Nagy utazás.... :) (Miskolc)

Mindjárt írom azt is, de haladjunk szépen sorban, időrendben. :)

Az éjjel Livike 0:45-kor felébredt és nem is akart visszaaludni. :( Ki kellett venni, Apa maga mellé tette, csak épp kívülre, mert középen nem maradt a KicsiLány. Ott szépen el is aludt, mi is, majd hajnal 4 után egy tompa puffanásra ébredtünk, nézem, hol a Livi, hát a földön. Apa gyorsan felvette, magunk közé tette, ott nyújtózkodott egyet és aludt is tovább. Se sírás, se semmi, szerintem fel sem ébredt.. :)
Reggel 8:20-kor ébredtünk, Apa valamivel előbb, de ez bennünket nem zavart. :)
Miután rendbe tettem Őket épp készültem kaját csinálni Nekik, meg előtte takarítani is, de ez mind maradt, mert jött Papa, hogy mit szólnánk hozzá - Mama volt az igazi ötletgazda:)-, ha felmennénk Miskolcra meglátogatni a másik Mamát is, hisz' tavaly nyár óta nem is voltunk Nála, meg már rég tervezzük, hogy menni kellene... Hát akkor menjünk.
Már majdnem 10 óra volt ekkor, és még telt is az idő a készülődéssel, pakolással, mert nem úgy van már, mint régen, hogy csak fogjuk magunkat és elindulunk bárhova is, két gyerekkel nem egyszerű, még ha kevés cuccot akarok pakolni, akkor sem.
Mire minden rendben lett és elindultunk már 10:40 volt. Na mondom ez jó lesz, hogy fognak délben ebédelni, fél 1kor aludni, hogy bírják majd a kb két órás utat, csak a sok kérdés és kétség volt bennem mióta megtudtam, hogy megyünk. :(
Az első fél óra jól telt. Utána viszont Livike nagyon sírt, fészkelődött, semmi nem volt jó, az overált is levettem róluk, hogy ne melegítse Őket, Levike is beszállt a hisztibe, nyekergésbe, már nagyon elegem volt ott közöttük ezt hallgatni szinte végig. :( Néztem az órát, hogy még csak 36 perce jövünk, majd utána, hogy még csak 100 km-t tettünk meg, kb a fele még hátra van, stb... Levike nagyon ügyes volt, Ő eltekintve a kb kétszer 5 perces nyekergéstől, nagyon jól viselte az utazást. Pedig épp Tőle tartottunk, hiszen Ő nem szokta tudni kibírni a még itt helyben történő, rövidtávú autózásokat sem, csak nagyon nehezen.
Végül 12 óra után nem sokkal, kb fél órával a cél előtt mindketten elaludtak!
Szegénykéim... Livike kb 20 percet aludt, Levike fél órát, mert Ő később ébredt.

Volt nagy öröm és meglepetés, mert a Mama nem tudta, hogy megyünk, csak a többiek, ugyanis ott volt a család másik fele, Apa húgáék a 3 gyermekükkel, akik végülis már nem is olyan gyerekek... :))) Úgyhogy a már meglévő 6 ember után még jöttünk mi négyen, mégis elfértünk a kis panellakásban. :)))
Ja, azt nem írtam, hogy Papa vitt - és hozott is persze - bennünket kocsival, Mama sajnos nem fért már be, mivel én alig férek be hátra a két autósülés közé, Apa meg elöl ült Papa mellett. Mama így itthon maradt a Dédi Mamával...

