Szokásos reggeli dolgok, takarítás, szobában játszás.
Az idő telt, gyorsabban, mint hittem.
Ma időben ki szerettünk volna menni, hogy ne kelljen kapkodni, bár Apa itthon volt, de akkor sem tudjuk elhúzni a levegőzést, mert enni és aludni most már időben KELL, mert amúgy nagyon nyűgösek, ha legkésőbb délben nincs kaja. :(
Mégis 11:15 lett, mire kiértünk. 10:40-kor még minden bizonytalan volt, mert szemelt az eső, mint ahogy ma többször is, de azért levegőzni tudtunk így is, végül 11:55-re értünk haza. Sétáltunk két kisutcányit, bementünk a játszótérre is, bár én elleneztem, hogy sár van és pocsolya, de Apa szerint az úton is van, ami igaz, de legalább homok nincsen. :( Mindegy már, az overálokat úgyis mosni kell, inkább már nem néztem oda, hogy ne kapjak idegbajt, amikor Livike a világos lilás overáljában a csúszdára fel szeretett volna mászni - alulról - és a vizes homokos csúszdán, ahova a lábával felhordta előzőleg a homokot, szépen lecsúszott kb fél métert. (amennyit fel tudott mászni...) :( Jó, szerencsére nem sima sár, a nagyja kijön kefével is száradás után, de akkoris.. én úgy utálom, amikor szutykosak a gyerekek. :((( Az úton is minden pocsolyát és tócsát megtalálnak, belenyúlnak, stb. Jobb esetben. Egyébként pedig beleesnek. :) Ja és a tipikus gyerekviselkedés: ha ki lehetne kerülni a tócsát, tuti, hogy szándékosan bele fognak gyalogolni! Még ez a koszos része a dolognak a könnyebbik... A hiszti, a visítás, a jönni-nem akarás, ellenkező irányba rohanás, na ez az, ami miatt ma is többször megfogadtam, hogy nem viszem ki őket többet! Persze, ezt betartani nem lehet, és nem is akarom, de olyankor úgy elkeseredek és felidegesítenek, hogy csak na! :( Miért kell a fél utcának azt hallani, hogy mi kint vagyunk? :( Livike nagyon érzi, hogy melyik a hazafelé vezető irány, bárhol is vagyunk és indulunk már tudja: tiltakozik, megáll, hanyatt vágja, vagyis vágná magát, de így inkább lóg a kezemben, hisztizik, visít, ha felveszem rugdos, kalimpál. :((( Levike is ellenkezik, de nem annyit, mint Livike.
Na mindegy, bejöttünk, kezet mostunk, túl voltunk ezen is. :)))
12:05-kor kezdtem adni az ebédet. Az etetőszékekkel most újítás volt, mert nem száradtak meg a biztonsági övek - tulajdonképpen még mindig áznak, mert nem látszik semmiféle "javulás" rajtuk:( - így a székeket teljesen leengedtem, majd úgy ültek bele a gyerekek, a biztonságot csak a tálca jelentette, bár a lábuk között van "csücsök". Azért engedtem le, hogy ha mégis véletlen kimászna/kiesne valamelyikőjük, az ne magasról történjen. Természetesen még jobban figyeltük Őket ketten is, de eszük ágában nem volt menekülni, ficánkolni, vagy bármi, szépen ettek, elég jó mennyiséget sikerült a tegnapi zöldséges főzelékhez ma hozzáfőzött rizses-darálthúsos kajából. :)
Desszertnek volt túrórudi is, teát nem kértek akkor.
Az evés befejeztével ahogy levettem a tálcát előlük, szépen felálltak és elsétáltak. Ezen még Ők maguk is meglepődtek, hogy nincs bekötés, nincs magasság.. :D Persze rögtön indultak volna kukát és konyhaszekrényt pakolni valamint laptopot piszkálni, úgyhogy én a gonosz, hamar véget vetettem ennek az örömnek és mentünk is be a szobába egy kis tápszerrel aludni, szépen, mindenki a saját ágyikójában feküdt. :))) Nem volt ellenvetés, el is aludtak elég hamar. Ez 12:30-kor volt.
