Úgy is volt. Livike még egyszer volt fent 5 óra körül, de kicsit odafeküdtem mellé - nem volt meleg... - és alhattunk is tovább. :)
7 órakor viszont már annyira felébredt a Lány, hogy már nem tudtam visszaaltatni, pedig lett volna még kb fél óránk a tervezett ébredésig. Úgy gondoltam ha 7:30-kor kelünk, akkor lesz annyi idő a készülődésre, evésre, az esetleges tisztába tevésre, öltözésre, hogy 9-re oda tudjunk érni az SZTK-ba a szemészetre.
Livike 7:45-kor már szinte meg is ette a kajáját, Levike viszont még mindig aludt, este óta a helyén!
Sajnáltam felébreszteni... Féltem, hogy késni fogunk, nem leszünk kész, így 8 órakor mégis elkezdtünk normál hangerővel tevékenykedni, villanyt is kapcsoltam, megsimogattam, hogy végre ébredjen már fel! :)
Úgy is volt, de biztos aludt volna még ki tudja meddig, nyűgös lett, álmos volt, nem tetszett Neki semmi. :(
Miután rendbe tettem, olyan történt, ami szerintem eddig soha: nem kérte a reggeli kajáját! Rázta a fejét, bele se ment az ágyába, így kitettem a szobába... Ott aztán nagy könyörgésre felfeküdt az akkor már összecsukott ágyunkra és ott elkezdett enni, de kb a felét még mindig meghagyta. Amúgy Livi is hagyott, kb egyharmadát. Létezik, hogy nem lettek volna éhesek?
Mivel Livike indulás előtt termelte tele a pelust, meg még fel is kellett öltözni, 9 óra volt amikor elindultunk. :( Viszont 10:10-kor meg már itthon is voltunk!
Nem, nem maradt el a vizsgálat, csak most nem kellett cseppenteni, kb 15 perc várakozás után be is mehettünk, gyorsan túl voltunk az egészen.
Sajnos nem utoljára voltunk, fél év múlva újra megnézik a gyerekek szemeit.
A doktornő attól tart, hogy idővel Ők is rövidlátók lesznek. Elsősorban szerintem miattam, bár nekem nem örökletes a szembetegségem, szóval nem értem igazán az okát.
Ilyen pici gyerekeket még nem lehet igazán hatékonyan megvizsgálni, nem működnek együtt, nem azt csinálják, amit kellene, stb.
Először Livike ment be Apával, én Levivel kint maradtam a folyosón, őriztük a cuccainkat. :)
Kétféleképpen próbálta a doktornő vizsgálni Őket. Volt egy fénytörésre érzékeny lapocska - nem tudom hogy hívják igazából - , fényes, és ha mozgatják különböző szögben, akkor különböző ábrák jelennek meg, azokat kellett megmutogatniuk a gyerekeknek. Livike mindet megmutatta, bár az utolsónál Apa segített, mert rákérdezett, hogy hol a kisautó. Livike már mutatta is, hogy ott. :) A doktornő persze mondta, hogy apuka, nem kell segíteni. :D Na nem baj, látta mindet, az a lényeg. :) A másik teszt abból állt, hogy az asszisztens mutatott egy táblát különböző képekkel, messze állt, kb olyan távolságra, mint amikor olvasni kell a számokat. :) Mellesleg én se azokat a figurákat, se a fényjátékos táblát nem láttam... Szóval meg kellett volna mondani (!), hogy épp mire mutat a csaj...
Persze egyikőjük sem szólt egy kukkot sem, pedig volt kacsa, autó meg még mittudomén mi, amikre itthon simán mondják, legalább azt, hogy brümmbrümm vagy hápháp... ott meg semmit. :( Levike egyébként az első feladatnál is csak hármat mutatott meg. (nem tudom mennyi volt rajta eredetileg) Livikét nem tudom, hogy mennyire viselkedett jól, de Levike egyáltalán nem akart ülni az ölemben, nem akart odanézni, semmit nem akart... Így aztán nehéz vizsgálni. :((
A lényeg, hogy Livikénél lát némi összetartási eltérést.. vagy hogy is fogalmazott, ami azt jelenti, hogy enyhe fokúan kancsal (vagy bandzsal...ezt sem tudom:( ) de tornáztatni kell a szemét, mégpedig úgy, hogy közelre kell tenni tárgyakat, hogy nézze, majd elhúzni.. Nem vészes, azt mondta, simán kinőhetik.
