Novemberben volt az oviban a szokásos, karácsonyi témájú fényképezés, az erről készült fotókat lehet megtekinteni az alábbi albumban. :)
 |
| Fényképezés az oviban (2014. november) |
2014. december 19., péntek
Fényképezés az oviban
Mivel a képekkel még jobban le vagyok maradva, mint az írással, így mutatom azt, amit könnyebb volt megkeresni. :)
Novemberben volt az oviban a szokásos, karácsonyi témájú fényképezés, az erről készült fotókat lehet megtekinteni az alábbi albumban. :)
Novemberben volt az oviban a szokásos, karácsonyi témájú fényképezés, az erről készült fotókat lehet megtekinteni az alábbi albumban. :)
2014. december 16., kedd
Életjel....
Meg sem próbálok magyarázkodni, erre nincs mentség. Nem egy hónap telt el, lassan négy!:( Abba is hagyhatnám ezt a blogot, de ezt már írtam korábban, sajnálnám. Inkább vegyük úgy, hogy szüneteltettem, csak nem szóltam előre. Lehet, hogy már csak saját magamnak írogatok itt, mert mindenki itt hagyott aki eddig olvasott. Ha így van, magamnak köszönhetem, nem kellett volna hanyagolnom az írást. :(
Nna...! Az gondolom sejthető, hogy nem fogom szeptember elejétől leírni az életünket még naptár szerint sem. Sok lenne, bár ha azt nézzük, annyira mégsem sok.
Jól vagyunk, hiányzás talán 2 nap volt eddig az oviból, az is valami expressz vírus miatt, ez eddig rekord. (lekopogtam..! )
Vészesen közeleg a karácsony, ajándékok 50%-ban vannak még meg.. többi előkészület is kb ilyen.. Minden évben így járunk, én egyszerűen nem tudok nyáron, de még ősszel, vagy novemberben sem a karácsonyra gondolni, ajándékokat venni, stb. Pedig mennyire jót tenne a pénztárcánknak és az idegeinknek is!:D
A gyerekek ügyesek, okosak, feleselősek, elevenek (nem rosszak, ugye...), és még mindig nem fogadnak szót, harcolunk, de ha akarnak akkor tudnak tündérek is lenni. Kár, hogy ritkán akarnak, de én még hiszek a csodákban.... :)
Most ennyi, nem ígérek, de próbálok jönni tényleg sűrűbben.
Békés, boldog Karácsonyt Kívánunk Mindenkinek előre is!
(ki tudja jövök-e akkor, bár szándékozom!)
A Boldog Új Évet még nem akarom letudni... :) De ha mégsem jönnék, mert ugye téli szünet, stb, akkor legyen itt nyoma és mindenki vegye úgy, hogy a megfelelő időben írtam ki. :)
Nna...! Az gondolom sejthető, hogy nem fogom szeptember elejétől leírni az életünket még naptár szerint sem. Sok lenne, bár ha azt nézzük, annyira mégsem sok.
Jól vagyunk, hiányzás talán 2 nap volt eddig az oviból, az is valami expressz vírus miatt, ez eddig rekord. (lekopogtam..! )
Vészesen közeleg a karácsony, ajándékok 50%-ban vannak még meg.. többi előkészület is kb ilyen.. Minden évben így járunk, én egyszerűen nem tudok nyáron, de még ősszel, vagy novemberben sem a karácsonyra gondolni, ajándékokat venni, stb. Pedig mennyire jót tenne a pénztárcánknak és az idegeinknek is!:D
A gyerekek ügyesek, okosak, feleselősek, elevenek (nem rosszak, ugye...), és még mindig nem fogadnak szót, harcolunk, de ha akarnak akkor tudnak tündérek is lenni. Kár, hogy ritkán akarnak, de én még hiszek a csodákban.... :)
Most ennyi, nem ígérek, de próbálok jönni tényleg sűrűbben.
Békés, boldog Karácsonyt Kívánunk Mindenkinek előre is!
(ki tudja jövök-e akkor, bár szándékozom!)
A Boldog Új Évet még nem akarom letudni... :) De ha mégsem jönnék, mert ugye téli szünet, stb, akkor legyen itt nyoma és mindenki vegye úgy, hogy a megfelelő időben írtam ki. :)
2014. szeptember 3., szerda
Nyár végi helyzetjelentés. :)
Itt van az ősz, itt van újra... na nem fogok itt verseket írogatni, úgyis azzal van most tele a Facebook a kihívásos játéknak köszönhetően. Bár inkább ez legyen, mint a sok (ál)celeb "érdekes" dolgai meg a világ rossz hírei, stb..
A lényeg, hogy megint itt lennék, hogy megírjam a valamivel több, mint egy hónap fontosabb eseményeit.
(vagy ha nem is fontos, de épp eszembe jut, hogy mi volt, már az is valami.:D )
Próbálom időrendben.
A naptárban egyből az első gyerekekkel kapcsolatos bejegyzésem az, hogy augusztus 3-án Livike megszúrta a szájpadlását egy nyalókával és nagyon vérzett. Komolyan gondolkodtunk, hogy most akkor ügyelet, vagy mi legyen, Mamáék nem voltak itthon, kocsi nincs, nem egyszerű. Vártunk, a vérzés elállt, óráról-órára javult, összehúzódott a seb, estére már egész jó volt. Harmadik napra nyoma sem volt. Érdekes dolog ez, hogy a szájban ennyire gyorsan gyógyulnak a sebek. Egyébként betiltanám az ilyen nyalókát... jó, nem kell az evése közben egymással játszani meg egymást lökdösni, de pl egy kerek nyalóka esetében biztos nem jár így. Ez háromszög alakú volt, dinnye szeletet formázott maga a nyalóka rész, ahogy egyre fogyott, úgy lett hegyesebb. El is volt vele Livike, amíg egyedül volt kint az udvaron, majd kiment Levike is, elkezdtek lökdösődni, a nyalóka persze beszaladt a Lány szájába és bal oldalon a szájpadlás alsó részén ejtett egy szép lyukat! Pff.. volt nagy ijedelem, sírás-rívás, majd megnyugvás - amennyire lehetett - , 5 percenként nézegettük, de utána abban maradtunk, hogy nem kell orvos.
Augusztus 4-én jelezte először Livike, hogy mozog a jobb alsó egyes foga. :)
Három nappal előtte mértünk súlyt, szoktunk máskor is, csak nem írom mindig fel, ide meg aztán főleg nem. Szóval az adatok:
Lívia 17,3 kg, Levente 15,3 kg. Pont két kg a különbség közöttünk, elég régen így van már. :)
Augusztus 16-án kiesett Livike első tejfoga! :) (jobb alsó egyes)
Persze a Fogtündérnek jönnie kellett! Ovis társak, mese hatására nem kerülhettük el, pedig én nagyon nem vagyok a híve. Annak idején nem volt ilyen, mégis lecserélődtek a fogaink. Ráadásul Livikénél nincs is meg az, amiért eredetileg a Fogtündért kitalálták, miszerint azért kell, hogy a gyerek ne féljen elengedni a fogát, ne legyen stresszben, hanem várakozással legyen, hogy ugyan mit talál reggel a párnája alatt a fog helyén.
Hát, mivel nem készültem rá időben, nem volt itthon semmi olyan ajándék, ami tényleg emlék lehetne, és pl ne édesség vagy pénz legyen, ebből kifolyólag az előbb említett dolgokat kapta: egy kétszázas és egy ötös csomag Mam rágó....- pedig én a rágónak is ellene vagyok, de nem volt más.. és tudom, hogy szereti- meg egy kis levélke, hogy milyen ügyes kislány, hogy szép egészségesek a fogai, vigyázott rájuk, stb.. meg vigyázzon is, és hogy legyen jó, meg hogy majd este újra eljövök (mármint a Fogtündér nevében írtam persze, szigorúan nyomtatott betűkkel, hogy nem ismerje meg az írásom:D )és hozok valami maradandót.. Vasárnap gyorsan elszaladtam a városba és vettem egy kiszínezhető táskát, tollak is vannak hozzá, láttam már régen is de nem vettem.. na ez kapóra jött. Szerintem sokáig megmarad, ha vigyáz rá. Amúgy totál elhitte az egész sztorit a Lány, reggel még Mama olvasta fel Neki a levelet, amikor 6 órakor indultak Krakkóba, Livike meghallotta az autó hangját, kiszaladt és boldogan újságolta, hogy itt járt a Fogtündér és ezt hozta, stb... :))) Persze fent voltam már én is, úgy hallgattam végig az ajtó mögül ahogy Mama elolvassa a levelet.. :))) A táskát szinte már hétfő hajnalban tettem az ágya mellé, mert este elfelejtettem, még jó, hogy felébredtem olyan 4 óra felé és gyorsan odacsempésztem. :)
Egyébként már mozog a bal alsó egyes is... azt hiszem két napja.. akkor olyan szeptember 12-13 körül várható újra a Fogtündér? :D ha ugyanannyi ideig fog mozogni, mint az első... )
Az előbb írtam, hogy Mamáék Krakkóba utaztak 17-én vasárnap hajnalban. A korábbi tervekkel ellentétben Papa is ment, meg még vittek két másik illetőt, akik szintén versenyeztek.
Azt hiszem említettem már, hogy Mama kijutott az Európa bajnokságra, aminek a hivatalos neve az volt, hogy: VIII. Szervátültetettek és Művesekezeltek Európa Bajnoksága.
A bowling verseny 20-án volt, egyéniben bronzérmet szerzett a korosztályában, másnap délután tartották meg a vegyes páros versenyt, (szervezési hiba miatt), amiben ezüst érmet szereztek társával, de az első helyet is magyarok szerezték! Itt már nem volt korcsoportokra osztva a mezőny, többen nem várták meg ezt a versenyt, kevesebben indultak, mint egyéniben, de akkor is, szerintem szép eredményt értek el! :)
Úgy általában a magyarok nagyon jól teljesítettek minden sportágban, a 22 országból összesítésben elsők lettek a magyarok! :) Anyagi vonzata sajnos nincs ennek a versenynek, mint ahogy a tavalyi világversenynek sem volt... mármint plusz.. mert az utazást meg a kint tartózkodást két éjjelen kívül mindenkinek magának kellett állnia! Az állam ilyenre nem áldoz, a Szövetség meg nem tudta mindenkinek végig kifizetni a szállást és egyéb költségeket.
Augusztus 22-én, pénteken hajnalban érkeztek haza Mamáék.
Oviba majdnem végig jártak a gyerekek, egy-két nap nem mentek, jellemzően pénteki napokon. Elvileg úgy terveztem, hogy augusztus 20 után már nem mennének, de mivel Mamáék nem voltak itthon, én dolgoztam, Apa is dolgozott, menniük kellett.
Az utolsó hétvége elég sűrűre sikerült.
Augusztus 30-án szombaton Mama és én Pestre mentünk vonattal, mert a Trapis (transzplantált) röplabda csapat barátságos meccset játszott, menni kellett szurkolni, meg utána játékos vetélkedő is volt, kérték, hogy minél többen vegyenek már részt rajta... jó volt... :)
A gyerekek itthon maradtak apjukkal és papájukkal. Volt esemény itthon is, mert szeptember 1-je Szolnok napja, ennek keretében már előző csütörtöktől programok voltak város-szerte. Szombaton is volt nagy kavalkád, volt mit nézni, jól eltelt a napjuk.
