Iskola, az újabb mérföldkő. :)

2015.09.01. kedd: Első nap az iskolában. :)
A szokásoktól eltérően az évnyitó nem hétvégén volt, hanem az első "tanítási" napon reggel 8 órakor.
Talán jobb is volt így, mert délután még melegebb lett volna. (jó lenne, most abból a melegből...)
Az udvaron volt a gyülekezés, kis elsőseink középen padokon ültek, a többi osztály sorokban állt.
Megvolt a szokásos igazgatói- és igazgató helyettesi beszéd, majd minden osztály felment a saját termébe. A mieink terme a 2. emeleten található. Alsó tagozatban még nincs "vándorlás", mindig ugyanabban a teremben vannak. Egyelőre mindenki oda ült, ahol a  pár nappal korábbi "Gólyatábor" idején volt a helye. Ez egy két órás délutáni szülős-gyerekes-tanító nénis megbeszélés, ismerkedés volt. A gyerekeknek megmutatták az iskolát, ebédlőt, tornatermet, mi átvehettük a tankönyveket, megtudtunk még néhány iinformációt és ennyi is volt kb.
Ezen az ismerkedős délutánon Levikével az ablak felőli padsor második padjába tudtunk leülni, Livike az apjával viszont csak a középső padsor legutolsó helyére kapott helyet. Egyszerűen nem volt már máshol hely. :( Amikor elsején kértem a tanítónőt, hogy lehetséges lenne-e Livikét előrébb ültetni, azt felelte, hogy "azt választotta".. Mondtam, hogy nem igazán választás volt, hanem muszáj, erre azt mondta, hogy lesz ültetés, egyelőre felmérik, hogy ki milyen habitusú, majd pár nap múlva döntenek az ülésrendről. Végülis úgy is lett, második héten már előre került a második padba az ajtó felőli padsorban. Livikének fiú, Levikének lány padtársa van. Az öltözőszekrényben négyen vannak, szerintem kb két gyerek ruhájának lenne ideális, már alig férnek a ruhák, pedig még tél sincs. Na majd meglátjuk, nagyon nem lehet variálni, bár azt nem bántam volna, hogy aki utólag jött és szekrényt választott, a másik, addig hármasat választotta volna, nem a miénket. :( (addig sem volt sok hely, na de ez legyen a legnagyobb probléma! )

Iskolaotthonos oktatás van, gondolom nem csak itt, akinek mostanában iskolás a gyereke nagy valószínűséggel ugyanígy tanulnak.
8:15-től 16:10-ig kötelező az iskolában lenni, átlagban 6 órájuk van egy nap, persze nem egymás után, van, amikor még a 8-9. órában is van valami: pl rajz, technika, testnevelés. A magyar, matek mindig a reggeli órákban van, amikor még elméletileg frissebbek a gyerekek.
Tízórai 9 órakor az első szünetben, ebéd az 5.,uzsonna a 9. órában van.
Egyelőre igényeltem mindhárom étkezést, de azért mindig visznek is valamit, no meg itthon enni kell. Ovi előtt nem mindig reggeliztek itthon, mert ott 8 óra után már volt reggeli. Sajnos eléggé válogatósak, sok esetben nem eszik meg amit ott kapnak... :(
Annakidején én sem ettem meg soha, volt kitől örökölni, de nem is voltam napközis pont emiatt, meg azért sem, mert képtelen voltan "zajban" tanulni. Otthon csöndben, egyedül, eleinte persze segítettek, de én még "nagy koromban" is csak úgy tudtam tanulni, ha senki és semmi nem zavart, nem zajongott. Ezt, ebben a rendszerben nem tehetjük meg, ha 16 óráig nem tanulnak meg, akkor sajnos itthon kell folytatni, sőt még házi feladat is marad legtöbbször!