Amikor írta a papírokat rákérdeztem, hogy van-e annak jelentősége, hogy erős fényben, napsütésben hunyorognak... Erre azt mondta, hogy ez is kb annak a jele, hogy rövidlátók lesznek, "ezt várjuk". Hát én nem várom, az biztos! Addig fog visszarendelgetni bennünket, amíg tényleg nem talál valamit? :(( Na jó, inkább nézze meg sokszor, minthogy ne vegyék észre és tényleg baj legyen a szemükkel!
Mondtam, hogy nagyon jól és messzire látnak, és ezt nem csak én mondom, hanem akik rendesen látnak... nálam persze hogy jobban, az már rég rossz lenne, ha nem. :( Viszont a tévét nem szabad engedni, hogy közelről nézzék, látják azt ők messziről is, csak rossz szokásuk, hogy odaállnak elé! Ne engedjük, és kész!
A szemtornát még úgy is meg lehet oldani, hogy sokat kell rajzolni, könyvet nézegetni, gyöngyöt fűzni (!) Pff.. szerintem még Nekik ez korai, simán megennék a gyöngyöket, mert azt hinnék hogy kaja. :D
Szóval ez van, várunk, ellenőrzünk...
Remélem kinövik és minden rendben lesz!
Hmm.. most megnéztem a papírokat, már az előzőeken is szerepelt két latin szó, mint diagnózis. Az egyik (hypermetropia) távollátást jelent, ez mindkettőjüknél fel van írva, a másik (astigmatismus) pedig szemtengelyferdülést, ez csak Levikénél van felírva. Na most akkor mi van? Pont az ellenkezőjét mondta a doktornő... Hogy közellátók lesznek és hogy Livikének vannak néha gondjai az oldalnézéssel, azért kell a tornáztatás...
Vagy csak írnak valamit, hogy el tudják számolni a TB-felé a vizsgálatot?
Miután haza jöttünk a nap további részében eléggé nyűgöskék voltak. A reggeli gyógyszereket is akkor adtam be Levikének, mert nem tudtam, lesz-e cseppentés, és hogy a kettő nem befolyásolja-e egymást.
Nagy nehezen megitta. Livikének is adtam kanalas gyógyszert, ártani biztos nem árt, ha később is, de biztos kijön rajta is a nátha.. :( Talán attól volt olyan nyűgöske már este is meg ma egész nap is.
11:45-kor tettem fel a tarhonyalevest. Hamarabb hozzáfogtam persze, csak nekem sok idő az előkészület, főleg most azért tartott sokáig, mert a gyerekekhez folyton be kellett járkálni, Apa elment a boltba, egyedül voltam Velük.
A gyerekek persze már éhesek voltak, így jobb híján megmelegítettem a tegnapi maradékot, amit persze nem ettek meg. Apa adott Nekik vajas kenyeret meg valami enyhe ízű szalámit is, ebből Livike a kenyeret, Levike pedig a szalámit ette jobban.
12:30-ra kész lett a leves is, kivárták, így gyorsan hűtöttem meg két kis tálkányit, ügyesen meg is ették! :))
Túrórudi és egy fél tejszelet is volt, de már nagyon álmosak voltak!
Megszokták, hogy korábban fekszenek mostanában, már ha egyáltalán alszanak..
13:20 körül tettük le Őket aludni egy kis tápszerrel.
Levike megint nem ment az ágyába, a mi ágyunkra feküdt. Azt hiszem újra rászokik arra, hogy se napközben, se este nem alszik el a helyén. :(((
Valamennyit mindketten aludtak, de ez kb 20 perc volt, utána Levike elkezdett járkálni, Livike felébredt, sírt... ennyi volt a ma délutáni alvásuk. :(((
14:45-kor elindultam a városba elintézni egy dolgot, a postára is mentem, benéztem a Centrum áruházba is, vettem a gyerekeknek harisnyát, magamnak zoknit, a papír-írószer boltba is benéztem, vetem ilyen... tárolómappát vagy hogy is hívják ide a polcra, hogy ne szanaszét legyenek a kisebb fecnik, papírok, blokkok, felírólapok... Mindenhol siettem, szétgyalogoltam a lábam, 16:40-re értem haza. :)
Apa szerint a gyerekek végig nyűgösek voltak... Miután haza értem már tuti, sztereóba sírtak, semmi nem volt jó, egy sima tisztába tevés közelharcok árán tudott csak létrejönni. (Livikénél)
Párszor már próbálkoztunk esténként a bilivel. Játszanak vele, néha rá is ülnek, de semmi érdemleges eredmény, azt hittem nem tudják még mire való, csak egy újabb eszköz amit a fejükre lehet húzni, bele lehet állni, stb.. Persze ezeket nem engedjük, elmondjuk, hogy abba mit is és hogyan kell csinálni. Na erre ma Livike elkezdett kiabálni, hogy "kaka, bííí, bííí" a bííí az a bili lenne...
