Ovis barkácsolás, Mikulás, karácsonyi készülődés, és még ami eszembe jut. :)

Úgy általában életjel, mert megint régen írtam.
A készülődés az szó szerint az, készülődök.... csak épp nem haladok. Most is ugyebár lehetne pl szekrényt rendezni, selejtezni, játékokat szortírozni, de annyira fölösleges, mert egyszer kipakolnak a gyerekek, vissza már nem úgy kerül, és akkor csoda, hogy mérges leszek, ha fél óra alatt tönkreteszik a több órás munkámat? :( Nade.. ettől függetlenül meg kell csinálni. Van még két napom. Mindenre! :( Azért kettő, mert utána itthon lesznek a gyerekek, olyankor már ilyen pakolós dolgokat nem lehet csinálni. Valamelyik nap is hirtelen felindulásból lerámoltam a hűtő tetejét, ahova mindig csak fel vannak dobálva azok a dolgok, amiket nem akarunk, hogy elérjék a gyerekek. Gondoltam valahol el kell kezdeni, mindent leszedtem, kiválogattam, letörölgettem, majd ami tényleg kellett, azt visszaraktam. Na igen, közben a gyerekek kijöttek és Ők is válogattak, alig tudtam lebeszélni Őket, hogy adják vissza amit elvittek, mert ugye éles, hegyes, stb.. nem nekik való. :(

Ajándék terén sem állok valami jól.. A gyerekeknek már van egy-két dolog, de az is csak azért, mert még Mikulás előtt megvettem...hogy majd jó lesz Mikulásra, vagy ha nem, akkor karácsonyra. A "vagy ha nem" lehetőség jött be, így legalább Nekik már van valami...
Mamáéknak szerintem a szokásos pipere lesz, pedig az már annyira unalmas... :(
Apának fogalmam sincs.. Nála még a pipere sem játszik, mert van mindene... Ruhanemű? Az szerinte nem ajándék.. Nem értem amúgy, mert szerintem minden ajándék, amit nem magának kell megvennie... Szerinte az ember hobbiját kell nézni, hogy minek örülne... Hát, akkor sem tudom, ami kellene Neki - horgászfelszerelés pl - az nagyon drága... annyi pénzem nincsen. :(
Na majd lesz valami, holnap muszáj lesz nyakamba venni a várost és keresni valamit mindenkinek.

Nézzük gyorsan mi törént az utolsó bejelentkezésem óta:
December 4-én szerdán délután volt az oviban a közös barkácsolás. Szerintem inkább a szülőké volt, a gyerekeket nem nagyon érdekelte a dolog. :) Két db Mikuls figurát alkottam, minden volt hozzá: anyag, sablon, rizs a kitöltéshez, másik anyag a díszítéshez, ragasztó... no meg tű és cérna. :) Az óvónő rendes volt, fűzte a tűbe a cérnát, mert ugye azt nem láttam, segített a ragasztásnál is, mert életemben nem volt a kezemben ragasztópisztoly... :)) Végül kész lett, bár este itthon újra kellett varrnom, mert a gyerekek addig dobálták, hogy kicsit szétnyílt és szóródott a rizs... Nem labda pedig.. :)

December 5-én érkezett a Mikulás az oviba, csomagot kaptak. (meglepő módon.:D )
Aznap este itthon is járt a Mikulás... :) Bár a gyerekeket szerintem most lehetett utoljára átejteni ezzel a dologgal, hogy Mama öltözzön be, mert megismerték, biztosak voltak benne, hogy Ő az, bár azért fenntartással is voltak, amíg el nem ment addig úgy viselkedtek tényleg, mintha "igazi" lenne, de utána mondták, hogy a hangja hasonlított, meg szerintük a Mama volt.. :D Persze hamarosan Papa "beszélt" Mamával telefonon, hogy ha haza ér Pestről, - mert ugye Ő ott volt... -  :) akkor jöjjön már be, stb... bejött, a gyerekek pedig lelkesen mesélték, hogy itt volt a Mikulás, stb... :)))) Tehát mégis elhitték. :)
A csomagban persze finomságok voltak, valamint filctoll, színező könyv, meg egy kis jópofa játék, ami végülis tanít, mert számolni kell, meg felismerni dolgokat, a jó képhez (válaszhoz) tett "toll" pedig hangot ad és villog... :)) Eleinte persze nekiestek és végig nyomogatták az összes lehetőséget, csak hogy zenéljen... utána elmagyaráztuk, hogy mi a lényeg, no meg persze odaültem és olvastam a kérdéseket, Levike nagyon ügyesen meg is oldotta mindet, hihetetlen gyorsan számol és 98% biztonsággal fel is ismeri a számokat. Livike számolni jól tud, de a leírt számot nem nagyon ismeri meg, találgat, meg nem nagyon köti le a dolog, hogy akarja is, ne csak bohóckodjon. Levikénél a 19 (tizenkilenc) után tizenhúsz jön. :)))
Persze volt részünkről is Mikulás ajándék, néhány édesség, persze csak jófajta, bár Apa belecsempészett egy idétlen gumicukor förmedvényt.. hosszú ceruza szerű csíkok... én tuti nem vettem volna meg, de nem engedett belőle, azt mondta, azt Ő akarja adni... pff... Játék nem volt, csak egy kifestő.... A játékok így maradtak karácsonyra, Verdás és Hercegnős puzzle és egy-egy csomag színes gyurma... eddig ennyi van.

A következő héten semmi esemény nem történt, legalábbis a naptárban nincs semmi, jártak oviba, úgy tűnik sikeresen megúszták egyetlen hiányzás nélkül az év eddigi részét! :) (kopkopkop) :)
Ja és elkiabáltam a múltkor, a január 2-3 mégiscsak szünet, vagyis összevont csoportok lesznek, a nagyon muszáj menni kategóriának...már holnaptól, tehát 19-20 is ilyen elven működik, gondolom igazodtak az iskolaszünethez, de ezen a két napon egy két kivételtől eltekintve mindenki jelezte, hogy viszi a gyerekét, gondolom mindenkinek kell még ez a két "gyerekmentes" nap így karácsony előtt. Az óvónőknek meg mindegy, hogy az amúgy is alacsony létszámú csoportot viszik, vagy csak 2 gyereket..... ott kell lenniük, ennyi. :(
Mégis volt valami, egy igazi meglepetés: Szombaton (december 14.) villámlátogatást tett Nálunk Helga és vőlegénye, Misi. :) Vásárolni voltak Szolnokon és beugrottak kicsit, persze nem üres kézzel már megint... :)) Kaptak a gyerekek Mikulás csomagot, pedig legutóbb is kaptak bőven ajándékot, nem kellett volna még ez is.. de nagyon szépen köszönjük! :)

A héten, rögtön hétfőn volt az Adventi vásár az oviban, amin a szülők által készített ajándéktárgyakat lehetett megvenni az ovis alapítvány javára. (arra az alkotó délutánra nem mentem, de meg is értették az óvónők, hogy nem szeretnék, mivel nem vagyok ügyes és a gyerekekkel sem akartam az "éjszakába" hazajönni... (tudom, nincs késő még, csak sötét, és az kb ugyanaz...(16-18 óra között alkottak, a gyerekekre addig volt felügyelet.) Szóval hétfőn vettünk két hógömböt, megmondtam a gyerekeknek, hogy egy-egy dolgot választhatnak, és annyi.. erre mindketten ugyanolyan jellegű dolgot kértek. :)

Kedden (december 17.) az oviból egyenesen a csontkovácshoz siettünk, szerencsére nem kellett várni, pedig nagyon nem volt időpontja, csak két kezelés közé fértünk be, mivel pár perc csak amíg a fülüket kezeli.. Levikével rendben van minden, Livikének az egyik füle nem szellőzik normálisan, - csodálkoztam volna, ha igen, hiszen valamilyen szinten folyamatosan náthás... Levi fülében meg ugye ott a cső, szellőzhet, szerencsére nincs is baj a másikkal sem. Elég lesz 3-4 hónap múlva menni, remélem nem lesz baj addig és nem kell menni a fülészetre. :( Éjjelre vattát teszünk Livike fülébe csak úgy szárazon, ezt volt a javaslat.
Gyalog voltunk, gyerekek élvezték, hogy kint sötét van, égnek villanyok, stb. :)

Apa szerdától szombatig folyamatosan dolgozik, tehát mard a vasárnap és a hétfő az ünnepi menü elkészítéséhez, vagyis a vásárlásra... kacsa már van, de semmi más. :(
Az előszobában és a gyerekeknél már fent van az égősor, ennyi karácsonyi hangulat már van a lakásban. :)
Ja meg középen van egy hosszú dísz, ami régen is ott volt mindig, amikor még Mamáékhoz tartozott az a helyiség... (Beton gerenda van végig keresztben a plafon alatt, azon van zöld műfenyő ág végig, arra tettem színes gömböket (ez új, régen masnik voltak rajta, de az Apának nem jött be, így vettem díszeket... :)  )

Végezetül mutatom a képeket, az ovis fényképezés eredményét. :)

Fényképezés az oviban (2013. november 12.)

Ezúton kívánunk minden kedves Olvasónak nagyon kellemes, békés karácsonyi ünnepeket!

Remélem, hogy tudok még jönni idén, ha mégsem, akkor egyúttal Boldog új évet is kívánok! :)

Életjel :)

Ismét eltelt jó pár nap, november 14-e nem éppen most volt. Sajnos ez az év már úgy tűnik ilyen lesz, hátha jövőre sűrűbben fogok tudni írni. :)
Most azért siettem írni, mert láttam valakinek a blogjában, akinél ki van téve a blogom oldalsávba, hogy egy mai, "Kép" című bejegyzésem látszik, persze a bejegyzés már nincs meg. Nos.. írom is, hogy történt az eset. :) Telefonon néztem a face-t, láttam egy fényképet, amit nem tudom ki készített az oviban, de nekem nem volt meg, így lementettem a telefonra, viszont azt szerettem volna, hogy itt is meglegyen a gépen, így elküdtem magamnak, vagyis megosztottam gmailen a saját email címemre, szóval hogy küldje el oda és majd letöltöm. Nade, hogy került a blogba? Egyszerű... a blognak is van beállított email címe, hogy pl emailről is lehessen bejegyzést küldeni rá, amíg nem volt a Blogger mobil alkalmazása, vagy csak én nem tudtam róla, akkor csináltam a címet.. a lényeg, hogy arra a címre ment el véletlen a kép, ezzel automatikusan ki is posztolódott itt. Rögtön léptem is fel az alkalmazással és töröltem a bejegyzést, de a readerek gondolom megjegyezték, hogy volt ilyen is. :) "Röviden" ennyi a sztori. :))

Na nézzük a naptárat, megszokhattuk, hogy ha kb 5 napnál nagyobb időszakot kell felidézni már csak így megy.

Először is kezdjük azzal, hogy betegség terén még mindig jók vagyunk! :) (lekopogtam most is! :) )
Persze kicsi nátha majdnem folyamatosan van, bár nem mindig, de azért általában.... mégis, ez nagyon jó, hogy még nem volt hiányzás szeptember óta az oviból! :)
Ha kitörni készül a nátha, egyből kapják a mézes fokhagymát, ha szeretik, ha nem, mégis úgy tűnik, segít.
Naponta háromszor van orrmosás, már teljesen maguktól csinálják, a fecskendő felhúzása sem akadály már, ügyesek. :) Orrszívás szükség szerint, ha kell többször is, mint a mosás.
Isszák az Aloe gélt reggelente, - néha kimarad mert elfelejtük -, de szerintem ennyi idő távlatából - másfél év - nem igazán számít már, ha néha nem kapnak.

November 16-án meglátogatott bennünket Helga barátnőm, aki időközben Livike keresztanyukája is lett. :) De ezt már írtam korábban is. Nagyon rég készült már jönni, végre sikerült! :) A gyerekek már annyira várták, hogy egész héten jók voltak, vagyis próbáltak, mert elég volt annyit mondanom, ha nagyon beindultak, vagy nem akartak szót fogadni, hogy akkor nem jön Helga, ha .... :))) (és ide lehetett mondani az épp aktuális dolgot. :) )
El lettünk halmozva ajándékokkal, mint mindig! :)) Nagyon szépen köszönünk mindent ezúton is. :)
Kifestők, mesekönyvek, illatos - és nem utolsó sorban lemosható! - filctollak, csokik, Kinder tojások a gyerekeknek, hímzett kép, csokik és kötött sál nekünk és Mamáéknak.... :))) A képeket Helga hímezte, a sálakat Erzsike, Helga húga készítette, nagyon jók lettek... :)) Mindig is irigyeltem azokat az embereket, akik képesek alkotni, legyen az bármi, mivel én kb az óvodások szintjén állok mindenben, van amiben még Ők is túl tesznek rajtam.. :)

A naptáram sajnos nem segít tovább, semmi nincs beírva... :(
Lesz viszont a héten szülőkkel közös barkácsolás az Advent, a Mikulás és a Karácsony jegyében, (előre "örülök", a fentebb említett okok miatt, miszerint béna vagyok....), majd lesz csak szülőknek kézműves dolgok készítése, amit az Adventi vásárban kell majd eladni és ezzel az óvoda alapítványát gyarapítani... na ez az, amire tavaly én speciel el sem mentem. Oda tényleg ügyes kezű szülők kellenek, szerencsére van is jópár! :) Csütörtökön délelőtt a gyerekekhez érkezik majd a Mikulás az oviban, majd lesz Adventi Vásár is két délután.. Persze ezek nem mind a héten lesznek, hanem a következő két hétre is jut program .Most csak szerdán lesz a közös alkotós program meg a gyerekeknek Mikulás, de azon nekünk nem kell ott lenni.

December 23-tól lesz "szünet", január 2. csütörtök meglepő módon már rendes ovis nap, nem kérték, hogy "húzzuk ki", szóval a papíron, amin nyilatkozni kellett, hogy kérjük-e vagy sem a gyerekek óvodai ellátását x napokra, ez nem volt benne.