Azt hiszem rég szaladgáltak ennyit a gyerekek, rég voltak ennyit kézben, na és az is furcsa, hogy egyszerre ketten-hárman is foglalkoznak Velük. :) (/gyerek) :D
Szerintem eszükben sem volt az, hogy ebédelni kellene, hogy aludni kellene, semmi.. :) Sok volt az új arc, az ismeretlen lakás, amit be lehetett járni elejétől a végéig, nincs karám, bár így mindig ott kellett lenni, ahol épp Ők vannak, de most volt rá "ember", nem úgy, mint itthon szokott lenni....
Egyből mindketten barátkoztak, nyitottak voltak minden játékra, semmi gond nem volt Velük. :)
Ebéd is volt, majdnem 14 órakor mondtam, hogy most már ideje lenne ebédelniük, és bár vittem egy üveges kaját, hogy majd valamivel felturbózom, nem kellett, mert ettek krumplipürét, zöldségköretet, fasírtot, sült halat is, végülis utána már folyamatosan ettek, csipegettek, mivel több részletben ettünk mi is, valaki mindig volt az asztalnál, akitől lehetett "kunyizni" egy kis kaját.. :D Sütit is ettek, persze csak a tészta részét, és még jó, hogy fél liter teát csináltam Nekik termoszban, mert az utolsó cseppig elfogyott mind! :)
A haza útra készítettem egy kis tápszert, mert gondoltam, hogy álmosak lesznek, hátha kell majd az elalváshoz. Nem kellett... :))
17:20-kor indultunk, korábban akartunk, de még volt autónézés is (Papa nézegeti a nagyobb autókat, amibe mindannyian beleférnénk, és épp volt ott Miskolcon is egy hirdetés, amit le is beszélt gyorsan, hogy megnézi... mármint az autót), villanyt is szereltek, mert a szobában nem égett az égő, csak nagyon halványan, utána meg már úgy sem, de sikerült megcsinálnia azt is Papának. :) Na és persze játék, rohangálás, vidámság folyamatosan. :)

Miután elindultunk, Livike 10, Levike 20 percen belül el is aludt, nem kellett a tápszer sem, végig aludtak, kb két órahosszányit sikerült összehozniuk. Livike volt fent 18 óra után is, de kis nézelődés után vissza aludt, Levike 19:20-kor is már csak azért ébredt fel, mert kicsit megpiszkáltam, hogy most már ideje lenne felébrednie. Szerencsére simán vette a dolgot, nem lett hisztizés, pedig attól féltem, azért is hagytam inkább aludni, vállalva azt, hogy most este nem fog majd elaludni reggelig sem. Livike is fent volt már, nézelődött, már csak itt az utcában kezdett kicsit nyekeregni, de ez már nem számított. :)
Egész nap esett az eső, mire hazaértünk már a hó is esett, de csak épp egy kevéske. :)
Bejöttünk, bepakoltunk, 19:35 körül érhettünk haza valahogy...
Mama persze jött, Levike percekig ki se bújt a nyakából, nem tágított Mama mellől... :))) Játszottunk, majd heves nyammnyammolásba kezdtek, na igen. megkavarodott ma az egész nap, az evések, az alvás idők, minden...
Megettek egy fasírtot, ez most kivételesen a miénk volt, ne legyen unalmas, hogy ma ebédre is azt kaptak. :D Kaptak még egy nagy doboz vaníliás krémtúrót is, hiába majdnem két deci, simán megették még csak így fürdés előtt. :)))
Mama kiment, Levike még egy ideig kereste, de szerencsére a krémtúró elég motiváció volt most ahhoz, hogy ne sírjon Mama után hosszú percekig, mint máskor szokta. :(

A fürdéssel vártunk.... Játszottunk, egy csöppet sem látszottak álmosnak, amit sejthettem is, de úgy voltam vele, inkább aludjanak a kocsiban, csak ne ordítsanak. Mondjuk, ha aludni akarnak, elég nehéz lenne megakadályozni Őket benne. :)


21:20-kor kezdtük a fürdetést. Livikét most én fürdettem, mert Apa közben elaludt, de felébredt a visításra, mert persze a Lánnyal nem volt túl egyszerű a helyzet, már a kádban sem tetszettek Neki a dolgok.:(
Lvikét Apa fürdette, Vele rendben volt minden.

22 óra után fél óra alatt négyszer vetkőzött Le Livike egy szál body-ra, valamint Levike is kétszer követte a példáját.
Éjfélkor Livike még fent volt, de kapott kaját és most már alszik Ő is.
Megyek én is, mert hiába volt sok "pesztra" ma a gyerekekre, elfáradtam én is, tudnám miben... :))
Képek lesznek, vannak, csak még nincsenek a gépemen... :)
Holnap jövök valamikor, ezt a bejegyzést pedig visszadátumozom, mert holnap 26-a, hónapforduló (is) és egyebek, ez hadd maradjon csak a 25-énél. :)))