Augusztus 31-én vasárnap Papa és Apa maradt itthon, mi pedig a gyerekekkel és Mamával kocsiba ültünk és elmentünk Cserkébe kipróbálni az autós ügyességi parkot. Nagyon jó volt! Komolyan, ha 12 éven aluli lennék, ki nem lehetett volna az autóból szedni..:D :)))
Elektromos kisautókkal közlekedtek, rendesen kiépített, méretarányos utak, körforgalom, lámpák, táblák, minden ami kell. :) Előtte KRESZ oktatás is volt, néhány tábla jelentését magyarázták el. Kaptak elvileg jogosítványt is, de postán fogjuk megkapni mert nem volt jó a nyomtató. :)
Készítettem videót is telefonnal, itthon Papa megvágta és tett alá hangeffekteket is.. Eredetileg nem ilyen az elektromos autók hangja és a fékezés sem... :)))
Eljött az szeptember elseje, és bár eddig is jártak oviba, ez mégis más, hiszen már nem összevont csoportok vannak, nem 10-15 gyerek van összesen, hanem rendesen megvan a három csoport, némi átszervezéssel, új gyerekekkel. Ezennel hivatalosan is nagycsoportosok lettek a gyermekeink! :)
Sajnos az óvodavezetés (nem intézményi, városi szinten!) szakított az elmúlt két év rendjével, hogy kb egykorú gyerekekből álltak a csoportok, most vegyesen vannak. van 7 éves is és 3 éves is.. szóval egész kicsik, beszoktatósok is kerültek a mieinkhez.. Nem baj az, csak fura. Egyelőre tetszik nekik az új felállás, folyamatában meg majd kialakul.
Lesz végre logopédiai szűrés, ezt várom már mióta. Biztos, hogy járni kell majd nekik fejlesztésre. Levike ha odafigyel akkor már nagyon szépen beszél, csak az "r" betűvel van baj, az még mindig "j", de a többi már szépen megy. Livikénél még több a baj, de remélem lesz megoldás, tudni fognak szépen beszélni.
Nem értem miért nem volt eddig korábban szűrés, miért nem vihettük el korábban Őket, a háziorvos azt mondta, majd az ovi küldi, az ovi azt mondta, nem tudják mikor jönnek felmérni a gyerekeket.. pff.. csak várunk, várunk míg a végén késő lesz. :(((
A gyerekekről egyébként nem tudok sok újat mondani, a viselkedésük változatlan, ha akarnak valamit akkor jók, amúgy velünk nem igazán.. Mamáékkal jók, vagy jobbak... de már belefáradtam mindig erről írni. :(
Napi minimum háromszori rimánkodás megy, ha oviba mennek, ha itthon vannak akkor csak kettő.. Reggel a mosakodás, öltözés, délután ha hazajönnek átöltözés és mosakodás, este fürdés előtt szintén könyörögni kell egy sort, meg noszogatni, veszekedni, mert mindig minden fontosabb, mint az amit csinálni kellene. :((
Az esti elalvás megint úgy megy, hogy bent kell lenni velük, elég vagyok már én is, csak odafekszem a saját ágyamra, leveszem a telefonon a fényerőt, mire átnézem a facebookot vagy játszok kicsit már el is aludtak. :) Ha Mama itthon van persze csak Ő jó altatni, amikor Apa dolgozik csak akkor jön be.. amúgy én altatok. De ha egyedül vagyunk mert a nyáron sok ilyen volt, hogy Mamáék több napig nem voltak itthon Apa meg dolgozott, akkor simán elalszanak velem is.
Olyan jó lenne, ha normálisan el lehetne velük lenni, mármint ha szót fogadnának és nem röhögnének körbe.. :( nem tudom jobb lesz-e ez a helyzet valaha is. Mert amúgy meg ha bajuk van rögtön rohannak, olyankor jó vagyok, meg ha kell valami, meg sokszor mondják ám, hogy mennyire szeretnek, bújnak stb.. ami persze nagyon jó, és én se folyton csak kiabálok velük.... olyan jó lenne, ha nem kellene soha, vagy csak ritkán...!:(
Már nyomaszt az iskola kérdés is, pedig még most kezdték az ovi utolsó évét, de nagyon gyorsan el fog ez szaladni úgy érzem.. meg ugye februártól vége a gyesnek is, valami olyan munkát kell találnom, amivel legalább ugyanennyit kapok mint most a gyes meg a családi két gyerekre. Nem lesz egyszerű. :(( Eddig is nézegettem, de sehol semmi értelmes munka, amit meg is tudnék csinálni. Olyan meg ugye nincsen, ami igazán jó lenne, hogy vagy itthonról dolgozni (normális bérért!), vagy valami olyan munka, ami a közelben lenne, és pl 9-15-ig kellene lenni... hogy reggel tudjam vinni a gyerekeket oviba meg értük is tudjak menni, no meg ha betegek és menni kell értük azt értsék meg, ha itthon kell maradni velük betegség miatt, akkor azt is értsék meg és még fizessék is meg..! Álmodozni jó, ugye? :) :( Már azt se tudom sírjak-e vagy nevessek... :(( Esetleg egy lottó-ötös? Mindjárt meg lenne oldva jópár évre minden... de mivel ennek kicsi az esélye, főleg mivel nagyon ritkán veszek lottót, mert ugye az a pénz is kell másra, mégis marad a munka. De hol, mikor és mennyiért? :( Nyavalyoghatnék tovább, hogy de akkor hogy és mikor végzem el az itthoni dolgokat, mint takarítás, vasalás, pakolás, főzés..? Ha dolgozom akkor nincs idő rá... Tudom, mindenki aki dolgozik és családja, gyereke van, így csinálja. Csak nekem még eddig nem kellett. Nem tudom hogy fogom bírni. Nézzem a jobb oldalát? Eddig szerencsés voltam. :( Nna.. most jól kinyavalyogtam magam.
Megyek a Sparba, bár tegnap főztem zöldség levest.. (mindent bele levesnek hívom, sok zöldségféle, borsó, kis pirított tészta, jó sűrűn.. szeretjük..) :) és tojásos krumplit sütöttem, szóval leves még van, reggel csináltam melegszendvics krémet (főtt tojás, sonka, reszelt sajt apróra van minden vágva, olvasztott margarin, kicsi mustár, só, pici bors.. jól összekeverve, nagyon szeretjük!:) ), az jó lesz vacsorára, de valamit még ki kell találni, mert a gyerekek mindig éhesen jönnek haza az oviból...
... viszont ide is írni akartam már, mert ideje volt. Hogy volt-e értelme, azt döntse el az olvasó. :)
A lényeg, hogy megint itt lennék, hogy megírjam a valamivel több, mint egy hónap fontosabb eseményeit.
(vagy ha nem is fontos, de épp eszembe jut, hogy mi volt, már az is valami.:D )
Próbálom időrendben.
A naptárban egyből az első gyerekekkel kapcsolatos bejegyzésem az, hogy augusztus 3-án Livike megszúrta a szájpadlását egy nyalókával és nagyon vérzett. Komolyan gondolkodtunk, hogy most akkor ügyelet, vagy mi legyen, Mamáék nem voltak itthon, kocsi nincs, nem egyszerű. Vártunk, a vérzés elállt, óráról-órára javult, összehúzódott a seb, estére már egész jó volt. Harmadik napra nyoma sem volt. Érdekes dolog ez, hogy a szájban ennyire gyorsan gyógyulnak a sebek. Egyébként betiltanám az ilyen nyalókát... jó, nem kell az evése közben egymással játszani meg egymást lökdösni, de pl egy kerek nyalóka esetében biztos nem jár így. Ez háromszög alakú volt, dinnye szeletet formázott maga a nyalóka rész, ahogy egyre fogyott, úgy lett hegyesebb. El is volt vele Livike, amíg egyedül volt kint az udvaron, majd kiment Levike is, elkezdtek lökdösődni, a nyalóka persze beszaladt a Lány szájába és bal oldalon a szájpadlás alsó részén ejtett egy szép lyukat! Pff.. volt nagy ijedelem, sírás-rívás, majd megnyugvás - amennyire lehetett - , 5 percenként nézegettük, de utána abban maradtunk, hogy nem kell orvos.
Augusztus 4-én jelezte először Livike, hogy mozog a jobb alsó egyes foga. :)
Három nappal előtte mértünk súlyt, szoktunk máskor is, csak nem írom mindig fel, ide meg aztán főleg nem. Szóval az adatok:
Lívia 17,3 kg, Levente 15,3 kg. Pont két kg a különbség közöttünk, elég régen így van már. :)
Augusztus 16-án kiesett Livike első tejfoga! :) (jobb alsó egyes)
Persze a Fogtündérnek jönnie kellett! Ovis társak, mese hatására nem kerülhettük el, pedig én nagyon nem vagyok a híve. Annak idején nem volt ilyen, mégis lecserélődtek a fogaink. Ráadásul Livikénél nincs is meg az, amiért eredetileg a Fogtündért kitalálták, miszerint azért kell, hogy a gyerek ne féljen elengedni a fogát, ne legyen stresszben, hanem várakozással legyen, hogy ugyan mit talál reggel a párnája alatt a fog helyén.
Hát, mivel nem készültem rá időben, nem volt itthon semmi olyan ajándék, ami tényleg emlék lehetne, és pl ne édesség vagy pénz legyen, ebből kifolyólag az előbb említett dolgokat kapta: egy kétszázas és egy ötös csomag Mam rágó....- pedig én a rágónak is ellene vagyok, de nem volt más.. és tudom, hogy szereti- meg egy kis levélke, hogy milyen ügyes kislány, hogy szép egészségesek a fogai, vigyázott rájuk, stb.. meg vigyázzon is, és hogy legyen jó, meg hogy majd este újra eljövök (mármint a Fogtündér nevében írtam persze, szigorúan nyomtatott betűkkel, hogy nem ismerje meg az írásom:D )és hozok valami maradandót.. Vasárnap gyorsan elszaladtam a városba és vettem egy kiszínezhető táskát, tollak is vannak hozzá, láttam már régen is de nem vettem.. na ez kapóra jött. Szerintem sokáig megmarad, ha vigyáz rá. Amúgy totál elhitte az egész sztorit a Lány, reggel még Mama olvasta fel Neki a levelet, amikor 6 órakor indultak Krakkóba, Livike meghallotta az autó hangját, kiszaladt és boldogan újságolta, hogy itt járt a Fogtündér és ezt hozta, stb... :))) Persze fent voltam már én is, úgy hallgattam végig az ajtó mögül ahogy Mama elolvassa a levelet.. :))) A táskát szinte már hétfő hajnalban tettem az ágya mellé, mert este elfelejtettem, még jó, hogy felébredtem olyan 4 óra felé és gyorsan odacsempésztem. :)
Egyébként már mozog a bal alsó egyes is... azt hiszem két napja.. akkor olyan szeptember 12-13 körül várható újra a Fogtündér? :D ha ugyanannyi ideig fog mozogni, mint az első... )
Az előbb írtam, hogy Mamáék Krakkóba utaztak 17-én vasárnap hajnalban. A korábbi tervekkel ellentétben Papa is ment, meg még vittek két másik illetőt, akik szintén versenyeztek.
Azt hiszem említettem már, hogy Mama kijutott az Európa bajnokságra, aminek a hivatalos neve az volt, hogy: VIII. Szervátültetettek és Művesekezeltek Európa Bajnoksága.
