Iskola, az újabb mérföldkő. :)

2015.09.01. kedd: Első nap az iskolában. :)
A szokásoktól eltérően az évnyitó nem hétvégén volt, hanem az első "tanítási" napon reggel 8 órakor.
Talán jobb is volt így, mert délután még melegebb lett volna. (jó lenne, most abból a melegből...)
Az udvaron volt a gyülekezés, kis elsőseink középen padokon ültek, a többi osztály sorokban állt.
Megvolt a szokásos igazgatói- és igazgató helyettesi beszéd, majd minden osztály felment a saját termébe. A mieink terme a 2. emeleten található. Alsó tagozatban még nincs "vándorlás", mindig ugyanabban a teremben vannak. Egyelőre mindenki oda ült, ahol a  pár nappal korábbi "Gólyatábor" idején volt a helye. Ez egy két órás délutáni szülős-gyerekes-tanító nénis megbeszélés, ismerkedés volt. A gyerekeknek megmutatták az iskolát, ebédlőt, tornatermet, mi átvehettük a tankönyveket, megtudtunk még néhány iinformációt és ennyi is volt kb.
Ezen az ismerkedős délutánon Levikével az ablak felőli padsor második padjába tudtunk leülni, Livike az apjával viszont csak a középső padsor legutolsó helyére kapott helyet. Egyszerűen nem volt már máshol hely. :( Amikor elsején kértem a tanítónőt, hogy lehetséges lenne-e Livikét előrébb ültetni, azt felelte, hogy "azt választotta".. Mondtam, hogy nem igazán választás volt, hanem muszáj, erre azt mondta, hogy lesz ültetés, egyelőre felmérik, hogy ki milyen habitusú, majd pár nap múlva döntenek az ülésrendről. Végülis úgy is lett, második héten már előre került a második padba az ajtó felőli padsorban. Livikének fiú, Levikének lány padtársa van. Az öltözőszekrényben négyen vannak, szerintem kb két gyerek ruhájának lenne ideális, már alig férnek a ruhák, pedig még tél sincs. Na majd meglátjuk, nagyon nem lehet variálni, bár azt nem bántam volna, hogy aki utólag jött és szekrényt választott, a másik, addig hármasat választotta volna, nem a miénket. :( (addig sem volt sok hely, na de ez legyen a legnagyobb probléma! )

Iskolaotthonos oktatás van, gondolom nem csak itt, akinek mostanában iskolás a gyereke nagy valószínűséggel ugyanígy tanulnak.
8:15-től 16:10-ig kötelező az iskolában lenni, átlagban 6 órájuk van egy nap, persze nem egymás után, van, amikor még a 8-9. órában is van valami: pl rajz, technika, testnevelés. A magyar, matek mindig a reggeli órákban van, amikor még elméletileg frissebbek a gyerekek.
Tízórai 9 órakor az első szünetben, ebéd az 5.,uzsonna a 9. órában van.
Egyelőre igényeltem mindhárom étkezést, de azért mindig visznek is valamit, no meg itthon enni kell. Ovi előtt nem mindig reggeliztek itthon, mert ott 8 óra után már volt reggeli. Sajnos eléggé válogatósak, sok esetben nem eszik meg amit ott kapnak... :(
Annakidején én sem ettem meg soha, volt kitől örökölni, de nem is voltam napközis pont emiatt, meg azért sem, mert képtelen voltan "zajban" tanulni. Otthon csöndben, egyedül, eleinte persze segítettek, de én még "nagy koromban" is csak úgy tudtam tanulni, ha senki és semmi nem zavart, nem zajongott. Ezt, ebben a rendszerben nem tehetjük meg, ha 16 óráig nem tanulnak meg, akkor sajnos itthon kell folytatni, sőt még házi feladat is marad legtöbbször!

Egyelőre íráselőkészítés van: képes, rajzos feladatok, valamint különböző formák egymás utáni sokszori leírása...  Ezt nagyon nem szeretik, főleg Levike! Sajnos ezt sejtettem, hogy így lesz, mert én csináltattam már Velük ilyen feladatlapokat az ovis időszak alatt is, akkor is utálta. :( Mégis, muszáj csinálni, írni csak úgy tanulnak meg, ha az alapokat jól begyakorolják. A számokat is kezdik már "írni". Azt sem tudtam, hogy a kettest két részletben írják, a felső kanyar meg alul egy hullámvonal... (~)  :)
Hiába a mindennapos testnevelés, hatalmas a mozgásigényük, sok a fölösleges energiájuk, főleg Levikének, Be is szerzett már két fekete pontot magatartásból. :( Folyosón rohangálás, ebédlőben rendetlenkedés, ilyesmi dolgok miatt. Bár ahogy egy apuka mondta, a másik osztály tanítónői ilyenekért nem adnak rossz pontot, a mieink a túl szigorúak elmondása szerint. Ezt állítólag az igazgató mondta neki, mert aggódott, hogy a sok feketepont miatt baj lehet, ami a fiának már van, erre mondta az igazgató, hogy nem vészes, más ezt nem veszi ilyen komolyan. Hát nem tudom, én mondjuk azt nem bánom, ha szigorúak, saját bevallásuk szerint sok játék van nap közben, még egy szőnyeg is bekerült a tanterembe, ahol időnként játszhatnak, autókat tologatnak, ilyesmi...
Hogy ne csak a rosszat mondjam, vannak piros pontok is szép számmal, testnevelés óra előtt verseny van, hogy ki készül el előbb, azért is vannak piros pontok, szorgalomból is, feladat megoldásokra is kapnak, szóval nem csak rendetlenkedésből áll az iskola.

24-en vannak az osztályban, ebből 11 lány. Mindketten szereztek már barátokat, vagy legalábbis haverokat. :)
Az első két hétben fel lehetett reggel kísérni a gyerekeket, öltözésben, tanszerek elrendezésében segíthettük Őket, de utána szépen meg lettünk kérve, hogy most már csak a lenti lépcső aljáig jöjjünk fel, persze ha valami fontos dolog van, akkor fel lehet menni.
Itt nincs faliújság, mint az oviban, helyette üzenő füzet van. Minden fontos dolgot oda írnak (ragasztanak be) a tanítónők, ha nem feltétlenül szükséges a szóbeli megbeszélés, akkor mi szülők is inkább oda írjuk le kérdéseinket, kéréseinket.
Sajnos a házi feladatokat nem írják fel, a gyerekek rajzolnak a munkafüzetbe/könyvbe egy kis házikót, már amikor el nem felejtik, vagy olyan kicsi, hogy nem veszem észre. Ha kérdezem, hogy mi a házi, vagy x dologgal kapcsolatban mi volt, sokszor csak lesnek és nem tudják, nem figyeltek, vagy nem tudták megjegyezni. Mondom mindig, hogy ha valami nem tiszta, kérdezzék meg, nem kell se félni, se szégyellni, hogy elsőre esetleg nem sikerült megjegyezni valamit.

