2012. december 31., hétfő

Boldog új évet!

Minden kedves olvasónak sikerekben, egészségben és szerencsében gazdag, boldog új évet kívánunk! :-)

2012. december 28., péntek

Karácsony

24-én végül a nagy főzőcskéből annyi lett, hogy sütöttünk mákos bejglit, fasírtot, valamint Apa-féle töltött káposztát, mert Ő azt szereti, ami gerslivel van és nem rizzsel, meg savanyúkáposztából van a haraszt is, szóval másképp csinálja, mint Mama. Mama főzött tárkonyos ragulevest, de azt másnap ettük, estére hurka-kolbász volt és sült kacsa zöldségkörettel. :) Az előző napokban csináltam kókuszos keksztekercset és mézeskalácsot is, érdekes volt a gyerekek közreműködésével tevékenykeni, mert én nagyon nem szeretem, hogy ha hátráltatnak az amúgy is lassú menetben, ahogy én a konyhában tevékenykedni tudok. :( Valahogy azért csak készen lett. :) Szerencsére a hétfői dolgokat már Apa csinálta, akkor nem dolgozott. :)

A gyerekek egész nap várták, hogy mikor jön már a Jézuska, délután amíg aludtak feldíszítettük a kis fánkat, de az igazi, a naaaagy, az Mamáéknál volt! :)
18 óra körül mentünk át, de már egy órával előtte készen voltak, minden percben mentek volna, csak még várni kellett, hogy kész legyen a vacsora. :)

Először ettünk, majd következett az ajándékozás. Sajnos az elejéről nem készültek képek, mert Papa videózott, így a Mamáék Jézuskája nem lett képekben megörökítve. :( Azért megpróbálom leírni azt a sok mindent amit kaptunk úgy összességében. :))

A gyerekek Mamáéktól közösen kaptak egy fa építő készletet, Livike egy nagy, hercegnőnek öltözött babát, ami majdnem akkora, mint Ő, Levike egy rendőrségi szettet, van benne helikopter, autó, rendőrségi épület, meg kis táblák, hogy pl útlezárás, sorompó, stb.. :)) Kaptak még egy-egy plüsst, nagy Mickey és Minney egér figurákat is. :)
Tőlünk egy-egy konyhai szettet, van benne habverő is, amiatt kellett kettő, mert úgyis összevesztek volna rajta. Mérleg, kancsó, ilyenek vannak még benne. Egy-egy orvosi táska, hogy ne az orrszívóval játsszanak már mindig, az a sztetoszkóp..:D Egy-egy köntöst is kaptak, kék és rózsaszín:) Kistükör, kisautó... na és Apa ötlete és beszerzéseként egy-egy nagy dömpert. Nem igazán lakásba és télre való játék, mérgelődök is eleget miatta, mert mindennek nekitolják, dehát nem lehetett lebeszélni róla. :( Mert hogy abba bele tudnak ülni, pakolni, stb. Értem én, de akkor sem bentre való. :(
Azt hiszem meg van minden... :)

A képeken nincs rajta az sem, hogy én megkaptam Mamáéktól a hőn áhított meleglevegős hajformázó készletet, ami a drágább kategória, néztem én neten és üzletben is, de nem vettem meg... Ők pedig igen, köszönöm szépen! És a sok minden mást, a gyerekek ajándékait is és mindent! :)) Sajnos mi sosem fogjuk tudni viszonozni a sok jóságot és amit kapunk..... :(

20 óra körül jöttünk ki, 22 után fürödtünk... addig nem lehetett rávenni Őket, de Levike pl éjfél előtt aludt el, annyira fel volt pörögve.. :)

25-én közösen ebédeltünk Mamáéknál, majd Ők elmentek Földvárra, hogy hazavigyék a Dédi Mamát és a temetőbe is kimentek a Dédi Papa sírjához....

