És akkor a gyerekekről is írok :)

Külön írom, nem a peches bejegyzésbe. :)
Tegnap este Livike a hordozóban aludt el, 23 óra után tettem a helyére.
Levi viszont épp akkor ébredt fel, és nem is aludt csak majd valamikor 1 óra után.
Csak ficánkolt, vigyorgott, jól elvolt, de aludni,azt nem akart.
Csináltam még neki kétszer kaját, majdnem mind megette. Ennyire éhes lett volna?:) Pedig evett rendesen egész nap.

Apa is 1 óra előtt ért haza, annak ellenére, hogy 22-ig dolgozott volna. Ilyen ez a vendéglátós szakma főleg hétvégén, vagy ha valami rendezvény van, a munkaidő vége nem jelenti azt, hogy ténylegesen is vége van.
Persze én sem aludtam még, hisz' Levivel kellett foglalkozni, a helyén nem maradt, így a nagy ágyon volt, néztük a tévét jobb híján, vártam, hogy majd csak elalszik, de nem akartam lefeküdni, mert akkor tuti én alszom el előbb.. :)
Azért olyan fél2 felé csak sikerült mindannyiunknak nyugovóra térni.

Reggel 6:30-kor adtam Livinek kaját - igen, lusta voltam megint felkelni..:) - és még kb egy órát tudtunk így aludni. El bírtam volna viselni még egyet.. :) De ez ugye nem így megy, nem mi döntünk, hogy meddig alszunk, hanem a gyerekek.

Apa ment 10-re dolgozni, Mama jött segíteni gyümölcsöt etetni a gyerekekkel, és utána mentünk Papával az említett bevásárló körútra, ami csak részben sikerült, az előző bejegyzésben írtak miatt.

A gyerekek egyébként kifejezetten JÓK ma :)
Na de meddig? Majd kiderül, még azért van a napból hátra pár óra.

Szörnyen hideg van, szerintem hó is esni fog.... délelőtt esett valami dara féle dolog, de talán nem volt ennyire hideg, mint most.

Egyelőre ennyi.. :)

Szombat 12 - a peches nap.

Másnak a péntek 13, nekünk a mai nap sikerült eléggé pechesre.
Nincs semmi baj a gyerekekkel, nem kell aggódni.
Az Ő részükről annyi a pech, hogy Levike addig rángatta a kiságya fölötti zenélő-forgót, hogy az megadta magát. Konkrétan eltört a középső tartó elem, kb 2 cm-re a csatlakozási ponttól, ahogy a tartóba illesztenénk. Annakidején teszveszen vettem, használtan de jó állapotban. Ritka az olyan játék ezek között, amin nem plüss, hanem műanyag figurák vannak. Én műanyagosat kerestem, akkor találtam is.
Nem tudom meg lehet-e ragasztani, vagy érdemes-e, mert amilyen erővel rángatja Levi úgyis megint eltörne.
Természetesen ahány darabba szét tud esni, annyiba szét is esett. Remélem nem ütötte meg magát vele.. Sírt ugyan, amikor bementem, de nem láttam semmi sérülésnyomot Levin, meg inkább csak azért sírt hogy már nem volt mit cibálnia...
Úgyhogy ettől szerintem elbúcsúzhatunk.
Ha találok jó olcsón talán veszek még egyet, most már az se baj, ha plüss, mert tulajdonképpen minden része ép, csak azt az egy hosszú részt kellene kicserélni.
Papa majd mond rá valamit, hátha meg tudja valahogy csinálni, addig nem rendelgetek semmit.

A pechesebb történet az tulajdonképpen Papát érinti, dehát mégiscsak egy család vagyunk vagy mi. Így minket is érint. Közvetve a munkaeszközétől kell egy időre búcsút venni, meg jópár ezer forinttól, mire újra használható lesz.
Az autó.
Ilyenkor jó, hogy van még egy, mert ha nem lenne, nem tudna mivel dolgozni menni, nem csak sima munkahelyre való bejárásról van szó, hanem ezzel jár az ügyfelekhez.
(gázkészülék szerelő többek között, szóval szükséges az autó a munkához)
És hogy mi történt? Megpróbálom röviden írni, hisz' ez megint nem igazán ide való, nem a gyerekekhez kapcsolódó dolog, hacsak azt nem nézzük, hogy Nekik mentünk vásárolni többek között...:)