A bowling verseny 20-án volt, egyéniben bronzérmet szerzett a korosztályában, másnap délután tartották meg a vegyes páros versenyt, (szervezési hiba miatt), amiben ezüst érmet szereztek társával, de az első helyet is magyarok szerezték! Itt már nem volt korcsoportokra osztva a mezőny, többen nem várták meg ezt a versenyt, kevesebben indultak, mint egyéniben, de akkor is, szerintem szép eredményt értek el! :)
Úgy általában a magyarok nagyon jól teljesítettek minden sportágban, a 22 országból összesítésben elsők lettek a magyarok! :) Anyagi vonzata sajnos nincs ennek a versenynek, mint ahogy a tavalyi világversenynek sem volt... mármint plusz.. mert az utazást meg a kint tartózkodást két éjjelen kívül mindenkinek magának kellett állnia! Az állam ilyenre nem áldoz, a Szövetség meg nem tudta mindenkinek végig kifizetni a szállást és egyéb költségeket.
Augusztus 22-én, pénteken hajnalban érkeztek haza Mamáék.
Oviba majdnem végig jártak a gyerekek, egy-két nap nem mentek, jellemzően pénteki napokon. Elvileg úgy terveztem, hogy augusztus 20 után már nem mennének, de mivel Mamáék nem voltak itthon, én dolgoztam, Apa is dolgozott, menniük kellett.
Az utolsó hétvége elég sűrűre sikerült.
Augusztus 30-án szombaton Mama és én Pestre mentünk vonattal, mert a Trapis (transzplantált) röplabda csapat barátságos meccset játszott, menni kellett szurkolni, meg utána játékos vetélkedő is volt, kérték, hogy minél többen vegyenek már részt rajta... jó volt... :)
A gyerekek itthon maradtak apjukkal és papájukkal. Volt esemény itthon is, mert szeptember 1-je Szolnok napja, ennek keretében már előző csütörtöktől programok voltak város-szerte. Szombaton is volt nagy kavalkád, volt mit nézni, jól eltelt a napjuk.
Augusztus 31-én vasárnap Papa és Apa maradt itthon, mi pedig a gyerekekkel és Mamával kocsiba ültünk és elmentünk Cserkébe kipróbálni az autós ügyességi parkot. Nagyon jó volt! Komolyan, ha 12 éven aluli lennék, ki nem lehetett volna az autóból szedni..:D :)))
Elektromos kisautókkal közlekedtek, rendesen kiépített, méretarányos utak, körforgalom, lámpák, táblák, minden ami kell. :) Előtte KRESZ oktatás is volt, néhány tábla jelentését magyarázták el. Kaptak elvileg jogosítványt is, de postán fogjuk megkapni mert nem volt jó a nyomtató. :)
Készítettem videót is telefonnal, itthon Papa megvágta és tett alá hangeffekteket is.. Eredetileg nem ilyen az elektromos autók hangja és a fékezés sem... :)))
Eljött az szeptember elseje, és bár eddig is jártak oviba, ez mégis más, hiszen már nem összevont csoportok vannak, nem 10-15 gyerek van összesen, hanem rendesen megvan a három csoport, némi átszervezéssel, új gyerekekkel. Ezennel hivatalosan is nagycsoportosok lettek a gyermekeink! :)
Sajnos az óvodavezetés (nem intézményi, városi szinten!) szakított az elmúlt két év rendjével, hogy kb egykorú gyerekekből álltak a csoportok, most vegyesen vannak. van 7 éves is és 3 éves is.. szóval egész kicsik, beszoktatósok is kerültek a mieinkhez.. Nem baj az, csak fura. Egyelőre tetszik nekik az új felállás, folyamatában meg majd kialakul.
Lesz végre logopédiai szűrés, ezt várom már mióta. Biztos, hogy járni kell majd nekik fejlesztésre. Levike ha odafigyel akkor már nagyon szépen beszél, csak az "r" betűvel van baj, az még mindig "j", de a többi már szépen megy. Livikénél még több a baj, de remélem lesz megoldás, tudni fognak szépen beszélni.
Nem értem miért nem volt eddig korábban szűrés, miért nem vihettük el korábban Őket, a háziorvos azt mondta, majd az ovi küldi, az ovi azt mondta, nem tudják mikor jönnek felmérni a gyerekeket.. pff.. csak várunk, várunk míg a végén késő lesz. :(((
A gyerekekről egyébként nem tudok sok újat mondani, a viselkedésük változatlan, ha akarnak valamit akkor jók, amúgy velünk nem igazán.. Mamáékkal jók, vagy jobbak... de már belefáradtam mindig erről írni. :(
Napi minimum háromszori rimánkodás megy, ha oviba mennek, ha itthon vannak akkor csak kettő.. Reggel a mosakodás, öltözés, délután ha hazajönnek átöltözés és mosakodás, este fürdés előtt szintén könyörögni kell egy sort, meg noszogatni, veszekedni, mert mindig minden fontosabb, mint az amit csinálni kellene. :((
Az esti elalvás megint úgy megy, hogy bent kell lenni velük, elég vagyok már én is, csak odafekszem a saját ágyamra, leveszem a telefonon a fényerőt, mire átnézem a facebookot vagy játszok kicsit már el is aludtak. :) Ha Mama itthon van persze csak Ő jó altatni, amikor Apa dolgozik csak akkor jön be.. amúgy én altatok. De ha egyedül vagyunk mert a nyáron sok ilyen volt, hogy Mamáék több napig nem voltak itthon Apa meg dolgozott, akkor simán elalszanak velem is.
Olyan jó lenne, ha normálisan el lehetne velük lenni, mármint ha szót fogadnának és nem röhögnének körbe.. :( nem tudom jobb lesz-e ez a helyzet valaha is. Mert amúgy meg ha bajuk van rögtön rohannak, olyankor jó vagyok, meg ha kell valami, meg sokszor mondják ám, hogy mennyire szeretnek, bújnak stb.. ami persze nagyon jó, és én se folyton csak kiabálok velük.... olyan jó lenne, ha nem kellene soha, vagy csak ritkán...!:(
Már nyomaszt az iskola kérdés is, pedig még most kezdték az ovi utolsó évét, de nagyon gyorsan el fog ez szaladni úgy érzem.. meg ugye februártól vége a gyesnek is, valami olyan munkát kell találnom, amivel legalább ugyanennyit kapok mint most a gyes meg a családi két gyerekre. Nem lesz egyszerű. :(( Eddig is nézegettem, de sehol semmi értelmes munka, amit meg is tudnék csinálni. Olyan meg ugye nincsen, ami igazán jó lenne, hogy vagy itthonról dolgozni (normális bérért!), vagy valami olyan munka, ami a közelben lenne, és pl 9-15-ig kellene lenni... hogy reggel tudjam vinni a gyerekeket oviba meg értük is tudjak menni, no meg ha betegek és menni kell értük azt értsék meg, ha itthon kell maradni velük betegség miatt, akkor azt is értsék meg és még fizessék is meg..! Álmodozni jó, ugye? :) :( Már azt se tudom sírjak-e vagy nevessek... :(( Esetleg egy lottó-ötös? Mindjárt meg lenne oldva jópár évre minden... de mivel ennek kicsi az esélye, főleg mivel nagyon ritkán veszek lottót, mert ugye az a pénz is kell másra, mégis marad a munka. De hol, mikor és mennyiért? :( Nyavalyoghatnék tovább, hogy de akkor hogy és mikor végzem el az itthoni dolgokat, mint takarítás, vasalás, pakolás, főzés..? Ha dolgozom akkor nincs idő rá... Tudom, mindenki aki dolgozik és családja, gyereke van, így csinálja. Csak nekem még eddig nem kellett. Nem tudom hogy fogom bírni. Nézzem a jobb oldalát? Eddig szerencsés voltam. :( Nna.. most jól kinyavalyogtam magam.
Megyek a Sparba, bár tegnap főztem zöldség levest.. (mindent bele levesnek hívom, sok zöldségféle, borsó, kis pirított tészta, jó sűrűn.. szeretjük..) :) és tojásos krumplit sütöttem, szóval leves még van, reggel csináltam melegszendvics krémet (főtt tojás, sonka, reszelt sajt apróra van minden vágva, olvasztott margarin, kicsi mustár, só, pici bors.. jól összekeverve, nagyon szeretjük!:) ), az jó lesz vacsorára, de valamit még ki kell találni, mert a gyerekek mindig éhesen jönnek haza az oviból...
... viszont ide is írni akartam már, mert ideje volt. Hogy volt-e értelme, azt döntse el az olvasó. :)
2014. július 26., szombat
Itt vagyunk újra! :)
Már csütörtökön hazajöttünk, csak eddig nem jutottam oda, hogy írjak is.
Először is köszönjük szépen Anya, hogy a sok dolgod és a gyerekek mellett mégis tudtál időt szakítani a blog írására is. :) Valamint azt is köszönjük, hogy idén is volt lehetőségünk egy pár napra kettesben lenni, kicsit pihenni. Már el is felejtettem, milyen az, hogy kint ülök és nem csinálok semmit, vagy épp olvasok, és a legnagyobb feladatom a nap folyamán az, hogy közösen főzünk valamit párommal és utána el kell mosogatni.. :D
Ahogy az már lenni szokott a nyaralásaink alkalmával, most sem tudtam reggel sokáig aludni. De még addig sem, mint amit itthon a gyerekek engedélyeznek! :( Biztos azért, mert nincs miben kifáradni egész nap, vagy nem tudom.. A legtöbb, ameddig aludtam az 6:30 volt, egyszer 7 óra, de legtöbbször már előbb felébredtem, csak nem keltem fel, mert minek...
A hely amúgy tűrhető volt, bár ezt mondjuk Mama szerintem másképp fogalmazná, de mondjuk azt, hogy volt fedél a fejünk felett, egy huszon-x éve épült nyaralót kell elképzelni, ami a Tisza árterén van, sok a vas benne, ráadásul a "vezetékes" víz se olyan, mint máshol, vert kút van, amiből eléggé vasas víz jön, rozsdás tőle minden, de még a szaga is valami borzalom... mosakodni elég necces volt, de azért persze kellett.