26-án 8 óra körül Mama kivételével - mert nem férünk az autóban:( - elindultunk Miskolcra, hogy meglátogassuk végre a másik Mamát is, ott volt az egész család, Érdekes volt, hogy elfértünk 11-en a két szobás panelban.. :D Szóval ott volt Apa húga és családja, három gyerkőc van, akik már nem is kicsik, kész felnőtt mindegyikük szinte.. ! :))) Két éve voltunk így fent utoljára, tavaly nem sikerült és nyáron sem, volt ám öröm, hogy végre láthatták a gyerekeket. :) Két órás az út autóval. Odafelé Livike folyton a Shrek-et idézte bennem, mert kérdezgette, hogy ott vagyunk-e már, de kb 10 percenként indulástól kezdve.. :D
Jól bírták az utat, egyszer álltunk meg egy benzinkútnál, hogy pisiljenek, de egyiknek sem kellett... na mindegy. :) A benzinkutas shopok ugye nem az olcsóságukról híresek, rögtön meg is vetettek két zacskó édes nyavalyát.. gumicukor meg pehelycukor, eléggé ellenemre van, ha ilyet esznek, de meg kellett venni. :(( két-háromszoros áron, mint a boltban általában.... (megnéztem a paprikás chio chipset, amit én szeretek, általában 220 ft a boltban, persze van 290 meg 270-ért is, de olyankor nem veszem meg, csak ha akciós..:D szóval ez a benzinkúton 400 Ft. volt. Na jó, 399.- Erről ennyit, innentől már tudtam viszonyítani.. :))
Visszafelé 15 órakor indultunk, Livike szinte azonnal el is aludt, Levike kicsit később, de kb másfél órát aludtak mindketten. Jó is, mert abban a fél órában, amíg ébren voltak és haza nem értünk, folyamatosan féltek, hogy sötét van, stb. Esett az eső, nem volt valami ideális idő a vezetéshez sem, féltem is, hogy nehogy fagyjon, mert akkor aztán ezerszeres a veszély a balesetre, így is nagyon kellett figyelnie Papának, sok helyen álltak az út szélén autók kivilágítatlanul, meg pl egy őz is majdnem elénk, vagyis az előttünk haladó autó elé akart menni, úgyhogy örültem, hogy haza értünk, mert hiába vezet jól és vigyáz Papa, ha a többi autós meg mondjuk nem annyira figyel.. :((
17 órakor értünk haza, elég sokáig ment a játék, a rohangálás, későn aludtak el..

Nagyjából ennyi történt, persze sokkal több, de ki győz mindent leírni és főleg fejben tartani!

A végére jöjjenek a képek, albumban, szöveggel, szeretettel! :))

Karácsony (2012. december 24.)

2012. december 21., péntek

Gyorsan pár sor így Karácsony előtt... :)

Az ajándékok be vannak csomagolva. Kb ennyi, ami eddig meg van a karácsonyi előkészületekből. Sütés, főzés, még egy takarítás... még várat magára. Hogy mit mikor fogok tudni megcsinálni, fogalmam sincs.

Csütörtöktől a gyerekek itthon vannak, mellettük nem igazán tudok semmit sem csinálni. :( Kissé fokozódott a taknyosságuk, Livikének konkrétan jön a zöld cucc az orrából, úgyhogy tegnap reggel is és ma is már kapták mindketten a Sinupretet és a Rinathiolt, hogy minél előbb helyre jöjjenek az ünnepekre. A kedvük jó, ami főként a rosszaságban nyilvánul meg.

A hetet amúgy jól kibírták az oviban, már akkor is több váladék jött az orrukból, de azért nem volt vészes... most sem az, de szívatom rendületlenül az orrukat, hiszen a gyógyszer miatt méginkább megnövekedik a szívatni való.. Erről ennyit. Remélem nem fordul komolyabbra, mint pl bronchitis és társai. Január 7-ig van idő kigyógyulni rendesen.

Azt hiszem a 24-e marad a sütés-főzés dolgokra, mert Apa addig végig dolgozik, következőleg viszont csak 28-29-én, a szilveszter pedig kérdéses, lehet, hogy akkor is mennie kell majd. Nehéz lekötni a gyerekeket, most megint felfedezték a gyurmázást, azzal elég jól el tudnak lenni, no meg a laptopommal is, amit nem igazán szeretek. :(
Behoztuk a régi íróasztalomat a kis szobába, azt, ami általános iskolás koromtól végig kísért, majd egy pár évig Mama dolgozott rajta a benti kis szobában, ami most már az iroda, az átalakítás után. Az óta a garázsban volt az asztal, de most behoztuk, így betelepítettem a gépem, kislámpát, hangszórókat, hogy ne a konyhában legyen már a gép. :) Persze a gyerekeknek ez nagyon tetszik, Levike egyből ki is akarta sajátítani, hogy ez az övé, és Neki miért nem lehet ilyen asztala meg lámpája.. :D Várom, hogy mikor unják már meg a dolgot... :) Egyébként profi módon kezeli a gépet, simán bekapcsolja, rámegy a mese videó gyűjtemény oldalra vagy a YouTube-ra, bár azt még meg kell mutatnom, hogy is kell, meg ugye ott írni kell, de a másikon nem, ott simán kiválasztja, hogy mit akar nézni.. :))