Októbertől indulnak a DSE keretein belül sportfoglalkozások. Ezek persze nem ingyenesek, 9000 Ft/fő/év. :( Két részletben lehet fizetni.
Kérdeztem, hogy van-e arra lehetőség, hogy kipróbálják, és ha egy-két alkalom után nem tetszik, akkor nem kell fizetni.. Nem kaptam egyértelmű választ a tanítónőtől, azt mondta, adjam le a jelentkezést, kezdjék el és majd meglátjuk. Hát azért nem mindegy a pénztárcánknak, hogy kapásból kidobunk-e 18.000 Ft-ot még fél áron is! :( Azért ennyi, mert az apjuk cselgáncsra szeretné járatni a gyerekeket, apukám sakkra, így két gyereknek két foglalkozás féláron ennyi...
Szerintem ebben az első évben pont elég teher fizikailag és lelkileg is az iskola, ahogy olvasom, novemberre így is kikészülnek a gyerekek, akkora a követelmény, a teher. Minek még a sport is a tetejébe? Értem én, hogy mozgás, feszültség levezetés és stb, de akkor is soknak tartom. :( A cselgáncs még jó is, mert önfegyelemre, kitartásra, és nem utolsó sorban akár önvédelemre is tanít, mégis várhatnánk vele szerintem még. A sakk a logikát fejleszti, de agyilag szerintem nagyon fárasztó és nincs benne mozgás. Nem tudom mi legyen.. Levike rendetlenkedésére talán jó lenne a cselgáncs, legalábbis az apjuk elmondása alapján, mert azt mondja, hogy ő is ilyen volt, de amikor elkezdett sportolni, megjavult. Hát nem tudom. :)
Levikét ismerve nem lesz sokáig kedve hozzá, a foci is csak addig tetszett Neki, amíg ész nélkül lehetett rohangálni, amikor már feladatok voltak (labdavezetés, stb) az már nem tetszett, ott is hagytuk az ovifocit...
Párom elmondása szerint a cselgáncs sem azzal kezdődik, hogy egymásnak esnek és dobálják egymást, hanem torna, bemelegítés, lépések, mozdulatok végtelen gyakorlása, valamint az esés megtanulása, ami még hasznos is, ha tud a gyerek "jól" esni. Önfegyelem, türelem, kitartás növelése, a konfliktusok békés úton való megoldásának keresése, végső esetben persze meg tudja magát védeni, ez a lényeg és nem az, amit sokan hisznek, hogy verekedés, és agresszió... Olvastam, hogy az egyik legkevesebb sérüléssel járó sport. Nem tudom, meglátjuk, meddig jutnak.
Livikét is érdekli, mozogni, "karatézni" szeret, sajnos verekedni is, úgyhogy nem tudom hogy fog működni a békés szemléletre nevelés mindkettőjüknél. :)
A sakkot inkább Livike szereti, de mivel logisztikailag nem egyszerű az, hogy egyikőjüket haza hozom, a másikért meg később visszamenjek, így ha sportolnak, akkor mindkettőjüknek ugyanazt, ugyanazokat kellene csinálni.
Van, amikor teljesen egyedül vagyok rájuk, ezért úgy kell készülni, hogy meg tudjam oldani a hazajutást...

Eddig amíg jó idő volt, biciklivel mentem értük, persze sokszor van, hogy kocsival elmegy Mama/Papa, sőt reggel is viszik, ha esik az eső. Ha ráérnek, mert tudom, hogy szokott olyan lenni, amikor nem...
Reggel gyalog megyünk, most már legtöbbször csak én megyek a gyerekekkel, eddig Pisti is jött, toltuk a biciklit, rajta a gyerekek táskái, visszafelé pedig fel tudtunk ülni. Ma először mentünk bicikli nélkül, még a buszozást is megkockáztattam volna, ha épp nem megy el az orrunk előtt. Két zebrán kell átmenni, persze forgalom ezerrel és nincs lámpa... Lehet csak egy zebrás átkelés is, de akkor kicsit messzebb kell menni. Végülis csak egy megállót mennénk, (előtte is, utána is kell még sétálni, de főleg előtte...) mégis, legalább pont a Zagyva hidat ki tudnánk így hagyni a gyaloglásból, ahol mindig a leghidegebb és legszelesebb az idő.
Van egy másik irány, az a busz itt áll meg a kisutca végén, ennél a megoldásnál az a jó, hogy bár leszállás után több a séta, de legalább nem kell úton átmenni.. (Egyébként szerintem nem hosszabb az a gyaloglás, mint amit a másik buszhoz mennénk itthonról, de majd lemérem.) Előbbi előnye, hogy gyakrabban van járat (3 különböző busz megy kb 10 percenként), utóbbi viszont elmegy 7:37-kor és utána csak egy óra múlva.. Egyéb bajom a buszozással az, hogy drága... 2900 Ft egy tanuló bérlet. Ebből ugye kettő kell. Nem kockáztathatom meg, hogy csak egyet veszek, a másik gyerkőc meg jön velem kísérőként, mert mi van, ha épp csak egyikőjük beteg, teszem azt, épp az, akinek bérlete van. Ha jól tudom rá kell írni a diákigazolvány számát a bérletre... Valamint így az apjuk nem jöhet, mert akkor ugye vagy Ő a kísérőm és akkor is kell a két bérlet, vagy megveszi a 270 ft-os buszjegyet... (elővételben ennyi, a buszon 320 Ft.) Ha megveszek 10 db buszjegyet, az 5 alkalomra lenne elég a gyerekeknek, plusz csak én megyek Velük ingyen... akkor 2700 Ft-ért egy hónapban 5-ször mehetünk busszal, ez az átlag 20 munkanaphoz képest lehet, hogy elég is... Ja, hogyha hazafelé is buszozni akarunk, akkor szinte semmire nem elég, viszont hazafelé csak a sok sétás útvonal jó, tehát ha csak le nem szakad az ég, akkor tudunk gyalogolni is, és vegyük azt, hogy Mamáék sem tudnak értük menni. Szóval nem egyszerű ez, nekem jelenleg sok 6000 Ft a két bérletre így, hogy nem életbevágóan fontos minden nap busszal utazni. Erről ennyit, majd október elejéig még kitaláljuk, hogy legyen. Tegnap megérkezett a gyerekek diákigazolványa is végre, tehát innentől kezdve vehetek Nekik bérletet.

Röviden még az utóbbi napok eseményeiről:
Szeptember 15-én volt Mamáék 36. házassági évfordulója.:) Ez alkalommal iskola után elmentünk ebédelni a gyerekekkel együtt egy étterembe. :)
Másnap,16-án volt Anyukám névnapja. :) Kivételesen nem volt előtte hétvégén megtartva, mint máskor, a napján köszöntöttük jelképes ajándékokkal... Ő kérte, hogy így legyen. Úgysem tudunk mit venni, ami kellhet az drága, hülyeséget meg minek....
Szeptember 23-án volt gyermekeim apjának születésnapja. Ezt is a napján ünnepeltük, nem előre, nem utólag. :) Torta, néhány kis ajándék, mit lehet ugye venni horgászcuccon kívül, örök dilemma.. :) A gyerekek rajzoltak, készültek nagyon. :) Kérés nélkül felöltöztek ingbe, farmerba, "ünneplő" ruhába.:D

Péntek reggel kettesben elutaztunk Miskolcra, párom anyukájához látogatóba. Rég voltunk, ideje volt már meglátogatni. Persze az igazi Neki az lett volna, ha a gyerekeket is visszük, de egyrészt pénteken még iskola van, másrészt vonaton, velük? Amikor még mi felnőttek is megunjuk a 3,5 órás, átszállásos utazást? Áááá, erre én még mindig nem mernék vállalkozni.. :( Tudom, egyszer eljön ez is, de még most nem álltam készen... Vasárnap 18 óra körül értünk haza. Régebben sokkal jobb volt a közlekedés Miskolcra, csomó vonatot elvettek, átvariáltak. :(
A gyerekek itthon Mamáékkal természetesen jók voltak... :) Egészen addig, amíg haza nem jöttünk....
Én tényleg próbálok türelmes lenni, de ha százszor kérem és akkor sem csinálnak meg valamit, akkor már hogy legyek türelmes?:( Áááá.. na mindegy, nem nyavajgok már, inkább befejezem, végre utolértem magam, ki tudom tenni mindhárom bejegyzést. :)
Jövök egyszercsak megint... Remélem még idén. :))

Ovivége, Gyerekek nyaralása és Mama nagy utazása... :)