Áram, tévé, hűtő, palackos gáztűzhely az volt, a tisztaság alső határ, de szerencsére vittem Domestost, mosogatószert, Cifet, mert ezek egyike sem volt egyébként.. Majdnem úgy készültünk, mint a sátras nyaralásra, ahova tényleg mindent vinni kell. Itt azt mondták, hogy minden van, csak kaját vigyünk.. vagyis annak valót. Na ehhez képest semmi fűszer, talán csak só volt, ezer éves lábasok, tányérok, evőeszközök.. amit használni akartunk előbb el kellett súrolni. Jó, hogy vittük a saját kedvenc lábasunkat, fakanalunkat, serpenyőnket. :))) Egyfelől érthető, mindenfajta vendég megy oda, ha modern cuccok lennének, biztos nem maradna meg minden... Fűszereket is vittünk. Sokat jelentett a hűtő, így volt nálunk tojás is, na meg a többi cuccot is tudtuk hűteni, nem romlott meg a paradicsom, paprika, kolbász, szalonna... húst is vittünk, elvolt a kis mélyhűtőben. :))
Szinte a mellettünk lévő portán van a tulajok kis házikója, most ők is épp lent voltak, elég sokat voltunk velük, mindig jöttek, hogy mi kell a boltból, ha bementek a faluba kocsival. Vittük a bicikliket is, én kétszer mentem be.. az út ha eső van valami borzalom sáros, két-három nap alatt kiszikkadt annyira, hogy el lehetett rajta menni biciklivel is. 1200 m a köves út, onnan még kb 300 a bolt, de az már simán megy, végig köves út van. Fura volt a falusi nyitvatartása a boltnak, rég tapasztaltam már ilyet, talán még nyaranta nagymamámnál.. :) Hétközben 16:30-ig, szombaton délig, vasárnap 11-ig van nyitva. Haladnak, mert régen vasárnap egyáltalán nem volt nyitva semmi, ha jól emlékszem. :) Nem kellett amúgy sok dolog, majdnem mindenünk volt, néha friss kenyér kellett, ásványvíz meg sör.. Ilyenkor az is mehet, ha nem is durván. :) Cigi ugyebár már 9 hónapja nincs egyikőnknek sem, arra legalább nem kellett költeni. Tényleg, a 26-a Pistinek, a 27-e meg nekem a "hónapforduló" napunk... 2013. október. :)
Pisti eljutott addig, hogy amikor a szállásadók mellettünk cigiztek, akkor elviselte ugyan, de másnap fojtotta, szorította a torkát, mint régen, ha nagyon sokat cigizett... (én nem tudom ezt az érzést, soha nem volt ilyen, pedig volt mikor nálam is megszaladt a mennyiség, ha ritkán is... valószínű a kevesebb év a kulcs, Ő mégis csak 28 évig szívta, én meg kb 7-8, vagy nem tudom.. de azt sem folyamatosan, meg néha előtte is volt már, hogy elszívtam egy-egy szálat.. na mindegy, vége van, remélem örökre. )
A Tiszába és a medencébe - mert az is volt, teleszivattyűzták Tisza-vízzel... ) - első nap még bele tudtam menni, megkegyelmezett a Mikulás.. :D Pisti rendszeresen úszott is a Tiszában, természetesen horgászott, én is próbálkoztam, de csak fárasztani és botot kivenni - üresen is - , bedobni csak kb kétszer próbáltam, de speciális hely volt, nem volt mindegy, hogy hova dobjuk. Fogott sok halat, egyszer sütött is, a többit odaadta a gazdának, nem volt kedve vele kínlódni, én ugye nem szeretem a halat... ott meg elvitték a gyerekei, meg megették ők. :)
Esténként és esős időben - két nap volt a végén ilyen - nem maradt más csak a tévé nézés. Mivel a mobil internet ugyan elég volt, de lassú telefonon, így a Jóban rosszbant is kényetelen voltam a tévében nézni. :) A reklámok miatt utáltam eddig úgy, de most csak egy van benne. Utána még néztük a Magánnyomozókat is, azt eddig is szerettem, csak ritkán láttam, viszont amin elcsodálkoztam és soha nem gondoltam hogy nézni fogom... az az Édes élet volt.. :D Tudom, hogy a pénz az úr, mesterkélt szituációk, stb... de pl tegnap itthon is megnéztem, mert érdekelt. Hát.. ez van. :)))
Pisti pénteken már dolgozott, ma is, holnap is, és valószínűleg a jövő héten is fog péntekig legalább. Kell a váltótársának is pihenés, ugye ketten vannak, az előző hetet Ő vitte egyedül, most vissza kell adni. Na igen.. fárasztó lesz, főleg kánikulában. (plusz 20 fok a konyhán, mint a kinti hőmérséklet... )
Mamáék ahogy írta el is mentek tegnap Orosházára veterános túrára, egyelőre nem veterán járművel, mert az javítás alatt van, csak amikor lebeszélték, még nem lehetett tudni, hogy nem lesz készen.
Utána ilyen lesz már az egész nyár, hogy mennek, jönnek, mindig van valami... :)
Ja és a lényeg... A gyerekek sejtésem szerint tényleg úgy gondolják, hogy minden a régi.... Hiába állok én jobban hozzá a dolgokhoz, feszegetik a határaikat, de nagyon.... :( Már a hazajövetelünk estéjén sírtam, hogy minek jöttünk haza, ha ilyenek... :(( Pedig nem kiabáltam, próbáltam úgy csinálni, ahogy Mama is szokta, de nem.. mert velem meg LEHET csinálni azt, amit vele nem! :((( Az Apjukkal sem különbek..
Sokat ígérnek, hogy jók lesznek, stb... Pénteken pl ovi után egyből mentünk a postára EGYÜTT a gyerekekkel... (valahol kényszermegoldás volt, előtte nem jutottam el, utána meg ugye nem hagyhattam itthon őket egyedül) Ehhez is úgy álltam, hogy jó lesz, ügyesek már, nagyok, szót fogadnak. Hát.. mondjuk volt jövés-menés, dumálás, jó, hogy csak egy valaki állt előttünk és üres volt a posta.. :D Nem állnak meg mellettem, azt sejtettem, de hogy mindent végig kell fogdosni és kommentálni, azt nem gondoltam.. :)))
Nem baj, a postás "néninek" nagyon tetszett Levike, ahogy precizen visszapakolgatta a "rugós madzagos" tollakat a tartóba... :))
Jajj, a mai beszólásán behaltam: Ugye a zene a minden, hát hallgassuk, ha már kint dögmeleg van... ment épp valami, erre odamutat az egyik kis képre a YouTube-on hogy "Azt ismerem, az a Szállj el kismadár!". Lesek... a képen egyetlen sor szerepelt szöveggel, a dal címe. Mondom honnan tudod, hogy az, nem kép van.... Erre Ő: "hát elolvastam! felismertem az írást!" :))) Pedig azt nem szokta olyan sokat hallgatni, mint pl a Hooliganstól a Játszomot, azt is felismeri már...
Most a kedvenc, amivel már kikergetnek a világból a Majka-Belehalok számának Irigy Hónaljmirigyes paródiája.. :) Megy még most az Ocho macho - Jó nekem, a Vad Fruttik - Lehetek én is és a Honey Beast - A legnagyobb hős című számai, - hogy csak a javát említsem - de szeretik a Republikot, Hooliganst, de még némelyik Tankcsapda számot is.. :))) Ezeket nem mindet úgy szerették meg, hogy megmutattuk, hanem rátaláltak.. ugya a YouTube olyan, hogy ha hallgatunk valamit, beajánl csomó másik zenét... Egyébként többségüket én is szeretem.. :) Tudom, ezek nem kifejezetten gyerekeknek szóló számok, sőt, egyáltalán nem, de nem lehet mindig Halász Juditot meg Gyerekdalok és mondókákat hallgatni, bár utóbbit szeretik... :)))
Na jólvan, megyek, mert jönne Levike ide megint zenét hallgatni...
Jövök amikor tudok.. :)
Először is köszönjük szépen Anya, hogy a sok dolgod és a gyerekek mellett mégis tudtál időt szakítani a blog írására is. :) Valamint azt is köszönjük, hogy idén is volt lehetőségünk egy pár napra kettesben lenni, kicsit pihenni. Már el is felejtettem, milyen az, hogy kint ülök és nem csinálok semmit, vagy épp olvasok, és a legnagyobb feladatom a nap folyamán az, hogy közösen főzünk valamit párommal és utána el kell mosogatni.. :D
Ahogy az már lenni szokott a nyaralásaink alkalmával, most sem tudtam reggel sokáig aludni. De még addig sem, mint amit itthon a gyerekek engedélyeznek! :( Biztos azért, mert nincs miben kifáradni egész nap, vagy nem tudom.. A legtöbb, ameddig aludtam az 6:30 volt, egyszer 7 óra, de legtöbbször már előbb felébredtem, csak nem keltem fel, mert minek...
A hely amúgy tűrhető volt, bár ezt mondjuk Mama szerintem másképp fogalmazná, de mondjuk azt, hogy volt fedél a fejünk felett, egy huszon-x éve épült nyaralót kell elképzelni, ami a Tisza árterén van, sok a vas benne, ráadásul a "vezetékes" víz se olyan, mint máshol, vert kút van, amiből eléggé vasas víz jön, rozsdás tőle minden, de még a szaga is valami borzalom... mosakodni elég necces volt, de azért persze kellett.
Áram, tévé, hűtő, palackos gáztűzhely az volt, a tisztaság alső határ, de szerencsére vittem Domestost, mosogatószert, Cifet, mert ezek egyike sem volt egyébként.. Majdnem úgy készültünk, mint a sátras nyaralásra, ahova tényleg mindent vinni kell. Itt azt mondták, hogy minden van, csak kaját vigyünk.. vagyis annak valót. Na ehhez képest semmi fűszer, talán csak só volt, ezer éves lábasok, tányérok, evőeszközök.. amit használni akartunk előbb el kellett súrolni. Jó, hogy vittük a saját kedvenc lábasunkat, fakanalunkat, serpenyőnket. :))) Egyfelől érthető, mindenfajta vendég megy oda, ha modern cuccok lennének, biztos nem maradna meg minden... Fűszereket is vittünk. Sokat jelentett a hűtő, így volt nálunk tojás is, na meg a többi cuccot is tudtuk hűteni, nem romlott meg a paradicsom, paprika, kolbász, szalonna... húst is vittünk, elvolt a kis mélyhűtőben. :))
Szinte a mellettünk lévő portán van a tulajok kis házikója, most ők is épp lent voltak, elég sokat voltunk velük, mindig jöttek, hogy mi kell a boltból, ha bementek a faluba kocsival. Vittük a bicikliket is, én kétszer mentem be.. az út ha eső van valami borzalom sáros, két-három nap alatt kiszikkadt annyira, hogy el lehetett rajta menni biciklivel is. 1200 m a köves út, onnan még kb 300 a bolt, de az már simán megy, végig köves út van. Fura volt a falusi nyitvatartása a boltnak, rég tapasztaltam már ilyet, talán még nyaranta nagymamámnál.. :) Hétközben 16:30-ig, szombaton délig, vasárnap 11-ig van nyitva. Haladnak, mert régen vasárnap egyáltalán nem volt nyitva semmi, ha jól emlékszem. :) Nem kellett amúgy sok dolog, majdnem mindenünk volt, néha friss kenyér kellett, ásványvíz meg sör.. Ilyenkor az is mehet, ha nem is durván. :) Cigi ugyebár már 9 hónapja nincs egyikőnknek sem, arra legalább nem kellett költeni. Tényleg, a 26-a Pistinek, a 27-e meg nekem a "hónapforduló" napunk... 2013. október. :)
Pisti eljutott addig, hogy amikor a szállásadók mellettünk cigiztek, akkor elviselte ugyan, de másnap fojtotta, szorította a torkát, mint régen, ha nagyon sokat cigizett... (én nem tudom ezt az érzést, soha nem volt ilyen, pedig volt mikor nálam is megszaladt a mennyiség, ha ritkán is... valószínű a kevesebb év a kulcs, Ő mégis csak 28 évig szívta, én meg kb 7-8, vagy nem tudom.. de azt sem folyamatosan, meg néha előtte is volt már, hogy elszívtam egy-egy szálat.. na mindegy, vége van, remélem örökre. )
A Tiszába és a medencébe - mert az is volt, teleszivattyűzták Tisza-vízzel... ) - első nap még bele tudtam menni, megkegyelmezett a Mikulás.. :D Pisti rendszeresen úszott is a Tiszában, természetesen horgászott, én is próbálkoztam, de csak fárasztani és botot kivenni - üresen is - , bedobni csak kb kétszer próbáltam, de speciális hely volt, nem volt mindegy, hogy hova dobjuk. Fogott sok halat, egyszer sütött is, a többit odaadta a gazdának, nem volt kedve vele kínlódni, én ugye nem szeretem a halat... ott meg elvitték a gyerekei, meg megették ők. :)
Esténként és esős időben - két nap volt a végén ilyen - nem maradt más csak a tévé nézés. Mivel a mobil internet ugyan elég volt, de lassú telefonon, így a Jóban rosszbant is kényetelen voltam a tévében nézni. :) A reklámok miatt utáltam eddig úgy, de most csak egy van benne. Utána még néztük a Magánnyomozókat is, azt eddig is szerettem, csak ritkán láttam, viszont amin elcsodálkoztam és soha nem gondoltam hogy nézni fogom... az az Édes élet volt.. :D Tudom, hogy a pénz az úr, mesterkélt szituációk, stb... de pl tegnap itthon is megnéztem, mert érdekelt. Hát.. ez van. :)))
Pisti pénteken már dolgozott, ma is, holnap is, és valószínűleg a jövő héten is fog péntekig legalább. Kell a váltótársának is pihenés, ugye ketten vannak, az előző hetet Ő vitte egyedül, most vissza kell adni. Na igen.. fárasztó lesz, főleg kánikulában. (plusz 20 fok a konyhán, mint a kinti hőmérséklet... )
Mamáék ahogy írta el is mentek tegnap Orosházára veterános túrára, egyelőre nem veterán járművel, mert az javítás alatt van, csak amikor lebeszélték, még nem lehetett tudni, hogy nem lesz készen.