A hét közepén megtörtént a kazán csere is, pontosabban Mamáékhoz lett felszerelve egy kondenzációs kazán, így a garázsban eddig működő régi készülék most csak azt a célt szolgálja, hogy nekünk meleg vizet adjon, tehát nyári üzemmódba van kapcsolva, mert ha fűtésre is menne, akkor megkergülnének, hogy most akkor melyik is kapcsoljon be hőigény esetén.. :) A termosztát azért fent maradt nálunk is, most hőmérőként funkcionál.. :) Jóval kevesebb gáz ment el így mióta ez a fűtés van, kivéve a tegnapot, de akkor szinte egész nap és éjjel ment.. így ment el annyi, mint amikor a régivel reggel és este, meg nap közben kis időre be volt kapcsolva a fűtés. A gyerekek miatt jobban figyelni kell, hogy ne nagyon menjen le 20 fok alá a hőmérséklet, de azért az átlag annyi, 20-21-21,5 fok.. :) Elég is, már megszoktam a kevesebbet.
Éjjelre 19 fokra van állítva a termosztát, most nagyjából megvan ugyanaz a hőmérséklet Mamáéknál és itt is, nem úgy, mint eddig, hogy ott két fokkal mindig kevesebb volt, mint itt, mert nem ment át a meleg... vagyis hamar leállt a kazán, mire ott is meleget tudott volna csinálni, már nem is ment. Na mindegy, nem akarok nagyon belebonyolódni, csak meg akartam említeni, hogy ilyen is történt nálunk. :)

Megyek is, mert azt hiszem felkeltek, ha addig nem jönnék, akkor mindenkinek szeretnék nagyon kellemes, boldog, békés karácsonyi ünnepeket kívánni! :) Igyekszem azért jelentkezni, de hogy ebből mi lesz... a jövő titka. :)
Ja... valaki tudja hány órakor van a világ vége?:)) Eddig még elmaradt.. :D

2012. december 16., vasárnap

Gyors összefoglaló a hétről.

A nátha visszavonult alapszintre, jártak oviba, minden rendben volt. A hónak természetesen örültek, kétszer is szánkóval mentünk reggel oviba, egyszer pedig azzal jöttünk, mert akkor itthon volt Apa, ő tudja húzni, én nem bírnám a két gyerkőcöt. Egy kis szakaszon még én is felültem a gyerekek mögé.:-)
Pénteken ebéd után el kellett hozni a gyerekeket, mert délután adventi műsor volt a Kossuth téren, ahová elvileg menni kellett volna mindenkinek, persze nem volt kötelező, csak mondták, hogy minél többen vannak, annál jobb. Hát mi nem mentünk, hideg is volt, 16 óra után sötét is van, de a legfőbb ok az volt, hogy egyedül voltam, nem vállaltam be, hogy egyedül menjek a gyerekekkel. Kocsi nem volt, Papa dolgozott, Mamának is volt dolga. Na mindegy is, sok kedvem úgysem lett volna ehhez a dologhoz. Lesz majd karácsonyi műsor az oviban kedden, ott majd szerepelnek is a gyerekek.:-) szerdán lehet menni utoljára oviba, utána majd csak január második hetétől járnak újra.
Tegnap voltunk Mamával a Tescoban, megvettem én is a gyerekeknek a karácsonyi ajándékokat. A "felnőtteknek" még nem igazán van ajándéknak való.:( Minden évben így járok, hogy az utolsó pillanatra marad az ajándék vásárlás. Volt, hogy 23-án vásároltam, úgyhogy nem vagyok még nagyon elkésve.:-D az a baj ötletem se nagyon van, de majd valami apróságot csak találok még karácsonyig mindenkinek.
Nagyjából ennyit tudok most írni, nem jut eszembe semmi, telefonról vagyok, a gyerekek persze hozzák a formájukat. :-)