2015. július 17-én elérkezett az utolsó nap az oviban. Mivel két turnusban zárnak be az óvodák nyáron 4-4 hétre, most különösen jól jött, hogy a második ütembe kerültünk, így amíg lehetett járhattak. Szerették az ovit. Az igazat megvallva én is. Amikor utoljára jártam az öltözőben - egyedül - magamban elbúcsúztam mindentől, szomorú voltam, hogy vége, hogy ennyi volt, féltem az újtól, de szerintem ez mással is így van, a megszokottat, a biztosat nehezen adja fel az ember az ismeretlenért... Na mindegy, ezt persze a gyerekek nem látták, nem tudták, hogy bennem mi zajlik. Azóta többször találkoztunk az óvó nénikkel, hiszen - ha úgy akarjuk - minden nap elmegyünk az ovi mellett.. Bár egyelőre ha rajtam múlik nem arra megyünk, vagy csak ritkán, nehogy a végén még "honvágyuk" legyen a gyerekeknek. :) Pár szóra mindig odajönnek az óvó nénik, dadusok, régi ovis társak beszélgetni a kerítéshez, de volt, hogy egy ölelésre be is szaladtak a mieink a kapun.. :))  A Pet palackokat továbbra is oda hordjuk, mivel közel van, az iskolába csak akkor tudjuk elvinni, ha épp Mama vagy Papa megy értük kocsival, azt pedig előre sosem tudjuk, mikor lesz legközelebb.

Nna... szóval ovi lezárva, ott tartottam, hogy szünet. Természetesen a gyerekeknek sem maradt el a nyaralás, idén még Mamáékkal mentek, de jövőre szerintem már velünk fognak nyaralni, feltéve, hogy lesz pénzünk normális szállásra, de legalább egy kiépített kempingre.. A Tisza partra vadkempingbe továbbra sem vinném Őket... Na meg a legfőbb dolog, hogy hátha addigra már tudnak velünk is viselkedni, mármint normálisan.. :) Mégiscsak "nagy" iskolások lesznek addigra, túl az első osztályon! :) (Majd írom az iskolakezdést is, de annak külön posztot szánok.)

A gyerekek nyaralása hirtelen ötletből jött, azt tudni kell, hogy régen is és most is Mamáék úgy mennek nyaralni, hogy jó esetben egyik nap eldöntik, hogy másnap mennek, de most pl délelőtt 11-kor döntötték el, hogy még aznap indulnak Bogácsra. Nincs előre tervezett út, lefoglalt szállás, semmi.. :) Bogács egy kis falu, vagyis talán már község a Bükkben, a termálvizet kihasználva mára jelentős fürdőtelepüléssé nőtte ki magát. Én 10-12 éves koromban voltam ott először, ebből következik, hogy visszatérő vendégek voltunk a családdal, 25-26 évesen már egyedül is töltöttem ott napokat, utoljára közel 3 hetet sikerült, ez 2006-ban volt... Ott ismertem meg páromat, gyermekeim apját is. :) (Szakácsként dolgozott az egyik étteremben.)
Egyszer majd ezt is leírom, de nem most, mert akkor sosem érek a végére a nyárnak.. :D
Szóval Bogács. Eredetileg Mamáék ketten mentek volna, de a gyerekek nagyon szerettek volna menni, no meg Papa is nagyon szerette volna, ha mennek... :) Mama sem volt ellene, csak tudta előre, hogy sok pihenése nem lesz így, ha a gyerekek is mennek. Végülis jobb volt, mint hitte, mert jók voltak a gyerekek, mi más is lett volna, hiszen nem velünk voltak! :) Élvezték a fürdést, pancsolást, jó idő volt, többnyire szót is fogadtak....  Nekem elég fura volt itthon, mert ilyen még nem volt, hogy ennyi időre úgy legyek a gyerekek nélkül, hogy itthon vagyok.

Az augusztus további része az iskolára készüléssel telt, vásárlás, ráhangolódás, stb.. Várták már nagyon, hogy milyen lesz! :)

Mamának is izgalmas volt az augusztus, főleg a vége, ugyanis 20-án utaztak Argentínába Mar Del Plátára. Idén ott rendezték meg a 20. Szervátültetettek Világjátékát. Írtam korábban, hogy bár nehezen, de sikerült kijutnia Mamának, anyagi okokból most elég kevesen utazhattak.... 31 sportoló kapott esélyt, hogy bizonyítson, amit meg is tettek! Világszinten a 4. helyen végeztek az országok között, 41 arany, 23-23 ezüst és bronzérem került a mieink nyakába. :) Mama bowlingban versenyzett (ezzel szerintem nem mondtam újat:) ) egyéni és vegyes páros versenyeken indulhatott, női párja idén nem volt... Egyéniben Aranyérmet szerzett korosztályában, ezzel megvédte a két évvel ezelőtt Durban-ben szerzett világbajnoki címét! :)) Vegyes párosban 7.-ek lettek a 21 indulóból.
Szerencsére most jobb volt az információ áramlás, mint két éve, ez alatt a pár nap alatt azt hiszem nagyon sokan a facebookon lógtunk, hogy le ne maradjunk semmiről. Mindenki figyelemmel kísérte a többiek versenyét is, kint szurkolni jártak egymásnak, mi itthon pedig vártuk a híreket, néztük amit lehetett, némely versenyt közvetített egy argentín tévé is. Voltak vicces kommentáradatok egy-egy közvetítés alatt a facebook csoportban, ugyanis a spanyol nyelv valahogy senkinek nem volt erőssége, néha azt sem tudtuk mi történik pl a pingpong versenyeken. :)
Az utazás nagyon hosszú volt, 25 óra.. két repülő és egy 9 órás busz út után értek oda (és vissza is)
Két év múlva kicsit közelebb, Spanyolországban lesznek a világjátékok, reméljük azon is ott lehet az én Anyukám!

Egyelőre ennyi, hamarosan írom az iskolás bejegyzést is, bár közzétenni úgyis egyszerre fogom mind a három irományomat...

Életjel. :) Írom sorban az elmaradásokat..:)

Ennyit arról, hogy sűrűn fogok írni. Ha mindig Anyukám írná a blogot, akkor biztos lenne napi szinten poszt... :) Annyira sok az elmaradás, hogy azt hiszem több, rövidebb bejegyzést fogok írni, talán nem is egyszerre, ahogy az idő engedi.

Nézzük....
A nyaralásból természetesen visszajöttünk, július 16. csütörtök este értünk haza.
Jó volt, eltelt, Tisza part, nyugalom, kivéve amikor mentek a hajósok meg jet ski-sek, bár arra jó visszagondolni, hogy a napi program általában az volt, hogy főzzünk, együnk, elmosogassak, pakoljak, legyen viszonylagos rend a sátorban és akörül, fürödjünk, na meg a horgászat.. Nálam persze ez a botok figyelését jelentette általában, egy-egy halat sikerült is kifogni.. :) A víz fürdésre is nagyon jó volt kivételesen, máskor mélyebb helyen szoktunk lenni. Alacsony volt a vízállás, igazi tengerpart feeling volt a szinte végtelen homokos part látványa..! :)
Mutatok pár képet, mert ha azt mondanám, hogy majd később albumba teszem, akkor soha nem kerülne ide, ez a tapasztalat sajnos, hogy nem jutok rá, hogy megcsináljam. Inkább keveset, de biztosan egyből teszem be ezentúl. (legalábbis ez a terv..:D )

Nem messze tőlünk ittak rendszeresen az őzikék.. :)

Szalonna, hagyma, kolbász, paprika, paradicsom, krumpli, tészta, fűszerek.. mit lehet ezekből főzni úgy, hogy egy hét alatt ne unjuk nagyon meg? :) Öregtarhanya vagy lebbencs, lecsós mindent bele egytál étel, no meg volt nálunk egy nagy edényben lesütött hús, azt is ettük pár napig, sikerült olyan jó hűvös helyet találni, hogy ne olvadjon ki! :)

Amikor volt hal, azt is sütöttünk.. Mivel én nem szeretem a hal ízét, ezért nekem ami nagyon bejött, az a balin volt, mert szinte alig érződik rajta, hogy hal.. :))

Azt hiszem ez egyelőre ennyi. :)

Szerda délutántól eddig..