Hiába telt el ennyi idő, nem tudok mit írni. Lenne persze sok dolog, de miért is jutna eszembe bármi is, amikor írhatnék? :(
Pár dolog csak úgy összevissza:
- Livike az "L" betűt, vagyis hangot már nagyon szépen ejti, kivéve, ha nem figyel, de akkor is javítja magát, ha szólunk. :) "R" még mindig nincsen, eddig "J" volt, most már "L" lett az is... remélem hamarosan alakul majd az is, meg még amit nem mond/mondanak rendesen, az is. :)
- A konyhában van egy rész a falon, ahol csempe van, de nincs már funkciója, - régen ott volt a tűzhely - szóval ott eddig matricák voltak, "örültem" neki, nem régen leszedtem, csak pár szebbet hagytam fent, a többi már úgyis le volt szaggatva, szóval csúnya volt. Most viszont majdnem az egész felüleletet Livike rajzai díszítik. :)) Folyton hercegnőket rajzol nagy ruhában, még eléggé aránytalan testtel, de határozottan felismerhető minden, gazdag színvilág, szóval már egész kis galéria van a konyha/előszoba falon. :)
- Reggelente még mindig korán kel a Lány, nem zavartatja magát, kimegy a konyhába, szétnéz a hűtőben, ha van joghurt vagy puding akkor kiveszi, megmelegíti a mikróban, megeszi... :))) Amíg egyedül van, nincs baj, de ha Levike is megy, akkor általában lesz olyan, ami a földön végzi, akár a joghurt, vagy a tea, és ez nem azért van, mert Levike "bénább", Ő is meg tudja melegíteni, mindent megcsinál úgy, mint a Livi, csak épp ketten már rosszak, könnyebben van baleset....
- Hogy ne csak Livikét fényezzem már, Levike is nagyon ügyes, csak ő nem szeret rajzolni, pedig kell, így néha "muszáj" Neki is... szoktam gyakoroltatni hasonló jeleket Vele, mint ami a Difer tesztben is volt és meg tudtam jegyezni... Nem nagyon megy még mindig. Viszont imád számolni! Fel is ismeri a számokat, "elolvassa", betűből is van elég sok, amit már tud.
- Levike még mindig inkább épít, szerel, de porszívózni is szeret, meg ágyazni, szóval ha olyanja van, akkor nagyon segít nekem, de ezzel Livike is így van. Sütés, főzés? Két kis kukta máris van, az biztos. :)) Apjuknak inkább segítenek, nekem is jönnének persze, csak én nagyon nem szeretem, ha olyankor ott vannak... pedig tudom, engedni kell, van amit engedek is, de akárhogy is szépítem, én egyedül szeretek tevékenykedni, ha már muszáj, mert úgy általában nem nagyon csípem a konyhai dolgokat... Amit tudok persze megfőzöm én, de nem szeretem csinálni. :( Az egyéb házimunkával semmi bajom, csak hozzáfogni nehéz mindenhez, utána már halad.. A portörlést meg a pókhálótlanítást mondjuk szívesen elfelejteném kb egy életre.. :)

Közeleg a Karácsony, bár még csak december eleje van, tudom, villámgyorsan el fog repülni az idő... remélem azért addig még jövök irománnyal.. :) Addig is mindenkinek minden szépet-jót kívánok! :)

Helyzetjelentés

Nem vesztem el, csak valahogy sosem jutok el addig, hogy írjak.... na nem magyarázkodom, inkább írok most! :) Bár az igaz, hogy túl sok dolog nem történt, hiába telt el kb 3 hét az utolsó bejegyzésem óta.
Na nézzük azt a keveset is, ami van:
(szokás szerint a naptáramat hívom segítségül. :)  )

A szünet előtti héten semmi bejegyzés nem volt, úgyhogy gondolom az oviban rendben volt minden, betegek mindenesetre nem voltak. :)
Következett a 9 napos szünet... Október 29-én délután megint voltunk a csontkovácsnál, hogy kezelje a gyerekek füleit. Levikénél minden rendben van már, nincs benne levegő, vagy nem is tudom már mi volt eddig a baja vele... azért mondjuk egy műszeres hallásvizsgálat is megnyugtatna, de az tény, hogy mióta kezeli Őket, a fülük nem fájt!  Livikének még nem tökéletes, viszont épp aznap reggel jött ki egy csomó trutyi csak úgy a füléből, mintha kis gyulladás lett volna, nem fájt, csak folyt.. Estére láza lett, még másnap is volt kétszer hőemelkedés és ennyi.. Kicsit fájlalta a torkát is, de amúgy jó kedve volt végig Livikének. Ez valami gyorsan lefutó víruska lehetett szerintem, vagy kitudja.... Hétvégére, de főleg oviba menetelre már semmi baja nem volt, pedig féltem, hogy le fog betegedni, meg utána majd Levike is, mert úgyse maradhat ki, mindig elkapják egymástól a nyavalyákat, de aztán mégsem lett semmi. Kicsi köhögés meg inkább Levike rájátszott, hogy jajj, hát Neki is fáj, meg Ő is beteg, pátyolgatni kellett, de amúgy nem volt baja, vagy csak nagyon kevés, csak a plusz törődést akarta inkább. :)

November 4-én már mehettek oviba, járnak azóta is szüntelen, ilyen még nem volt az egy év bölcsi és egy év ovi távlatában, hogy ne legyen egyetlen nap hiányzásuk sem szeptember eleje óta! :)) Le is kopogtam! Mert épp ma valami összevissza evés miatt Livikének volt két híg széklete, meg este kitette a kaját is, utána viszont semmi baja nem volt .Na majd meglátjuk reggel, hogy lesz... :( Az oviban megettek egy csomó zöldségfélét, mert most ez a projekt, hogy egészséges életmód, meg nyers zöldségek evése, az ebédet nem tudták megmondani mi volt, én meg nem olvastam el.. majd itthon evett állatfigurás kekszet, bár háztartási, de édes, majd arra reszelt almát, aminek a végét már inkább betömte, na ez jött ki belőle.. Utána már csak főtt rizst evett, ásványvizet meg teát ivott, jó reggelt kekszet is evett, a kedve továbbra is töretlen volt, szóval nem tudom mi lehetett ez. Egyébként pár napja én is csináltam egy tisztítókúrát magamnak akaratlanul is, ugyanis jól bekajáltam tojásos krumpliból, meg összeettem mindent előtte, így éjjel hasmenésem volt meg hánytam is, másnap két sóskiflit mertem csak megenni és óvatosan vizet inni, hát nem volt kellemes, de addig tartott.. :))
Bízom benne, hogy Livike nem szedte össze a hírhedt "fosós-hányós" vírust, az oviban nem szokták reklámozni, hogy mi miatt hiányoznak a gyerekek, úgyhogy simán szétszórhatják a bacit a beteg gyerekek, mielőtt konkrétan betegek lennének és hiányoznának. :(

November 12-én fényképezés volt az oviban.
Még nincsenek kész a képek, az eddigiektől eltérően, nem előre kellett megadni, hogy milyen beállításból hány db képet kérünk, hanem csináltak minden gyerekről több képet is, ezeket bélyegképben mindenki megkapja és akkor lehet eldönteni, hogy miből mennyit kérünk. Kíváncsi leszek, hogy milyenek lettek. :))

Egy nappal később, azaz tegnap pedig fogadó óra volt, ami a két gyerekre alig fél óra időt jelentett.
A DIFER-teszt eredményét mutatták be az óvónők, tudtuk, hogy lesz ilyen mérés, hiszen még szeptemberben be kellett adni fejenként 200 Ft-ot a kis füzetecskékre, amiben rögzítik az eredményeket évről-évre, mert ez nem egyszeri vizsgálat, lesz majd a betöltött 5. év után is, meg iskolába menetel előtt is.
A tesztről, meg úgy általában arról, hogy mi is ez, a neten lehet infót találni, én most kapásból ezt találtam, eddig eszembe sem jutott utána nézni, pedig fogalmam sem volt, hogy mit is takar ez a vizsgálat. :(
A lényeg röviden a gyerekeinkkel kapcsolatban: Összességében mindketten 70% körüli eredményt értek el, ami az óvónők szerint nem rossz eredmény. Levikének az írás ment nagyon rosszul, pontosabban karikát, vonalat, U, Z, W alakot meg ilyeneket kellett lemásolni, gyengén fogja a ceruzát, pontatlan, nem tartja az arányokat, még ha tartalmilag valahol jó is lenne a dolog - egy kicsit - . Ebből látszik, hogy nem szeret rajzolni sem, - nem is rajzol, csak nagyon ritkán! - inkább épít, szerel! Fejleszteni kell a finommotorikát, három ujjal csipegetni, pl babot válogatni,  - vagy gombot, stb.. - ilyenek....
Livikének ez jól ment, de ezen nem is csodálkozom, imád rajzolni, másolgatni, a nevét ha leírom nyomtatott betűvel, már szépen lemásolja. :)
Livikénél a beszédhang hallás - vagy mi... - ment rosszul. Pl: van két kép, az egyiken egy meggy látható, a másikon egy fiú alak aki épp megy. Megbeszélik, hogy mi látható a képen, majd az óvónő kimondja a két szót, hogy hall-e különbséget...."meggy" és "megy".  Livike nem tesz különbséget. :( Ugyanez van az "egy L" és "két L" -es szavaknál is, nem tudom most mi volt a példa rá...  Vagy pl a képen van egy citrom, majd az óvónő mondja, hogy ha úgy mondom, hogy "citom" az helyes? Livike szerint igen. Ha úgy mondom, hogy "citrom"? úgy is... szóval nem értem mi ez. Mivel a beszéde is sokkal "csúnyább", mint Levikének, sok szót nem jól mond, nem tiszták a hangok, talán ezért nem is érzékeli a különbséget a rossz és a jó kiejtés és jelentés között? Nagyon kíváncsi leszek, hogy 5 éves kor után ha meglesz a logopédiai szűrés, mi lesz az "ítélet" de az óvónő szerint is - szerintünk is már jóideje... - járni kell majd logopédushoz. Sajnos már nem jár ki az óvodába szakember, régen volt, most majd lehet hordani Őket... bár ha jól láttam a neten, akkor nincs is messze tőlünk, bár ki tudja akkor épp hol lesz a rendelés....
Levikének ez a teszt jobban ment, bár azért Neki sem volt teljesen hibátlan. A beszédnél is sok hibája van, ezt nem mérték, tapasztaljuk... a "lábam" az még mindig sokszor "jábam", és a többi, mint pl látod=játod, mogyoró=modojó, gyere=deje....
Mindkettőjüknek van mit fejleszteni, gyakorolni kell, amúgy semmi baj Velük, a szókincsük nagyon gazdag, a többi területen is megfelelően haladnak, stb...

Nem is tudom mit írjak még, inkább befejezem és nézegetem ezeket a teszteket még kicsit, ha már így rátaláltam, mert nem csak leírás van szerintem, hanem konkrét gyakorló feladatok is.

Jövök amikor tudok, remélhetőleg hamarabb, mint most. :)

Őszi szünet az oviban....

Még jó, hogy tavaly ovikezdés előtt az úgyenevezett nulladik szülőin elmondták, hogy az oviban nincs őszi-téli-tavaszi-nyári szünet, mint az iskolában.
Gyakorlatilag viszont mégis van, arra hivatkozva, hogy a legtöbb helyen úgyis van iskolás testvér, ha a nagy otthon van a kicsit se viszik oviba.
Értem én, csak úgy örültem, hogy eddig megúsztuk hiányzás (betegség) nélkül, nem könnyű Velük itthon egész nap, erre most kiadnak egy egész hetet szünetre. Na nem baj, majd el leszünk, más is megoldja, csak én néha (vagy úgyis mondhatnám, hogy folyamatosan) pazárok, hogy mi lesz, hogy lesz, bírok-e velük egyedül, stb... Az a vicc az egészben, hogy ha a gyerekek is úgy akarják, akkor nagyon jól el tudjuk tölteni a napot, viszont ha rájuk jön a ...nemistuommi, akkor aztán mindegy, hogy hányan vagyunk itt Velük, akkor is feje tetjén áll a világ. :(

Tehát most pénteken (10.25) még mennek, következőleg pedig csak majd november 4-én. 

Egyébként a múlt héten még az volt kiírva, hogy a kevés gyereklétszám miatt csoportösszevonások lesznek. Biztos sok a beteg. Összevont csoport így is lesz, emlékszem, tavaly is volt olyan, hogy öten voltak az egész oviban ilyen esetben, ugyebár aki meg tudja oldani ilyenkor nem viszi a gyerekét, ahogy azt "elvárják", íratlan szabályként.