11 óra körül indultunk ki a MediaMarkt-Kora-Müller - és még volt terbve több -  áruházba, hogy próbáljuk beszerezni egy két dolgot így karácsony előtt. Mama maradt a gyerekekkel, nem akart tömegbe menni, csütörtökön megkapta a H1N1 elleni oltást, amivel 21 napig nem igazán mehet tömegbe, majd akkor nézik meg hogy védett-e már (fokozottan veszélyes Nála minden betegség, mivel transzplantált..) Szóval összeírtuk a listát és Papával nekiindultunk.
Tudni kell a kocsiról, hogy jóideje már csak a jobb oldali ajtón lehetett közlekedni, elromlott a központi zárja, de kulccsal se nyílt már a vezetőoldali ajtó meg a csomagtartó sem, csak a jobb oldali ajtót lehetett nyitni. De már azt is nehezen.
Az első két helyen is percekig próbálkozott, mire kinyílt, én már rögtön mondtam, hogy jöjjünk haza, nehogy ott maradjunk kint a francban. :)
Hát a harmadik helyen már nem nyílt ki. Papa ráadásul kabát nélkül, ugye az üzletekbe nem akarta bevinni, még én adtam oda a sapkámat, amivel elég érdekesen nézett ki, dehát ha nem akarta hogy lefagyjon a feje akkor jó volt az is. De az autó csak nem nyílt ki.
Szinte érezte már pedig, hogy ez lesz, - a két nehéz nyitás után - be se akart már jönni a Mülerbe, hogy menjek be egyedül, vegyem meg ami kell, Ő meg megvár a kocsiban, hogy ne kelljen bezárni. Aztán mégis úgy döntött, hogy bejön. Bezárta. Kinyitni már nem sikerült.
Hát akkor most hogy jövünk haza? Mamát nem hívhattuk, hogy jöjjön értünk, hisz' a gyerekekkel volt itthon.
Így taxival jöttünk. Csak kicsit csodálkozott a taxis, gondolom magában gondolta, hogy jól megy, hogy taxival vásárolunk.. na meg egyszál ingben és mellényben..... :) Bár aztán fel lett világosítva mikor látszott hogy nem érti mi a helyzet, hogy itt kellett hagynunk a kocsit.

Mamával visszamentek, gondolom a polgárőröknek feltűnt, hogy már mióta próbálkozik kinyitni, azt hitték fel akarja törni. Én mondtam is még amikor ott voltam én is, hogy az autótolvajok tuti ki tudnák nyitni. :) A régebbi kocsiknál meg lehetett azt csinálni, hogy bedugunk egy drótot az ajtónál az ablaküveg mellett és fel lehetett húzni a belső zárat. (ilyenre is volt annakidején példa, amikor be lett zárva a kulcs a kocsiba véletlen:)  ) Ennél ilyen nem játszott... Szóval mentek a polgárőrök, akik kihívták a rendőrséget is, mert nem hitték el hogy nem lopni akar csak a saját kocsiját akarja feltörni.
Konkrétan rendőri felügyelet mellett, betörte a hátsó ablaknál lévő kis ablakot, így tudta kinyitni és hazajönni vele.
Úgyhogy nem kis összeg lesz megcsináltatni. Már nem csak a zárat kell, szerintem az kerül nagyon sokba, azért is nem csináltatta már meg korábban, inkább kínlódott vele, aztán ugye ott az ablak is, amit ki kell cserélni.
Hát ennyi volt. Szerintem éppen elég mára.

Jön a hétvége!

Korábban írtam már arról, hogy "régen" milyen sokat számított, hogy milyen nap van. Hogy mennyire örültem, hogy már péntek van, jön a szombat, vasárnap.
Most eszembe se jut még az sem, hogy milyen nap van, nem hogy az, hogy hétvége.