Ott hagytam abba, ha lesz időm írok még, hogy ebben a két napban mi történt.
Szerdán Ovi után ismét elmentünk úszásoktatásra.
Egyre ügyesebbek és remélem, hogy nem kell már túl sok órát venniük, hamarosan megtanulnak úszni. Lívia már mandzsetta nélkül próbálkozott a nagymedencében, de az még annyira nem megy. Fél és a víz alatt akar ott is úszni, mint  a kismedencében.
Levi még nem igazán engedi el a nagymedence szélét, csak mellette lépked a kis patkán.
Néha nagy nehezen elmerészkedik Tibi bácsi könyörgésére. Fogja a botját és úgy egy pár csapást csinál. Nagyon rendes a Tibi bácsi, mert egyáltalán nem erőlteti semmire Őket. Azt mondja addig fölösleges, amíg nem éreznek rá. Igaza is van!
Szerdán 18:00-kor jöttünk el, jól kifáradtak. Nekem volt még 18:30-kor egy órás dolgom, de mielőtt elmentem, kiraktam a vacsorát az asztalra és mindent elkészítettem nekik. Miután befejezték lepakoltak az asztalról, a mosogatóba voltak a tányérok, stb. Ügyesen nézték a mesét, csendben voltak , észre sem vették, hogy hazajöttem. :)
Kicsit későn aludt el a Livi, valamiért nem volt álmos. Levi elaludt, nem volt még 22:00-óra.
Éjjel minden a szokásos volt, alvás nekem nem sok, de ez már nem újdonság.
Reggel bezzeg nehezen ébredtek, álmosak voltak, de mondtam, hogy aki éjszaka legény, nappal is az legyen, és ugrás ki az ágyból...! :) Na jóóó...alapon, gyorsan összekapták magukat, mint úgy általában mindig.
Oviba most nem én vittem őket, mert készülődtem, indultam 08:10-kor Pestre, edzésre.
Autóval mentem, mert 1 hónapja hazahoztam a golyós táskámat és nagyon nehéz lenne vonattal felcipelni, így elmentem autóval. Vittem magammal még egy csajszit, akit a vasúton felvettem és mentünk együtt. Egyedül nem szeretek autókázni! :)
Edzés remekül ment, nagyon sok dicséretet kaptam az edzőtől! :)
Délelőtt 11:00-13:00-óráig volt edzés. Gyors átöltözés és indulás haza, mert 15:30-ra haza kellett érnem. Úszásoktatás ismét!
Haza is értem, nem volt semmi gond, az iszonyatos nagy hőségen kívül!
Úszás elég jól ment már Levinek is. Livikének a kismedencében mandzsetta nélkül nagyon megy, és már a feje kint van a vízből. Levinek ez még nem megy.
Úszásoktatás után kaptak egy-egy gombóc fagyit, mert ígérek már mindent, csak haladjanak az úszással. :) Siettünk haza, mert a lányoméknak egy nappal hamarább meg kellett szakítani a nyaralást, és már vártak ránk a Tiszán a stégünknél. Felpakoltak és addigra mi is odaértünk.
Vagyis, bennünket hazahozott Papa, és ezután ment a lányomékért. A gyerekek mindig nagyon éhesek úszás után, így addig vacsoráztunk. Miután megérkeztek a szülők, átpakoltak egy-két dolgot ami bekerült hozzánk és innentől fogva már otthon aludtak. Vagyis, nem igazán akartak aludni, mert Anya (lányom) sajnos nem pihent még eleget, mert, ment a fegyelem és szokásos "műsor ", amit Ők semmibe vettek! Elmegy a fülük mellett, hogy mit mond nekik az Anyjuk és nézték a mesét tovább. Ahogy azt már írtam is, én hagytam Őket, max.22:00-óráig, de addig nem is kellett, talán 1x volt, hogy Livike nem aludt el, Levi mindig elaludt 21:30-körül. Ő elaludt otthon is, csak Livi nem fogadott szót, mert fent volt még 23:30-kor is, ahogy mondta reggel az Anyjuk. Eddig nálam ilyet nem csinált, de tényleg nagyon fura a viselkedésük az Anyjukkal. Livi eléggé akaratos mostanság, de én ezt nem veszem tudomásul, mert ha kikiabálnám a tüdőm, akkor sem lenne jobb! Sőőőt...akkor lenne csak igazán rossz!! Sajnos le kellett mennem este, mert nagy volt a hangzavar, ami egyáltalán nem hiányzott nekünk. Ha nem kellene pénteken mennem Pestre, még maradhattak volna a lányomék ,de sajnos ez így alakult.
Többször is ki kellett mennem, de nekem szót fogadnak, igazából nem tudtam mit csinálni. Ahogy eljöttem már ment a "műsor"! Reggel korán kellett kelni, így rájuk hagytam és lefeküdtem. Nagyon nem esett jól a felkelés. :)
Ma jött a férjem is (Papa) Pestre, mert Sportorvosi vizsgálaton voltam, Argentínai utazásomhoz kellenek ezek még. Szív UH-volt és terheléses vizsgálat és egyéb apróságok. Még nincs vége, augusztus elején folytatódik.Elvitt, hogy valamennyire pihent legyek! :)
Ezért kellett hazajönniük a lányoméknak, hogy ne vigyem be az Oviba őket 06:30-előtt, mert akkor indultunk, hogy felérjek időben. Pont fel is értünk, volt forgalom bőven, ezért én fél órával mindig hamarább indulok, mert bárhol lehet és van is feltúrás, vagy baleset, stb. 09:00-órára mentem és 08:45-re értünk oda.
A vizsgálatok után jöttünk haza, hogy tudjuk vinni az Ikreket úszásoktatásra.
Előtte felhívtuk a Lányunkat, hogy esetleg elviszik -e őket, mert akkor nem kellene rohannunk!
A válasz a várt volt, semmi meglepő nem volt benne részemre!
Így rohantunk és mentünk is értük az Oviba, ami ma az utolsó nap volt!
Ismét lezárult egy korszak! Irány a suli ősztől! :) És irány az uszoda!! 15:50-re oda is értünk és 16:00-kor már kezdődhetett is az oktatás. Ma már Levi is elengedte a nagymedence szélét és mandzsettával nagyon ügyesen úszkált. :) Livikének is még csak így megy a nagymedencében.
A tanmedencében mind a kettő szépen úszik a víz alatt. De már úgy is, hogy a fejük fent van.
Az időjárás nem nagyon kedvezett ma nekem, nagyon nagy volt a páratartalom, ez miatt nagyon gyenge voltam és el is fáradtam. Alig telt el egy fél órácska sem, elkezdett dörögni az ég és nagyokat villámlott! Ezt egy fél órán keresztül csinálta, mire elkezdett esni az eső.
Tibi bácsit nem zavarta, oktatta tovább a gyerekeket! Őket sem zavarta, a levegő nem hűlt le, így dolgoztak tovább. Én bementem az eső elől egy fedett helyre, de láttam őket folyamatosan. Papa ült a medencében és néha segített Tibi bácsinak.
Úszás idő letelt, jöttünk haza. Lányomék vacsorával vártak bennünket, így ettünk és gyorsan leírtam még ami nálam történt és ezzel búcsúzom is! :)
Gondolom, hogy 1-év múlva ismét jövök! :)

Mindenkinek szép nyarat kívánok és nagyon jó egészséget!

Üdvözlettel: Edit Mama.

