Tegnap amikor felébredtek és kijöttek, meguzsonnáztak, majd játszottak, rendetlenkedtek, cukkolták egymást, de elvoltak...
Mi Papával keresztrejtvényt fejtettünk, persze fél szemünk rajtuk.
Papának 18-óra magasságában csörgött a telefonja, szomszéd volt, hogy lenne-e kedvünk átmenni!
Átmentünk...kb egy órácskát voltunk ott, mert, már vacsora és fürdés idő volt.
Jól elvoltak a lurkók, kicsit nagyon is! :) :)
Én elkezdtem a helyeket készíteni, Papa ment fürdetni őket, majd csatlakoztam én is. Most külön aludtunk, Lívia Papával, Levi velem.
Papa persze jobban járt, Líviával azon kívül, hogy kiabál álmában és beszél, és a napi eseményeket elmondja, nem volt más gond.
Levi bezzeg...Jobb éjszakát vártam, hogy kicsit már alhassak, de ez még egy fokkal rosszabb volt, mint az előző.
Levinek ugyan is fájt a füle is...most már nem csak a foga. Én úgy gondolom, hogy eddig is az fájt neki, csak kisugárzik ide-oda.
Mire lefeküdtünk 21-óra volt, Lívia és Papa el is aludtak szinte azonnal.
Mi Levivel még éjfélkor sem aludtunk, a sót járkáltam melegíteni folyamatosan.
Fájdalom csillapítót nem mertem neki adni, mert, ha láza lesz, akkor mit adok!
Kínlódtunk, sírt, vergődött, szundikált volna, de fájt neki....így sajnos kb hajnali 3-ig így voltunk.
Amit alhattam az olyan hajnali 4-6-ig lehetett, de azt sem végig.
Papa és Lívia felébredtek és el kellett igazítani a Papát, hogy mit hogyan...
Éhgyomorra kell adni az Aloé Verát és az éjszakai pelus reggel már nem kell, de szerintem már éjszakára sem kellene, mert mindig tiszta mind a kettőé.
A déli alvásnál van alattuk nejlon, de akkora nincs, hogy a mi ágyunkra is legyen. Az is csak a biztonság kedvéért van.
Vissza az éjszakára...Levi is kb hajnali 3-után kezdett már aludni jobban, vergődés nélkül. Reggel 06.30-ig aludt, de csak azért ébredt fel, mert Lívia már kint volt az udvaron Papával és hangoskodott.
Ablak nyitva volt, és behallatszott.
Én is nagyon szívesen aludtam volna, lassan kezdek nagyon kimerülni!
Sem éjjelem, sem nappalom, ez így nem lesz jó!
Nekem nincs senki aki segítsen napközben, csak már max. 16-után, ha...! A lányomnak ott vagyok én szinte egész nap, vagy a párja...egyedül nagyon ritkán van.
Ha csak Ők lennének semmi baj nem lenne, de még itt a cégünk is, sajnos ide is dolgozni kell.
Reggel megreggeliztek, Papa hozott főzni való kukoricát, oda adta nekik, hogy mire haza jön, fosszák le róla a héját... Ők szót is fogadtak, de persze ezzel is nekem lett több dolgom, mert, segíteni kellett nekik és hát elrendezni a fazékba...stb. :)
A baj, hogy ekkor csörgött legtöbbet a telefon is, így már most nagyon ki vagyok, a derekam majd leszakad annyira fáj, lábamról nem is beszélek, kicsit dagadt is, nem iszok úgy mint máskor, sajnos elfelejtem, másra irányul a figyelmem.
Mint már írtam, vagy a lányom, én Transzplantált vagyok és sajnos jóval kevesebbet bírok mint a hasonló korú nagymamák.Főleg így alvás nélkül.
Most kirakóznak, marják időnként egymást, színező könyvet színeznek, laptopon betűket mondanak a gépi hang után. :)
Lassan már semmi nem köti le őket, de már csak egy óra és lehet aludniuk...és szerintem ma én is csatlakozom, nem érdekel a cég.
No, délután majd jövök....
Üdv. Edit Mama.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Bárki írhat, aki úgy érzi van mondanivalója, észrevétele, esetleg jó tanácsa.:)
Előre is köszönöm. :)
Privát emailt az lbetty.80 előtagú gmail-es címre lehet küldeni, valamint erre a célra használható a kapcsolat űrlap is, ami a jobb oldali hasábban található. :)