"Tök nap" az oviban, Mama születésnapja, horgászverseny - és még ami eszembe jut. :)

Nézzük.... Csütörtökön reggel vittünk két kis - kb 2 kg-os - sütni való tököt az oviba, mivel kérték.. Azt hittem mindet megsütik, mármint úgy értem, hogy aki vitt, azt mindet, és majd nem azokat kell délután faragni, hanem arra lesz majd direkt töklámpásnak való tök, bár azt nem kértek, hogy vigyünk.
Errefel mi volt? Született egy csomó nagyon szép töklámpás, természetesen faragni való tökből, majd volt akinek sikerült a sütni valóból is faragnia, de az nem én voltam. :) Sajnos nem értek hozzá, soha nem is csináltam ilyet és csak a saját megnyugtatásomra mondtam, hogy nem baj, a sütni való úgysem faragni való, nehéz kivájni és kifaragni, azért sikerült kb ovis szintű "művet" készíteni, de én biztos vagyok benne, hogy a direkt arra való tökből sem tudtam volna semmit csinálni.
Mivel ez a hosszúkás fajta tök volt, először levágtam a tetejét, ahogy azt látjuk máskor is... kivájni viszont életlen késsel és kanállal nem igazán lehetett, valamint arra is rájöttem közben, hogy az aljára úgysem érek le, bármeddig vájom is, mert nagyon mély volt, max ha könyékig tökös lettem volna, akkor talán.:) Ezért gondoltam egyet és derékba vágtam a karrierjét.. :) Magyarul lett egy kis idétlen formájú tükünk, amit már könnyebben vájtam, bár az aljáig annak sem értem el időhiány és elfáradás miatt.  Most jött a neheze, szemet és szájat kellett faragni. Livike megoldott a helyzetet, no nem faragta ki, hanem filctollal rárajzolta ügyesen a szemet, szájat, orrot.. :)) Ekkor kb annyit tudtam vele kezdeni, hogy a szemeknél kilyukasztottam, közben persze imádkoztam, hogy nehogy megszaladjon a kés és elvágjam a kezem, vagy szétrepedjen a tök ott is, ahol nem kell.. :) A száj résznél feladtam, így csak a szemek világítottak, ahogy beletettük a mécsest. :))
Szóval így lett egy tényleg óvodás szintű töklámpásunk, viszont az óvónőknek nagyon tetszett, mármint a megoldás, hogy rajzolva lettek az egyébként kivágandó részek. :)) Volt verseny is, - szavazás a tökökre, nem név, hanem számozás szerint -  természetesen egy darab szavazatot nem kaptunk, viszont tényleg szép alkotások lettek helyezettek. :) A gyerekek kiválasztották mindketten, hogy Nekik melyik tetszik, arra tettem fel a jelet és kész. :) Valaki megjegyezte a szülők közül, akinek a gyereke szintén másvalaki töklámpására tette a jelet, hogy azért csak illene a sajátunkra szavazni, nem? Szerintem nem, most mire mentem volna azzal a két szavazattal, meg akkor mindenki a sajátjára szavazzon? Így jobb volt, mert volt olyan lámpás, ami 15 szavazatot is kapott, amúgy meg lett volna csomó holtverseny....
Erről ennyit. :)

Vasárnap reggeltől kb 13 óráig Papa és Apa horgászversenyen voltak itt Szolnokon, a horgászegyesület szervezte. Most nem volt valami eredményes a dolog egyikőjüknek sem, 1-1 kis kárászt fogtak mindketten, persze ezzel nulla eredményt értek el, viszont Papa nyert egy üveg pezsgőt, mert vigaszdíjakat is sorsoltak, nem is keveset, Ő bekerült a szórásba, Apa nem.  Profikkal együtt indultak, azt hiszem 37-en összesen, viszont sikerült szerencsétlen helyre sorsolni magukat, legalábbis Apa mellett az egyik tulaj volt - horgászbolt és egyesület - , aki már profi horgász és Ő is csak egy halat fogott.... :)

Az október 20-a viszont másról is "híres" a családban, szerintem régi olvasók - és most nem ér a családtagoknak:D - már tudják, de ha mégsem, akkor már írom is: ez a nap nem más, mint Mama születésnapja. :) Eljött ez is, a gyerekek "ajándékból" elég jók voltak nap közben, persze cserébe estére totál felpörögtek, három órán át rohangáltak a lakásban, egymást csépelték, csatakosra izzadtak, szerencsére jött a fürdés idő, hajat meg úgyis mosni kellett. :(
A reggel is jól indult, Livike ahogy kiment pisilni egyből meg is mosakodott, fogat mosott, kimosta az orrát - már fel tudja húzni a fecskendőt is:) - majd ki is szívatta! :) Ezután szépen felöltözött, mindezek alatt Levike is felöltözött egyedül, de mosakodni, na azt aztán már nem akart... Reggelire virslit főztem, jól ették.. 10 óra előtt átmentünk Mamát megköszönteni, én egyelőre csak szóban, azt a kis ajándékot amit most össze tudtam hozni délután adtuk át. Livike rajzolt Mamának virágot, cseresznyét, meg emberkét is, de azt végül itthon hagyta, mert hajat nem tudott csinálni és kopasz "Mamát" mégsem akart adni.. :D Levike kiválasztott egy kis kindertojásos motort, ami egyébként egész jó, ahhoz képest hogy elég bénák szoktak lenni az ilyen összerakhatós kütyük. Azt mondta, Neki az már nem kell, mert nem lehet átalakítani. :) (az a fránya transformers mánia:) ) Szóval Levike a kis motort adta ajándékba Mamának. :) Akart Ő építeni is, mondtam, hogy olyan ügyes, szép garázst meg házat, ilyesmit tud építeni a faépítőből, csináljon valamit, nem baj ha ledől, majd lefényképezem előtte és azt adhatja Mamának, vagy építesen legóból, az nem esik szét... Próbálkozott, nem jött össze, berágott, hisztizett, hogy Ő nem tud semmi szépet csinálni - pedig tud! - és feladta.. ekkor találta ki a nem saját készítésű dolgot, viszont azt, hogy valamit adni szeretnének, saját maguk találták ki, én csak elmondtam reggel, hogy ma van Mama szülinapja. :) Amikor látták, hogy a telefonomon nézem a virágos képeket, hogy küldjek Mamának facebookon, egyből jöttek, hogy Ők is szeretnének, és ki is választottak egyet, amit az Ő nevükben küldhettem el. :))) (Többet is választottak, tulajdonképpen ahogy haladtam a képek között, mindet küldték volna, így maradtunk egyben, úgyis lesz sok kép, üdvözlet, köszöntés, ne terheljük az üzenőfalat fölöslegesen.:)  )

Miután kicsit jobb idő lett kint, pulcsi, mellény, cipő és irány az udvar. Mama közben főzött, a gyerekek rám maradtak, bár úgy kb délig még egész jól el is voltunk. Livike segített tobozokat szedni a vödörbe, majd Papa kocsiját is meg akarta mosni, sajnos enyhén földes vízzel, "szép" lett a motorháztető. :( csak remélem, hogy csikarás nem lett rajta, bár később én lemostam sima vízzel, de az akkorsem ugyanaz, mint ahogy az autómosóban mossák. :( Természetesen nem láttam az akciót, akkor egyrészt előbb lemosom, mielőtt Papa meglátta volna, másrészt talán meg tudom akadályozni... )
A biciklizés gyakorlására még mindig nem hajlandó Livike, Levike már profi, tavasszal remélem már a Lánynak is megjön a bátorsága meg az egyensúlya hozzá.  

Miután Papa és Apa hazaértek, hamarosan ebédelhettünk mert közben készen lett. Húsleves és Uncle Ben's* volt. Torta is volt, meggyes, marcipános, szerintem finom volt, bár én a meggyet kiszedtem, de a marcipánt azt nagyon szeretem, csokimáz szerű krém volt kívül, rajta marcipán és/vagy fehércsoki darabokkal, úgyhogy összességében finom volt. :)
Miután mindenki jól lakott elmosogattam, a gyerekek kicsit még maradtak Mamáéknál, majd én jöttem, hogy vasaljak, mert azt ugye kell, szülinap ide, vagy oda...

A gyerekek innentől fogva totál meg voltak kergülve. Nem értem, honnan van ennyi energiájuk, pedig kint is voltak, ott sem egyhelyben álltak, vagy ültek, szóval fel voltak pörögve ezerrel. Hiába beszéltünk Nekik, semmi nem hatott. Azon imádkoztam, hogy csak nehogy olyan mértékben üssék meg magukat/egymást, hogy orvos legyen a vége. :( Esések, elcsúszások, egymásnak ütközések, harapások így is voltak bőven...
19:30-ra sikerült túl lenni a fürdésen, hajmosáson, már az ágyban voltak, következett az est "fénypontja", az altatás, merthogy azt nem igazán akartak, még mindig nem tudtak leállni, továbbra is egymást cseszegették, felugráltak, ááá... :( Végül meglepő módon kb 40 perc volt és jöhettem is kifelé, Livike hamar elaludt, Levikére kellett kicsit többet várni, de miután oda tudtam mellé ülni már Ő is hamar elaludt. Megvárta, míg Livi elalszik.. :))

Éjjel rendben volt minden, reggel is elég jól ment a készülődés, Livike sokat tüsszögött tegnap is, ma reggel is, remélem nem rosszabbodott azóta a helyzet az oviban. Mindenesetre este lesz mézes fokhagyma, hadd űzze a bacikat kifelé! :)

Ennyi lenne, nemsoká mehetek is értük...
Gyorsan mutatok két képet is, az elsőből lassan sorozatot csinálhatnék, úgy értem, hogy minden évben van ilyen, hogy Mama a szülinapi tortájával és a két unokával van megörökítve. :)
A második kép is kb ilyen, csak ott én is rajta vagyok. :) (azt hiszem ez a mondat most totál fölösleges volt:D )

Nem lehet elégszer mondani, nagyon boldog születésnapot kívánunk Mama! (Anya) :)

Ezzel most már tényleg befejeztem mára, így is több részletben írtam, pedig még azt sem mondhatom, hogy a gyerekek akadályoznak. Csak ugye takarítás, ágynemű húzás, teregetés, na jó egy kicsit a face előtt is ültem, voltam bent Mamánál is, ettem, stb... el is telt az idő, mindjárt nem lesz se csend, se rend itthon.. :)

Jövök, amikor tudok.  

*Uncle Ben's édes-savanyú mártás extra ananásszal, csirkecomb csíkok lepirítva és köretnek rizs. Egyik kedvenc ételem, a gyerekek is nagyon szeretik.:)

Ovi foci :)

Hétfőn olvastam az oviban a faliújságon, hogy kedden - azaz ma - menni fognak a gyerekek a Sportcsarnokba focizni. Erre vinni kell a következőket: tornazsák, póló, nadrág, tornacipő, fél literes csavaros üvegben innivaló. Nem ártott volna mondjuk még múlt héten ezt kiírni, de végül csak megoldottuk, tornacipő híján minden volt/lett. :) A gyerekek már említették, hogy majd "lesz" foci, kellenek majd ezek a dolgok, de azt nem mondták, hogy mikor, és mivel pénteken Mama hozta el a gyerekeket, így az is lehet, hogy már akkor ki volt írva, csak ugye Ő nem tudta, hogy érdemes minden nap, akár reggel és délután is ránézni a faliújságra... Egyébként szombaton amikor Livikével cipőt nézni voltunk abban a sok üzletben, mindegyikben néztem a torncipőket is, mivel "majd" úgyis kell, hátha lenne akár most is, de nem volt. Tehát akkor se lett volna mára, ha tudom. Na a lényeg, hogy tornazsák se volt még, régebben láttam a centrumban, de közben eszembe jutott, hogy egyrészt, mi van, ha már nincsen, másrészt az, hogy annakidején amikor az ovis zsákokat meg az ágyneműhuzatokat varrattuk, akkor a zsákok anyagából maradt ki annyi, ami most pont jól jött, akkor is volt már róla szó, hogy majd ha szükség lesz rá akkor megvarrja tornazsáknak Zsuzsi néni. Így gyorsan fel is hívtam hétfőn ahogy hazaértünk az oviból reggel, szerencsére el is vállalta SOS-ben, mentem, meg is vártam míg megvarrja a két zsákot, így ez szerencsére megoldódott.
Tornaruhát és innivalót természetesen simán össze tudtam készíteni, tornacipőnek pedig elvitték a benti váltócipőjüket...

Kedd reggelre esős időnk lett, szerencsére amikor indultak a busszal már elállt... utána sem volt már rossz idő, bár fedett helyen voltak, de legalább addig sem áztak és fáztak amíg mentek meg jöttek. :)
Nagyon élvezték, tetszett Nekik, bár konkrétabbat nem igazán árultak el, hogy volt-e több ovi is, - bár gondolom, hogy nem csak az itteni két csoport ment. (a kicsoportosokat még nem viszik külsős helyszínre úgy tudom) - viszont tanultak szurkolós tapsot is, ütemre. :) Mindketten estek is egyet-egyet, de nem nagyot, ez belefér.. :))

Most gőzerővel készülnek a Haloween-re, bár nem október végére tették, hanem most csütörtökre (17-e) és elég furán csak "Tök nap"-ként szerepel a kiírás, de lesz sütőtök evés - amihez az alapanyagot vinni kell-, tök faragás a faragott lámpások szépségversenye, meg még ki tudja mi... :)))

Egyébként nem igazán van más, amit leírhatnék... A biciklizéssel kapcsolatban annyit, hogy Levike már mondhatni teljes biztonsággal kezeli a biciklijét, az utcára még nem merészkedtünk ki, ahhoz kell Apa vagy Papa is, egyedül félek, hogy elesik vagy nem áll meg és elüti az autó, ilyesmi, de idebent már nagyon profi, és aki ilyen egyenesnek egyáltalán nem mondható terepen is tud menni, annak a sima út nem okozhat nagy gondot.. :))
Livike is kezd már próbálkozni, egyelőre még csak lábbal hajtja úgy, hogy ül a biciklin, de azt legalább már magától és nem noszogtásra csinálja. Tegnap próbáltam tolni, mármint tartani, hogy hajtsa, de még én is majdnem elestem Vele, annyira nem tartotta az egyensúlyt... na majd belejön biztos, ha most nem, majd tavasszal. Levike annyira tanítaná, folyton mondogatja, hogy hogy kell csinálni, meg hogy kontrázzon.. :) Na ja, szegénykém még hajtani se tudja, hova kontrázna még?:D Levi csak megy utána és be nem áll a szája, Livike persze nem meri hajtani, azóta még az oviban sem volt lehetősége a kisebb biciklin gyakorolni.