2012. december 10., hétfő

Mikulás, kicsi betegség, képek, miegymás.. heti összefoglaló

Hol is kezdjem... az oviról kb annyit tudok írni, hogy rendben volt minden, volt egy szülőkkel közös barkácsolós, karácsonyi figurákat készítős délután, amikoris alig lehetett hazahozni a gyerekeket... nem akartak jönni, ráadásul még könyv- és ajándék vásár is volt, amin Ők persze kinézték a két legdrágább - mellesleg nem is az Ő korosztályuknak való - játékot, és szinte hisztérikus állapotok uralkodtak az öltözködésnél, mert márpedig Nekik AZ a JÁTÉK kell! Két ok miatt nem vettem meg: 1: tényleg drága és sokkal nagyobbaknak való játékok voltak, amiket úgyis csak tönkre tettek volna a hozzá nem értés miatt, 2: nem volt nálam pénz, amikor értük megyek sosem viszek semmit, csak egy szatyrot az esetleges cuccoknak, csereruha, vagy amíg jobb idő volt, akkor nem mindig adtam Rájuk mindent amit reggel... Szóval ez a vásár dolog szerintem nem volt túl jó ötlet. Egyrészt elég sok a szegény családból való gyerek és szülő, nem tehetik meg, hogy ilyesmit vegyenek, a felnőtt még csak meg is érti, hogy jó, oké, ott van, ennyibe kerül, nem kell, de a gyerek? Hogy magyarázzuk el, hogy most ezt nem lehet megvenni? Én azt mondtam, hogy majd nézek üzletben valami hasonlót, Nekik valót, pár napig kérdezte is minden nap Livike, hogy vettem-e már olyat.. valami origami szerű dolog volt, halakat kellett hajtogatni több részletben, majd kifesteni... de rajta volt, hogy 6 éves kortól. A Levike által kinézett játék meg valami összerakós robot volt, én kinézni sem tudtam, hogy miként való, az sem a 3+ éveseknek való volt.. na mindegy, hazajöttünk valahogy, előtte viszont jól elvoltak, szalvéta képet ragasztottunk, gyurmáztunk, utolsónak jöttünk el 18:30-kor....

Természetesen az oviban is járt a Mikulás, 6-án kaptak egy csomagot a gyerekek és ennyi. :) Ez a barkácsolós szülőkkel együtt-délután 4-én volt, akkor végig ment egy Mikulás, mindenki kapott egy szaloncukrot, meg felírták egy nagy könyvbe, hogy ki mit szeretne, nagyon ügyesen megmondták mindketten a nevüket és hogy hol laknak. :) A tornaszobában sok jó dolog volt elővéve, trambulin, zsámolyok, alig bírtam rávenni a gyerekeket, hogy most már induljunk hazafelé. Hopp, és akkor most keveredtem bele, mert az a bizonyos könyv- és játékvásár nem is ekkor volt, hanem egy másik "sima" délutánon, de a 18:30-as haza indulás meg a hiszti azért meg volt ez alkalommal is, mert most meg egy horgászós játék horgászbotját akarta Levike mindenáron hazahozni.. mágneses halakat kell kifogni vele, elég komoly kis bot, majd próbálok nézni ilyen játékot valahol, mert már a bölcsiben is tetszett mindkettőjüknek a horgászós játék. :))

Itthon is volt Mikulásozás 5-én este. Nem akartuk, hogy 6-án reggelre "jöjjön", mert akkor tuti nem tudjuk elvinni oviba a gyerekeket.. :))
Most nem Mama öltözött be, mert biztos felismerték volna, hanem a szomszéd lett megkérve, hogy segítsen ki bennünket Mikulás ügyben. :) Jó volt, a gyerekek nem ismerték meg, örültek, minden rendben volt. :)