Kedd délutántól történtek

Kedd délután/este volt az utolsó bejegyzésem.
Igazából minden a régi, minden zajlik ugyan úgy, mint eddig.
Továbbra sem tudok rájuk panaszkodni, néha kicsit beindulnak, de az belefér a gyermeki életbe! :)
Tegnap, kedden, Ovi után egyenesen mentünk úszás oktatásra, mert eddig amióta a szülők nyaralnak, még nem voltunk. Vártuk, hogy a szél ne fújjon már, mert azt mondja a Levi, hogy Ő akkor fázik.
A szél sajnos nem állt el tegnap sem, de csak elmentünk, mert amit eddig tanultak, azt is elfelejtik.
Megérkeztünk az uszodába, az oktató Tibi bácsi, Líviát azonnal be is vitte a mélyvízbe, hogy próbáljon ki valamit. Kapott úszó mandzsettát és bele a vízbe. Tibi bácsi, egy hosszú bot segítségével terelgette és ha elfáradt abban megkapaszkodhatott, vagy húzta kicsit. Livike nagyon ügyesen úszta a távokat, egymás után többször is. Levit is próbálta hívni, de Ő nem ment. Félt. Beküldte a kismedencébe, hogy addig gyakorolja a feladatot amit legutóbb is gyakorolt. Deszkával a víz alatt úszni. Én először voltam velük, így nem tudtam, hogy mi a feladat, csak azt láttam, hogy a Levi nem igazán ténykedik, csak már lila a szája, annyira fázik. Kérdezem tőle, hogy nincs feladatod? Mondta, hogy valamit mondott a Tibi bácsi, de nem értette, és arra meg már nem emlékszik, hogy utoljára mit gyakoroltak. Kihívtam a vízből, remegett a fázástól. Megtörölközött, bebugyoláltam és a napon megszáradt gyorsan. Épp, hogy kicsit felmelegítette a nap, amikor megjöttek a nagymedencés úszók, és sorakozó volt a vízben. Azonnal ugrott is be és akkor már mondta neki a Tibi bácsi, hogy mit kell csinálnia. Nagyon ügyesen végzi a feladatokat, és ekkor tudtam meg, hogy mit is kellett volna gyakorolnia. :) Minden feladat sor után kinézett a vízből, hogy mi a reakcióm, és hát mindig megtapsoltam és lájkoltam! :) Ettől mindig erőt kapott és , hogy nekem bizonyítson nagyon dolgozott.
Deszka nélkül is kellett úsznia, de fél, és nem sokat mert. Majd a vége felé már elég jól bejött és ügyesen megcsinálta amiket kért tőle az oktató, csak hamar elfárad. Dicsérte a Tibi bácsi, hogy nagyon benne lenne a kezébe-lábába a feladat, csak valamiért fél!
Livike közben nagyon ügyesen átúszta szinte már a tanmedencét, bár karúszóval, majd a végén már anélkül is. Kapott az utolsó 15 percben Levi is karúszót, és akkor kicsit már bátrabb volt.
Líviát még kérte az oktató, hogy menjen át a nagymedencébe, és még gyakoroljon pár kört.
Élvezte a Livi, és ügyesen úszott is. Néha persze kellett még egy kis segítség és persze a karúszó még rajta volt. De Ő már ráérzett a technikájára a dolgoknak. Levi még nem biztos, hogy teljesen, mert akkor nem félne.
Úszás oktatás után jöttünk haza és láttuk, hogy nagyon lent van a Tisza vízállása, mert, hogy a Tisza-hídon jöttünk át.
Van egy stégünk a Tiszán és ahogy a vízállása csökken, vagy növekszik, mindig utána kell állítani a kötelet. Így tegnap is ez ezért mentünk le. Meglepetésünkre találkoztunk a gyerekek apjával, aki épp bevásárolni volt egy üzletben, mert aki szokott nekik, nem ment. Így csónakba ült és a stégnél kikötött, majd bement az egyik üzletbe, ami nem volt közel gyalog. Nagyon csodálkoztunk rajta, hogy miért nem szóltak, hogy vigyük be a boltba, de Ők tudják, nem szólunk bele.
Így együtt leengedték a stéget, még épp időben érkeztünk, így legalább tudott segíteni a Papának.
A gyerekek nagyon örültek az Apjukkal való találkozásnak, főleg Livike. Ő Apás is és Anyás is. Vagy mikor hogy! :) Első alkalommal amikor hívott a lányom, oda hívtam volna a gyerekeket, hogy köszönjenek, szinte könyörögnöm kellett nekik, nagy nehezen pár szóra aodajöttek, de el is köszöntek gyorsan! Most már azért eltelt jó pár nap, és tegnap este amikor hívott a Lányunk, akkor már beszélgettek. Levi ugyan még nem akar majd otthon aludni, de Livike már unja a kényelmes földi franciaágyat. :) Sajnos együtt nem tudom őket altatni, össze-vissza rugdosnák álmukban egymást. Ezt a pár napot már ki kell bírnia, mondtam neki az este.
Szokásos esti teendők megvoltak, majd fekvés. Levi aludt el most előbb, kifáradt az úszáson.
Livike még 21:30-kor is nézte a Tv-t, amikor kértem, hogy kapcsolja át a szokásos csatornára.
Nagyon nem akarta még, pedig már néha akkorákat pislogott, hogy azt hittem, hogy be is alszik.:) 
Szól a Muzsika Tv halkan, és egyszer hallom, hogy szipog, majd már hüppög, és sír. Felugrok, mert ekkor már én is feküdtem, hogy mi a baja! Nem értettem, hogy mit mond, vagy ötször megkérdeztem, mire értettem a mondani valóját. A zeneszám ami épp akkor szólt, neki szomorú dalnak tűnt és azt hajtogatta, hogy nem akarja, hogy meghaljon a családja! Nagyon nem értettem, hogy ezt mire mondja, mire nagy nehezen kimondta, hogy ezt a számot nem szereti, mert olyan szomorú dal. Igazából nem szomorú, csak Ő nem értelmezte jól! Vagy kinek hogy! :)  Aki szokta esetleg nézni a Muzsika Tv-t, és benne a Magyar Rózsát aki az Édesanyjának énekel, az tudni fogja, hogy miről írok.
Szóval, elmagyaráztam neki, hogy itt nem halt meg senki, hanem a Rózsa az énekes Nő, megköszöni az Édesanyjának, hogy Őt felnevelte és hálát ad a jó Istennek, hogy ilyen sikeres Nő lehet, mert segítette őt az Édesanyja és kéri a jó Istent, hogy még sokáig éljen az Édesanyja! Vagy valami ilyesmi..! :)  Átad egy szál vörösrózsát és átöleli. Livike ezt úgy értelmezte az Ő kisagyával, hogy mivel az Anyuka fekete alapon valami mintás blúzban volt a felvételen, meghalt és a lánya azért szomorú. Miután elmagyaráztam neki, hogy nem halt meg senki, megnyugodott és azért még  rákérdezett, hogy ugye Anya nem fog meghalni! Megint csak nézek értetlenül és ekkor mondja, hogy Anya, annyiszor mondja, hogy Ő nem akar élni, és, hogy minek is él! Nagyon nehezen tudtam neki erre mit mondani, hiszen, ez tényleg így van!
Anya (lányom) abba nem gondol bele sosem amikor ideges, hogy ilyet kicsi gyerekek előtt nem szabad mondani, akár hogy is érez abban a pillanatban!!! 
Ezt megbeszélve kicsit még szomorkodott, majd elaludt.
Éjjel sokat felkiabált, zaklatott volt és sokat forgolódott.
Levi viszonylag csendben volt, de Ő is sokat forgolódott, csapkodott, de ez nem is lepett meg, mert az úszás után, gondolom, hogy álmában is ez történhetett, vagy ki tudja! :)
Legtöbbször bújt belém, és úgy aludt, de rövid ideig, majd pár perc múlva már egy másik pózban aludt....
Eltelt az éjszaka, viszonylag kevés alvással, de lassan már ezt is megszokom!
Reggel a szokásos dolgok, reggeli, majd ismét én vittem Őket Oviba és minden rendben volt.
Ovi után ha úgy alakul, ma ismét úszásoktatás lesz, majd ha lesz még időm beszámolok, hogy haladtak.
Sok nem lesz, mert holnap is pénteken is Pestre megyek, de majd valamikor a két út között megírom ha lesz valami fejlemény!