Mi is ettünk Apával, majd 13:30-kor elindult horgászni, bár az eső szemelt, hát Ő tudja,... én biztos nem mennék sehova, mint ahogy nem is mentem, pedig a kisboltba kellett volna, meg a dm-be is, hogy legyen tartalékban kedvenc üveges bébiétel. (az alma-mandarin-pulykahúsos... a másikat nem eszik már meg, amit eddig még valamilyen szinten szerettek. :( ) Még nem ért haza, pedig már ideje lenne... Nincs hideg, az eső sem esik, utána is fél óra múlva elállt, de akkor is! Már este van... :( Bár azt mondta, értsem meg, délelőtt segített amit tudott, délután neki is hadd legyen már kikapcsolódása. Hát legyen, mit mondhatok? Nem tilthatom meg a horgászatot, bármennyire is nem szeretem sem a halat, sem ezt az egész tevékenységet. Nem értem a lényegét, hogy mit lehet ennyire szeretni benne, hogy miért kapcsolja ez ki az agyát és más miért nem? Soha nem fogom érteni, ez van. :(
Ott tartottunk, hogy a gyerekek alszanak.. Ez kb 14 óráig tartott, bár akkor már mindketten fent voltak, álltak és táncikáltak, jó kedvük volt szerencsére. :)
A délután elég hamar eltelt, nem is nagyon kellett rájuk szólnom, jók voltak. Ja, Livikére kellett többször, mert valamivel mindig Levit ütlegelte. :( Volt, amikor puszta kézzel, volt amikor játékkal.. Levi meg tűrte és ordított. Miért nem védi meg magát? Persze Őt sem kell félteni, Ő is szokott ütni, a védelem meg gondolom abból állna, hogy visszaüt, akkor abból pedig verekedés lenne, az sem lenne jobb. :(
15:40-kor adtam mandarint, 5 db-ot ettek meg ügyesen, szépen. :)
Közben már itták a teát is, többször próbáltam, valamennyi mindig fogyott. :))
Játék, játék, táncikálás, telt az idő...
18 órakor kapták meg a vacsorát, mert inkább már annak hívom ezt az esti/késő délutáni étkezést, nem uzsonnának. :)) Sonka, sajt, kenyér falatkák, jó sok, ügyesen, szétdobálás nélkül (=röviden az evészet leírása) :)
Kaja után pakolás, szobában játék, bár kissé már kezdtek nyűglődősek lenni...
Ettek krémtúrót, ittak teát, megint táncikáltunk, játszottunk. Levike folyton rajtam lógott, mindig az ölembe akart ülni, hogy brümm-brümmözzünk, ami azt jelenti, hogy beleül az ölembe, ahogy fel van húzva a lábam, nekem háttal, és mintha motorozna, úgy csinál. Ezt még Mama mutatta először, ha Ő nincs itt, én is jó vagyok motornak. :D Livike is odakéredzkedett párszor, de Levi nem akarta engedni. Mondtam, hogy hadd jöjjön már Livi is kicsit, úgyis hamar megunja, és úgy is lett. :) Levi mellettem állva végig brümmögte-hüppögte azt a fél percet, amíg Livike az ölemben ült, majd alig várta, hogy felálljon a KicsiLány, és ült is vissza a "helyére" :))
Mamáék 19 óra körül értek haza, hamarosan jöttek is le hozzánk, volt öröm és vidámság, játék még fürdés előtt. Kellett már a "frissítés", engem már nagyon unhattak egész délután. :((
19:40-kor kezdtünk fürdetni. Livikét Papa fürdette, én öltöztettem, Levikét Mama rendezte, Papa a fürdős cuccot pakolta, én ágyaztam. Munkamegosztás. :)))
Hamarosan mindketten az ágyaikban voltak és ettek, még most is ott vannak, remélhetőleg már alszanak, bár időközönként hallok nyöszörgést. Inkább nem mentem be most sem filmet nézni, nehogy amiatt ébredjenek fel. :(
Azt hiszem mára ennyi, így is elég hosszú lett...
Holnap jövök valamikor. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Bárki írhat, aki úgy érzi van mondanivalója, észrevétele, esetleg jó tanácsa.:)
Előre is köszönöm. :)
Privát emailt az lbetty.80 előtagú gmail-es címre lehet küldeni, valamint erre a célra használható a kapcsolat űrlap is, ami a jobb oldali hasábban található. :)