Utána ilyen lesz már az egész nyár, hogy mennek, jönnek, mindig van valami... :)
Ja és a lényeg... A gyerekek sejtésem szerint tényleg úgy gondolják, hogy minden a régi.... Hiába állok én jobban hozzá a dolgokhoz, feszegetik a határaikat, de nagyon.... :( Már a hazajövetelünk estéjén sírtam, hogy minek jöttünk haza, ha ilyenek... :(( Pedig nem kiabáltam, próbáltam úgy csinálni, ahogy Mama is szokta, de nem.. mert velem meg LEHET csinálni azt, amit vele nem! :((( Az Apjukkal sem különbek..
Sokat ígérnek, hogy jók lesznek, stb... Pénteken pl ovi után egyből mentünk a postára EGYÜTT a gyerekekkel... (valahol kényszermegoldás volt, előtte nem jutottam el, utána meg ugye nem hagyhattam itthon őket egyedül) Ehhez is úgy álltam, hogy jó lesz, ügyesek már, nagyok, szót fogadnak. Hát.. mondjuk volt jövés-menés, dumálás, jó, hogy csak egy valaki állt előttünk és üres volt a posta.. :D Nem állnak meg mellettem, azt sejtettem, de hogy mindent végig kell fogdosni és kommentálni, azt nem gondoltam.. :)))
Nem baj, a postás "néninek" nagyon tetszett Levike, ahogy precizen visszapakolgatta a "rugós madzagos" tollakat a tartóba... :))
Jajj, a mai beszólásán behaltam: Ugye a zene a minden, hát hallgassuk, ha már kint dögmeleg van... ment épp valami, erre odamutat az egyik kis képre a YouTube-on hogy "Azt ismerem, az a Szállj el kismadár!". Lesek... a képen egyetlen sor szerepelt szöveggel, a dal címe. Mondom honnan tudod, hogy az, nem kép van.... Erre Ő: "hát elolvastam! felismertem az írást!" :))) Pedig azt nem szokta olyan sokat hallgatni, mint pl a Hooliganstól a Játszomot, azt is felismeri már...
Most a kedvenc, amivel már kikergetnek a világból a Majka-Belehalok számának Irigy Hónaljmirigyes paródiája.. :) Megy még most az Ocho macho - Jó nekem, a Vad Fruttik - Lehetek én is és a Honey Beast - A legnagyobb hős című számai, - hogy csak a javát említsem - de szeretik a Republikot, Hooliganst, de még némelyik Tankcsapda számot is.. :))) Ezeket nem mindet úgy szerették meg, hogy megmutattuk, hanem rátaláltak.. ugya a YouTube olyan, hogy ha hallgatunk valamit, beajánl csomó másik zenét... Egyébként többségüket én is szeretem.. :) Tudom, ezek nem kifejezetten gyerekeknek szóló számok, sőt, egyáltalán nem, de nem lehet mindig Halász Juditot meg Gyerekdalok és mondókákat hallgatni, bár utóbbit szeretik... :)))
Na jólvan, megyek, mert jönne Levike ide megint zenét hallgatni...
Jövök amikor tudok.. :)
2014. július 21., hétfő
Sírás után megbékülés.. :)
Reggel miután eljöttem az oviból, akkor még azt
fontolgattam, hogy ebéd után elmegyek értük és hazahozom Őket. Majd később
annyi munkám lett, hogy ez el is felejtődött, így maradtak.
Már alig vártam, hogy 15:00 óra legyen, hogy mehessek értük,
hogy, mi is volt, miután eljöttem.
Hamarább is értem, mint 15:00 óra, így vártam még vagy 15
percet, mire felébredtek.
Majd egyszer csak kinyílt a csoport szoba ajtó és jöttek ki.
Nagy örömmel, szaladtak hozzám. Első volt persze Levente. Kérdeztem az Óvó
nénit, hogy meddig volt szomorú a Levi és mondta, ahogy én eljöttem, azután
megérkezett a kis barátja a Gáborka és azután minden nagyon jól ment. El is
felejtette, hogy rossz kedve volt. :) Megkönnyebbültem és mondta a Levi is,
hogy holnap már nem fogok sírni, mert, tudom, hogy jön a Gáborka is. :)
Mondtam, hogy ne is csináljon ilyeneket, mert nekem is nagyon rossz volt Őt úgy
ott hagyni.
Játszottak egész fél nap, majd alvás után meg már mentem
értük. Az uzsonnát elhoztuk, és itthon ették meg. Nagyon szófogadóak most, nem
tudom, hogy ez meddig fog tartani, de eddig még egyszer sem kellett rájuk
szólni semmiért. Ügyesen mosakodtak miután hazaértünk, átöltöztek és orrszívást
is megcsinálták. Neked Mama nem kell már csinálni velünk semmit, mert mi már
nagyok vagyunk, hangzott ez el a Levi szájából... :) De jó nekem! :)
Közben megkérdezte, hogy mikor kell ágyazni, kihúzni a
kanapét, mert azt majd Ő fogja megcsinálni egyedül... :) Mondtam, hogy majd
szólok.. :) Ok, mondta, és nézték tovább
a mesét. :)
Közben mesenézés, puzzle kirakás, beszélgetés.
Délután, amikor már megunták a mesét, kimentek az udvarra kicsit játszani. Most az a sláger, hogy biciklivel húzzák egymást gumi pókkal. :) Ezzel el is voltak egy jó órát, majd jött egy viharos szél és bejöttek. Pont időben, mert már vacsorázni is kellett.
Kérték, hogy kapcsoljak zenét és úgy vacsorázzunk. Ezen ne
múljon, hiszen én szerettettem meg velük a zenét, hallgattattam velük már pici
korukban is sokat, de szeretik is nagyon. :) Pörkölt volt a menüben orsó
tésztával, amit kimondottan nekik rendeltem, mert tudom, hogy nagyon szeretik a
tésztát. Nagyon jó ízűen el is fogyasztották és még volt egy kis édesség is, de
csak nagyon minimális.
Eddig otthon fürödtek meg és úgy jöttünk át, de ma valahogy nem volt kedvem átjárkálni, így gyorsan áthoztuk, amire szükség volt. Itt nagyobb a kád és egyszerre meg tudnak fürdeni, és haladós is volt. Gyorsan túl voltak rajta, mert kezdődött az én sorozatom, a Jóban- Rosszban és azt persze Ők is nézik, ha én altatok. Most nézhették, mert nagyon jól viselkedtek. :)
Egyébként már nem kell Őket altatni, mert nagyon ügyesen elalszanak egyedül is, csak akkor kicsit határozottabbnak kell lenni. Ahhoz ma nem volt kedvem, mert annyira édesek voltak. :)
Ma csak jót tudok róluk írni, tényleg nem volt velük semmi
baj, leszámítva a reggeli kis "cirkuszát" Levikének.
Szófogadók voltak, de nem is akartak rosszalkodni, le voltak nyugodva. Biztosan elfáradtak az Oviban. Bár, ami fura volt, hogy aludtak is, és még a Levi is. Pedig Ő már nem igazán szokott. :)
Itthon egyáltalán, de az oviban sem jellemző. Most viszont Ő
kelt fel utoljára, annyira elaludt.
Ráadásul még itthon is elaludtak 20:00-körül, pedig ha
délután van alvás, akkor este későn szoktak aludni. Most valami front is van,
valószínű, hogy az is nyomta Őket. Lívia sűrűn felugrál, ül és látszik, hogy
nem tud magáról, csak nézett rám és ült tovább, hiába mondtam, hogy feküdjön
le. Odamentem és lefektettem és alszik.
Be is fejezem, mert zavarom Őket a fénnyel, Tv-is szól, bár halkan, de csak többet forgolódnak így.
Reggel nem tudom, hogy ébrednek, mert nekem laborba kell mennem,
és ha úgy végzünk, mint ma is, akkor el tudom Őket vinni, ha nem, akkor Papa lesz,
aki elviszi Őket.
Majd csak kibírjuk már ezt a 3 napot, és azután minden
visszaáll a régi kerékvágásba.
Félő lesz, hogy majd nem is akarnak otthon aludni.. :) Bár,
kénytelenek lesznek, mert péntektől mi megyünk el pár napra pihenni.
Lépek, mert álmos vagyok én is. :)
Jó éjszakát kívánok minden kedves olvasónak…! :)
Edit Mama
Bénázás... :)
Szerettem volna feltölteni mind a két gyerekről amit készítettem kis videó felvételt, de úgy látszik, hogy ez meghaladja az én képességeimet. :)
Hiába akarom én, de át kell valószínű alakítani valamivé és feltenni valahová és onnan ide...de ez nekem már magas... :)
No, majd utólag pótoljuk, ha lesz segítségem! :)
Üdv. Edit Mama.
Update: Igen, át kell konvertálni, fel kell tenni YouTube-ra, majd onnan beágyazni... :) Megcsináljuk, igérem! :) (ezt már én írtam.. mármint Betty.:) )
Hiába akarom én, de át kell valószínű alakítani valamivé és feltenni valahová és onnan ide...de ez nekem már magas... :)
No, majd utólag pótoljuk, ha lesz segítségem! :)
Üdv. Edit Mama.
Update: Igen, át kell konvertálni, fel kell tenni YouTube-ra, majd onnan beágyazni... :) Megcsináljuk, igérem! :) (ezt már én írtam.. mármint Betty.:) )
Helyzetjelentés...
A ma reggel egyrészről nagyon jól indult, az Oviba menetnél már
eltörött a mécses. :(
Reggel, 05.45-kor arra ébredtünk Papával, hogy valami
szöszmötölés van a másik szobában, ahol a gyerekek alszanak.