További szép napot kívánok!
Üdvözlettel: Edit Mama.

Vasárnap este óta történtek..

Ahogy azt ígértem, ha lesz időm és valami amit írjak is, (bár azt én mindig tudok) , akkor jövök!
Sok minden nem történt, ami volt az sem annyira érdekes.
Vasárnap este a szokásos mese nézés, majd 09:00-óra körül átkapcsolják a Tv-t a Muzsika adóra és 5-perc általában és alszanak!
Én nem tiltom, hogy ne nézzék azt a mesét amit néznek a Carton Network adón, ami kicsit nagyobb gyerekeknek szól, de a Minimaxon attól sokszor csúnyább mesék vannak. Beleálmosodnak és azután nem kínlódnak, hanem elalszanak maguktól.
Vasárnap éjszaka, hétfőre virradóra nem volt annyira veszélyes a helyzet mint vasárnap reggelre.
Fent voltak párszor, de mindig visszatudtam aludni.Kezdem már lassan megszokni ezeket a felkiabálásokat és nyüzsiket, és kicsit jobban viselem. Vagy csak egyre fáradtabb vagyok és jobbakat alszom! :)
Reggel ébredés után, 06:30-volt a Levié, Livike utána 5-10 perccel. Levi addig a telefonommal játszott, hogy ne zavarjon senkit. Kivételesen Papa is aludt még..! Fáj a feje napok óta, és eléggé nyomott, bágyadt! :( Nem tudom, hogy mi ez nála, nagyon ritkán fáj a feje, így meg még soha nem is fájt neki, ahogy mondja.
Miután Livike is felébredt, ugrottak ki az ágyból és mentünk át hozzájuk öltözködni, mert minden ilyesmit ott csinálunk. Ott fürdenek, ott van minden ruházatuk, semmit nem hordunk át.
Rendbe is szedték magukat semmi perc alatt és jöttek vissza hozzánk reggelizni.Kakaó+babapiskóta.
Most erre szoktak rá, mert Papa évek óta teával eszi a babapiskótát és ők is kérnek ilyenkor, csak nekik kakaót adok. Elindultak az Oviba, Papa vitte őket. Minden rendben zajlott és olyan csendben, hogy azt sem tudtam, hogy léteznek! :) Nagyon jó gyerekek továbbra is, ami meg néha van, azt meg sem említem... :)
Hétfő délután együtt mentünk értük, mert menni kellett vásárolni az Interspárba és az Oviból egyenesen odamentünk. Nagyon ügyesek voltak, vették ki a bevásárló kocsit a helyéről és tolták be együtt. :)
Megvettük amit kellett, semmit nem követeltek, tolták szépen a kocsit a pénztárhoz.
Megérkeztünk haza, kipakoltunk, majd kimentek még játszani.
Vacsora, majd mentek fürdeni.
No, itt azért nem volt egészen problémamentes a dolog! Lívia lement jóval előbb, hogy mossa a kádat, és engedi a vizet, majd fürdik. Én mosogattam vacsora után, pakolásztam, majd gondoltam, hogy már készen lehet, mondtam a Levinek, hogy menjen Ő is, és fürödjön. Nagyon nem akart most menni, hogy gyere Te is alapon várakozott még kicsit. Mondtam, hogy addig megágyazok, szaladjon gyorsan, hogy megint csak csupa jókat tudjak írni ha lesz majd időm. Erre ment is szó nélkül.
Eltelt már egy fél óra és a két gyerek még sehol, kimentem hát és megnéztem, hogy mi is folyik odalent. Gondoltam, hogy valami rendetlenség lesz már, túl sokat voltak már jók.. :) Ahogy nyitottam az ajtót, már mondja a Levi a fürdőkádból a Livinek aki szintén a kádban volt még, hogy, ajjaj, ezért most kapunk..! :) Nagyon nehezen tudtam magam visszafogni, hogy ne nevessek, de erőt vettem magamon és elővettem a szigorú arcomat! :) Csak nálunk szoktak együtt fürdeni, náluk csak kicsi korukban volt így, akkor még fértek a kádban. A lényeg, hogy Levi ment fürdeni és a Livike még nem volt készen, és nem jött ki a kádból hiába kérte a Levi, így belement Ő is, hogy akkor majd kijön a Livi. De, nem! :) Elkezdték egymást pancsolni, fröcskölni, meg fürdetni egymást! Hajmosás vasárnap volt, és tegnap is... :) Megmosták egymást haját, hogy biztosan leizzadtak és legyen jó illatú...! Nagyon nehezemre esett bármit is mondani, így csak annyit mondtam, hogy három, amit nagyon jól tudnak, hogy mit jelent. (Azonnal ugrás és tenni a dolgát.) Mind a kettő gyorsan lemosta magáról a habot, hajukat letusolták és ugrottak ki a kádból. Kértek engem, hogy töröljem meg a hajukat és én persze ezt nem hallottam, mert nem akartam, csak ültem a széken és vártam, hogy mit is fognak majd csinálni. Megoldották  a problémát, ami egyáltalán nem volt probléma.:) Megtörölték egymás haját, elővették a hajszárítót, ami még nem volt kihúzva a konnektorból, így tudták használni és megszárították egymásnak. Gyorsan pizsire öltöztek és orrszívás, majd irány hozzánk. Én még feltöröltem utánuk, mert az elmaradt, pedig nagyon ügyeltek a rucikra, törölközőre, hogy minden a helyén legyen..csak ez elkerülte a figyelmüket.
Kb. 5 percet voltam még lent, kikészítettem a kedd reggeli ruháikat az Ovira és jöttem be. Gondoltam, hogy itt is rendetlenkednek, de nagyon meglepődtem a látványtól! Mind a két gyerek fekszik az ágyban, a Tv kapcsoló az én párnámra van téve és nincs bekapcsolva a Tv. Kértek, hogy húzzam le a redőnyt, és Ők kitalálták a büntetésüket, ami nekem eszembe sem volt, hogy mese nézés nélkül alszanak el és most ne legyek bent. Ez nagyon meglepett és legszívesebben mind a kettőt megzabáltam volna, annyira édesek voltak és bűnbánóan néztek, hogy alig tudtam magam visszafogni. Megcsináltam amit kértek és kb. 10 perc sem volt és aludtak. Levi kicsit forgolódott, Ő nem szokott egyedül elaludni sajnos, de végül csak elaludt.:)  Livi képes 2 perc alatt is elaludni .
Éjszaka aludtak, néha fel-fel kiabáltak, Levi a szokásos forgolódásával aludt, és sokat bújt mellém, majd másik pillanatban már az ágy másik végében volt. Nagyon nem zavartak most, aludtam, kb. 1-órát ha összesen fent voltam.
Reggel a telefonom 06:30-kor megszólalt, csengő hangom ébredésre, Republictól a Jó reggelt kívánok, de meg sem mozdult egyik sem. :) Aludtak mélyen, majd nem nyomtam le a telefonom, hagytam, hogy végig jelezzen és 5 perc múlva újból szól. Úgy is volt, és akkor már a Livike felébredt és rá pár percre a Levi is. Szokásos gyors elkészülés otthon, majd reggeli nálunk.
Ma én vittem őket Oviba, mert mentem a kisboltba is, hogy hozzak valami reggelit magamnak.
Kaptak egyik Ovis társuktól szülinapi zsúrra meghívót, ami július 25-re szól, 15:00-órára.
Martin nevű kisfiú az egyik játszóházba hívta meg Őket és az egész Ovis társait. Gondolom, hogy amolyan búcsú "buli" is egyben az Ovis társaktól. Livike nagyon örült neki, puszilgatta a Martint, Levi pedig férfias mozdulattal, kezet fogott a kis legénnyel. :) Megköszönték a meghívást és mondta a Livike, hogy Anya biztosan elfog vinni bennünket! :) Vagy Mama, mondta a Levi..de gyorsan ki kellett ábrándítanom, mert nekünk ekkor programunk van. Közel van a játszóház, eltudnak menni ügyesen.
Így ezzel a meghívóval a Levi el is felejtette, hogy én vittem őket, így nem volt hiszti, hogy hazajön velem. Eddig azért nem mertem én vinni, mert tőlem nehezen szakad el. Most ez is megtörtént, hogy simán ott tudtam hagyni! :)

Egyelőre ennyi volt, még max. egyszer-kétszer tudok írni, ha lesz mit és azután már a Lányom írogat.