Kb szerda óta necces volt a nátha kitörése, de csak enyhén voltak náthásabbak, mint egyébként, mert alapon mindig van bennük egy kicsi, legalábbis általában. Pénteken viszont Livikének bedugult az orra, 15 óra után hívtak az oviból, hogy nem is aludt délután, nem tudott, nyűgös, menjek érte, biztos beteg lesz.. a dadus is azt mondta, hogy nem csoda, mindenki beteg, Ők is, az egyik óvónő is, a gyerekek nagy része is. Én csodálkoztam azon is, hogy a múltkori fél csoportot ledöntő torokgyulladásos cuccot megúszták. A lényeg, hogy hazahoztam mindkettőjüket, minek menjek vissza fél óra múlva megint Levikéért?
Itthon orrmosás, orrszívás, Nurofen.. Szombaton is kaptak mindketten Nurofent, gyakran szívattam az orrukat, de nem igazán jött több váladék, mint máskor. A kedvük jó volt, nem fájt semmijük. Azért a többes szám, mert Levikével ugyanúgy meg akartam csinálni az "óvintézkedéseket", hogy nehogy lebetegedjen már erre a kis időre, amíg még járnak oviba az idén. Azt hiszem 19-e az utolsó nap, utána majd csak ügyelet van meg összevont csoport, magyarul ez az, amikor elvárják, hogy ne vigyük a gyerekeket, csak az, akinek nagyon muszáj. Ráadásul nem is mehetnek majd 2-án, az a hét szintén ügyeletes szintű, majd csak a következő hét hétfőn. Úgyhogy szinte 3 hétig itthon lesznek így is, még a végén elszoknak az ovitól. :))
Nagyon remélem, hogy nem lesz semmi baj, ma eléggé félve fogtam hozzá mindenhez, hogy mikor hívnak, hogy menni kell Livikéért... de eddig szerencsére nem hívtak. Kitakarítottam, főztem öregtarhonyát, már úgyis rég volt.. :)) Joker kaja... :D Azért aggódok, hogy nehogy megint beduguljon az orra, mert ugye itthon szívattam elég sokat, ha meghallottam, hogy kicsit is szörcsög már hívtam is a porszívóhoz. Az oviban ugye max fújni tudják...

Hideg van, overál, meleg kabát, minden van már múlt hét óta, kész tortúra a reggeli és a délutáni öltözködés, főleg délután, mert akkor egyedül kell mindkettőjüket rendeznem....

Gyorsan csináltam egy albumot a Mikulásos képekből, egyelőre nálam még nincsenek meg a képek, így letöltöttem Mama facebookjáról és abból hoztam létre albumot...
Egyébként újítani akartam még tegnap, létrehoztam egy oldalt a fb-n a blognak, oda akartam megosztani az összes albumot ami Mamának megvan a gyerekekről, hogy majd ide szépen kiteszem és mindenki láthatja. Egy a bibi, hogy aki nem ismerőse Mamának, az továbbra sem látja a képeket, mivel úgy van beállítva. :( Tehát ha ide a blogra képet akarok, akkor nincs mese, fel kell töltögetnem.....
Egyelőre ennyi, mehetek is a gyerekekért, mert már ott az idő....
Mikulás (2012. december 5.)

2012. december 1., szombat

Heti összefoglaló

Még bírják az ovit betegség nélkül, minimális váladék jön a reggeli és az esti orrmosás és -szívás alkalmával. Ja, van még egy orrszívás, amikor haza hozom a gyerekeket az oviból. Kb fele gyerek hiányzik betegség miatt, remélem a mieink bírni fogják, főleg hogy most lesz Mikulás is.
Csütörtökön voltam fogadó órán. Ez kb 20 perc volt a két gyerekre. Elmondták, hogy jól beszoktak, egy ideig elvannak külön is, de előbb-utóbb mindig egymás mellett kötnek ki, legtöbbször ennek veszekedés a vége, provokálják egymást, akkor találnak valamit egymáson, ha épp nem lenne okuk piszkálódni. Ez itthon is így van.:-)
Jól esznek, de nem ülhetnek egy asztalnál. Levike gyakran ül az óvónő asztalánál.:-) okosak, ügyesek. :-) Lívike szépen énekel, Neki van a nagyobb hangja, rajzolni is jobban szeret és jobban is megy már, pl a virág és a pálcika emberke már egész jól megy. :-) Levike inkább racionális, az értelmét keresi mindennek, szerel, épít, összerak
Az öltözés is megy nekik, a mellényt kell segíteni, a többit ők veszik le és fel. Itthon persze úgy csinálnak, mint aki nem tudja. :-)
Összességében elégedettek az óvónők. Lívike hisztijeit is tudják kezelni és egyre kevesebb ilyen eset van, hogy megsértődik és duzzog, megtalálták már a "hozzá vezető utat", ahogy az óvónő fogalmazott.:-)