Nem jöttem át, hagytam, hogy mi történik. Hallom, bár
tényleg nagyon csendben voltak, hogy te erről fogd meg, én oda hajtom... :)
Majd a következő mondat, együtt összehajtjuk, és azután betoljuk az ágyat. :)
Akkor már tudtam, hogy rendet raknak a "szobájukban". Szép csendben
jönnek át, és az Ő ágyneműiket hozták a m i szobánkba és szép csendben letették
a szőnyegre. :) Alig bírtam ki, hogy ne nézzem Őket, de erős voltam! :)
A kanapé következett, még azt is összetolták. Kihordták a
puffokat, amivel ki van támasztva nekik a régi kiságyból lévő matrac, hogy ne
essenek le a kanapéról. Minden a helyére került, még az alvós kiskutya volt hátra,
amit szép csendben áthozott a Levike nekem, hogy vigyázzon rám, amíg még
alszom. :) Ahogy szép csendben lopózott oda, elkaptam... :) Nagyon meglepődött,
és elkezdte újságolni, hatalmasra nyíló szemekkel, hogy amíg mi aludtunk, addig
Ők már mennyit dolgoztak. :)
Meglepetéssel készültek nekünk, hogy ne csak mi adjunk
állandóan meglepit, most Ők is adnak, mondták ezt úgy kórusban. :) Nagyon nagy
öröm volt, és még addig is, amíg megreggeliztek és felöltöztek, ami szintén
zökkenőmentes volt.
Nagyon korán készen voltunk, nem volt még 7-óra sem. Hogy
elteljen az idő, először elmentünk a kisboltba, hogy nagyobb kedvük legyen
Oviba menni, mert azt viszont már tegnap többször mondta Levi, hogy Ő ugyan nem
akar menni és nem is megy. Sajnos menni kellett, bár, nagyon gondolkodtam
rajta, hogy nem viszem Őket. Oda értünk a vásárlás után a Boltba és már lett
volna kedve bemenni, amikor meglátták a kertész bácsit, (Tibi bácsit,) akkor
jókedve lett mind a kettőnek.
Amikor viszont Tibi bácsi közölte, hogy másik csoportba
vannak, és az a kiscsoport, akkor eltörött a mécses a Levinél, hogy Ő nem akar
kiscsoportos lenni! Mondtam, hogy ettől még nem leszel az, csak kevesen vagytok
az Oviban és oda kell bemenni és együtt játszotok majd. De nem!! Ő nem megy oda be. Sírt nagyon, kérlelt, hogy
hozzam haza, Ő nem marad ott.
Livikével nem volt probléma, Ő ment örömmel. Egy kis idő
után próbálta rávenni a tesóját, hogy ne sírjon, itt is jó lesz nekünk, mert
ugyan úgy az udvaron lesznek, csak nem a megszokott szobájukban reggeliznek. A
Levi hajthatatlan volt, Ő nem marad ott. Ígértem én már neki mindent, csak maradjon,
és ne sírjon, de hiába. Az után mondtam egy olyan szót, hogy strand, amire
odafigyelt rám, és mondtam tovább, hogy ha most nem sír, akkor majd hétvégén,
ha jó idő lesz, akkor elmegyünk a strandra. Inkább a Tiszára, mondta Ő, mert
tavaly ott voltak és az tetszett neki. :) Mondtam, hogy oké, akkor oda megyünk.
Így kitörölgette a könnyeit, és nagy nehezen, jó 10 perces próbálkozás után
bementek a csoport szobába. Nem volt könnyű a lelkemnek sem, sajnos potyogó
könnyekkel jöttem el. Mondtam, ha úgy alakul, akkor elhozom Őket ebéd után, de
ezt azért ne vegye teljes ígéretnek, csak ha nem lesz annyi munkám. Remélem,
hogy megnyugszik és nem fog egész nap sírdogálni.
Így telt a reggelünk!
Most viszont felteszem a tegnap este ígért mosogatós képet,
ha sikerül.
További szép napot és jó pihenést kívánok mindenkinek.
Üdvözlettel: Edit Mama.
Lívia első mosogatása... :)
Nagyon nagy átéléssel mosogat Livike! :)
2014.07.20. vasárnapig ami történt 17-e csütörtöktől.
Lánykám, ahogy azt írta, nyaralnak. Mi is, csak mi itthon
négyesben.. :)
Most amit bevetettem még trükk, hogy mindenki elpakol maga után, úgy evésnél, és minden téren. Ez eddig úgy, ahogy meg is volt, de otthon nem és sajnos gyanítom, hogy nem is lesz meg, mert Anya (lányom) nem várja ki, hanem megcsinálja helyettük. Mondták csütörtökön este is, mert otthon fürdünk, öltözünk és nálunk eszünk és minden más itt zajlik, hogy fürdés előtti vetkőzésnél Lívía például széthagyott mindenét és én összeszedettem vele, mire Ő: Anya mindig összeszedi, mert én lassú vagyok és direkt is csinálom, hogy Ő szedje össze! Mondtam, de én nem Anya vagyok, hanem a Mama és én kérem összeszedni a ruháid és tedd a helyére, ahová szoktad. Amit kaptam: Szedd Te össze, én itthon vagyok, nem Nálatok és itt szétdobálhatom…!! No, itt nem lettünk barátnők ezen az estén, de végül is a célom-elértem, összepakolt, majd a Levi mondta neki, hogy kérjen bocsánatot… és Ő kért, de nem volt igazi szánom-bánom. :) Mondtam, hogy ezen túl ezt mindig így kell csinálni, de a válasz nem volt nagyon bíztató a Lívia részéről, mert igazából csak Ő a lustább, a Levi elpakolgat, meg Ő szívesen segítene, ha hagyná Anya! :) (Lányom)
Ha időm engedni, majd írok még, bár nem valószínű, mert zsúfolt jövő hét elé nézek. Erre a mostani írásra is nehezen szántam rá magam, mert tudtam, hogy nem 5perces lesz. :)
A mosogatásról az ígért bizonyitékot már csak holnap teszem fel, mert nem bírja ki a gépem akkumulátora.
Üdvözlettel: Edit Mama. :)
A gyerkőcökkel igazából nincs sok baj, ami van, az meg
természetes. Örökké nem lehet jónak lenni, szót fogadni, néha ki kell engedni a
gőzt nekik is, mint ahogyan a felnőtteknek is. :) Mi felnőttek vagyunk
ingerültek, és türelmetlenek. Ezt már párszor írtam, de csak ismételni tudom
továbbra is magam, hogy a gyerekek nem rosszak, csak mi felnőttek vagyunk
türelmetlenek és nagyok az elvárásaink egy, adott esetben 2 gyerekkel szemben. Én,
amit csak lehet, elkövetek, de ha Ők rendetlenkedni akarnak, akkor, ha
fene-fenét eszik, Ők akkor is rendetlenkedni fognak! :) Ha csak nem vagyok
náluk rafináltabb..! Az én módszerem szinte még mindig bevált eddig, most
pénteken nem annyira, de akkor sajnos munkaidőben voltam és telefonáltam épp,
és akkor hiába ígértek fűt-fát, hogy csendben lesznek, amíg én beszélek, sajnos
ezt nem tartották be, de még másodjára sem, meg harmadjára sem. Majd a negyedik
telefonnál már kezdtek elég jól alkalmazkodni. Szóval, én azt szoktam tenni, ha
nagyon elszabadul a pokol, hogy hangosan hallgatok zenét, vagy olyat csinálok,
amit tudok, hogy őket is érdekelni fogja, persze, ezt feltűnően, hogy észrevegyék..!
:) Az már azonnal nyert ügy. Jönnek oda és vége a hancúrnak. Vagy ha nem zene,
akkor leülök velük, és kártyázunk, vagy Ki nevet a végén-t játszunk, vagy Papa
és Livike sakkoznak. Nagyon ügyesen és érti is a Lívia. Én nem, Levi sem
teljesen, de próbálkozik Ő is. :)
Most amit bevetettem még trükk, hogy mindenki elpakol maga után, úgy evésnél, és minden téren. Ez eddig úgy, ahogy meg is volt, de otthon nem és sajnos gyanítom, hogy nem is lesz meg, mert Anya (lányom) nem várja ki, hanem megcsinálja helyettük. Mondták csütörtökön este is, mert otthon fürdünk, öltözünk és nálunk eszünk és minden más itt zajlik, hogy fürdés előtti vetkőzésnél Lívía például széthagyott mindenét és én összeszedettem vele, mire Ő: Anya mindig összeszedi, mert én lassú vagyok és direkt is csinálom, hogy Ő szedje össze! Mondtam, de én nem Anya vagyok, hanem a Mama és én kérem összeszedni a ruháid és tedd a helyére, ahová szoktad. Amit kaptam: Szedd Te össze, én itthon vagyok, nem Nálatok és itt szétdobálhatom…!! No, itt nem lettünk barátnők ezen az estén, de végül is a célom-elértem, összepakolt, majd a Levi mondta neki, hogy kérjen bocsánatot… és Ő kért, de nem volt igazi szánom-bánom. :) Mondtam, hogy ezen túl ezt mindig így kell csinálni, de a válasz nem volt nagyon bíztató a Lívia részéről, mert igazából csak Ő a lustább, a Levi elpakolgat, meg Ő szívesen segítene, ha hagyná Anya! :) (Lányom)
Most viszont olyat csinálhattak, amit eddig még nem, hogy
mosogatnak is evések után. Bár rég mondogatom a lányomnak, hogy fogja be Őket,
mert Ő is mosogatott már 5-évesen, és nagyon élvezte. Bejött a tervem, néha még
össze is vesznek, hogy ki mosogasson. :) Azt csináltuk, hogy reggeli után
Livike, ebéd után Levi és én, majd uzsonnakor Lívia és vacsoránál ismét Levi és
én. :) Ez nagyon tetszik most még és nagyon ügyesek is. A végén majd lesz róla bizonyíték is... :)
Próbálkozom mindennel, csak, hogy lekössék magukat. Egyébként meg nagyon
szívesen dolgoznak bár mit, csak be kell Őket fogni. Főleg azt persze, ami nem
az Ő dolguk lenne, hanem a felnőtteké.
No, nem is húzom, nyúzom tovább a kis regényem. Röviden: okosak,
ügyesek, és rengeteg türelem kell hozzájuk! Ha mi idegesek vagyunk és
veszekedéssel próbáljuk megoldani a problémát, attól soha nem oldódik meg, sőt,
sokkal rosszabb lesz, mert Ők is ingerültek, idegesek lesznek, és csak azért
sem csinálják! A szép szó mindennél többet ér!
Nem mondom, hogy én soha nem szóltam, szólok rájuk hangosan,
mert de, csak akkor már nagyon fáradt vagyok, vagy épp összegyűlnek a bajok a
fejem fölött, amiről persze nem ők tehetnek, de próbálkozom olyankor bocsánatot
kérni tőlük és ugyan megbocsájtanak, de cserébe kérnek ők is valamit, mint apró
kis játék, vagy valami kis meglepi. Tőlem megszokták kapni! :)
Búcsúzom, mert mindjárt elalszom és a gépem is lemerül.
Minden Édesanyának és Nagyszülőnek kívánok sok türelmet és
jó egészséget, és csemetéiknek is!
Ha időm engedni, majd írok még, bár nem valószínű, mert zsúfolt jövő hét elé nézek. Erre a mostani írásra is nehezen szántam rá magam, mert tudtam, hogy nem 5perces lesz. :)
A mosogatásról az ígért bizonyitékot már csak holnap teszem fel, mert nem bírja ki a gépem akkumulátora.