További szép napot kívánok minden kedves olvasónak!

Üdvözlettel: Edit Mama.

Vasárnapi helyzetjelentés

Este ott hagytam abba, hogy megfürödtek szó nélkül mind a két gyerkőc.

Ezután megvacsoráztunk és még egy kis mesenézés volt, majd maguktól átkapcsolták a Tv-t a Muzsika Tv-re, mert otthon úgy alszanak, hogy az szól, vagyis, inkább csak világít a Tv. 

Nem sok idő volt, kb.5-10 perc és el is aludtak. 

Levi kb. egy óra múlva ismét kezdte a vergődést, forgolódást, keresztbefordulást, felült, dőlt-borult és hasonló dolgok. Hangosan beszélt, veszekedett valakivel, majd helyeselt és aludt tovább! :) Ez egész éjszaka így volt, és hogy tuti ne unatkozzak, most a Lívia is hasonló dolgokat tett. Bár, Ő nem vágott fejbe, meg nem rugdosott, csak sokat beszélt, felkiabált, sírt, hisztizett. Eléggé sokára tudtam felébreszteni, kicsit már meg kellett paskolni az arcát, hogy felébredjen. Ekkor kaptam egy frászt, ahogy emelte a kezét, jó fejbe vágott! :) Nehezen megnyugodott és lefeküdt, aludt. Sokat forgolódott, felült és beszélt, majd aludt.

Eltelt nagy nehezen az éjszaka, nekem alig pár órás alvással.

Reggel korán kelt a Levi, alig 05:30-volt. Éhes volt, adtam neki Jó Reggelt kekszet, és áthoztam a Papához a nappaliba, aki már persze nem aludt. Nem tartott sokáig a nyugalmam, Lívia is felkelt, mert a Levi és a Papa is elég hangosan beszéltek. Levi tegnap este elkezdett játszani a Papa kis kézi kamerájával, felvett bennünket és szórakozott kicsit vele. Összeszerelte a tartóját, és rá a kamerát, mint a nagyok és videózgatott. Reggel, vagyis korán reggel ismét ezt csinálta és többször bejárkált a hálószobába is, hogy felvegyen minket Livivel. Nem is csoda, hogy felébredt a Lívia. Papának nem szokása csitítgatni őket, ha valaki alszik, mert Ő tud aludni zajban is és nem érdekli, hogy ki alszik, ki nem. Vagy, nem nagyon érdekli! Reggel nem érdekelte! :( Mérges is voltam...! Mivel nem aludtam eleget, elég nyűgös voltam délelőtt. Mondtam is mindenkinek, hogy ne kelljen senkire rászólnom, mert, akkor az durva lesz! Szerencséjükre nem is kellett. Megreggeliztünk, majd kimentek az udvarra és játszottak, amíg nem volt nagyon meleg. Közben főztem az ebédet és néha Levi bejött, hogy kamerázzon. :) Már nem voltam nyűgös, közben felébred a testem is! :)

Most jó lenne, ha alhatnék, de majd alszom a sárgaföld alatt, ha eljön az ideje! :)

Közben ebédig sakkoztak is. Lívia tanítja a Levit, de Őt nagyon nem érdekli, hamar megunja. Így Papa fejezte be a Levi játékát. :)

Alapjában véve minden rendben volt, jól ebédeltek, szófogadóak, kimentek még játszani, majd most egy öt perce bejöttek és nézik a TV-t és játszanak valami maguktól kitalált „színházi” darabot! :)

Egyelőre ennyi! Megyek, vasalok nekik holnapra Ovis ruhákat.

Ahogy lesz valami érdekesség jövök! :)

További szép napot kívánok!

Üdvözlettel: Edit Mama.

Ami délutántól történt eddig

Az ebéd megvolt, nagyon sokat ettek, és jóízűen. Nem válogattak, éhesek voltak! :)

Továbbra sem tudok mást írni, csak ismételni tudnám magam, így annyival zárnám le a napot, hogy egész délután el voltak, játszottak, hol boltosat, hol postásat, hol én voltam a posta és jöttek befizetni, hol meg Méh telep voltam és hozták a kacatokat felvásárlásra. :)

Tényleg nem tudok semmi olyat írni, ami negatívum lenne, mert nagyon jó gyerekek voltak eddig.

Livike most bejött és kérdezte, hogy mehetek fürdeni? 19:00-óra volt ekkor és érzik az időpontot, mert ilyenkor szoktak fürdeni. 
Én nem akartam, hogy ilyen korán már fürdés legyen, de ha Ők így szokták meg, akkor had csinálják. Kimossa a kádat, kiengedi a vizet és magától szépen megfürdik, felöltözik pizsire és majd jön be vacsorázni, ezután fogmosás és mesenézés lesz.

Levi most épp itt áll mellettem és kérdezi, hogy miket írok! :) Mondom neki, hogy csupa jókat, mert rosszat nem tudok szerencsére! Látni kellene az arcát, azt a vidám csillogó szemeket, hogy dicsérem őket! Írjam meg azt mondja, hogy mi mindig jók vagyunk, csak Anya sosem hagy minket így egyedül játszani, meg, mindig jön, hogy innen is gyertek, onnan is, és ne nyúljatok ehhez sem, meg semmihez sem! De akkor mivel játszunk? Széttárt karokkal! ..... :)

Mondom neki, hogy Anya félt titeket, hogy valami baj ér, ha mi nem vagyunk itthon és Ő nem tud vezetni és nem tud orvoshoz vinni és stb... Igen, de akkor sem kellene annyira félteni minket, válaszolt!  Igen, ez igaz, csak nem vagyunk egyformák Anyával, mondom én..! 
Azt tudom, kapom a választ és írom, ahogy mondja! :) Te nem féltesz úgy minket, mert Te is rosszalkodtál gyermekkorodban! :) :) Na, ezen besírok...! :) Honnan tudod Te ezeket?  Hát... hallottam, amikor úgy mesélted valakinek. :) Ez igaz, mert tényleg nagyon elevenek voltunk mi is 4-en tesók és én főleg, mert szinte csak fiúkkal voltam körbe véve és ők nagyon elrontottak anno! :) Valószínű, azért is értem meg én jobban, ha Ők "kicsit" belemerülnek a játékba. :) 
Most gyerekek, most játszanak, úgy is olyan gyorsan eltelik a gyerek idő! 

Most Livike elkészült a fürdéssel, és Levi először ment magától szó nélkül fürdeni. 
Nem tudtam, hogy hová megy, de Livike mondja, hogy fürdik a Levi.. :) Micsoda meglepetéseket kapok! :)

No, abba is hagyom, mert azért csak rá nézek!

Nem, nem nézek rá, mert épp jön, végzett! 
Dicséretben részesítve mind a két gyermek és tényleg beigazolódik mindig amit mondok a lánykámnak, hogy amit adsz, azt kapsz!