Ma voltunk Levikével a fülészeten ellenőrzésen.(közben gépről folytatom a telefonon megkezdett bejegyzést, ha valaki így félkészen olvassa, elnézést, de másképp nem tudtam tovább írni, csak úgy, ha kiposztoltam annyit, amennyit megírtam.. remélem lesz időm befejezni amíg alszanak...)
Szóval fülészet. A jobb oldali füle teljesen rendben, ugyebár abban van a cső. A bal oldali, amit "csak" tisztítottak, az nem százas, fényevesztett dobhártyát írt, tehát nem jött helyre teljesen, vagy már újra gyulladásnak indult, nem tudom, nem részletezte az orvos. :( Nem fájlalja egyébként Levike, úgyhogy nem tudom mi van, de Livikének is ezt látják mindig június óta, és Neki sincs gondja vele.. csak jobb lenne, ha szép, csillogó dobhártyát látnának mindkettőjüknél, akkor lennék nyugodt. :( Ez így necces, bármikor begyulladhat és megint szenvedhetünk. :(
A hallásvizsgálat eredménye sem tökéletes, kis fokú halláscsökkenés még mindig van. Ha jól láttam és a számok tényleg azt jelentik, akkor 22 és 26%-os. :(( Ezt az audio vizsgálat papírjára írták, tehát lehet, hogy amikor Levike nem jelzett, az nem azt jelentette, hogy nem hallja, hanem csak nem jelzett és az arány alapján számították ki a százalékot. A tymponometria (ez a műszeres vizsgálat) görbe még mindig nem olyan görbe, mint lennie kellene, de azért nem is olyan egyenes, mint műtét előtt. Volt audio is, amikor be kell menni a kis hangszigetelt szobába, fejhallgató, nyomkodják a hangokat és jelezni kell, hogy mikor, melyik fülében hallja. Persze úgy indultunk neki, hogy még kicsi ehhez Levike, nem sok jót remél az asszisztens, vagy nem tudom milyen minőségben vannak ott akik ezt csinálják. Volt amit ügyesen jelzett, még el is találta, hogy melyik fülében hallja, de amikor a balt kellett volna jelezni, akkor is a jobbat jelezte, mindenesetre nagyjából azért lehetett tudni, hogy hall-e hangot, mert bólintott, vagy csak a szemén látta a nő Levikének, hogy hall valamit, nem csak úgy ült ott, mint Livike tavasszal.. :)
Összességében az orvos annyit mondott, hogy 3 hónap múlva menjünk megint, akkor is megnézi és lesz újra hallásteszt is. Meglátjuk, örülnék neki, ha addig nem kellene soron kívül menni, mert az azt jelentené, hogy nem fog fájni, nem gyullad be a füle és a grommet is jól működik.
Egyébként Papával mentünk, Livike Mamával maradt itthon, Apa dolgozik...

Most alszanak, de csak azért, mert Mama elaltatta Őket.. a városban voltak, hazaszaladtak, hogy altasson, majd mentek tovább a Dédi mamákhoz, úgyhogy ha felkelnek megint egyedül leszünk, elég nehéz volt már úgy déltől kb... nem akartak szót fogadni. :( Aludni meg pláne! A lényeg, hogy 14 órakor elaludtak, lassan szerintem ébredés lesz..
Ma eddig még internet sem volt, se tévé, a UPC szórakozott biztos... most már van. :)
Azt hiszem hirtelen ennyi, mindig megfogadom, hogy ha csak keveseket is, de gyakrabban írok, jó lenne már be is tartanom.. :D Jobb lenne, leírhatnám akár az "aranyköpések"-et, mert vannak bőven, csak ugye ha rögtön nem írom le, később már nem az igazi, és el is felejtem. :(
Jövök, ahogy tudok..