Ma mégis egy kicsit nosztalgiáztam. Bár pénteken nagyon ritkán mentünk szórakozni, vagyis inkább csak beülni (nyáron kiülni) valahova, azután persze volt amikor zenés hely látogatása (konkrétan disco) is szerepelt a programban. :) De mindezt csak pár percig gondoltam, mert utána el voltam foglalva azzal, hogy siessek haza, hisz' itt várnak a gyerekek, az eső is szitált, fáztam is, a táskám is nehéz volt... el kell fogadnom, hogy nekem már itt a helyem. Nem a városban, nem szórakozni járni csak azért mert hétvége van. Azért az már mondjuk szép, hogy este 6-kor némely társaság már kb úgy vonul az utcán, mint aki már befejezte az éjszakai bulit.. :)) Mi lesz ezekkel hajnalra? Hát ez már aztán tényleg nem érdekel.... :)
Nekünk még arra jó pár évet várni kell, hogy elmehessünk kettesben valahova Apával, az is max valami vacsora lehet, vagy séta, nem ülhetünk már be valahova pl sörözni mint régen.
Ez van. Néha jól esne. Főleg mikor nagyon kivagyok. De tudom, hogy nem lehet. Nem lehet a gyerekek miatt, most nem arra gondolok hogy jól berúgni, de még a kevés se engedhető meg mellettük. Gondoljunk csak arra, hogy milyen szaggal van egy akár csak egy sört megivó ember is. Konkrétan: büdös. Na meg aztán az egy úgyse egy. :) Akkor inkább semmi. Majd ha a gyerekek nagyobbak lesznek, vagy ha lesz nagyobb lakásunk és külön szobájuk, akkor talán. Néha. De lehet hogy jobb, ha néha sem. Mert kell az a pénz is. Minden drága.

Na jobb lesz, ha inkább arról írok, hogy mi is volt ma még azután, hogy írtam.
Az ebédeltetés két részletben zajlott, ugyanis Levi elaludt közben. Konkrétan nem volt hajlandó enni, esett le a feje, stb....
Livit én etettem, nagyon ÜGYES volt most is! :)
Levi a kajáját később ette meg, amikor felébredt. De szegénykém nagyon rosszul ébredhetett, mert nagyon sírt.. visított, sikított, folyt a könnye, nem akarta abbahagyni. :(
Azt a háromnegyed üvegnyi kaját amit meghagyott ebédnél úgy etettem meg Vele, hogy kicsit sírt, megevett egy kanállal, aztán megint sírt, stb... nem tudom mi baja volt.
Tegnap Livire jött rá egy ilyen sírás, most meg Levire.
Végülis megette, csináltam még egy kis tápszert, Livi is kapott, mert Ő is felébredt, utána jól elvoltak.

Amíg aludtak addig elmentem a postára meg a gyógyszertárba is a tápszerért, azt hazahoztam mert a négy dobozt nem akartam cipelni a kisboltig, utána még elmentem a boltba is.
Amikor visszajöttem, akkor volt ez az eset Levivel, hogy sírva ébredt. Megetettem, utána jött Mama, hogy akkor menjek a DMbe vagy az Intersparba kajáért. Mert az volt most a fontos, hogy vegyek a gyerekeknek bébiételt, mert elfogyott. Viszont ez a fajta nincs csak az említett boltokban plusz még máshol is, de az egyik sincs a közelben.
Így a DMbe mentem, ott ráadásul egy része akciós is, vagyis olcsóbb mint máshol. Vettem pár üveggel, meg akkor már popsitörlőt is, aztán jöttem is... Bementem még egy útba eső üzletbe, vettem két harisnyát (a gyerekeknek persze:) ), egy rózsaszínt (inkább magenta) és egy kéket. Mind a kettő mintás, jól néznek ki. :) Utána jöttem is.
Gyorsan előkészültünk a fürdéshez, rendben lezajlott az esti rutin.
Igen, a legújabb része is, ami most azt jelenti, hogy Livike a hordozóban van.
Épp néztem a Jóban rosszban-t amikor már nagyon úgy tűnt, hogy nem akar aludni... A kajáját megette, de magyarázott folyamatosan, a tévét is alig hallottam Tőle :)
A végére már sírásba ment át a dolog, így beletettem, hogy hintáztassa el magát.
Most csend van - nem hallom a kopogást - valószínűleg elaludt a KicsiLány :)