Egyelőre íráselőkészítés van: képes, rajzos feladatok, valamint különböző formák egymás utáni sokszori leírása...  Ezt nagyon nem szeretik, főleg Levike! Sajnos ezt sejtettem, hogy így lesz, mert én csináltattam már Velük ilyen feladatlapokat az ovis időszak alatt is, akkor is utálta. :( Mégis, muszáj csinálni, írni csak úgy tanulnak meg, ha az alapokat jól begyakorolják. A számokat is kezdik már "írni". Azt sem tudtam, hogy a kettest két részletben írják, a felső kanyar meg alul egy hullámvonal... (~)  :)
Hiába a mindennapos testnevelés, hatalmas a mozgásigényük, sok a fölösleges energiájuk, főleg Levikének, Be is szerzett már két fekete pontot magatartásból. :( Folyosón rohangálás, ebédlőben rendetlenkedés, ilyesmi dolgok miatt. Bár ahogy egy apuka mondta, a másik osztály tanítónői ilyenekért nem adnak rossz pontot, a mieink a túl szigorúak elmondása szerint. Ezt állítólag az igazgató mondta neki, mert aggódott, hogy a sok feketepont miatt baj lehet, ami a fiának már van, erre mondta az igazgató, hogy nem vészes, más ezt nem veszi ilyen komolyan. Hát nem tudom, én mondjuk azt nem bánom, ha szigorúak, saját bevallásuk szerint sok játék van nap közben, még egy szőnyeg is bekerült a tanterembe, ahol időnként játszhatnak, autókat tologatnak, ilyesmi...
Hogy ne csak a rosszat mondjam, vannak piros pontok is szép számmal, testnevelés óra előtt verseny van, hogy ki készül el előbb, azért is vannak piros pontok, szorgalomból is, feladat megoldásokra is kapnak, szóval nem csak rendetlenkedésből áll az iskola.

24-en vannak az osztályban, ebből 11 lány. Mindketten szereztek már barátokat, vagy legalábbis haverokat. :)
Az első két hétben fel lehetett reggel kísérni a gyerekeket, öltözésben, tanszerek elrendezésében segíthettük Őket, de utána szépen meg lettünk kérve, hogy most már csak a lenti lépcső aljáig jöjjünk fel, persze ha valami fontos dolog van, akkor fel lehet menni.
Itt nincs faliújság, mint az oviban, helyette üzenő füzet van. Minden fontos dolgot oda írnak (ragasztanak be) a tanítónők, ha nem feltétlenül szükséges a szóbeli megbeszélés, akkor mi szülők is inkább oda írjuk le kérdéseinket, kéréseinket.
Sajnos a házi feladatokat nem írják fel, a gyerekek rajzolnak a munkafüzetbe/könyvbe egy kis házikót, már amikor el nem felejtik, vagy olyan kicsi, hogy nem veszem észre. Ha kérdezem, hogy mi a házi, vagy x dologgal kapcsolatban mi volt, sokszor csak lesnek és nem tudják, nem figyeltek, vagy nem tudták megjegyezni. Mondom mindig, hogy ha valami nem tiszta, kérdezzék meg, nem kell se félni, se szégyellni, hogy elsőre esetleg nem sikerült megjegyezni valamit.

