Éjjel nem volt semmi gond, bár Levike elég sokszor felnyöszörgött, nem aludt valami nyugodtan... Reggel 5-kor nem ébredtek fel Apa telefonjelzésére, aludtak is 8:20-ig! Miután visszafeküdtem így én is alhattam. A napunk így elég jól indult.
Miután rendbe tettem Őket és kijöttem, hogy csinálom a gyümölcsöt, már nem nagyon akartak a kiságyban maradni, pedig még a porszívózás és a szoba rendezés hátra volt.
Ráadásul az eső is esett, ami nekem alapban ad egy nagyon rossz hangulatot...
Előbb-utóbb csak elkészültem mindennel, kitehettem a gyerekeket a placcra. Innentől kezdve folyton az ágyra másztak, a szélére álltak, nyávogtak azon, hogy pont ugyanaz a játék kellett, utána azon, hogy betojtak, de még nem vettem ki alóluk....
(Mivel nem tudtam róla, és csak a tízórai előtt cseréltem pelust. Csak gondolom, hogy ez is baj lehetett...)
A tízórait 10:25-kor kezdtem adni. Persze Levike evett egy keveset, Livike szokás szerint semmit. Szóltam Mamának, aki azt se tudta mit csináljon, mert ma volt Papa szülinapjának tartása, vendégeket vártunk. Igaz, velünk együtt csak 9-en voltunk, de akkor is: főzés, előkészületek, stb. Papa főzött kint, az eső miatt a garázsban gázégőn, bográcsban. Ott marhanyak pörkölt főtt, majd később ekevastárcsán hal is sült, odabent pedig Mama megfőzte a húslevest, a krumplit a pörkölthöz, meg a levestésztát... Szóval jól elvoltak. Mégis jött Mama, és megetette a gyerekeket is.
Mivel kimenni nem tudtunk az eső miatt, még egy ideig az etetőszékekben ültek és falatoztak még az én "reggelimből" is, ami most pirítós volt... a kiflicsücsök nagyon jól ment mindkettőnek. :))
Ekkor már 11 óra is elmúlt, így hamarosan csináltam egy kis tápszert és bevittem Őket aludni... 11:30 volt kb.
Aludtak 12:10-ig. Egyszerre ébredtek, olyan semmi se jó, sírós-rívós hangulatban. Hiába csináltam bármit, nem volt jó. :(
A vendégek 14 órára voltak meghívva, jöttek is. :) Én pont akkor próbálkoztam az ebédeltetéssel, immár kint, mert közben jó idő lett. Hát... Levike negyed óra könyörgés után fogadta el az első kanál főzeléket, utána még kb hatot, és ennyi. Livike egy kanállal evett. Nem tudtam mit tenni. :( Mama most nem tudott jönni segíteni, talán majd holnap megeszik Nála....
Nem adtam se túrórudit, se joghurtot, semmit! Miért utálják ennyire a főzelékeket? :(
Az a baj, hogy ha azt akarom, hogy majd "jól kiéheznek és megeszik" az sem fog soha bejönni, mert ha keveset is, de mindig kapnak tápszert az alváshoz... Mert ha még akkor sem adok, akkor nuku alvás akár egész napra! :(
Magyarul annyit akkor is esznek, ha egyebet nem fogadnak el is, hogy ne legyenek éhesek. Viszont nem híznak, nem laknak igazán jól. :((
Miután nem ették meg a főzeléket, mi viszont ebédelni szerettünk volna, bevittük az etetőszékeket Mamáékhoz, így bent ültek a gyerekek is velünk egy helyiségben. Mama adogatott Nekik főtt répát, krumplit a levesből, úgy elég jól megették. Talán nem kellene már egyáltalán turmixolni a főzeléket? De azt azért kézzel nem ehetik úgy... márpedig Ők most mindent kézzel szeretnének enni, még a túrórudi sem jó úgy, hogy mi adjuk, Nekik kell azt megfogni! :)
Mikor már nagyon nem maradtak, csak hisztiztek meg kiabáltak, fogtam Livikét és kihoztam, megkapta a kicsi tápját és mehetett aludni. Mama Levit hozta, követte Ő is húga példáját....
Nagyon idegesítő volt már, hogy nem lehetett Tőlük két szót sem beszélgetni, szerintem zavaró volt nagyon, hogy bent voltak. :( Vagy csak az én kiélezett idegzetemnek volt az, nem tudom. :(
Kb fél óra alvás után ismét kezdődött elölről a nyekergés.