Egy éjjel meg a mai nap alatt lehullott egy csomó levél a nagy diófáról, ami persze a gyerekekek nagyon tetszett, egy a baj, hogy csurom víz, így nem mehettek bele, pedig imádnak "levelezni". :(
Ma vagy háromszor összesöpörtem nagy kupacba, de fél óra múlva meg sem látszott, hullott újabb adag... Jó lenne, ha nem esne már az eső és zsákba lehetne szedni. Mondjuk Apa lehet, hogy így is fel fogja szedni, én nem akartam nyakg vizes és saras lenni.. :) 

Na jól van, be is fejezem, úgysem tudok mást írni. Jövök amikor tudok és van is valami, ha nincs akkor csak jelentkezésre. :)

Szombati "egy gyerekes" délelőtt. :)

Akinek csak egy gyermeke van, az tudja milyen az, hogy kézen fogja és mennek a városba sétálni, vásárolni, nézelődni. Mivel nekünk ikreink vannak, ezt kevés kivételtől eltekintve - pl beteg volt valamelyikőjük és orvoshoz mentünk - nem igazán tudtam eddig, hogy milyen érzés, mindig kettőre kell figyelni, még akkor is, ha nem egyedül megyünk, hanem ott van pl Apa. (vagy Mama, vagy Papa)
Szombaton viszont úgy döntöttünk, hogy a kis négyes csapatunk a piacnál ketté válik és úgy megyünk tovább. :) Apa Levikével piacozott, mi pedig Livikével mentünk tovább, hogy végre Neki is vegyünk cipőt, a múlt héten ugyanis csak Levikének kaptunk, de a helyzet már nem tűrt halasztást, a Lány cipője ugyanis szó szerint kilyukadt a hét végére. :( Abban már nem hogy oviba, de sehova nem tudott már menni, a hócsizma meg ugye még korai, tehát így vagy úgy, cipő kellett. Nem gondoltam, hogy ennyire nehéz lesz a dolog. Livike nagyon jól viselkedett, jött szépen kézen fogva, ahol lehetett, ott ment magától, nem fogtam, de nem is szaladt el, szépen szót fogadott. Kétszer vágta be a durcát, mert nem vettünk csecsebecsét meg játékot, de olyankor mindig közöltem vele, hogy na akkor szia, én megyek, majd hazajössz, ahogy akarsz. Ekkor mindig jött is egyből utánam. :) Megbeszéltük, hogy miért jöttünk, cipőt nézünk, nem játékot, nem kopogós cipőt, nem csilivili hülyeségeket. Ez kell, erre van pénz és kész. Múltkor kaptak a Deichmannban játékot, most nem lesz ilyesmi. Egy zacskó kukit azért vettem, ami jó ötletnek is bizonyult, mert legalább nem mászkált el a boltokban sem, nem szóródós, így nyugodtan ehette bent is. Bár azért, hogy az eladók hallják, mindig nyomatékosan megkértem, hogy most tegye el, majd eszi tovább, ha kimentünk, persze nem tette el, én meg hagytam.. :))))
Bejártuk amit be lehetett a belvárosban. Két kínait a Centrum mellett, akkor a Centrumot, ami szintén félig kínai, majd egy harmadik kínait a Pelikán szálló tetején, majd egy nem kínait, a Ficánkát, majd újra a buszpályán a Deichmannt, hátha múlt hét óta jött már Livikére való cipő, de sajnos nem. :( Egyikben se találtunk semmit, vagy kicsi volt, vagy nagy, de inkább úgy általában még nem is nagyon volt olyan cipő, ami azért még nem csizma, de kicsit magasabb szárú, meleg, de nem bundás, hogy jó legyen addig, amíg nem kell a hócsizma. Így elmondhatjuk, hogy sétáltuk egy nagyot, de az amiért mentünk végül nem lett. :(
Mivel még múlt héten mondták, hogy a Szandai réten lévő Deichmannban van 26-os abból a cipőből, ami jó lett volna, utolsó mentsvárként délután oda is kimentünk. Persze oda már Mamával autóval, a két és fél órás gyalogolás után nem vállaltam volna be Livikével még egy hatalmas gyaloglást, a buszok fene tudja hogy járnak, de konkrétan oda nem is megy, bár régen létezett a Cora járat, de fogalmam sincs, hogy mióta a Cora Auchan lett, mi lett a busszal. (Azon a területen több üzlet van, Auchan, Media Markt, Praktiker, Obi, Family center, abba van többek között a Deichmann és a Müller is meg még pár üzlet. Csak az a baj, hogy a város szélén van, biciklivel is több, mint fél óra, bár én nem száguldozom..:D )
Tehát kocsiba be, Mama Levikével kint maradt, mi pedig Livikével bementünk, volt is szerencsére 26-os a kinézett cipőből, jó is lett, bár Mama szerint biztos, hogy nagy... Hát ha a 25-ös kicsi volt még Levikének is, akkor ennek jónak kell lennie. :) Végre ez a teher is lement a vállamról, no meg összesen kb 20.000 Ft. a kártyámról a múltkori két csizma, Levike cipője meg most Livike cipője miatt. :( Nade meg kell venni, nem tudok mit tenni.

Ahhoz képest, hogy délelőtt nagyot sétáltunk és szinte egész délután az udvaron voltak a gyerekek, este nagyon rosszak voltak, rohangáltak, Levike csatakosra izzadt, úgyhogy még hajat is kellett neki mosni. Este szerencsére 20:30-kor már aludtak. :)

Ma 10 óra körül kinéztem a börzére, ami a Kodály iskolában volt, nincs messze biciklivel sem. Sajnos nem találtam sok mindent, Livikének két nadrágot meg egy pulcsit sikerült vennem, de ezekből a két nadrág még hosszú. :( Levikének sajnos semmit nem találtam, ami miatt pityergett is egy sort, most vehetek Neki üzletben valami ruhát, hogy megnyugodjon....

Mivel egész éjjel esett az eső, minden csupa sár, még ki se nagyon lehet menni, mert úgysem maradnak meg a járdán... :(

Az oviban amúgy rendben volt minden a héten.

Most ennyi, megyek mert megint beindultak...

Levike két keréken biciklizik - meg még ami eszembe jut. :)

Februárban, a negyedik születésnapjukra kapták meg a gyerekek a bicikliket. Ezt már tudjuk. :) Volt kitámasztó kerék is rajta, igen, volt. Leamortizálták, az utóbbi időben már csak a Levi biciklijén volt, azon is felemás.. :) Eltörtek a kitámasztó kerekek, voltak kisérletek a két keréken történő haladásra, de nem nagyon jött össze egyikőjüknek sem, még inkább Livikénél volt az, hogy hajtott párat, de rövidesen elvesztette az egyensúlyát. Seprűnyéllel is próbálkoztunk, de az inkább Papának volt sport, mert futhatott a gyerekekkel, elengedve elestek volna. Mivel nem nagyon volt sikerélmény, vagy két hónapja nem is próbálkoztak.
És most itt az áttörés! Az oviban van pár kis bicikli, kisebb is van, mint az övéké... Tegnap Levike sokat gyakorolt azon az oviban, leért a lába, csak úgy haladt, mint a futóbiciklivel, tehát nem hajtotta. Egy valamivel nagyobb kislány büszkén mutatta, hogy Ő már tud hajtani is. Gondolom ez is, meg a saját magának való megfelelési kényszer miatt is, ma gyakorolt, és amikor mentünk értük azzal fogadott, hogy bizony most már tudja hajtani is! :) Itthon alig várta, hogy átöltözzön és megmutathassa új tudományát az itthoni bicilkin. :)
Még bizonytalanul, de igenis hajtja! Néha borul, szerencsére eddig "jól", nem ütötte meg magát. :)
Livikét is biztattuk, hogy próbálkozzon, de Ő még fél... mondtam, hogy gyakoroljon futóbicikli módban az oviban, hogy jöjjön meg az egyensúly érzete meg a bátorsága. :)
Szóval így állunk. Tudom, írtam már, hogy két keréke mennek, de ez az volt, amit az elején írtam, hogy próbálták, de fel is adták a sikertelenség miatt. Én persze parázok, hogy jajj, el ne essen, jajj, meg ne üsse magát, mi van, ha nem tudom elkapni. Hát akkor lesz egy-két plezúr, nekem is volt annakidején.... Tudom, mondani könnyű, mégis nagyon féltem mindkettőjüket. :)

Egyébként az oviban rendben van minden, hétfőn voltak a MŰV-Házban vasútmodell kiállításon, nagyon tetszett Nekik. :)

Vasárnap négyesben begyalogoltunk a Deichmannba (Buszpályaudvar) és vettünk télre csizmákat, amik valójában hótaposó jellegűek, és mint kiderült a pénztárnál, nem vízállóak! Hát ez nem semmi! Venni kellett hozzá impregnáló spray-t.... na majd meglátjuk, mennyit fog érni rá. :(
Levikének vettünk még egy magasabb szárú cipőt is, mert ami van cipője konkrétan lyukas... Az a ro..dt motorozás az oviban! Itthon soha nem motorozott benne, csak ott tette tönkre! :((
Livikének sajnos nem volt.. pedig Neki is kellene, az övé még csak félig van kilyukadva....
Persze van marketing fogás abban az üzletben... mert ugye a gyerekcipők mellé kell tenni ilyen egy-két ezer forintos hülye játékokat, hogy a gyerek addig könyörög úgyis, amíg meg nem vesz a szülő valamit. :(((
Livike egy nagyon gusztustalan anyagú krokodilt választott, olyan igazán "fujj, rossz megfogni" típus.. :))
Levike egy transformers robotot, amiből autó lesz, az összes közül ami van már Neki, ez a legkönnyebb, nem kell szétszedni, simán át lehet hajtogatni, még nekem is sikerül. :D

Tegnap Apával közösen ablakot pucoltunk, azért szerencsém van Vele, mert segít, sok az ablak, a külső részét mindig Ő pucolja. :)) Utána takarítottam és főztem is, a vasalás maradt még... ma is főztem, nem volt kedvem vasalni. :(

Jó idő van az utóbbi napokban, maradhatna ilyen egész télen. :) Reggel mondjuk hűvös szokott lenni, nekem is kell a nagykabát meg a csizma, de később már elég a kis bőrdzseki meg a cipő is.. :))

Még szeptember végén megcsináltam a horgászvizsgát. :) Másfél hétig idegeltem Apát, merthogy készültem, tanultam, esténként mondtam, mit tudok, kérdeztem, jó-e, stb.. már hülyét kapott tőlem.. :)))
A jövő évi trapis horgászversenyre ugye gyakorolnom kell, ahhoz viszont muszáj lesz engedélyt kiváltani, aminek feltétele a vizsga megléte... Szerencsére rendes volt a srác a horgászboltban, - ők is jogosultak vizsgáztatni - , könnyű tesztet adott, tulajdonképpen a fajlagos tilalmi időket és a méretkorlátozásokat kérdezte csak meg két hal jellemzőit, azt nem is tudtam, a többit igen. :)))
Egyébként januártól borul az egész rendszer, méret és fajlagos tilalom szerint is, totál új lesz.. szerencsére még nem azt kérdezték, sőt nem is tudtak róla, csak én ugye a neten megtaláltam az új törvény mellékleteként. :)
Szóval halat felismerni még mindig nem tudok, bár amikor Apa múlt héten kiment horgászni és fogott egy csomó fajta keszeget, akkor a kárászt simán felismertem közöttük. :)) Azt nagyon megjegyeztem az egyik leírásból, amikor a ponty jellemzőit taglalták, hogy ez meg az van, és van négy szál bajusza a kárásznak meg egy sem, ez az egyik legfőbb különbség közöttük. :))
Tehát jövőre válthatok engedélyt, valami olcsóbb lenne jó, gyakorlásra nem kell nekem összterületi meg ilyenek... :) Úgy gondolom, hogy ha saját erőmből horgászok majd a trapis versenyen és nem nyerek, akkor is jobb érzés lesz, mint ez a győzelem, amihez igazán sok közöm nem volt. :( Fárasztás és ennyi, mondjuk az jó volt, nem tagadom. :))

Na jól van, megyek is, lassan jön az este, vacsora már volt, bár a gyerekeket ismerve még fognak enni, utána fürdés és remélhetőleg hamar alvás... Levike ma sem aludt az oviban, így nagyobb az esély, hogy gyorsabban el fog aludni este.

Jövök ahogy tudok. :)

Helyzetjelentés

Itt vagyok, most még "csak" bő egy hét telt el, mióta utoljára írtam, próbálom gyorsan összefoglalni az elmúlt időszakot. :)
A múlt hét nagyon sűrű volt a gyerekeknek az oviban. Minden nap volt valami program, jól el is fáradtak a hét végére, mind a gyerekek, mind az óvónők. :)
Hétfőn hangversenyen voltak valamelyik általános iskolában, sajnos nem tudom melyikben, de nem is lényeg.. elsétáltak, meghallgatták, visszasétáltak, ebéd, alvás, játék.. :)
Kedden és szerdán a Zagyva partra mentek, növényeket, kis állatkákat tanulmányoztak, szaladgáltak, és volt ugye az a bizonyos gurulás is. :)
Szerdán volt papírgyűjtés is, de az kb annyi volt, hogy reggel vittük ami volt itthon, egy nagy kartondobozzal gyűlt most össze csak tavasz óta, nem egy utánfutónyi, mint akkor. :)
Csütörtökön voltak az állatsimogatóban, azt is nagyon élvezték, legalább most volt mesélnivalójuk, nem úgy, mint máskor. :)
Pénteken a szürettel zárult az események sora, hát ott Levikét nem igazán érdekelte a dolog lényege, tehát a szőlő préselés, must ivás, tavaly jobban lekötötte... Voltak különböző ügyességi feladatok, amikben "aranytallérokat" lehetett gyűjteni, majd beváltani pl zsákbamacskára, kinder tojásra (csoki nélkül!), vagy almára. :) Livike ügyesen gyűjtögetett, sikerült is egy pónifigurát "vennie", amit állítólag már korábban kinézett magának.. :) Nem tudom hogy találta meg, amikor nem is látott bele a ládába, de kitapogatta gyorsan, az biztos. :)) Ezen kívül még kinder tojást is vett kettőt, meg két almát is. Levike csak egy kindertojásra valót gyűjtött. Ő inkább rendetlenkedett a mászókán pár társával. :(( Azért az elején a körjátékot végigcsinálta Ő is.. :) A Lipem-lopom a szőlőt kezdetű dalocska volt, közben szaladgáltak kosarakkal, egy társuk meg utánuk bottal.. :))) Volt népdaléneklés is az óvónők részéről, egy anyuka citerázott kiséretként, jó volt. :))
Majdnem 18 óra volt, mire hazaértünk. :)

Hétvégén nem volt semmi extra, mármint nem mentünk sehova.
Hétfőtől már lazább az ovi, vagyis olyan, mint eddig, nyugi van, nem mennek mostanában semerre :)
A lassan egy hónapja húzódó enyhe megfázás hol erősebb, hol gyengébb.. de elmúlni egyelőre nem akar, félek, hogy csak rosszabb lesz. :( Minden este kapnak mézes fokhagymát, mostanában már citromlé is van benne, hogy ne legyen olyan tömény.. Nem szeretik, de muszáj megenni egy kicsit belőle, hátha hatásos lenne és nem lenne több bajuk!  Reggelente sima méz, néha egy-egy Dianás cukorka is befigyel :)) Egy darabtól még semmi bajuk nem lesz, nincs abban annyi alkohol, viszont jó a torokra, légutakra.. :))