Októbertől indulnak a DSE keretein belül sportfoglalkozások. Ezek persze nem ingyenesek, 9000 Ft/fő/év. :( Két részletben lehet fizetni.
Kérdeztem, hogy van-e arra lehetőség, hogy kipróbálják, és ha egy-két alkalom után nem tetszik, akkor nem kell fizetni.. Nem kaptam egyértelmű választ a tanítónőtől, azt mondta, adjam le a jelentkezést, kezdjék el és majd meglátjuk. Hát azért nem mindegy a pénztárcánknak, hogy kapásból kidobunk-e 18.000 Ft-ot még fél áron is! :( Azért ennyi, mert az apjuk cselgáncsra szeretné járatni a gyerekeket, apukám sakkra, így két gyereknek két foglalkozás féláron ennyi...
Szerintem ebben az első évben pont elég teher fizikailag és lelkileg is az iskola, ahogy olvasom, novemberre így is kikészülnek a gyerekek, akkora a követelmény, a teher. Minek még a sport is a tetejébe? Értem én, hogy mozgás, feszültség levezetés és stb, de akkor is soknak tartom. :( A cselgáncs még jó is, mert önfegyelemre, kitartásra, és nem utolsó sorban akár önvédelemre is tanít, mégis várhatnánk vele szerintem még. A sakk a logikát fejleszti, de agyilag szerintem nagyon fárasztó és nincs benne mozgás. Nem tudom mi legyen.. Levike rendetlenkedésére talán jó lenne a cselgáncs, legalábbis az apjuk elmondása alapján, mert azt mondja, hogy ő is ilyen volt, de amikor elkezdett sportolni, megjavult. Hát nem tudom. :)
Levikét ismerve nem lesz sokáig kedve hozzá, a foci is csak addig tetszett Neki, amíg ész nélkül lehetett rohangálni, amikor már feladatok voltak (labdavezetés, stb) az már nem tetszett, ott is hagytuk az ovifocit...
Párom elmondása szerint a cselgáncs sem azzal kezdődik, hogy egymásnak esnek és dobálják egymást, hanem torna, bemelegítés, lépések, mozdulatok végtelen gyakorlása, valamint az esés megtanulása, ami még hasznos is, ha tud a gyerek "jól" esni. Önfegyelem, türelem, kitartás növelése, a konfliktusok békés úton való megoldásának keresése, végső esetben persze meg tudja magát védeni, ez a lényeg és nem az, amit sokan hisznek, hogy verekedés, és agresszió... Olvastam, hogy az egyik legkevesebb sérüléssel járó sport. Nem tudom, meglátjuk, meddig jutnak.
Livikét is érdekli, mozogni, "karatézni" szeret, sajnos verekedni is, úgyhogy nem tudom hogy fog működni a békés szemléletre nevelés mindkettőjüknél. :)
A sakkot inkább Livike szereti, de mivel logisztikailag nem egyszerű az, hogy egyikőjüket haza hozom, a másikért meg később visszamenjek, így ha sportolnak, akkor mindkettőjüknek ugyanazt, ugyanazokat kellene csinálni.
Van, amikor teljesen egyedül vagyok rájuk, ezért úgy kell készülni, hogy meg tudjam oldani a hazajutást...

Eddig amíg jó idő volt, biciklivel mentem értük, persze sokszor van, hogy kocsival elmegy Mama/Papa, sőt reggel is viszik, ha esik az eső. Ha ráérnek, mert tudom, hogy szokott olyan lenni, amikor nem...
Reggel gyalog megyünk, most már legtöbbször csak én megyek a gyerekekkel, eddig Pisti is jött, toltuk a biciklit, rajta a gyerekek táskái, visszafelé pedig fel tudtunk ülni. Ma először mentünk bicikli nélkül, még a buszozást is megkockáztattam volna, ha épp nem megy el az orrunk előtt. Két zebrán kell átmenni, persze forgalom ezerrel és nincs lámpa... Lehet csak egy zebrás átkelés is, de akkor kicsit messzebb kell menni. Végülis csak egy megállót mennénk, (előtte is, utána is kell még sétálni, de főleg előtte...) mégis, legalább pont a Zagyva hidat ki tudnánk így hagyni a gyaloglásból, ahol mindig a leghidegebb és legszelesebb az idő.
Van egy másik irány, az a busz itt áll meg a kisutca végén, ennél a megoldásnál az a jó, hogy bár leszállás után több a séta, de legalább nem kell úton átmenni.. (Egyébként szerintem nem hosszabb az a gyaloglás, mint amit a másik buszhoz mennénk itthonról, de majd lemérem.) Előbbi előnye, hogy gyakrabban van járat (3 különböző busz megy kb 10 percenként), utóbbi viszont elmegy 7:37-kor és utána csak egy óra múlva.. Egyéb bajom a buszozással az, hogy drága... 2900 Ft egy tanuló bérlet. Ebből ugye kettő kell. Nem kockáztathatom meg, hogy csak egyet veszek, a másik gyerkőc meg jön velem kísérőként, mert mi van, ha épp csak egyikőjük beteg, teszem azt, épp az, akinek bérlete van. Ha jól tudom rá kell írni a diákigazolvány számát a bérletre... Valamint így az apjuk nem jöhet, mert akkor ugye vagy Ő a kísérőm és akkor is kell a két bérlet, vagy megveszi a 270 ft-os buszjegyet... (elővételben ennyi, a buszon 320 Ft.) Ha megveszek 10 db buszjegyet, az 5 alkalomra lenne elég a gyerekeknek, plusz csak én megyek Velük ingyen... akkor 2700 Ft-ért egy hónapban 5-ször mehetünk busszal, ez az átlag 20 munkanaphoz képest lehet, hogy elég is... Ja, hogyha hazafelé is buszozni akarunk, akkor szinte semmire nem elég, viszont hazafelé csak a sok sétás útvonal jó, tehát ha csak le nem szakad az ég, akkor tudunk gyalogolni is, és vegyük azt, hogy Mamáék sem tudnak értük menni. Szóval nem egyszerű ez, nekem jelenleg sok 6000 Ft a két bérletre így, hogy nem életbevágóan fontos minden nap busszal utazni. Erről ennyit, majd október elejéig még kitaláljuk, hogy legyen. Tegnap megérkezett a gyerekek diákigazolványa is végre, tehát innentől kezdve vehetek Nekik bérletet.

