majd jövök. :)
A súlyméréssel kapcsolatban, a mai friss adatok: Livi 6780 gramm, Levi 7380 gramm. Livike az utóbbi időben úgy tűnt, mintha nem igazán akarna gyarapodni, így újra elkezdtem adni neki a vas cseppeket, ha kicsit is, de halad mostmár felfelé a súlya. Levi is halad, bár mára mínusz 110 grammban voltunk tegnaphoz képest, de ezen nem is csodálkozom, hisz tegnap annyit termelt a pelusba, hogy már mondtam Neki, hogy elfogy, ha így folytatja.. Nem volt hasmenése, semmi rendellenes, csak sok. :) Pedig evett is rendesen tegnap is. Gondolom szokni kell a "rendes" kaját, mivel mostanában nem az üveges gyárit kapják, hanem főzök.. Vettem csirkemellet, megfőztem, ledaráltam, eltettem kb 50 grammos adagokba a fagyasztóba. Az kb elég kettőjüknek egy kajához.. (a gyáriban is 10-12% a hús, ahogy olvastam az üvegen.. ) Eddig csináltam Nekik alma-krumpli, sütőtök-krumpli, sárgarépa-krumpli plusz egy kicsi alma főzelékeket. Elég jól megették. Volt olyan, hogy maradt a sütőtökösből egy kevés, kb. annyi ami egy gyereknek elég, másnap összekevertem egy gyári üvegessel, úgy is megették. :))) Mostanában Levike már nagyon szépen eszik kanállal, tátja a száját, szépen lenyeli, nem köpi vissza - na azért néha igen- :) Livike is megeszi, de Ő lassabban, meg néha több jön vissza a szájából, mint amit betettem... de remélem Ő is belejön hamarosan az evésbe, mert így csak az idegeskedés van... Néha már előre félek, ha etetés jön, hogy most milyen tortúra lesz... :( Lesz-e sírás, köpködés, nemenniakarás... Türelem, türelem, türelem.. Valakinek nincs egy jó nagy adag fölösleges türelme? Elküldhetné nekem... :)))
Úgy tűnik kicsit mind a ketten meg vannak fázva, legalábbis napi 2-3 alkalommal kell szívatni az orrukat, mindig van benne elég rendesen... Levi feneke változó, van mikor egész szép, de többnyire piros, és nem olyan szép sima... :( Bepanthennel kenem csak. A kukija úgy tűnik rendben van, a fürdővízben picit húzogatjuk, de nem erőltetve, csak szépen... A kiütések, vagy csípések is múlóban vannak, bár két napja pl a feje tetején jött ki egy, meg a nyelve hegyén is van. Nem tudom most már tényleg hogy mi ez.. Ma megint házi sütőtök lesz az ebéd, ha jön újabb elő, akkor attól van. Mert mikor először kijöttek is sütőtököt ettek, de akkor nagyon töményen, semmi hígítás, csak úgy ahogy összeturmixoltam..
Alvás. Napközben változó, van amikor 2 órákat is alszanak, persze nem mindig egyszerre :) van, hogy semmit, és már este aludnának el, amikor nem soká fürdés van. Levike mostanában mindig felébred éjfél felé, tegnap pl 23 óra körül ébredt sírva, próbáltam először elsimogatni, de aztán ki kellett venni és rajtam aludt el egy két visítás után.. Szerintem fázott, 21 fok volt bent.. de jéghideg volt mindene. Október elsején - ha tetszett, ha nem - be kellett gyújtanunk a konvektort a szobában fürdéshez és éjszakára. Az este is gyújtólángon ment, - úgy volt 21 fok - de feljebb vettem kicsit, akkor lett 23 fok, utána nem is kelt fel, csak reggel 5:45-kor. Visítás, gyorsan kikaptam az ágyból, betettem magam mellé, betakartam, hátha elalszik. Nem aludt. :) Korai ébresztőt csinált Apának is, aki jól meg is lepődött, hogy két nagy szem néz rá, ahogy kinyitotta a szemét.. :))))) Egy jódarabig elvolt Levike az ágyban, pedig fel is keltünk mellőle, megcsináltam a kaját Nekik, feltettem egy kávét, addig jól elvoltak, mert közben Livike is felébredt, jól elmagyarázgatott magának, meg gondolom Levinek.. Nem vártam meg míg sírás lesz, gyorsan jött a reggeli rutin - alvós cucc le, peluscsere, mérlegelés (de az minimum háromszor, mert egymás után kétszer mást mér, a harmadik dönti el, hogy melyik volt a jó súly. Szerencsére már jól tűrik a mérést. Egy időben azért nem mértem Őket mert ficánkoltak...) öltözés, közben ágy rendbetétel, és mindketten mennek vissza a kiságyba enni. Jó esetben enni, egyébként meg játszanak, és többször vissza kell adni a kaját, mire megeszik. :)
Lassan két órája ettek, úgyhogy megyek is, és megcsinálom a gyümölcsöt, hogy ne akkor kelljen, ha már ordítás van. (alma párolás éppencsakhogy, plusz egy fél banán, turmixgép, vagyis botmixer, és már kész is. Ezt nagyon szeretik. Őszibarackkal is szeretik az almát.
Azt hiszem megint elég sokat írtam, tényleg igyekszem már a képekkel... (ezt úgy írom most, mintha annyira sokakat érdekelne, hogy lesz kép vagy sem. :)) Egy konkrét olvasómat (barátnőm) tudok, meg a statisztikából nézve, még egy rendszeres látogatóm van valahonnan Pestről vagy környékéről, és ennyi. :))) ) Na de hátha lesztek többen is! :) Bár igazából magamnak írom, ja és persze a gyerekeknek pár év múlva, mégis jól esik, ha tudom, hogy valakit érdekel mi történik velünk. :) Megyek, mert Livike panaszkodik. Szerintem hasra fordult, és úgy maradt.. Kicsikét lusta lányka, nem akar visszafordulni, pedig már ideje lenne. Képes rá, mert már csinálta, csak nagyon ritkán.
Majd jövök. :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)