Nagyon hideg lett, esténként muszáj fúteni, néha még nap közben is be kell kapcsolni a kazánt, főleg, hogy Mamáéknál általában minimum 1 fokkal hidegebb van, mint itt, tehát ha itt 20 fok van, ott csak 19, az meg ugye nem valami meleg...
Azt hiszem holnap már a téli kabátjukat fogjuk a gyerekekre adni, az overálnadrág még nem kell, de a kabát már igen. Ma felpróbáltuk Rájuk ami van, kabát van duplán is, kantáros overál csak 1, majd börzén nézünk tartalékot is, sapka van, kesztyű van, csizma meg elvileg van, csak épp nem találom.. :/ Majd Apát megkérdezem, hogy hova tette el, mert én úgy emlékszem, hogy tavasszal kivittam a garázsba és ott most nem találtam... Szóval fel kell majd próbálni, hogy jó-e még, ha nem, akkor venni kell nagyon gyorsan, mert "hála" a műanyag motoroknak az oviban, a cipőjük már nagyon ramaty állapotban van, no meg már hideg is lassan. :(

A rossz idővel bejött még egy "nemszeretem" dolog, mégpedig az, hogy a lakásban kell szárítani a mosott ruhákat, amik ugye a száradás folyamán párásítanak, és az nem jó. :( Ez az egyik hátránya, a másik az, hogy két nap, mire megszáradnak, a harmadik meg, hogy kerülgetni kell a szárítót, mivel a fürdőszobába nem férne el fregoli, mint Mamáéknál... ott senkit nem zavarna a ruha... :(

Na jólvan.. nem nagyon tudok most mit írni, majd ha lesz valami inkább jövök sűrűbben. (megpróbálok legalábbis...)
:)

Végre képek! :)

Ahogy ígértem, megcsináltam az albumot, néhány régebbi kép is található benne, de főképp mostaniak.
A vége annyira friss, hogy nálam még meg sincsenek a képek, csak megláttam, hogy Mama már feltette a face-re, így onnan töltöttem le párat.. :))

Nyári vegyes képek és Apa szülinapja (2013. szeptember 23.)

Mindjárt vége a szeptembernek, és még nem írtam egy bejegyzést sem. :(

Pedig lenne mit, már csak a közel egy hónap időtartam miatt is felszaporodtak az események. Jobb híján segítségül hívom a naptáramat, és ami oda be van írva azt megírom... Sajnos anélkül már alig tudnám mi is volt egy-két alapvető dolgon kívül, mint pl ovi, nátha, névnap, szülinap, stb. :)

Nézzük...
Szeptember 2-án megkezdődött az ovi. Középső csoportosok lettek. :) Ugyanaz a csoportszoba, ugyanaz a csoport név.. Az egyik óvónő is ugyanaz, a másik pedig új, egy fiatal, kedves óvónéni, nagyon szeretik a gyerekek. :) Jól kijönnek egymással.
Már első hét közepén kezdett Livike náthás lenni, de pár nap gyakori orrszívás, Bioparox és helyre is jött. Viszonylag jó idő volt a múlt hétig, reggelente persze már hűvös volt, de nap közben azért tudtak az udvaron lenni. Az esős idő beálltával beszorultak a csoportszobába, egyre több a beteg gyerek, egyértelmű volt, hogy elkapják a mieink is. :( Nem vészes, ettől lehet járni oviba, csak jobban ne menjenek bele. Jobban csak Livike náthás, vagyis be van dugulva az orra, kb ennyi. Orrszívásnál nem is jön sok, ügyesen kifújja az orrát, meg az orrmosásnál is jó sok kijön.
Láza nem volt, füle - egyelőre - nem fáj. Levike még bírja. Én valószínűleg elkaptam, dugult az orrom és ha fújom jön is belőle. Egyéb bajom nincsen.

Majdnem minden hétvégén volt eddig valami, mármint Mamáék mentek transzplantáltak napjára, meg ilyesmi.. :) Régebben beparáztam, ha egyedül maradtam a gyerekekkel, mert pl Apa is dolgozott. Nem mondom, hogy most nem idegesítem magam előre, de azért a legtöbb esetben jól elvagyunk, persze csak akkor, ha a gyerekek is úgy akarják... Ha nem akarják, akkor csinálhatok bármit, meg lehetünk akár tizen is körülöttük, akkor is rosszak. :(

Szeptember 14-én szombaton a Transzplantáltak Egyesületével Jászkiséren Horgászversenyen voltunk.
A gyerekek is ott voltak persze, bár az eső miatt sokat nem érzékeltek az egészből, bent voltak az étteremben végig, eleve később is érkeztek Mamával, pedig egész héten azt várták, hogy végre ők is "horgászhassanak". Livike lelkes, megfogja a csontit, gilisztát, mindent.. :)) Levike finnyás, mint én, nem fogná meg a csalikat és a hal is "fujj, büdös" és azt se fogná meg.. :D
Apa kitalálta, hogy én is induljak női kategóriában, úgyis kevés induló van, biztos helyezett leszek. Na mondom persze, én, aki se a csalit, se a halat nem fogom meg és normálisan bedobni se tudok.. :)
Majd segít... Egymás mellett voltunk, nem volt gond. a fárasztáson kívül tényleg mindent megcsinált nekem, viszont annak volt köszönhető, hogy nyertem, hogy jó helyre tudott dobni Apa, meg ugye folyamatosan etette is a helyet. Így főként az Ő érdeme volt, hogy nem csak a női kategóriát, hanem az abszolút győzelmet is megszereztem. :) Kaptam egy vándordíjat, ami egy "aranyhal", háromszor kell megnyerni és akkor örökre itt maradhat. Ez azt jelenti, hogy ha nem is nyerem meg, de akkor is indulnom kell a következő versenyen is. Ez kb egy év múlva lesz, tehát addigra meg kell tanulnom normálisan bedobni, még ha a csonti meg a giliszta iránti undoromat nem is tudom legyőzni, majd lesz valahogy.. de legalább a nagyját hadd tudjam már majd egyedül csinálni, és ha akkor is nyerek, már teljesen más érzés lesz, mint most, mert én egyáltalán nem érzem azt, hogy nyertem, hogy jogos lett volna a győzelem. :( Na mindegy, sok jelentősége nincsen, szinte "házi" verseny volt, alig voltak, mivel esett az eső, a szegediek meg el sem jöttek...  A férfiaknál Papa lett az első, meg a legnagyobb hal is az övé volt, Apa harmadik lett. :)
Ahhoz, hogy tudjak gyakorolni pl az élő Tiszán, le kell vizsgáznom... Hát, néztem már online teszteket, nagy részét meg lehet simán tanulni, mint a tilalmi idők, halak súly és méret korlátozásai, de az a rész, amikor fel kell ismerni a halakat, az nem tudom hogy fog menni. :) Kb 3-4 fajtát tudok szinte biztosra megmondani, hogy micsoda, a többiről fogalmam sincsen. :) Egyébként Apa azt hallotta, hogy most az új törvény miatt mindenkinek újra kell vizsgáznia, akinek eddig volt engedélyre.. Szép lesz. :) Akkor Ő is meg Papa is mehet... Egyébként nem kellene engedély, ha olyan jól állnánk anyagilag, hogy csak úgy 3500 Ft-okat ki tudnék adni napijegyre horgásztavakra meg magán vizekre.. ez ugye ha Apával megyünk már minimum 7000 Ft, ezzel szemben van valami kedvezményes éves jegy, mi kb annyiban van, mintha kétszer elmennénk fizetősre. :) Na majd meglátjuk.. Annyira engem nem is érdekel ez az egész horgászat, de ha tényleg saját erőmből és tudásomból szeretnék helyezést elérni jövőre akkor muszáj valamit tenni érte. 

15-én vasárnap volt Mamáék 34. házassági évfordulója, valamint mivel Mama névnapja egy nappal utána van, így azt is megünnepeltük egyúttal, hiszen hétfőn már munka van, Apa is dolgozott, így még délután vagy este sem tudtunk volna mindannyian itt lenni.

17-én kedden délután szülői értekezlet volt az oviban. Sok újat nem tudtunk meg, nagyjából elmondták az első félév eseményeit, mint pl kirándulások, szüret, kézműves vásár, fényképezés, Mikulás, Advent, stb...
Ez a hét elég sűrű lesz a gyerekeknek. Először is 24-én tízórai és ebéd között ki fognak menni a Zagyva partra és a gátoldalban gurulnak majd le. Elvileg nem a víz felé, azt mondta az óvónő. Ez elvileg valami fejlsztő dolog, szabadság érzés, stb.. Mittudomén.. ha rajtam múlna nem hagynám, vizesek, sárosak lesznek. :( Vigyünk kopott melegítőt, aminek nem árt a fű meg a sár.. Naja.. és a kabát? Majd nézek valamit itthon, bár amit nem sajnálnék annyira, az már főként rövid, abba meg csak ne menjenek már ki az utcára. :( Ha az oviba járósba mennek, akkor meg nem fog megszáradni, ha ki kell mosni délután. :( Na majd lesz valahogy.

Szintén aznap délután, és 25-én szerdán reggel papírgyűjtés lesz, mármint szerdán van igazából, de már előtte is lehet majd vinni papírt.

26-án csütörtökön a Nefaghoz fognak kimenni busszal, állatsímogató van meg ilyesmi... oda csak innivalót vihetnek, kaját nem, a Zagyva-parti dologra vihetnek rágcsálni valót is.

27-én, péntek délután lesz az oviban a szüret. Jó későn, hét hete még özön szőlőnk volt, tudtunk volna vinni. Csinálnak mustot, préselnek, stb.. Tavaly is volt, nem lesz újdonság szerintem. Csak jó idő legyen, mert most is ahogy fúj a szél...... szörnyű. :( Remélem nincsenek kint az udvaron, mert akkor a fülüknek annyi, biztos nem figyelik az óvónők, hogy a kapucni a fejükön legyen...

Ennyi egylőre amit konkrétan tudunk és mostanában lesz.
Elmúlt eseményként csak megjegyzem, hogy Apa születésnapja éppen ma van, de mivel hétfő van, dolgozik - Mama és Papa is - így szombaton tartottuk meg a szülinapot, ebéd, torta, ahogy szoktuk, majd estére kimenőt kaptunk Mamáéktól, tehát a gyerekek ott aludtak, mi meg irány a város. :)
22 óra körül benéztünk Apa munkahelyére is, hogy hátha előbb zárnak és akkor a kollégája is tud velünk jönni, ezzel szemben nem hogy 23 órakor a szokásos időben, hanem még később zártak, mert közben jött a festő, aki a padlót festette le akkor éjjel, hogy a vasárnap délutáni nyitásra megszáradjon, emiatt az asztalokat, ülőgarnitúrákat, székeket el kellett pakolni. Ebben segítettünk mi is, majd mikor minden el lett rakva indulhattunk tovább. Jó sokat tudtunk biliárdozni, kár, hogy nem tudunk sűrűbben menni.. :)

A vasárnap eltelt, a gyerekek nem voltak valami jók, de azért kibírtuk.. Főzni nem kellett, volt még szombatról kaja... Vasaltam egy jó nagy adagot, de ezen kívül nem csináltam túl sok mindent. :)

Elérkeztünk a mai naphoz, a reggel elég nyűgösen indult Livikének, semmit nem akart csinálni, öltözni, mosakodni, fésülködni, indulni. Az oviba vezető úton persze már semmi baja nem volt és szépen be is mentek mindketten, csak ez a reggel, ez nagyon gáz volt. :( Pedig nem betegebb, éjjel is aludtak mindketten, még csak fel sem kiabáltak, mint legtöbbször szoktak... Hajnalban persze mindketten mellettem kötöttek ki a nagy ágyon, de sajnos ez van, ha nem húznám ki az ágyat akkor nem jönnénnek, mert ugye akkor nem férünk, de egy-két napnál tovább nem tudok úgy aludni rajta, mert kénylemetlen és megfájdul a hátam, derekam. Pedig szerintem egy-két hétig kellene kibírnom és akkor leszoknának arról, hogy mellém fekszenek, bár ki tudja.. lehet, hogy ha hiába szenvedném végig azt az időt, amint újra ki lenne húzva a nagy ágy akkor jönnének megint. :( Nem baj, kibírom, csak néha eléggé kénylemetlen, hogy nyomorognom kell, mert keresztbe-kasul fekszenek mellettem, rosszabb esetben rajtam... :)

Azt hiszem most ennyit tudok írni, remélem hamarabb fogok tudni jönni következőleg, azért a nagyjából heti, másfélheti egy bejegyzésemet illene tartanom, vagy akkor gondolni egyet és bezárni a blogot egy időre, mint sokan mások is teszik. Még ha nem is írok érdekesen, mert annyira nincs mit, akkor is sajnálnám, nemrég volt 4 éve, hogy belekezdtem a blog írásába... ha ritkán is tudok jönni, azért szeretném még folytatni valameddig. :) Képek is kellenének már, tudom, nincs mindenkinek facebookja meg nem ismerősei Mamának, hogy lássák a friss képeinket.. :D

Lehet, hogy gyorsan nézek is párat és felteszem, bár egy jó adagnyi póló még itt figyel mellettem a széken, amiket ki kellene vasalni. :( (Apa dolgozós fehér pólói.... tegnap csak a tarka ruhákat vasaltam ki, javarészt a gyerekek cuccai voltak, meg még pár póló, stb a mi ruháink közül.)