Röviden még az utóbbi napok eseményeiről:
Szeptember 15-én volt Mamáék 36. házassági évfordulója.:) Ez alkalommal iskola után elmentünk ebédelni a gyerekekkel együtt egy étterembe. :)
Másnap,16-án volt Anyukám névnapja. :) Kivételesen nem volt előtte hétvégén megtartva, mint máskor, a napján köszöntöttük jelképes ajándékokkal... Ő kérte, hogy így legyen. Úgysem tudunk mit venni, ami kellhet az drága, hülyeséget meg minek....
Szeptember 23-án volt gyermekeim apjának születésnapja. Ezt is a napján ünnepeltük, nem előre, nem utólag. :) Torta, néhány kis ajándék, mit lehet ugye venni horgászcuccon kívül, örök dilemma.. :) A gyerekek rajzoltak, készültek nagyon. :) Kérés nélkül felöltöztek ingbe, farmerba, "ünneplő" ruhába.:D

Péntek reggel kettesben elutaztunk Miskolcra, párom anyukájához látogatóba. Rég voltunk, ideje volt már meglátogatni. Persze az igazi Neki az lett volna, ha a gyerekeket is visszük, de egyrészt pénteken még iskola van, másrészt vonaton, velük? Amikor még mi felnőttek is megunjuk a 3,5 órás, átszállásos utazást? Áááá, erre én még mindig nem mernék vállalkozni.. :( Tudom, egyszer eljön ez is, de még most nem álltam készen... Vasárnap 18 óra körül értünk haza. Régebben sokkal jobb volt a közlekedés Miskolcra, csomó vonatot elvettek, átvariáltak. :(
A gyerekek itthon Mamáékkal természetesen jók voltak... :) Egészen addig, amíg haza nem jöttünk....
Én tényleg próbálok türelmes lenni, de ha százszor kérem és akkor sem csinálnak meg valamit, akkor már hogy legyek türelmes?:( Áááá.. na mindegy, nem nyavajgok már, inkább befejezem, végre utolértem magam, ki tudom tenni mindhárom bejegyzést. :)
Jövök egyszercsak megint... Remélem még idén. :))

Ovivége, Gyerekek nyaralása és Mama nagy utazása... :)