Üdvözlettel: Edit Mama. :)
2014. július 9., szerda
Helyzetjelentés: ovi szünet, fülészeti ellenőrzés szuper eredménnyel!:) meg még ami eszembe jut...
Ismét eltelt közel egy hónap mióta utoljára írtam. Nem is mondok (írok) már semmit magamra ezzel kapcsolatban, így alakult.
Az oviból volt még két hét kb a szünetig, összevont csoportokkal ment a dolog, ahogy közeledett az idő és főleg amikor már vége lett az iskolának is, egyre kevesebben jártak, unták is már a gyerekek, hogy egyre több kis barát maradt otthon.
Június 21-én szombaton volt Papa névnapja, ekkor tartottuk Levike névnapját is. Én úgy gondolom, hogy a 28-i Levente, Irén az igazi és nem a 18-i Arnold, Levente névnap. Lényegében mindegy, mindkettőt fő névnapként említik, nagy korában majd eldönti melyiken ünnepel, mi maradunk a 28-ban, vagyis általában az előre hozott Papa névnappal egybekötött időpontban, ami általában 21-e és 28-a közé szokott esni. :)
Mivel Mamáék épp egy három napos szervizes eseményen voltak, így vasárnap délután ahogy haza értek ettük meg a kis ünnepi ebédünket, ami amúgy semmiben nem különbözött egy sima ebédnél, csak kineveztük.. :) Főleg este... :D Ja, és nem is 21-e volt ekkor, hanem 22. Nem baj. :)
Ezzel el is kezdődött a négy hetes ovi szünet, felénél (meg egy kicsit már több) tartunk. Hol könnyebb, hol nehezebb. Nagyrészt, ha Mama itthon van akkor Levike át szokott menni, ha nem is egész napra, de elég sokat, így már Livikével könnyebb nekem. Ma pl fordítva volt egy ideig, hogy ne legyen az, hogy mindig csak a Levi van odaát. Persze van, hogy mindketten átmennek, attól függ, hogy alakul és hogy bírok Velük. Vagy Ők egymással, mert valami mindig van, amin össze lehet veszniük, nyávogni, vernyogni, nem egyezni. Mikor milyenük van. Ha a gép elé ülhetnek, nincs is gond, persze mindketten másik elé.... amúgy veszekszenek azon is.. :D Azon vagyunk, hogy ne sokáig nézzék a monitort, inkább kint legyenek a levegőn, de amikor ilyen idő van, mint ma meg tegnap is, inkább jobb, ha csak este felé mennek ki, amikor már nincs az az őrült forróság. Ma sem volt ettől függetlenül sok gépezés, inkább zenét hallgattak rajta. :)
Június 26-án voltunk fülészeti ellenőrzésen. Közel egy éve voltunk utoljára, nem is gondoltam, hogy ki fogjuk bírni eddig a főorvos úr nélkül.. :D Szerintem a csontkovács kezelései segítettek, hogy ne gyulladjon be a fülük... ott sem voltunk november óta, azt hiszem lassan ideje meglátogatni, megelőzésre is jó! :)
A fülészetre ráparáztam természetesen, nem is én lennék, ha nem így lett volna. Attól féltem, hogy mi van, ha azt mondja, hogy ki kell venni a csövet, műtét, stb, mert magától nem fog kijönni. Vagy hogy kicsit náthás és emiatt majd nem lesz jó a hallásvizsgálat és akkor a másik fülébe is csövet akar majd tenni, mint már egy éve is emlegette. Erre mit hallunk? NINCS CSŐ a fülében! Magától kiesett! :))) A dobhártyája szépen összeforrt, a hallása szinte tökéletes, kicsit van csak eltolódva a hallásgörbe, de az majd javul idővel, azt mondta az orvos. Lent a hallásvizsgálaton az asszisztens, aki végezte a vizsgálatot, azt mondta, hogy Levike felnőtteket lepipál, olyan ügyesen jelzett végig, hibátlanul a süketszobában, ahol egyedül volt bent, önként. :) Eddig mindig beültem vele én is, de most nem kérte. A műszeres vizsgálatnál is ügyes volt. :)
Kérdeztem az orvost, hogy akkor most már mehet vízbe is? Azt mondta igen, bár a papíron rajta maradt a füldugó használata javasolt rész, hogy véletlen, vagy direkt, ki tudja.. Én mondjuk azon a véleményen vagyok, hogy továbbra is vigyázni kell, hajmosásnál igenis dugjuk be a fülét és továbbra se menjen víz alá, szóval ha nem is annyira szigorúan, de vigyázzunk. Eddig is azért úszhatta meg a gyulladást, mert vigyáztunk.
A kórházból hazafelé kettesben buszoztunk, nem volt vészes, pedig én még mindig tartok egyedül közlekedni a gyerekekkel, még akkor is, ha csak az egyikőjük jön. (odafelé Papa vitt kocsival, majdnem végig ott is volt, de utána mennie kellett dolgozni.)
Közben eltelt 2 nap, hétfőn kezdtem írni ezt a bejegyzést, most szerda van. Remélem most be is tudom fejezni, ha nem, akkor majd megint folytatom. :)
Ott tartottam, hogy nekem még mindig nem egyszerű a gyerekekkel közlekedni. Úgy sem, ha Apa és én megyünk Velük, akkor sem hallgatnak ránk, pl. amikor cipőt mentünk venni, nagyon nehéz volt, hogy mindketten elszaladgáltak az üzletben, nem fogadtak szót, stb. Mamáékkal nincs gond, bár ha én is ott vagyok, akkor már rosszabbak. Nem értem miért... :(
Valamelyik nap Mama elvitte Levikét a piacra magával, hogy ne háborúzzanak már a Livivel folyton.. Erre persze a Lány totál besértődött, így muszáj volt elvinnem magammal a kisboltba, hogy megnyugodjon. Biciklivel akart menni, nem ám gyalog! :) Nem irigylem, úgy hajtja a kis biciklijét és mégis alig halad, én a sajátommal mentem utána, de olyan lassan, amilyen tempóval már elég nehéz menni, ha értitek mire gondolok... A boltban nagyjából betartotta amit megbeszéltünk, hogy azon felül amiért mentünk egy valamit választhat, bár azért nem bármit, gumicukrot pl nem... lett helyette Danette puding, Levikének is kellett, nehogy baj legyen, bár Livikének kivételesen nem jutott eszébe, de a Papa igen, aki itthon szerelte a Fordot épp, hogy hozzunk Neki is valamit... :) Olyan örömmel adta át a - segítségemmel - kiválasztott csokit..! :) (mégse olyat vegyünk már, amit nem is szeret a Papa... :) )
Mivel Mamáéknak elég sűrű a nyár, nehezen találtunk egy hetet, amikor el tudunk menni Apával ketten a szokásos nyári pihenésünkre. Most nem a Tisza partra a kietlenbe, bár kétségkívül költséghatékonyabb megoldás, mint bármi más, de a mostani időjárási viszonyok miatt nem mertem volna bevállalni a vadkempinget. Ez csak az egyik ok. A fő az, hogy sajnos épp abban az egy hétben lesz meg a menzeszem is, sajnos más időszak nem jöhet számításba, ez a szabad és kész. Fürdeni így nem tudok sajnos. mármint a pancsolós fürdésre gondoltam... na meg ugye csak fontosabb ilyenkor a higiénia, nem fürödhetek a Tisza vizében csak úgy..... A harmadik ok, hogy a sátrat meg kellett volna csináltatni, vagy másikat venni, mert tavaly amikor itt az udvaron fel volt állítva, hogy rendesen kiszáradjon, kitörölgettem, stb.. a gyerekek játszottak benne, felcsimpaszkodtak a tartórúdra, ami persze a sokadik próbálkozást már nem bírta... eltört az egyik rúd és kiszúrta a sátor anyagát is. :( Szóval nem lesz egyszerű... A szállás árából mondjuk vehettünk volna egy szuper sátrat is, de ugye akkor még mindig ott a higiénia kérdése.... Így jártunk, nagyon nem hiányzott most a plusz kiadás még.. kuporgatás, mindent félretevés, bár jóideje ez megy sajnos egyéb okok miatt is, csak a fizetnivalók jönnek, legtöbbről nem nagyon tehetünk... (párom régi házának költségei, bár senki nem lakik benne, azért fizessen ki hét évnyi kommunális adót!, másfél éve nem használt bankkártyájának havi díjaiból felszaporodott tartozás, mert miért szólna a bank akkor, amikor még nem kell sokat fizetni? :(, a legnagyobb érvágás, ami nem biztos, hogy lesz, de jobb felkészülni: két évig nem fizették utána az eü.hozzájárulást, mert úgy volt bejelentve, azt meg nem mondták, hogy maga után kellene fizetni... szóval amikor jóhiszeműen el akarta kezdeni fizetni magán úton, akkor közölték a Navnál, hogy visszamenőlegesen ki kell fizetni plusz késedelmi kamat. Ennek két hónapja, határozat még sehol... Létezik, hogy eltekintettek felőle? A dátumot beírták, amikortól kellett, 2012. május.... Jó lenne tudni, mert ez a bizonytalanság elég rossz, nehogy egyszer kijöjjön a többszöröse, ha eszükbe jut.. :( Szóval nem egyszerű ilyen helyzetben még nyaralásra is költeni, de próbáltuk a legolcsóbbat megtalálni.
Nagykörűben a Tisza parton van egy kis házikó, még csak képen láttuk, hétvégén tudjuk majd megnézni, akkor dől el, hogy tényleg megyünk-e. Ha igen, akkor július 17. csütörtöktől megyünk egy hétre.
Lehet, hogy az utolsó két napra a gyerekek is ott lesznek, bár én félek, de ugye Nekik is kell a szülőkkel is nyaralni, hiába vallom én azt, hogy egész évben itt vagyunk Velük.... Na majd meglátjuk. Ha ez nem jön össze, akkor helybetopi.... :(
Na majd kiderül, próbálok még írni addig, ha nem, akkor majd Mama biztos ír, vagy nem. :)
A blog legjobb bejegyzései azok, amiket Ő ír a mi nyaralásunk idején az itthoni dolgokról.. :)
Csak az éjszakák lennének jobbak! Az még mindig nem megy, hogy Mama is aludjon, annyira éberen alszik, nem úgy mint én, hogy bár felébredek én is mindenre, de addig tart.. alszom is tovább.
Reggel persze érzem egy-egy betegséges éjszaka után, hogy darabosan aludtam, de a "sima" éjjelek egész jók, most kezdenek amúgy 7 óra, fél 8-ig aludni mióta ovi szünet van, majd ha menni kell megint akkor aludnának biztos! Eddig korán keltek...
Július 21-től ovi, mi elvileg 24-ig lennénk nyaralni, úgyhogy ha ki akarnak jönni hozzánk akkor lehet, hogy még nem is kellene menniük, vagy csak hétfőn-kedden. Majd még kialakul.
Ha mi visszajöttünk Mamáék mennek Veterán túrára (nem az ittenire, az már lezajlott), majd nyaralni, ha az idő engedi, azután meg Mama megy Krakkóba, Európa Bajnokság lesz, ismét bekerült a keretbe, ahogy tavaly is a dél-Afrikai VB-n. :)
Na jól van, egyelőre ennyi. Ritkán írok, de akkor sokat. Hiába ígérem mindig meg, hogy sűrűn, kevesebbet... :) Mindenkinek nagyon kellemes nyarat kívánok még a hátralévő időszakra! :)
Jövök ahogy tudok.