Ez már csak így, a gyors bejegyzések hava lett. :)

Nem is tudom hol tartottam. Lassan vége az utolsó hétnek is, hétfőn kezdődik az ovi. Változóan várják, vagy sem. Akár egy napon belül is véleményt változtatnak, néha nagyon menni akarnak, máskor egyáltalán nem. "Az kizárt!" - vágta rá Levike valamelyik nap, amikor mondtam, hogy hétfőn már ovi, ideje lenne visszaszokni a délutáni alvásra, mert ott majd aludni kell, Ők meg ugye az elmúlt hat hétben kb 5ször aludtak délután.. :)) Már egész jól bírják este is, bár ma hihetetlen gyorsan elaludtak Mamával, 10 perc volt kb az egész. :) Pedig nem is csináltak semmi olyat, amiben annyira kifáradhattak volna. Na nem baj, így a jó, aludjanak csak jó sokat, kell az erő az ovira. :) Sajnos csak ezen a héten kezdtek ráállni, hogy reggel akár már 8 óráig is alszanak! Persze ilyen kétszer volt, egyébként egyikőjük biztos felkel már 7 óra előtt, így nekem is muszáj. Felébredni legalábbis, de kelni is, mert biztos van valami, ami miatt még csak nem is fekhetek már tovább. :(

No... nézzük, hogy mi is volt mióta nem írtam.
Egyrészt Mamáék hazajöttek még 20-án délután, este volt tűzijáték nézés is, annyira nagyon várták a gyerekek, majd' elaludtak már, de Ők akkoris ki akartak menni a Kossuth térre, hogy megnézzék a tűzijátékot. Nulla délutáni alvás után, akkor indultunk, amikor normális esetben már rég alszanak.. :))
Kibírták, Levike nagyon élvezte, Livike kicsit megunta felénél, meg amúgyis nagyon hangos volt Neki, végig fogta a fülét, vagy én fogtam, majd már nem is nézte, elfordult, haza akart jönni :( Később azt mondta, azért, mert annyira nagyon hangos volt. Ami igaz is, mivel betetteék a házak közé a térre és nem kint a Tisza-parton volt, mint eddig, jóval hangosabb volt az egész.. :( Egyébként szép volt, a vége felé kaptunk a nyakunkba egy kis hamut is, vagy nem tudom mi az, ami visszapotyog a rakéták fellövése, világítása után. Az nem volt olyan kellemes..
Livike egyébként még indulás előtt itthon elfolytott egy ásítást, mellé pedig egy "jajj de nagyon......." és nem mondta tovább, hogy "álmos vagyok" , mert félt, hogy akkor nem megyünk:))) Szóval várta, csak nem pont ezt, bár két éve is félt a durrogátstól. Hiába közölte előtte, amikor mondtam, hogy majd ne ijedjenek meg, ha hangos lesz meg stb.., hogy "Nem félünk, mi már nagyok vagyunk." :))

Ahogy az lenni szokott, huszadika után el is romlott az idő, utóbbi napokban esett is rendesen az eső, dörgött, villámlott, az eső meg úgy ömlött, mint már nagyon régen. :(
Beszorultunk a lakásba, bár amint elállt és kisütött a nap, a gyerekek már iszkoltak kifelé, a "csak a járdán...!" sajnos nem nagyon jött be, volt, hogy háromszor is át kellett öltözni, papucsot mosni, stb.... no meg járdát söpörnöm is kellett, mert felhordták a sarat.

Holnap már péntek, ha jó idő lenne, megkockáztatnám Levikével a kettesben váltócipőt nézünk projektet, Apa itthon lesz, Mamáék egyrészt dolgozni mennek vidékre, másrészt szombaton lesz valami veterános dolog, ami arra felé lesz, amerre pénteken is mennek... szóval hétfőig már nincs kocsi, nekem kell megoldani, pedig mennyivel könnyebb lenne Papával vagy Mamával kocsival bemenni, Levikével együtt persze, de akkor sem én egyedül mennék. Az, hogy Livike és Apa is, hát... ahhoz mondjuk milliomosnak kellene lennünk, mert ketten tuti a fél üzletet meg akaják vetetni, márpedig most csak azt tudjuk megvenni, amit muszáj, és az a váltócipő Levikének. Esetleg nadrágok, de azt inkább majd veszek börzén, vagy Angol turiban... sajnos egy valamire való nadrág még a kínaiban is drága. :( Mármint most. Van, amikor könnyebben kifizetek annyit, bár mindig nehezen, mert egy kis, pár hónap alatt kinőhető ruhaneműre szörnyen sajnálom az pénzt, most nagyon meg kell gondolni így hónap végén, hogy mit veszek meg és mit nem. Máskor se jellemző, hogy szórnám a pénzt.

A jóság-rosszaság megint felborult a rosszaság javára. :( Néha még azért szót fogadnak, de Levike olyan durván vissza tud feleselni, hogy szörnyű, ahogy fel tud vele idegesíteni. :( Persze, hagyjam rá, gyerek, stb... de én nem tudom.. :(( Annyira nagyon nehéz ez még mindig. :( Persze lehet, hogy egy óra múlva jön és bújik, és "szeretlek Anya" van meg minden, de amikor épp elemében van, akkor azt nagyon nehéz kibírni. :(
Livikével még mindig harcolnak, nyírják egymást ahol érik, persze itt is megvan a kettősség, néha olyan jól eljátszogatnak együtt is, amíg össze nem vesznek a játék során, de a legjobban úgy vannak el, hogy ha egyik itt, másik ott... és külön eljátszanak, ez leginkább akkor jó, ha valamit csinálnom kell közben, mert pl főzni nem lehet úgy, hogy folyton beszaladgálok szétválasztani meg "igazságot" tenni. :( Ha nagyon külön vannak ,az meg azért nem jó, mert akkor meg nem látom Őket, hogy mit csinálnak. Épp ilyen esetben csináltak két egészen súlyos dolgot is a héten. Tudom, megint a negatívum, de akkor is megcsinálták, legyen csak itt az utókornak.
Szóval...
Első eset: Én kint főztem a nyári konyhának kialakított, amúgy nem az, de fogjuk rá "garázsban", ahol minden van, csak épp jármű nincs. na nem is ez a lényeg. Levikét folyton beküldözgettem, hogy ne legyen már kint, mert esik az eső... Szemelt. Láttam, hogy kivitt egy csavarhúzót, de nála volt a játék szerszámosa is, egye fene, biztos "szerel" valamit. Hát szerelt is! Csak épp nem játékból, mint este kiderült, amikor ugyanis Papa jött volna be a nagykapun, az nem nyílt ki. Gondoltuk, hogy belelóg az érzékelőjébe a bokor, de nem... Kapunyitogatóra nem nyílik... Ekkor látta meg Papa, hogy a doboz, amiben az elektronika van szét van nyílva... Hát ez meg ki volt?? Na ki?? Hát Levike édesdrágakicsifiam, az áram elett lévő dobozt, esőben szétcsavarozta, ami mondjuk még nem annyira veszélyes, de csak azon múlott, hogy még itt van közöttünk, hogy nem nyúlt bele a csavarhúzóval, mert benne viszont már van olyan rész, ami ráz, ráadásul ugye esett az eső is...Beázott, valószínűleg elállítódott a frekvencia a kapunyitogató kulcsokban, mert bentről, ami a falon van arról nyílik.. nem is ez a lényeg, hanem a veszély, meg ami történhetett volna, ha másként történik. :(((
Természetesen el lett magyarázva minden, mit mért nem szabad, stb.. meg is értette, meg is ígérte Levike, hogy soha többé nem nyúl semmihez, ami nem játék, nem szerel, ha nem látja felnőtt, stb.... Azóta leszerelte a biciklimről a fényvisszaverő kis táblácskát hátulról, szétcsavarozta a hátsó lámpa búráját is, szóval ilyen kisebb dolgok vannak... :)) Valamelyik nap Livikével szétszedtek egy vízmelegítőt meg egy falimelegítőt, amik persze már ócskavasnak valók, Papa cserélte le már régen ügyfeleknél, a régit mindig el szokta hozni, ha nem kell a tulajnak, márperdig általában nem kell. Nagyon ügyesen szereltek mindketten, néha Apa vagy én segítettünk egy-két csavart meglazítani, de amúgy nagyon értik mindketten! :))
Nade elkanyarodtunk, mert a kettes számú rosszaság még nem volt. Na majd most! Ebben Livike a bűnös. Mamáék nem voltak itthon, Levike folyton kirohangált, majd be Mamáékhoz, amit utálok, ha bemennek olyankor, amikor nincsenek itthon, hordják be a koszt, stb... Szóval mindketten kint voltak, kb 2 perc volt, vagy annyi sem.. mentem én is utánuk, már nem tudom mit csináltam épp idebent, amiért nem azonnal, bár mindig azt mondják, hogy nem kell azoknak a gyerekeknek folyton a nyomukban lenni, hagyjam Őket élni. Nade így??? Kimegyek, Livike kezében kés. Mondom hát ez?? A cipőpucolós, viszonylag életlen kés volt... na ekkor láttam meg, hogy mit is vágott el: a kerti szék háttámláját, ami egy erős, szövött lyukacsos anyagból van. Az egyik háttámlát kb 3 mm-en, a másikat meg majdnem 3 cm-en vágta be! Hát mégis hogy jut eszébe ilyen?? Egyszerűen nem érem. Persze megsértődött, mint mindig, ha valamiért le van szidva, pedig csak annyit mondtam, hogy na ha ezt Mamáék meglátják, azt hiszem nem lesz benne köszönet...
Persze idegesek lettek, Livike ismét besértődött, magyarázatként annyit mondott, amikor kérdeztük, hogy mégis miért csinálta? "hát nekem az úgy nem tetszett" pff.... Aznapra tévé kilőve, bár már fürdés idő közeledett, de elég volt az, hogy nem nézhette. meg érezte, hogy haragszanak Rá, Mamáék....
Másnap bocsánatot kért, bár ugye ez nem elég... Apa meg tudta varrni valami horgász cérnával a széket, utána bekente pillanatragasztóval is, hogy elég kemény legyen, de akkor is, ez már nem olyan, mint volt. :(

Na, kb ennyi lenne, több részletben megírva, akárhogy siettem is, már éjfél van pontosan.. úgyhogy csalok picit az idővel... :)) Jövök ahogy sikerül... :)

Újabb helyzetjelentés

Nézzük, mi is történt az elmúlt napokban.
A napok telnek, múlnak, hamarosan itt az ovi újra. Nem várják. Én már igen. :) Mondjuk azért ne panaszkodjak már mindig, volt pár nap, amikor igazán jók voltak a gyerekek. Megbeszéltük, hogy én nem kiabálok, ha Ők jók, szót fogadnak legalább a fontosabb dolgokban és akkor mindenkinek jó lesz, főleg amikor itt maradtam egész napra egyedül Velük. Mindenkinek jobb úgy, ha normálisan telik el az idő. :)

Mamáék 12-én hétfőn elmentek nyaralni Bogácsra, úgy volt, hogy egészen 21-ig maradnak, de hazajöttek 15-én, hogy hideg van a sátorban, nem jó, unalmas, stb... Na addig, amíg oda voltak a gyerekekkel nem sok gond volt, tényleg betartották, amit ígértek. Délelőtt általában nem volt semmi gond, délután esetleg néha szólni kellett ezért-azért, majd estére is elég rendesek voltak, első este hamar elaludtak, második este MAGUKTÓL elaludtak 5 perc alatt, mert mondtam, hogy mindjárt jövök, csak kisúrolom a papucsaikat, és mire visszajöttem már mindketten aludtak. :) Harmadik este már Levike később aludt el, így én is elaludtam Vele... :) Akkor ébredtem fel, amikor Apa hazajött... :)

Miután Mamáék hazajöttek már nem ment ilyen simán semmi, szerintem érezték, hogy most már van itthon más is, lehet rosszalkodni....

Szombaton, azaz 17-én újra útnak indultak Mamáék, csak most Abádszalók volt a cél kishajóstól, Fordostól együtt. A Fordba csinált Papa ágyat, vett rá matracot, így most az a lakóautó, meg vittek sörsátrat, asztalt, székeket, stb... :) A Fordot szerintem még nem írtam, ez egy régi, veterán jármű, ami azt hiszem elvileg 7 személyes, de ha kiveszik hátul az üléseket akkor van nagy hely és simán befért egy 140X200-as ágy.. :)
Szóval ezzel mentek most el, elvileg 20-án jönnek haza, aztán ki tudja mikor... lehet, hogy előbb. :)

Apa ma és holnap itthon van, így valamivel könnyebb a gyerekekkel is, legalábbis annyiból, hogy legalább el tudok menni boltba, nem úgy mint tegnap, hogy rohanni kellett, mert 10-re ment dolgozni Apa... Az más kérdés, hogy Mamáék végül 13 órakor indultak el, de mégsem mertem nekivágni a piacnak, mert az volt, hogy bármikor indulnak... :))

Összességében most ennyi, végre néha van valami jó is a gyerekek viselkedésében... :) Bárcsak mindig így lenne...! Lassan jön az ovi, vásárolni kell, minden nadrágjukat kinőtték, de legalábbis bokavillogtató lett... :) Levikének kell váltócipő az ellopott helyett... mindkettőnek kell rendes cipő, bár ha az idő kegyes lesz hozzánk akkor egy ideig még jó lesz a szandál is, most azok még jó állapotban vannak.

Ennyi egyelőre, jövök majd még amikor tudok. :)

Helyzetjelentés

Gyorsan próbálok pár sort írni, a gyerekek alszanak (!!!), mióta Mama elutazott egyszer sem aludtak, mióta haza jött, azóta sem, csak ma. :) Egy előnye volt eddig annak, ha nem aludtak délután, mégpedig az, hogy este hamar és gyorsan elaludtak. Az utóbbi napokban viszont Levikének édes mindegy volt, hogy aludt vagy sem, akkor sem akart este elaludni. Livikével amúgy sem szokott gond lenni, Ő gyorsan elalszik máskor is. (Általában)

Mamáék kedden érkeztek, rendben volt minden a haza úton is. Volt ünnepi ebéd, virág, torta, minden ami kell. :) Azóta persze nem éri magát utól, céges munkák, veterános dolgok, stb... Ráadásul ha minden igaz akkor vagy már hétvégén, vagy a jövő hét elején elmennek Papával nyaralni, úgyhogy addig meg kell lennie mindennek. Apa szabit akart kivenni, de mondtam, hogy inkább maradjon a szokásos kétnapozásnál, - két nap munka, két nap szabad - mert az a kis pénz is nagyon kell, ami bejön, ha egy hétig nem megy akkor az nem jó... úgyhogy azt hiszem meg fogok őrülni azokon a napokon, amikor totál egyedül leszek a gyerekekkel. Nem lesz itt még Papa sem, hogy kissé kordában tudná Őket tartani... Ha rájönnek, hogy csak én vagyok itt, elszabadul a pokol. :(  Na majd lesz valahogy, előre most minek parázzak, úgyis meg kell oldani majd a helyzetet.