2015. július 17-én elérkezett az utolsó nap az oviban. Mivel két turnusban zárnak be az óvodák nyáron 4-4 hétre, most különösen jól jött, hogy a második ütembe kerültünk, így amíg lehetett járhattak. Szerették az ovit. Az igazat megvallva én is. Amikor utoljára jártam az öltözőben - egyedül - magamban elbúcsúztam mindentől, szomorú voltam, hogy vége, hogy ennyi volt, féltem az újtól, de szerintem ez mással is így van, a megszokottat, a biztosat nehezen adja fel az ember az ismeretlenért... Na mindegy, ezt persze a gyerekek nem látták, nem tudták, hogy bennem mi zajlik. Azóta többször találkoztunk az óvó nénikkel, hiszen - ha úgy akarjuk - minden nap elmegyünk az ovi mellett.. Bár egyelőre ha rajtam múlik nem arra megyünk, vagy csak ritkán, nehogy a végén még "honvágyuk" legyen a gyerekeknek. :) Pár szóra mindig odajönnek az óvó nénik, dadusok, régi ovis társak beszélgetni a kerítéshez, de volt, hogy egy ölelésre be is szaladtak a mieink a kapun.. :))  A Pet palackokat továbbra is oda hordjuk, mivel közel van, az iskolába csak akkor tudjuk elvinni, ha épp Mama vagy Papa megy értük kocsival, azt pedig előre sosem tudjuk, mikor lesz legközelebb.

Nna... szóval ovi lezárva, ott tartottam, hogy szünet. Természetesen a gyerekeknek sem maradt el a nyaralás, idén még Mamáékkal mentek, de jövőre szerintem már velünk fognak nyaralni, feltéve, hogy lesz pénzünk normális szállásra, de legalább egy kiépített kempingre.. A Tisza partra vadkempingbe továbbra sem vinném Őket... Na meg a legfőbb dolog, hogy hátha addigra már tudnak velünk is viselkedni, mármint normálisan.. :) Mégiscsak "nagy" iskolások lesznek addigra, túl az első osztályon! :) (Majd írom az iskolakezdést is, de annak külön posztot szánok.)

A gyerekek nyaralása hirtelen ötletből jött, azt tudni kell, hogy régen is és most is Mamáék úgy mennek nyaralni, hogy jó esetben egyik nap eldöntik, hogy másnap mennek, de most pl délelőtt 11-kor döntötték el, hogy még aznap indulnak Bogácsra. Nincs előre tervezett út, lefoglalt szállás, semmi.. :) Bogács egy kis falu, vagyis talán már község a Bükkben, a termálvizet kihasználva mára jelentős fürdőtelepüléssé nőtte ki magát. Én 10-12 éves koromban voltam ott először, ebből következik, hogy visszatérő vendégek voltunk a családdal, 25-26 évesen már egyedül is töltöttem ott napokat, utoljára közel 3 hetet sikerült, ez 2006-ban volt... Ott ismertem meg páromat, gyermekeim apját is. :) (Szakácsként dolgozott az egyik étteremben.)
Egyszer majd ezt is leírom, de nem most, mert akkor sosem érek a végére a nyárnak.. :D
Szóval Bogács. Eredetileg Mamáék ketten mentek volna, de a gyerekek nagyon szerettek volna menni, no meg Papa is nagyon szerette volna, ha mennek... :) Mama sem volt ellene, csak tudta előre, hogy sok pihenése nem lesz így, ha a gyerekek is mennek. Végülis jobb volt, mint hitte, mert jók voltak a gyerekek, mi más is lett volna, hiszen nem velünk voltak! :) Élvezték a fürdést, pancsolást, jó idő volt, többnyire szót is fogadtak....  Nekem elég fura volt itthon, mert ilyen még nem volt, hogy ennyi időre úgy legyek a gyerekek nélkül, hogy itthon vagyok.