Apa is haza ért már 15 óra után, azt hiszem épp akkor hoztam ki Livikét.. Persze Livi itt sírt, Levit bentről hallottam, hogy sír, sok volt a kettő. :( Hirtelen és lendülettel nyitottam ki a szobaajtót, hogy viszem Livinek a tápszert, erre nem is tudom ki ijedt meg jobban, Apa, vagy én, vagy Livike, ugyanis valószínűleg odacsuktam a kis kezét vagy ujját, mert ugye pont ott állt a kiságy sarkában, és mégjobban sírt utána, ahogy bementem. De nem látszott semmi a kezén, úgyhogy nem tudni, hogy végülis mi történt. :(
Kb még 10 percbe telt, mire le tudtuk tenni Őket és el is csendesedtek.... ekkor jött a kb fél órás alvás, ekkor már bementünk, "hivatalosan" is megköszöntöttük Papát, vagyis most adtuk át a kis ajándékokat, majd Apa is evett egy kis husilevest, utána jöttünk is ki nemsokára, mert ébredtek a gyerekek.
Megint egyszerre. Nem maradtak egy percig sem magukban, mint máskor.
Apa itt volt, én megint az utolsó pillanatban (16:46-kor indultam) mentem el a Sparba, mert már babapiskóta egy darab nem volt itthon, nekünk vajkrém sem, meg sajt sem a gyerekeknek. 4 percem volt zárásig, mire odaértem. :))
Kifelé jövet már megint a biztonsági őr nyitotta az ajtót kulccsal, be már nem jöhetett senki, pedig akartak... de elmúlt 17 óra. Még meg is jegyezte a pénztáros, hogy milyen tömeg van, hát miért nem jegyzik már meg az emberek, hogy mikor zárunk?
Hmm... talán nem kellene ilyen korán bezárni hétvégén. Nade Ők is emberek, és megértem, hogy Ők is szeretnének pihenni, a családjukkal lenni. Ezt azóta értékelem igazán, mármint eddig mindig úgy voltam, hogy egy bolt vagy ilyesmi legyen már mindig nyitva, hisz' nekünk az úgy jó. De mióta Apát ismerem, tudom, hogy mennyire rossz ez, hogy mikor ünnep van, este van, hétvége van, más szórakozik vagy pihen, Ők akkor dolgoznak. Ilyen a vendéglátó szakma. Meg még sok más. (orvos, rendőr, tűzoltó, katona, stb.... a nem sima hétfőtől-péntekig, 8 órás munkák..)
A lényeg, hogy kaptam mindent, haza is értem hamar, de addig is nyígás volt ezerrel.
Levikém valahogy beszerzett a homlokára egy piros foltot, hogy hova és mikor ütötte be, nem tudni. Apa azt mondja nem esett le, és bent volt végig...
Reggelre egyébként Levin megint lettek csípések, nem tudom mi csípheti meg. Szúnyog, pók, valami ilyesmi. :( Nem látok a kiságy alatt semmit, mindennap kiporszívózom, kétnaponta kb fel is törlöm a padlót, mi lenne, ha nem csinálnám? :(
Megint az lesz, mint tavaly? Levi nagyon érzékeny a csípésekre és nehezen, vagy egyáltalán nem múlik el a helyük. :(
Azt hiszem, hogy az éjjeli fényt megint át kell telepíteni a pelenkázó fölötti falra, tavaly is ott volt nyáron, és utána meg is szűntek az új csípések. Valószínűleg a szúnyog, bogárka, pók, vagy akármi éjjel odamegy a fényre, Levikém meg ugye pont ott fekszik alatta.... :( Egyébként is "jó" a vére, mert most délután is mikor kint voltunk, folyton Őt kerülgették a szúnyogok.... :(
Persze voltak kint hintázni is, Levike olyan ügyesen értésünkre szokta adni, hogy hintázni akar: elkezdi a hinta-palintát énekelni. Vagyis a dallamát. :))) Meg ha kint vagyunk akkor nagyon mutogat a hintára. :))
18 óra körül kaptak uzsonnát szintén kint, elég jól ettek, hát ha egész nap alig sikerült valamit enni, legalább egyszer lakjanak már jól. :(
19:15-kor jöttünk be, hogy most már hideg van, sok a szúnyog, közeleg a fürdés idő...
A vendégek is ezután mentek el, végülis a kintlét alatt volt pesztra a gyerekekre, nem panaszkodhatom. :) Sétáltatás, ölben ülés, karban tartva járkálás... :) Egyikőjük sem félt egyáltalán az "idegenektől", pedig volt időszak mindkettőjük életében, amikor nem tűrték, hogy bárki más felvegye, megfogja a családtagokon kívül. :))
20:10-re kész voltunk a fürdéssel is... Apával fürdettünk, azóta nyugi van, alszanak. Hogy meddig, a jövő titka. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Bárki írhat, aki úgy érzi van mondanivalója, észrevétele, esetleg jó tanácsa.:)
Előre is köszönöm. :)
Privát emailt az lbetty.80 előtagú gmail-es címre lehet küldeni, valamint erre a célra használható a kapcsolat űrlap is, ami a jobb oldali hasábban található. :)