Kérdeztem, hogy hozzam a bilit? Hevesen bólogatott. Ezen ne múljon, bár tisztában voltam vele, hogy nem lesz semmi, de behoztam. Persze Levinek is. Őt előtte két perccel tettem tisztába, de folyton mutogatott Ő is, hogy kaka, és ült is rá. Ruhástól. :) Livi tolta volna lefelé a nadrágját, na mondom tényleg komolyan gondolja, levettem róla a pelust is, hadd üljön rá. Még úgy is tűnt hogy talán lesz valami mert nagy komolyan ült vagy 10 mp-ig. :D Utána felállt, beleállt, járkált, visszaült. stb.. csupasz fenékkel.. Én meg folyamatosan kértem, hogy jöjjön már ide, hadd tegyem rá a tiszta pelust, stb... Percekig tartott, mire nagy nehezen, ellenkezésekkel tarkítva sikerült felöltöztetnem. Levike is folyton akadályozott, odaállt Livi feje fölé, szinte ráült a fejére, ami a lánynak persze nem tetszett, mégjobban visítozott. :(
Miután megnyugodtak, pár perc múlva elkezdtek nyammnyammolni... Mondjuk 17:40 volt már, éhesek lehettek. :)
Ma virslit főztem, három darabot, de abból kettőt ettek meg, sajtot és kenyeret is kaptak mellé.
Mikor már megunták és folyton felálltak a székeikben, bevittem Őket a szobába. Ez persze nem tetszett, jött a következő visítós hullám. :((
Ez kb fürdésig ki is tartott... mindig volt valami bajuk. :( Leginkább Levike dobálózása kezd már nagyon az agyunkra menni. :( Ezen túl még veszélyes is.
Livike pedig harap. Levit úgy felkaron harapta, hogy először azt sem tudtuk mi van, mert nem látszott semmi a kezén. Kértem, hogy mutassa meg, hol fáj, akkor mutatta... felhúztam a két rétegű (!) cuccot a karján és ott látszik szépen a fognyom és a kék foltok. :(((
A fürdést 19:45-kor kezdtük. Livikét Apa rendezte, Levikét félig én, törölni már Apa törölte, meg valamiért a kádból sem akart kijönni, mindenáron az elemlámpát akart bevinni magával a vízbe, hisztizett érte. :(
Megágyaztam, elpakoltam...
20:15 körül már ágyban voltak. Livike a helyén, Levike a mi ágyunkon.
Hamar elaludtak, de időnként felébrednek, kicsit sírdogálnak, de vissza lehetett eddig altatni Őket. Meglátjuk hogy lesz a továbbiakban.
Megyen én is lassan tusolni, az alvást meg majd eldöntik a gyerekek, hogy lesz vagy nem. :( Nem ártana mondjuk egy jót aludni... :)
Levikét most tettem le a helyére, de már fel is kelt... pff.. vehetem ki megint.
Közben eltelt vagy negyed óra...
Levike visszaaludt, Livike nem, tekergett, nagyon sírt, így felvettem, de a helyére letenni már nem tudtam, így most Ő van a mi ágyunkon. Ott is pár percig nyugi van, majd hirtelen sírni kezd. Nem tudom mi a bajuk ilyenkor, Levi is szokta ezt csinálni.
Hátha elalszik hamarosan és mehet az ágyába. Csak nehogy Levi addig felébredjen, mert ha mindketten kikerülnek, akkor ott alvás nem lesz!
Holnap jövök valamikor.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Bárki írhat, aki úgy érzi van mondanivalója, észrevétele, esetleg jó tanácsa.:)
Előre is köszönöm. :)
Privát emailt az lbetty.80 előtagú gmail-es címre lehet küldeni, valamint erre a célra használható a kapcsolat űrlap is, ami a jobb oldali hasábban található. :)