Az oviból volt még két hét kb a szünetig, összevont csoportokkal ment a dolog, ahogy közeledett az idő és főleg amikor már vége lett az iskolának is, egyre kevesebben jártak, unták is már a gyerekek, hogy egyre több kis barát maradt otthon.
Június 21-én szombaton volt Papa névnapja, ekkor tartottuk Levike névnapját is. Én úgy gondolom, hogy a 28-i Levente, Irén az igazi és nem a 18-i Arnold, Levente névnap. Lényegében mindegy, mindkettőt fő névnapként említik, nagy korában majd eldönti melyiken ünnepel, mi maradunk a 28-ban, vagyis általában az előre hozott Papa névnappal egybekötött időpontban, ami általában 21-e és 28-a közé szokott esni. :)
Mivel Mamáék épp egy három napos szervizes eseményen voltak, így vasárnap délután ahogy haza értek ettük meg a kis ünnepi ebédünket, ami amúgy semmiben nem különbözött egy sima ebédnél, csak kineveztük.. :) Főleg este... :D Ja, és nem is 21-e volt ekkor, hanem 22. Nem baj. :)
Ezzel el is kezdődött a négy hetes ovi szünet, felénél (meg egy kicsit már több) tartunk. Hol könnyebb, hol nehezebb. Nagyrészt, ha Mama itthon van akkor Levike át szokott menni, ha nem is egész napra, de elég sokat, így már Livikével könnyebb nekem. Ma pl fordítva volt egy ideig, hogy ne legyen az, hogy mindig csak a Levi van odaát. Persze van, hogy mindketten átmennek, attól függ, hogy alakul és hogy bírok Velük. Vagy Ők egymással, mert valami mindig van, amin össze lehet veszniük, nyávogni, vernyogni, nem egyezni. Mikor milyenük van. Ha a gép elé ülhetnek, nincs is gond, persze mindketten másik elé.... amúgy veszekszenek azon is.. :D Azon vagyunk, hogy ne sokáig nézzék a monitort, inkább kint legyenek a levegőn, de amikor ilyen idő van, mint ma meg tegnap is, inkább jobb, ha csak este felé mennek ki, amikor már nincs az az őrült forróság. Ma sem volt ettől függetlenül sok gépezés, inkább zenét hallgattak rajta. :)
Június 26-án voltunk fülészeti ellenőrzésen. Közel egy éve voltunk utoljára, nem is gondoltam, hogy ki fogjuk bírni eddig a főorvos úr nélkül.. :D Szerintem a csontkovács kezelései segítettek, hogy ne gyulladjon be a fülük... ott sem voltunk november óta, azt hiszem lassan ideje meglátogatni, megelőzésre is jó! :)
A fülészetre ráparáztam természetesen, nem is én lennék, ha nem így lett volna. Attól féltem, hogy mi van, ha azt mondja, hogy ki kell venni a csövet, műtét, stb, mert magától nem fog kijönni. Vagy hogy kicsit náthás és emiatt majd nem lesz jó a hallásvizsgálat és akkor a másik fülébe is csövet akar majd tenni, mint már egy éve is emlegette. Erre mit hallunk? NINCS CSŐ a fülében! Magától kiesett! :))) A dobhártyája szépen összeforrt, a hallása szinte tökéletes, kicsit van csak eltolódva a hallásgörbe, de az majd javul idővel, azt mondta az orvos. Lent a hallásvizsgálaton az asszisztens, aki végezte a vizsgálatot, azt mondta, hogy Levike felnőtteket lepipál, olyan ügyesen jelzett végig, hibátlanul a süketszobában, ahol egyedül volt bent, önként. :) Eddig mindig beültem vele én is, de most nem kérte. A műszeres vizsgálatnál is ügyes volt. :)
Kérdeztem az orvost, hogy akkor most már mehet vízbe is? Azt mondta igen, bár a papíron rajta maradt a füldugó használata javasolt rész, hogy véletlen, vagy direkt, ki tudja.. Én mondjuk azon a véleményen vagyok, hogy továbbra is vigyázni kell, hajmosásnál igenis dugjuk be a fülét és továbbra se menjen víz alá, szóval ha nem is annyira szigorúan, de vigyázzunk. Eddig is azért úszhatta meg a gyulladást, mert vigyáztunk.
A kórházból hazafelé kettesben buszoztunk, nem volt vészes, pedig én még mindig tartok egyedül közlekedni a gyerekekkel, még akkor is, ha csak az egyikőjük jön. (odafelé Papa vitt kocsival, majdnem végig ott is volt, de utána mennie kellett dolgozni.)
Közben eltelt 2 nap, hétfőn kezdtem írni ezt a bejegyzést, most szerda van. Remélem most be is tudom fejezni, ha nem, akkor majd megint folytatom. :)
Ott tartottam, hogy nekem még mindig nem egyszerű a gyerekekkel közlekedni. Úgy sem, ha Apa és én megyünk Velük, akkor sem hallgatnak ránk, pl. amikor cipőt mentünk venni, nagyon nehéz volt, hogy mindketten elszaladgáltak az üzletben, nem fogadtak szót, stb. Mamáékkal nincs gond, bár ha én is ott vagyok, akkor már rosszabbak. Nem értem miért... :(
Valamelyik nap Mama elvitte Levikét a piacra magával, hogy ne háborúzzanak már a Livivel folyton.. Erre persze a Lány totál besértődött, így muszáj volt elvinnem magammal a kisboltba, hogy megnyugodjon. Biciklivel akart menni, nem ám gyalog! :) Nem irigylem, úgy hajtja a kis biciklijét és mégis alig halad, én a sajátommal mentem utána, de olyan lassan, amilyen tempóval már elég nehéz menni, ha értitek mire gondolok... A boltban nagyjából betartotta amit megbeszéltünk, hogy azon felül amiért mentünk egy valamit választhat, bár azért nem bármit, gumicukrot pl nem... lett helyette Danette puding, Levikének is kellett, nehogy baj legyen, bár Livikének kivételesen nem jutott eszébe, de a Papa igen, aki itthon szerelte a Fordot épp, hogy hozzunk Neki is valamit... :) Olyan örömmel adta át a - segítségemmel - kiválasztott csokit..! :) (mégse olyat vegyünk már, amit nem is szeret a Papa... :) )
Mivel Mamáéknak elég sűrű a nyár, nehezen találtunk egy hetet, amikor el tudunk menni Apával ketten a szokásos nyári pihenésünkre. Most nem a Tisza partra a kietlenbe, bár kétségkívül költséghatékonyabb megoldás, mint bármi más, de a mostani időjárási viszonyok miatt nem mertem volna bevállalni a vadkempinget. Ez csak az egyik ok. A fő az, hogy sajnos épp abban az egy hétben lesz meg a menzeszem is, sajnos más időszak nem jöhet számításba, ez a szabad és kész. Fürdeni így nem tudok sajnos. mármint a pancsolós fürdésre gondoltam... na meg ugye csak fontosabb ilyenkor a higiénia, nem fürödhetek a Tisza vizében csak úgy..... A harmadik ok, hogy a sátrat meg kellett volna csináltatni, vagy másikat venni, mert tavaly amikor itt az udvaron fel volt állítva, hogy rendesen kiszáradjon, kitörölgettem, stb.. a gyerekek játszottak benne, felcsimpaszkodtak a tartórúdra, ami persze a sokadik próbálkozást már nem bírta... eltört az egyik rúd és kiszúrta a sátor anyagát is. :( Szóval nem lesz egyszerű... A szállás árából mondjuk vehettünk volna egy szuper sátrat is, de ugye akkor még mindig ott a higiénia kérdése.... Így jártunk, nagyon nem hiányzott most a plusz kiadás még.. kuporgatás, mindent félretevés, bár jóideje ez megy sajnos egyéb okok miatt is, csak a fizetnivalók jönnek, legtöbbről nem nagyon tehetünk... (párom régi házának költségei, bár senki nem lakik benne, azért fizessen ki hét évnyi kommunális adót!, másfél éve nem használt bankkártyájának havi díjaiból felszaporodott tartozás, mert miért szólna a bank akkor, amikor még nem kell sokat fizetni? :(, a legnagyobb érvágás, ami nem biztos, hogy lesz, de jobb felkészülni: két évig nem fizették utána az eü.hozzájárulást, mert úgy volt bejelentve, azt meg nem mondták, hogy maga után kellene fizetni... szóval amikor jóhiszeműen el akarta kezdeni fizetni magán úton, akkor közölték a Navnál, hogy visszamenőlegesen ki kell fizetni plusz késedelmi kamat. Ennek két hónapja, határozat még sehol... Létezik, hogy eltekintettek felőle? A dátumot beírták, amikortól kellett, 2012. május.... Jó lenne tudni, mert ez a bizonytalanság elég rossz, nehogy egyszer kijöjjön a többszöröse, ha eszükbe jut.. :( Szóval nem egyszerű ilyen helyzetben még nyaralásra is költeni, de próbáltuk a legolcsóbbat megtalálni.
Nagykörűben a Tisza parton van egy kis házikó, még csak képen láttuk, hétvégén tudjuk majd megnézni, akkor dől el, hogy tényleg megyünk-e. Ha igen, akkor július 17. csütörtöktől megyünk egy hétre.
Lehet, hogy az utolsó két napra a gyerekek is ott lesznek, bár én félek, de ugye Nekik is kell a szülőkkel is nyaralni, hiába vallom én azt, hogy egész évben itt vagyunk Velük.... Na majd meglátjuk. Ha ez nem jön össze, akkor helybetopi.... :(
Na majd kiderül, próbálok még írni addig, ha nem, akkor majd Mama biztos ír, vagy nem. :)
A blog legjobb bejegyzései azok, amiket Ő ír a mi nyaralásunk idején az itthoni dolgokról.. :)
Csak az éjszakák lennének jobbak! Az még mindig nem megy, hogy Mama is aludjon, annyira éberen alszik, nem úgy mint én, hogy bár felébredek én is mindenre, de addig tart.. alszom is tovább.
Reggel persze érzem egy-egy betegséges éjszaka után, hogy darabosan aludtam, de a "sima" éjjelek egész jók, most kezdenek amúgy 7 óra, fél 8-ig aludni mióta ovi szünet van, majd ha menni kell megint akkor aludnának biztos! Eddig korán keltek...
Július 21-től ovi, mi elvileg 24-ig lennénk nyaralni, úgyhogy ha ki akarnak jönni hozzánk akkor lehet, hogy még nem is kellene menniük, vagy csak hétfőn-kedden. Majd még kialakul.
Ha mi visszajöttünk Mamáék mennek Veterán túrára (nem az ittenire, az már lezajlott), majd nyaralni, ha az idő engedi, azután meg Mama megy Krakkóba, Európa Bajnokság lesz, ismét bekerült a keretbe, ahogy tavaly is a dél-Afrikai VB-n. :)
Na jól van, egyelőre ennyi. Ritkán írok, de akkor sokat. Hiába ígérem mindig meg, hogy sűrűn, kevesebbet... :) Mindenkinek nagyon kellemes nyarat kívánok még a hátralévő időszakra! :)
Jövök ahogy tudok.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)