Összesen egyébként háromszor voltak fürdőzni, mindháromszor a Tisza parton, mindháromszor máshol. Először Martfűnél, majd itt Szolnokon, majd Tiszapüspökiben. :) Jól elvotlak, pancsoltak, barnultak. Én addig itthon takarítottam, mert azt máskor nem lehet olyan könnyen, ha itthon vannak. Főztem meg ilyenek. Ha én is mentem volna, biztos rosszabbak és szófogadatlanabbak lettek volna a gyerekek.

Még mindig nagyon meleg van, bár állítólag jön némi enyhülés, ami nem ártana már, mert most már én is azt mondom, hogy sok.... Mindig azt szoktam mondani, hogy inkább meleg legyen, mint hideg, mert ezért legalább nem kell fizetni, télen ugye fűtés kell, most meg legfeljebb behúzódunk a szobába. Kb kétszer mondjuk már a klímát is be kellett kapcsolni, mert 30 fokon felül volt a szobában a hőmérséklet úgy, hogy be volt húzva a sötétítő... :) Nade nyár van, mikor legyen meleg, ha nem most. :)

Minden este locsolni kell, már eléggé unom. Viszont egy jó nagy adag salátára való uborka már termett, úgyhogy ezért már megérte a locsolás. :) Paradicsom is lesz, bár elég beteges, lehet, hogy mire megérne megromlik, vagy nem tudom. :( Ennyit tudtunk vetni ide végig az ablak alá, jó későn, ezért is tartanak még itt, ahol.. :D Muskátlik meg Estike is van a rózsakertben, azokat is locsolni kell, ha nem akarjuk, hogy kiégjen.

Na jólvan, megyek is, mert Livike felébredt. Ő elég sokat aludt, Levike nem akart elaludni még Mamának sem, végül csak sikerült Neki is. :)

3 Aranyérem Mamának! :) (XIX. Szervátültettettek Világjátéka 2013. Durban, Dél-Afrika)

Tegnap és ma voltak az Őt érintő versenyek. (Bowling)

Egyéniben 26 versenyző között egyetlen magyarként indult Mama az 50-59 évesek korcsoportjában.
Megnyerte! :)) Aranyérem! :)

Női párosban a már szintén egyéni aranyat nyert fiatalabb társával szintén Aranyérem! :)
Vegyes párosban egy idősebb férfi társával együtt ismét Aranyérem lett a gurítások jutalma!

Nagyon-nagyon büszkék vagyunk Rá! Mégiscsak megérte, a sok szenvedés, fájdalom ellenére ilyen jól teljesíteni azt hiszem hatalmas dolog. :)

A magyarok úgy általában eddig nagyon jól teljesítettek! Első két nap - szinte - mindenki, de mindenben elsők voltak. Ma is jól teljesítettek, már amiről tudunk, de itt azért már voltak 4. és 7. helyek is, ami persze nem rossz az induló létszámhoz képest! :))

A kommunikáció rettenetes, a versenyhelyszíneken nincs wifi, a szállodában van ugyan, de nagyon nehézkes, kínlódás az egész. Mamának pl be se jön, hiába az okostelefon, úgyhogy bármilyen drága is, eddig már háromszor beszéltünk telefonon, egyszer amikor megérkeztek, utána pedig akkor, amikor elmondta, hogy nyert. :)
Azért az pl jó, hogy két helyszínen folytak a bowling versenyek és a két helyszín nem tudott egymással kommunikálni. Mamáék tőlünk tudták meg, hogy a másik helyen lévő sporttárs második lett, mert ez a hír eljutott a Facebookra az egyik fiatal versenyző anyukáján keresztül, akit szintén a lánya hívott a jó hírrel, hogy nyert és elmondta a társa eredményét is..
Szóval hivatalos honlap van, de még most tartanak a keddi nap felénél, mármint eredmény közlésileg.
Szövetségi honlap van (Transzplantáltak), de ott is naponta egyszer, dél körül van egy előző napi összefoglaló, pedig van kint fizetett ujságírójuk. :(
Nap közben meg tűkön ülés van a face előtt, hogy hátha jön valami hír, ha már nem bírjuk akkor telefon....
Tévé, rádió, netes újságok: semmi. :(
Állítólag a durbani sport tévé sokat foglalkozik a versenyekkel, versenyzőkkel, de még nem sikerült megtalálni egy videót, vagy esetlegesen élő streamet sem. :(
Annyi sporthír van, - egyébként sosem olvasok ilyet, elég amit véletlen hallok:) - és nem képesek megírni, hogy tessék, itt van ez a világverseny és ilyen sikereket érnek el a magyar versenyzők, akiket nem mellesleg ki sem akartak engedni, merthogy nincs rá pénz! Szégyen! :(
Majd gondolom ha hazajöttek, akkor lesz egy összefoglaló a repülőtérről, hogy pl. "Hazatértek a magyar szervátültetett sportolók Durbanból", mint amit megcsináltak az elutazásnál is.
Kár ezen mérgelődnöm, számunkra az izgalmaknak vége, természetesen a többi magyar sportolóért is szorítunk, követjük a híreket, de azért nekünk itt belül mégiscsak az a legfontosabb, hogy Mama mit ért el.

Nagyon gratulálunk, büszkék vagyunk és szeretünk Mama! (és persze nekem Anya!)  :)

Helyzetjelentés

Mama elutazott, pénteken délután 14:55-kor indult a gépük, sok várakozással, két átszállással végül szombaton 11 óra után érkeztek meg Durbanba. A flightradar24-nek köszönhetően végig tudtuk követni a repülők útját, persze nem folyamatosan, de az indulásokat és érkezéseket mindig figyelemmel kísértem, néha ránéztem közben is, hogy hol tart.
Szerencsésen bár nagyon fáradtan érkeztek meg, pár percet beszéltünk telefonon is, a wifit még nem sikerült eddig beállítania a telefonján, így a facebookon eddig még nem tudott jelentkezni. Mások már igen. Láttam képeket és pár megnyugtató szót, hogy jól vannak, rendben van minden.
Ma már állítólag van edzés is, az éles versenyeik pedig a versenynaptár szerint szerdán és csütörtökön, az egyik résztvevő szerint viszont kedden és szerdán lesznek, szóval valahogy így. :)
Augusztus 6-án, kedden érkeznek egy újabb 22 órás utazás után.

Itthon rendben van minden. A gyerekek nem alszanak délutánonként, cserébe este max fél óra és már alvás van. Az, hogy közben néha megőrülök, az más... Nem altatás közben, nap közben.. :)
Papára se nagyon hallgatnak, de azért még jobban, mint rám.
Most egyedül vagyok, nagy szó! :)
Papa elvitte a gyerekeket és Apát is a földvári Dédi Mamához, szerelik nála a Mindig TV-t, főznek, stb.. Szerintem nemsoká már jönni is fognak, Apa 17 órára megy dolgozni, gondolom nem az utolsó percben fognak előtte hazaérni.
Én nem mentem, legalább ki tudtam takarítani bent Mamáéknál, hajat mostam, stb...
Azon gondolkodom, hogy mit tudnék még megcsinálni, amit akkor nem tudok, ha itthon vannak a gyerekek, mert a közeljövőben biztos nem lesz ilyen, hogy egyedül legyek itthon. :)
Azért is nem mentem, hogy hátha jobban viselkednek, ha én nem vagyok jelen, mert ez így szokott lenni. :)

Most csak ennyit akartam, lényegében nem sok, csak életjel.. :)
Jövök, ahogy tudok.

Livike láztalan! :) + még ami eszembe jut ömlesztve.

Tegnap éjjel sem volt semmi gond, ma sem, a legtöbb, amit mértem 37,4 volt dél körül, egy fél óra múlva pedig már 37,2 volt Livike hője, utána pedig már nem is mértem, egyáltalán nem volt meleg. Reggel mondjuk 36,7 volt, azért is méregettem sűrűbben, mert sejtettem, hogy fel fog még menni a láza, de szerencsére nem ment. A kedve jó volt ma, evett is, a torka az piros, néha fájlalja is, de mást nem. Kapott kétszer is melegen mézet, sós vízzel is gargarizáltattam. Néha van egy-egy tüsszentés és köhécselés, de eddig szerencsére ennyi, remélem nem halad fokozatosan tovább a nyavalya a hörgőkre, tüdejére.

Levikének kutya baja szerencsére, azon kívül, hogy rém rossz... :( Bármit kérek, egyből "nem" a válasz, fintorog, arrébb megy, beszólogat, hogy "nem hallottam", "nem csinálom", stb....
Hiába mondja Mama, hogy mit hogy kellene, én hiába kérem szépen, már eleve úgy áll hozzám, ahogy Mamához soha! :( Livikét sem kell amúgy félteni, Ő is benne szokott lenni az ellenem szervezkedésben, de még mindig hamarabb szót fogad, mint Levike.
Délután nem aludtak, este mégis Levikének kb fél órát könyörögtem, hogy jöjjön már végre be vacsorázni, fürdeni... nem érdekelte, játszott tovább hátul a fóliasátor alatt a földdel... szépen nézett ki utána.. :)
Mama annyira bejött, hogy Levikét elaltassa megint itt a kis szobában, de ment is utána, még pakolnia kell, vasalni meg ilyenek.. Holnap Nagy utazás....

A legutóbbi írásomban elfelejtettem említeni, hogy múlt hét szombaton megcsináltam életem első sárgabarack dzsemjét. :) A szomszédból kaptunk barackot, úgy volt, hogy Apa csinálja majd meg, majd úgy volt, hogy ha én kimagozom és lehéjazom akkor majd Ő kifőzi, végül úgy lett, hogy egy az egyben én csináltam meg az egészet. 4 óra hosszámba tellett, de kész lett! Nem sok, mert "tisztán" 2,5 kg volt, lett belőle 5 kis üvegnyi dzsem, olyan Uncle Ben's-es méretűek, a kisebb fajtából. A család azt mondja finom, szerintem kissé édes, de nekem majdnem minden lekvár az, már amennyit én megeszek belőle.
Vasárnap Mamáék kicsit nagyobb tételben készítették a dzsemet, Papa leszedte a fáról a barackokat - a fájós derekával/gerincével ment fel a kihúzhatós létra tetejére.. Brrr....  Mama mosta, majd jött a magozás, forrázás, majd a főzés. Kint az udvaron, üstben főzték, így jóval hamarabb megfőtt, mint az enyém, viszont cukor is jóval kevesebb, pontosan annyi ment bele, mint amit én tettem, és mégis ugyanolyan édes lett! Biztos az "alap" volt édesebb. :)) Nem tudom pontosan mennyi, de olyan 8-10 befőttesüvegnyi lett belőle. :)

Mióta megcsináltam a dzsemet, Levike folyton azzal nyaggatott, - már aznap este is! - hogy csináljak kókuszos sütit (keksz tekercs), abba ugyanis szokott kelleni lekvár, és legutóbb azzal védekeztem, hogy ne kelljen csinálni, hogy nincs itthon lekvár.. :D Na persze csináltam, de nem aznap, hanem hétfőn, és nem a háziból, hanem boltiból.. sajnáltam rá... :)))

Ma egy kis ideig jól elvoltak kettesben a gyerekek, azt játszották, hogy mennek pizzát meg fagyit venni, Livike volt az anyuka, Levike a kisfia.. :)) Egyszercsak jön oda Levike hozzám, tartja - az üres - tenyerét, hogy nekem hozta, milyet szeretek? Mondom sonkás-sajtosat. Néz furán, értetlenül. Vagy mondom ez most mi, fagyi? :) Mert akkor csoki-vanília.. :) Erre rávágta, hogy igen, fagyi, majd faképnél hagyott. Ennyit az én képességeimről szerepjáték terén.. :D

Most nagyon gondolkodom az aranyköpéseiken, beszólásaikon, de persze nem jut semmi az eszembe, pedig néha jó lenne leírkálni a dolgaikat.. Na, majd máskor.
Megyek, majd jövök amikor sikerül.

Újra itt vagyok, lassan már egy hete - nyaralás és ami utána van..

