2012. január 10., kedd

Az első sírásmentes reggel a bölcsiben! :) - keddi összefoglaló

Éjjel volt vándorlás bőven, 5:20 körül mindketten a mi ágyunkon voltak, majd Livike a helyére ment, Levike maradt.
7 órakor keltem, nem siettem, mert Apa már fent volt, lefőzte a kávét, a teát nem, de az még volt is valamennyi tegnapról.
Livike is felébredt, most nem kaptak már kakaót és tejet, mert hajnalban/inkább reggel felé volt már mindketten kaptak és meg is itták. Na meg nem is kérték.
Levikét 7:20-kor alig tudtam felébreszteni, olyan jót aludt a mi ágyunkon, jó melegben, paplan alatt. :) Érdekes, ott megtűri, hogy be legyen takarva, a saját ágyában meg addig tart a takaró, amíg fordul egyet, nem győzöm takargatni mindkettőt, ha látom, hogy épp nincs takaró. Sokszor arra ébrednek fel, hogy betakarom Őket. Azért próbálkozom, mert magamról tudom, hogy fázom, ha ki vagyok takarózva, sőt én még akkor is, ha nem nyakig van a paplanom, de azért a gyerekekre nem úgy teszem.. :)

Levike nagyon nem akart öltözni, sírdogált is, hogy Ő itthon akar maradni, menjen csak a Livike bölcsibe.
7:42-re kész voltunk, indultunk, Papa vitt bennünket autóval, de jött Apa is.
Addigra már Levikének sem volt semmi baja, vidáman indultunk el. :)
A bölcsi kapujában és bent is elmaradt ma a sírás, a "nem akarok bemenni" hiszti, szépen besétált kézmosás után a csoportszobába.
Ilyen sem volt még, remélem tartós állapot lesz, de azért gyorsan lekopogom.. :)
Ma már nem vittem be tejet, ha eddig nem kellett alváshoz, már ne kelljen. :)
Minden rendben volt Velük, 14:40 körül már ott voltunk értük Mamával, mert Apa akkor már dolgozott. Csak rövid időre kellett bemennie, 14-17 óra között.
Jól ettek egész nap, nem tudom mi volt az ebéd, elfelejtettem megnézni.
Livike a délutáni alvásnál háromszor is felsírt, kiabált, ahogy itthon is szokott néha, a gondozónő nagy ijedten mesélte, hogy ezt csinálta.. Mondtam, hogy nem újdonság, szokta itthon is, csak ijesztő a nagy csendbe ha belekiabál/sír/visít.
Elmondta, hogy Levike nagyon választékosan, megfontoltan, szépen fogalmaz, elmond, mesél mindent, meg hogy Livikére is rászólt, hogy maradjon csendben, nem tud aludni Tőle. :D

Itthon Apával egész nap tevékenykedtünk, rendbe tettük végre a konyhaszekrény alsó részét, a mosogató alattit is kipakoltam újra, majd kitakarítottam, pakolásztam, porszívóztam, felmostam... Apa kifújkálta tömítőanyaggal a réseket fent az ablakok felett, ahol kellett penészt kezelt, bár már nagyon kevés helyen van, jó az Ultra Szavó, csak irtó büdös, erős szaga van... nehezen szellőzik ki, pedig folyamatosan nyitva volt az ablak, utána is sokat szellőztettünk.
A termosztátot levettem 17 fokra, de még így is bekapcsolt egyszer, mert az alá süllyedt a hőmérséklet. Az egy dolog, hogy egész nap nem fűtöttünk, de 15 óra óta nem volt képes úgy felmelegedni a lakás, hogy jó legyen. Most még 23 óráig 22,5 fokot kellene tartania, de még 21,3 fok van, nem is érte el a 22,5-öt 18:30 óta. Most 23 órakor program szerint levált 21 fokra, tehát már nem is fogja elérni... Túlságosan kihűltek a falak, de muszáj volt szellőztetni, még így is érződik kicsit a vegyszer na meg a tömítőanyag szaga is. :((

Miután hazajöttünk a gyerekekkel, átöltöztettem Őket itthoni ruhákba, nem volt egyszerű, beletellett vagy 20 percbe, mire mindkettőjüket sikerült. :(
Ez után ettek sajtos-tejfölös tésztát, jó mennyiséget sikerült elfogyasztaniuk, én is ettem. :)
16 órakor jött Mama, hogy öltözzünk, mert Papa kitalálta, hogy gyerünk el mellényt nézni a gyerekeknek, az egyik kis szőrme üzletben látott rájuk valót. Na akkor gyerünk, de előbb még ettek rántott csirkemellet és zöldség köretet is, mert Mama azt hozott át. :)

A mellénykék kicsik voltak, ami méretben jó volt az meg színben nem jött be még Livikének sem, pedig rózsaszínes volt. :)))
Lett viszont Livikére való mamusz, mivel az övé már kidobásra való, lyukas, legyen már itthonra normális mamusza, ne a kis papucsban járkáljon folyton. Na meg a gumicsizmában.:D

Ez után kimentünk a Tescoba, hogy hátha lenne Levikére overál vagy kantáros nadrág.
Nem volt. Livike eléggé értetlen volt, nem nyugodott, szaladgált, kiabált, nehéz volt Vele. :(
A következő cél a Cora volt, ugyanezen okokból.
Ott végre lett kantáros nadrág, olyan, mint ami Livikének van, csak sötétkék. :)) Végre!
Ebben az üzletben jobban elvoltak, mert a kisautós kocsikat vittük, ami nagyon jó meg minden, csak tolni és irányítani majdnem lehetetlen...
Miután megvettük az overált, - fél overál ez csak végülis... - beültünk még ott a Corában az egyik étterembe, hogy palacsintát együnk. A gyerekek is megettk egy-egy palacsintát, bár Livke kb a felét ette csak meg, valamint mi is ettünk kakaósat, a végén ittunk narancslét és colát is ami hideg volt, de Papa hozott egy nemhideg kisüveges Fantát is, ami még mindig bubis, de legalább nem volt hideg, így a gyerekek is tudtak inni belőle. (fejjel lefelé volt rajta a címke, vicces volt:D)

19 órára értünk haza. Jól eltelt az idő, pedig sehol nem töltöttünk sokat...
Levike evett még egy kis rántott húst, a kis édes, ideült és mondta, hogy "ilyet szeretnék enni, légyszi vágjál!" :))))

Hamarosan fürdettük is a gyerekeket, 20 órára kész voltunk.
Levike mellé odafeküdtem az ágyába, így ott aludt el, Livike Apával a nagy ágyon.
Mindketten rég a helyükön vannak, de Livike gyakran köhög, az előbb már itattam Vele pár korty teát is, hátha csak irritálja valami a torkát.
Remélem nem lesz baj éjjel, mindketten elég nyugtalanul alszanak, pedig jó lenne most már nekem is aludni, de így nem tudom hogy lesz.

Apa holnap nem dolgozik, csütörtökön viszont reggel 8-tól este 10-ig lesz.
Megyek is aludni, hátha tudok... félek, hogy megint betegség bujkál a gyerekekben, azért ilyen nyugtalanok, teljesen még az előzőből sem jöttek helyre, de ennyivel azért még nem kellene itthon maradni.

Holnap jövök ahogy tudok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Bárki írhat, aki úgy érzi van mondanivalója, észrevétele, esetleg jó tanácsa.:)
Előre is köszönöm. :)

Privát emailt az lbetty.80 előtagú gmail-es címre lehet küldeni, valamint erre a célra használható a kapcsolat űrlap is, ami a jobb oldali hasábban található. :)