No, azért mégis megyek, mert a végén még a vacsorát is Ők készítik el! :)

További szép estét kívánok kedves olvasók!

Holnap, vagy amikor tudok, jövök és megírom még a további eseményeket!

Üdvözlettel: Edit Mama.

2015.07.09-10-11.csütörtök-péntek-szombati események eddig:

 

Én az Edit Mama vagyok, aki már nagyon rég nem írtam, szinte nem is tudom, hogyan kezdjem és mi újat is tudnék írni!

Az utolsó bejegyzését olvastam el a lányomnak, sok mindent nem tudok hozzáírni, de majd próbálkozom összeszedni a gondolataim! :)

Csütörtökön reggel elvitte a Papa a gyerekeket az Oviba, én pedig délután elhoztam őket.Ahogy hazaértünk, leültünk, megbeszéltük, hogy a mai naptól 8-9 napot szülők nélkül töltünk és mivel én már nem vagyok fiatal, kérem, hogy ne kelljen többször elmondanom semmit, mert én nagyon nem szeretem a saját hangom sokat hallatni! :) Erre azonnal kaptam egy hozzászólást a Levitől: Mi szeretjük hallgatni..! :)  Mondtam, hogy ismernek, én nem szoktam kiabálni, háromig számolok, és ha nem történik meg a kérés, akkor mind a kettő függetlenül attól, hogy ki mit követett el, kapja a fegyelmezést. Ez lehet fenékre ütés, és akár szájra, ha visszafeleselés történik! Ezen volt felháborodás, hogy ha csak az egyikük rossz, miért kap a másik is! Mondtam, hogy azért, mert úgy is együtt találják ki, ami történik, így ügyeljenek arra, hogy egyiküket sem kelljen megfegyelmeznem. Csütörtöki délután 16:00-tól-20:00-óráig nem is tudtam, hogy léteznek. Lívia bement 20:00-órakor fürdeni hozzájuk, és már csak akkor jött be hozzánk, amikor készen volt. Ezután bement a Levente is, bár hozzá már kellettem én is, mert Ő sajnos fél egyedül a lakásban. Megvacsoráztunk, bőségesen ettek, mert előtte kértek volna nyalánkságokat, de mondtam, hogy majd vacsorázunk és azután! Persze, hogy már nem kellett! :) Ez után jött a fogmosás, és ágyazás. Kitaláltuk, hogy egy szobában fogunk aludni, nem úgy, mint amikor csak egy szombat estét alszanak bent, hogy egyik velem alszik, (Levi) másik a Papával, (Livi), hanem, most 4-en alszunk a mi hálószobánkban. Papa külön alszik a nappaliban. Ő sokat fent van, és Ő sokat TV-zik. Livike szeret, vagyis aludt már úgy, hogy az Apjával otthon a kisszobában a földön, matracon. Ő ezt választotta, és milyen ügyes is volt, mert olyan ágyat varázsoltunk össze, hogy ilyen királyi helye senkinek nem volt! :) Két matrac egymás mellett, (a kiságyuk matracai voltak) alatta egy vastag paplan duplán, a matracok felett még paplan, majd úgy lepedő és párna, takaró. Vastag szőnyeg is van a hálóban..(is)..és így nagyon kellemes helye volt. Ablak bukóra nyitva volt, van, de még így sem fázik, pedig folyamatosan lerúgják a takarót. Levente pedig velem aludt a francia ágyon. Ez az éjszaka nem sikerült valami jóra, nem volt semmi extra, betegség ilyesmi.. csak a Levi nagyon sokat forgolódott, rám feküdt, hol szájba vágott, hol fejbe, hol a hasamba rúgott, hol a hátamba, és nem sorolom! Aki már aludt kisgyerekkel az tudja! :) Szóval, csütörtök éjszaka nekem kb. 3-órás alvás volt, de lehet, hogy csak 2-óra. Elérkezett a péntek reggel. Pikk-pakk összekapták magukat, ami persze otthon nem így van. Amikor mindennel készen voltak és maradt még idő az Oviig induláshoz, addig nézhették a reggeli meséjüket. Kb. 15 percük volt, de szó nélkül kikapcsolták a Tv-t és a Papa vitte őket ismét az Oviba. Minden rendben volt, délután együtt mentünk értük, és nem jöttünk haza, hanem, mentünk a városba. Mivel úszni járnak, és igazából reklám szatyrokban hordják a fürdő cuccaikat, amit a Papa persze nem szeret, így bementünk egy üzletbe és vettünk két kis sporttáskát nekik. Livikének egy strandpapucsot, mert egy eléggé kopottasba járt eddig. Levi egy pólót kapott, mert neki van papucsa. Eltelt a délután, hazajöttünk 18:00-után és kicsit még játszottak, majd jött az esti program. Most előbb volt a vacsi, és azután Lívia ment magától megint fürdeni, addig mi lepakoltuk az asztalról Levivel a vacsora maradványait, elmosogattunk és addigra Livike készen is volt. Mentünk a Levivel is fürdeni, majd még egy kis mesenézés, és én ebbe bele is aludtam. Eléggé fáradt vagyok mostanában, és így nekem sikerült elsőnek elaludnom. Arra egyszer felébredtem, hogy a Levi szólítgatja a Livikét, hogy legyél már csendbe, a Mama alszik. Te is aludj, már én is álmos vagyok.. ! Ez volt 21:00-óra magasságában. (Levi) Persze, ezek után én már nem aludtam újból el, csak úgy csináltam, de hatásos volt, mert mind a kettő 5 perc sem volt, el is aludtak. Valameddig néztem még a Tv-t, majd újból elálmosodtam és hajnali 02-kor ébredtem fel, hogy mennem kell pisilni, :), és a Levi ugyan úgy aludt még abban a pózban, ahogy elalváskor. Ezek szerint meg sem moccant addig. 

Livikét betakargattam, de semmi perc alatt le is rúgta, így hagytam takaró nélkül. :) Lefeküdtem, majd hajnali 4-kor ismét felébredtem, de akkor sem a gyerekekre, hanem, hogy a szomszéd megy el és pittyegtette az autója riasztóját. Levi akkor már másik pózban aludt, megfordult a másik oldalára. Reggel 06:00-kor viszont már arra ébredtem, hogy belém furakszik, bújik hozzám, a takaróm alá.. :) Kicsit még aludtunk, kb.15 perc volt, Ő inkább pihent, és akkor szólt, hogy felkel, és átjön a Papához a nappaliba. Mondtam, hogy rendben van, csak csendben legyen, hogy a Livike még tudjon aludni. Nem is volt semmi baj, aludtam még én is, reggel 07:00-kor ébredt a Livi és akkor keltünk fel. Gyorsan összekaptuk magunkat, mert menni kellett a piacra. 07:30-kor már bent is voltunk a piacon. Bevásároltunk, majd megreggeliztünk a piacon, lángost ettünk. Miután végeztünk,hazajöttünk, elpakoltuk a vásárolt dolgokat, és elmentünk bicajozni a Zagyvára a Zúgóhoz. Visszafelé jövet egy jól megérdemelt gombóc fagyival zártunk a Zagyva cukrászdában. :) Hazajöttünk, és mindenki talált magának elfoglaltságot. Livike rajzolt, Levi megszerelte a távirányítós autóját, Papa olvas a neten, majd sakkozik a gyerekekkel, én pedig írok... :) Most még sakkoznak, én pedig befejezem az írást, mert gyorsan megcsinálom az ebédet. Fele már készen van, csak a másodikat kell gyorsan elkészíteni.
Eddig nagyon jól viselkednek, egymást nevelik, és magukhoz képest még csendesek is! :) 

Ennyi volt eddig! Ahogy tudom, majd folytatom az írást!

  

További szép napot kívánok a kedves olvasóknak és jó 7végét! :)

Üdvözlettel: Edit Mama