Hol is kezdjem? Először is azzal, hogy Mamának nagyon szépen köszönöm a bejegyzéseket, valamint a gyerekekkel való törődést, foglalkozást, úgy mindenestől amit tett, tettek Papával értük, Velük!
Minden nap beszéltünk Mamával telefonon, mivel most nem kellett félnem, hogy lemerül a telefon, tudtam tölteni minden éjjel. Papa ugyanis csinált töltőt, egy kis akkumulátorra - ami egyébként jó nehéz volt - szerelt szivargyújtót, ebbe ment a töltő - kocsiba való persze - és arról tudtam tölteni a telefonom.
Apáét nem tudtuk róla, mert annak még más a csatlakozója, nem úgy, mint a mostani telefonoké, hogy szabvány. Nem volt gond az sem, egyrészt nem nagyon használta, így kibírt 6 napot, másrészt ott volt tartalékban három feltöltött telefon, mint eddig is, mert az akksiról én nem is tudtam, péntek délelőtt csinálta meg Papa. :)

Néhány szó a nyaralásról: Mint már említettem, most nem mentünk fel Tiszaroff-Tiszasülyig, mint tavaly, hanem csak itt Szolnokon a szabadstrand és a nudi között táboroztunk le. :)) Inkább a szabadstrand volt közel, ha jöttek le fürdőzők, őket simán láttuk, a nudisokat nem, bár nem is nagyon lettem volna rájuk kíváncsi. :)))
Mivel elég nagy forgalom volt horgászok szempontjából, így nem mindig tudtam fürdőruha felső nélkül lenni, mert általában a szembe partra is telepedett le horgász, de azért néha sikerült úgy napon lennem, nem maradt meg sok csík felül. :)
A sátornak jó helyet csinált Apa, nem lejtett, mert már napokkal előtte kiment és egyenesre faragta a talajt, bár még pénteken is kellett csinálni, mert keskeny lett az eredeti hely.
A napok kb ugyanúgy teltek, reggel korán keltünk, örültem, ha 6 óráig bent maradtam a sátorban, de már akkor se nagyon aludtam virradat után... első és utolsó nap aludtam 7:10-ig, több részletben persze, a többi napon korán kimentem én is, minek kínlódjak, ha nem tudok úgysem aludni. Bezzeg itthon, de jó lenne sokáig aludni! Ott nem ment, gondolom azért, mert egyrészt korán feküdtünk, - 21-22 óra volt a legtöbb - másrészt nem igazán volt miben elfáradni se fizikailag, se szellemileg. :)
Délelőtt napozás, fürdés, - jó volt a víz, sekély, most bele tudtam menni én is, nem úgy, mint tavaly, hogy csak alig... - utána főztünk valamit amit az adott alapanyagokból lehetett, majd pihi, bár javarészt Apa bevonult aludni kaja után én meg maradtam a botokat felügyelni, kb két alkalom volt, hogy kicsit aludtam én is. Főzés terén úgy nézett ki a dolog, hogy még pénteken csináltunk egy gulyáslevest bográcsban, mert vittünk ki fagyasztott húst, utána viszont tészta, mert a szokásos hagyma, szalonna, paprika, paradicsom, krumpli, tészta anyagokból kb csak az öregtarhonya, öreglebbencs jöhetett számításba, esetleg sült krumpli, de azt végül nem csináltunk. Volt sült hal is, még mindig nem a kedvencem, de azért ettem belőle, sőt még zacskós kínai csípős levest is csináltunk egyszer, azt itthon is szeretjük. :)
Bográcsban egyszer főztünk, inkább lábasban csináltam a kajákat, mivel annak van fedele, meg jobban lehet hozzá tartani, hogy ne legyen töménytelen mennyiség, így is volt, hogy még másnap délelőtt ettünk az előző napi ebédből. Hűvösön semmi baja nem lett addig. :)
Halfogás is volt, a legnagyobb egy 7,5 kg-os ponty lett, azt utolsó előtti nap haza is kellett Papával hozatni, mert megadta magát, meg kellett pucolni, hogy ne menjen tönkre muszáj volt érte jönni.
Én is fogtam halat, vagyis csak a horgászbotot, mert a halat azt ugyan meg nem fogtam! :)))
Volt lent több ismerős is, Apa kollégái, meg egy odajáró horgász is jött egy-két naponta, így ha boltból kellett valami, volt aki hozzon.
Az utolsó nap nehezen indult, neheze telt, pakolás, pakolás, pakolás.. Amúgyis kb félidőtől már visszafelé kellett számolni, hogy már kevesebb van hátra a kint töltött napokból, mint ami eltelt, az már rossz érzés volt, de az utolsó nap az meg főleg. Na nem baj, hazajutottunk, sokat kellett cipekedni, még jó, hogy az az ismerős horgász ember épp kint volt, mert így tudott segíteni felhordani a cuccot, van egy jó meredek lejáró, ahol én még cucc nélkül is csak négykézláb tudtam felmenni... az vezet fel az úthoz. Így a cuccokat Apa meg az az illető hordta fel, illetve egy kicsit Papa is, de Ő inkább nem eröltette, mert a gerince még mindig nagyon fáj, mint ahogy Mamának is, bár Ő nem volt ott..
Az időjárás kegyes volt hozzánk. Jó meleg volt majdnem mindig, kivéve a hétfőt, amikor egész nap borús, szeles idő volt, estére vihart jósoltak, narancs riasztás volt kiadva, stb... Szerencsére egy pár szem esőn kívül nem volt semmi, viszont szúnyog az sok! Általában nem volt sok a szúnyog, csak reggel meg este felé, de akkor nagyon. Még pénteken a hazajövetelkor csípkedtek meg nagyon, de már múlóban vannak a csípések.
Nem tudom mit írhatnék még, összességében jó volt, bírtam volna még.. :)) de ezt is nagyon szépen köszönjük Mamának és Papának, hogy lehetővé tették, hogy elmehessünk!

Azon a bizonyos hazajövős pénteken 14 óra körül érkeztünk meg. Mama sütött fasírtot, azt ettük, majd elkezdtünk kipakolni, nagyjából kész is lettünk mire menni kellett a gyerekekért az oviba.
Mamával mentünk, Livike nagyon várt, mondta, hogy mennyire nagyon hiányoztam, hogy mennyire nagyon szeret és puszilt, ölelt, fogta a kezem. :) Levike is odajött puszit adni és megölelt, de kb ennyi is volt, nem nagyon érdekelte a továbbiakban, hogy vagyok vagy nem, de ezt sejthettük Mama beszámolójából. :))
Ahogy hazaértünk Levike híres jósága odalett, nem fogadott szót - azóta sem! -, nem segítettek semmit pakolni, meg amiről Mama írt. Mama meg is jegyezte este, hogy miért lettek ilyen rosszak..? Miért..? Hát mert hazajöttünk..
Azóta volt pár eset, amikor ki akartam rohanni a világból, hogy ezt nem lehet bírni amit csinálnak, ha csak Levike, akkor is sok, de Livikét sem kell félteni, beszáll Ő is a buliba és akkor már ketten vannak ellenem... :(
Szegény Lány viszont tegnap estére belázasodott, 38,3 volt, kapott Nurofent, korán elaludt, azt gondoltuk, hogy csak azért álmos már 18 óra körül, mert nem aludtak délután, melegnek éreztem, de gondoltam az álmosságtól olyan... erre 21:15-kor felébredt, akkor fájlalta a fejét meg a lábát is, ekkor mértem hőt és kapta a gyógyszert... Éjjel rendben volt, nem melegedett tovább, majd reggel 5 órakor megint felment a láza, 38,5 volt, kapott gyógyszert, aludt még valamennyit.
Szinte egész nap bent volt a szobában, szédült, nem érezte jól magát. 11:15-kor megint gyógyszer kellett, 38,5 volt a láza. Sűrűn mértem, nem akartam megvárni a 40 fokot megint. Egy óra múlva megmértem, erre 38,7 volt. Most akkor mi van? Gyógyszer után egy órával nem lefelé megy, hanem fel? Érdekes.. Fél óra múlva rámértem: 37,8. Na mondom oké, akkor mégis elindult visszafelé.
15 óra körül kimentünk a hűvösbe, jobban is volt Livike, rajzolt, színezett, ha Levike hagyta....
17 órakor bejöttünk, kezdett melegedni ismét, 37,9, majd 38,3 volt 18:40-kor, nem vártam tovább, megkapta a mai harmadik adag gyógyszert... Fél óra sem kellett, már 37,5 volt, gyorsan lehúzta. Bízom benne, hogy most már jobb lesz, mivel alapban más baja nincsen, kicsit dugul az orra, de nem náthás, így remélem megússzuk orvos nélkül és nem fog a fülére sem rámenni!
Enni nem nagyon akart ma, délelőtt tésztát evett - tegnapi maradék pörkölttel, de hús nélkül - , azt kért.. mit csináljak?:D Később megivott egy joghurtot, kaja nem kellett, bármit kínáltam, délután megevett egy banánt és egy szelet vajas üreskalácsot, majd estére két db jóreggelt kekszet sikerült beleimádkoznom, hogy legyen már valami a gyomrában a gyógyszer mellett. Inni ivott, szamócaszörp, limonádé, kubu... itattam, ha kellett, ha nem, mert láz esetén ez a fontosabb, azt mondják, ha nem eszik az nem akkor baj, de ha nem iszik, az igen!
Levike még tartja magát, remélem nem ezután fog rajta kijönni a nyavalya. Livikének amúgy kicsit piros a torka is, talán valami vírusfertőzést nyelt be és az okozza a lázat. Ha holnap is többször lenne láza azért csak meg kellene mutatni a háziorvosnak, a kivitelezés még kérdéses, hogyan, mert délután van rendelés, nem biztos, hogy lesz aki vigyáz Levikére. Majd meglátjuk.

Mama este itt a kis szobában altatta el Levikét, nem nagyon mer Livike közelébe menni, nehogy itt az utolsó napokban összeszedjen Tőle valamit és ne tudjon kiutazni. Bár sajnos már meg van az esély, hogy elkapta tegnap is meg előtte is lappangási időben, de bízzunk benne, hogy nem.
Még a holnap van és pénteken utazik... viszont holnap is több helyre kell még mennie, úgyhogy sokat nem fog itthon lenni, pedig pakolni kell még meg még ki tudja mit kell csinálni a nagy utazás előtt.

Apa a héten végig dolgozik, jövő héten is fog, de az elején biztos itthon lesz vagy három napot, hogy az egész hetet kicsit kipihenje, pont a legnagyobb melegben kell bent lennie, ráadásul amikor kint nincs meleg, azon a konyhán akkor is meg lehet sülni.
Reggelente szerencsére a vásárlást el tudom intézni, ráadásul valószínű, hogy csökkentették az óraszámukat is, nem 11-re, hanem délre kell menni hétközben.  Egyrészt jó, mert kevesebb ideig kell egyedül lennem a gyerekekkel, másrészt rossz, mert az úgyis alacsony órabér miatt még kevesebb pénz jön be. :(

Na jól van, azt hiszem be is fejezem, amíg tudom, soha nem tudhatom mikor ébred fel valamelyik gyerkőc.. Levikét már átvittem a helyére, amúgy nem is tudnék itt gépezni, tuti felébredne. Az ablak nyitva van, hátha nem kapja el Livikétől a betegséget.

Ennyi lenne hirtelen, nem tudom mikor jutok rá az írásra, péntektől egyedül altatok este is, nem lesz itt Mama, hogy segítsen, ki tudja mikorra alszanak el, délután úgysem alszanak, bármit csinálok is, úgyhogy sok időm nem lesz blogot írni.
Majd jövök, egyszercsak. :)

2013.07.18. Csütörtök

Reggel én nagyon korán indultam Budapestre, így Papára maradtak a gyerekek. 
Ő rakta őket rendbe, vagyis, saját maguk és egymásnak segítve.Szívatták saját maguk orrát, segítettek egymásnak levetni a pólót, ami alvós, mert azt nehezen tudják és beágyaztak...és mindent elvégeztek maguk körül.
Levi ugyan nem húzott zoknit, mert azt mondta, hogy nem szoktunk....ami persze nem igaz, mert reggel mindig húzunk, az, hogy később az Oviban már levetik, az egy másik dolog... :)
Papát be lehetett csapni, mert Ő eddig csak vitte őket, és nem figyelte, hogy melyiken mi van.
Az Oviban minden rendben volt. Bár Lívia nem uzsonnázott, elvileg fájt a hasa.
Itthon bepótolta, tele ette magát...uzsonna és vacsora is volt.
Volt egy kis hancúrozás még, és lassan lehetett is fürdeni.
Fürdésnél is hagytam őket, hogy alaposan megmossák magukat,körmüket kisikálják, és még kicsit játszanak a vízben.Úgy is utolsó este fürödtek nálunk, pénteken este már otthon alszanak.
Levente ugyan erről hallani sem akar, de majd csak elfogadja valahogy.
 
Csütörtök éjszaka és Péntek....

Éjjel Levivel aludtam, kicsit többet, mint a Líviával előtte éjjel, de Ő is sokat nyűglődött most.
Reggel nagyon korán ébredt, még alig múlt 05.00-óra és kelni akart.
Mondtam, hogy még nagyon korán van, aludjunk még egy kicsit, mert este már nem velem alszik....és így még fordult egyet és 06.50-kor költöttem fel, nagyon nehezen, nem akart már menni Oviba. :) Elfáradt már azt mondta...és aludni szeretne egész nap.. :)
Persze...addig tartott volna...de hamar el is felejtette ezt a kijelentését és bementünk a fürdőszobába, pisilt és egy füst alatt rendbe is tette magát...kicsi segítséggel.
Lívia már mesét nézett amikor mi felébredtünk Levivel....és Ő sem akart menni, és készülődni...de előbb, utóbb csak rászánta magát.
Mondtam, hogy mire hazajönnek az Oviból, addigra már Anyáék is itthon lesznek...és így jobban kezdett öltözködni. Lívia már nagyon várja Anyáékat, de Levi sajnos továbbra sem. :(
Ő itt akar nálunk lakni, és Ő mindig itt akar velem aludni...mert Ő csak velem tud... :) Mondja Ő!
Remélem, hogy ezt hamarosan elfelejti, mert alig 1 hét múlva és elrepülök nagyon messzire és 12 napig nem leszek. Még csak az sem lesz, ami edzőtábor alatt, hogy telefonon beszéltünk.
Biztosan tudják már, de én Transzplantált vagyok és egy Sport Egyesületen belül sportolok, rehabilitációs szinten, hogy minél fittebb maradjak és a vese is hosszabb életű legyen. Így válogatott kerettagként kijutottam a XIX-ik Világjátékra Dél-Afrikába, Durbanba. :)
Nagyon hosszú út előtt állok, és sajnos lett közben egy porckorong sérvem is, amivel nagyon kínlódok.
Életemben nem repültem még, és most így elsőre 3x -i átszállásos 23 .00-órás útnak vágunk neki Magyarországról 50 sportoló. Persze nem mindenki Bowlingos, mint én is, hanem különböző sport ágakban vannak. Úszás, Tenisz, Asztali tenisz, Röplabda, Atlétika, Tollas és még nem tudom... :)

No, visszatérve a gyerekre...voltak jobb napok is és voltak kicsit erősebbek is. 
Ha nekem is volt türelmem akkor nem volt semmi baj. ha kicsit ingerültebb voltam, mert fájtam, amiről Ők nem tehettek, de akkor bizony nekem is volt már most így az utolsó napokban, hogy néha kicsit erőteljesebben kellett rájuk szólni. 
Megérzik nagyon ha az embernek rossz a kedve és akkor Ők is úgy állnak a dolgokhoz. Magyarul....nem olyan szót fogadók.
Amúgy összességében továbbra is azt tudom mondani, hogy nem volt velük olyan nagyon sok baj, ami volt az meg kellett is. Értelmesek, ügyesek, ha kérünk tőlük segítséget azt imádják, hasznosnak érzik magukat és lekötik addig is magukat.

Az én irományom ezzel befejeződött, már majd a lányom folytatja amikor gép közelébe kerül. :)
Mindenkinek további szép nyarat és nagyon jó egészséget kívánok! :)

Üdvözlettel: Edit Mama