Az augusztus további része az iskolára készüléssel telt, vásárlás, ráhangolódás, stb.. Várták már nagyon, hogy milyen lesz! :)

Mamának is izgalmas volt az augusztus, főleg a vége, ugyanis 20-án utaztak Argentínába Mar Del Plátára. Idén ott rendezték meg a 20. Szervátültetettek Világjátékát. Írtam korábban, hogy bár nehezen, de sikerült kijutnia Mamának, anyagi okokból most elég kevesen utazhattak.... 31 sportoló kapott esélyt, hogy bizonyítson, amit meg is tettek! Világszinten a 4. helyen végeztek az országok között, 41 arany, 23-23 ezüst és bronzérem került a mieink nyakába. :) Mama bowlingban versenyzett (ezzel szerintem nem mondtam újat:) ) egyéni és vegyes páros versenyeken indulhatott, női párja idén nem volt... Egyéniben Aranyérmet szerzett korosztályában, ezzel megvédte a két évvel ezelőtt Durban-ben szerzett világbajnoki címét! :)) Vegyes párosban 7.-ek lettek a 21 indulóból.
Szerencsére most jobb volt az információ áramlás, mint két éve, ez alatt a pár nap alatt azt hiszem nagyon sokan a facebookon lógtunk, hogy le ne maradjunk semmiről. Mindenki figyelemmel kísérte a többiek versenyét is, kint szurkolni jártak egymásnak, mi itthon pedig vártuk a híreket, néztük amit lehetett, némely versenyt közvetített egy argentín tévé is. Voltak vicces kommentáradatok egy-egy közvetítés alatt a facebook csoportban, ugyanis a spanyol nyelv valahogy senkinek nem volt erőssége, néha azt sem tudtuk mi történik pl a pingpong versenyeken. :)
Az utazás nagyon hosszú volt, 25 óra.. két repülő és egy 9 órás busz út után értek oda (és vissza is)
Két év múlva kicsit közelebb, Spanyolországban lesznek a világjátékok, reméljük azon is ott lehet az én Anyukám!

Egyelőre ennyi, hamarosan írom az iskolás bejegyzést is, bár közzétenni úgyis egyszerre fogom mind a három irományomat...

Életjel. :) Írom sorban az elmaradásokat..:)

Ennyit arról, hogy sűrűn fogok írni. Ha mindig Anyukám írná a blogot, akkor biztos lenne napi szinten poszt... :) Annyira sok az elmaradás, hogy azt hiszem több, rövidebb bejegyzést fogok írni, talán nem is egyszerre, ahogy az idő engedi.

Nézzük....
A nyaralásból természetesen visszajöttünk, július 16. csütörtök este értünk haza.
Jó volt, eltelt, Tisza part, nyugalom, kivéve amikor mentek a hajósok meg jet ski-sek, bár arra jó visszagondolni, hogy a napi program általában az volt, hogy főzzünk, együnk, elmosogassak, pakoljak, legyen viszonylagos rend a sátorban és akörül, fürödjünk, na meg a horgászat.. Nálam persze ez a botok figyelését jelentette általában, egy-egy halat sikerült is kifogni.. :) A víz fürdésre is nagyon jó volt kivételesen, máskor mélyebb helyen szoktunk lenni. Alacsony volt a vízállás, igazi tengerpart feeling volt a szinte végtelen homokos part látványa..! :)
Mutatok pár képet, mert ha azt mondanám, hogy majd később albumba teszem, akkor soha nem kerülne ide, ez a tapasztalat sajnos, hogy nem jutok rá, hogy megcsináljam. Inkább keveset, de biztosan egyből teszem be ezentúl. (legalábbis ez a terv..:D )

Nem messze tőlünk ittak rendszeresen az őzikék.. :)

Szalonna, hagyma, kolbász, paprika, paradicsom, krumpli, tészta, fűszerek.. mit lehet ezekből főzni úgy, hogy egy hét alatt ne unjuk nagyon meg? :) Öregtarhanya vagy lebbencs, lecsós mindent bele egytál étel, no meg volt nálunk egy nagy edényben lesütött hús, azt is ettük pár napig, sikerült olyan jó hűvös helyet találni, hogy ne olvadjon ki! :)

Amikor volt hal, azt is sütöttünk.. Mivel én nem szeretem a hal ízét, ezért nekem ami nagyon bejött, az a balin volt, mert szinte alig érződik rajta, hogy hal.. :))

Azt hiszem ez egyelőre ennyi. :)