Délután egyébként voltak vendégeink is, Papa unokatestvére a két fiával és azok barátnőivel. Mondanom se kell, hogy Livike félt, amikor bejöttek majdnem mindannyian egyszerre. Szegényke, úgy visított.... Levi szépen elvolt, bár Ő se volt olyan közvetlen, mint szokott, de azért a végére egy-két mosolyt is eleresztett már. :) Livi meg tisztes távolból, kizárólag kézben vagy ölben (csak Mama vagy én foghattuk) tartózkodva méregette a vendégeket... :)

Kajára visszatérve, szerintem újból el fogom kezdeni sk csinálni az ebéjüket. Max a sütőtököt kihagyjuk, ugyebár valószínűleg köze volt Levi fenék kipirosodásához....
Vagy felesbe csinálom, hogy mondjuk egy üveg bébiételt kettéveszek és teszek hozzá hazait... mert lehet, hogy most nem nagyon ennék meg a nem gyári kaját. Na meg szoktatni kellene őket a hazai ízekhez, mert pár hónap múlva már elvileg azt kellene enniük amit nekünk.. (majdnem azt..:)   ) Egyelőre Levi pl öklendezik ha talál egy kis darabos részt a gyümölcsben, nem lesz ez így jó, szoknia kellene a darabosat is.

Na befejezem, majd holnap jelentkezem... Remélem többet alszunk, vagy tovább, mint tegnap éjjel... :)

Egy kis sikerélmény :)

Végre, sok idő óta először elmondhatom, hogy NAGYON SZÉPEN ETTEK a gyerekek! :)
Se köpködés, se fújás, se sírás, se hiszti! El sem hiszem! :))

Jajj, csak el ne kiabáljam. Ma még előttünk van az ebéd... :))

Livike egyszer akart csak sírni, amikor túl lassan adtam a kaját..
Csak úgy tátotta a kicsi száját..... :)

Jó lenne, ha aludnának egy kicsit, hogy el tudjak menni a gyógyszertárba.
Mama nem tud itt lenni, sok a dolga, hogy tegnap nem volt....
Az etetésnél egyébként Dédi Mama segített, Levikét Ő etette.
Szépen evett Ő is, csak néha akart belenyúlni a kajába, nem annyiszor, mint nálam. :)

Szóval elmondhatom, hogy ez most JÓ etetés volt.
Ha mindig ilyen lenne, nem görccsel a gyomromban fognék hozzá, hogy ugyan éppen most mit fognak produkálni.

Na megyek kimosom a cuccaikat, mert tegnap ugyebár jutott a nadrágokra meg a pulcsikra is kaja... be vannak áztatva, de maguktól nem fognak kimosódni és megszáradni. :))

Amilyen az időjárás...

..olyan a jelenlegi hangulatom is. Nem indult a nap valami jól, azt hiszem eléggé felborult ma a gyerkőcök napirendje, mert 5:30-tól fent voltak 7-ig, azóta viszont alszanak.

Na de kezdjem az elején.

A tegnapi nap hátralévő része már jól telt.
Eljátszogattunk fürdésig, Papa is itt volt pesztrálkodni. :) Nem a fürdetésben kell a segítség, hanem, hogy legyen valaki aki elszóakoztatja Őket amíg én pakolok, ágyazok, vizet hozok. Utána pedig Levire kellett figyelni, mert a nagy ágy közepén volt, de ha nincs itt senki akkor nem merem ott hagyni egyedül amíg Livit fürdetem. A kiságyban meg nem mindig akar már olyankor maradni.
A lényeg hogy rendben lezajlott a fürdetés, el is aludtak a kajával, meg is ették mindet. :)
Mama 22 óra körül ért haza Pestről, de már nem jött be, de ezt mondta is a telefonba, hogy majd holnap találkozunk. :)
Apa is hazaért 22 óra után nem sokkal, Levi fel is ébredt, mert én itt egymagam elvagyok csendben, de ha Ő hazajön akkor hiába is vigyáz, biztos csap valami zajt, ami elég ahhoz, hogy felébredjenek. Vékony a fal, áthallatszik minden..
Levi végül elaludt a nagy ágyon, úgyhogy 23 óra után a helyére is tettem.

Nem tudom mivel telik el az idő mindig, de éjfél előtt ritkán kerülünk ágyba.
Ez nem is lenne baj, ha nem esne rosszul reggel felkelni.
Livi 5:30-kor ébredt, kaját csináltam Neki, mire bevittem Levi már ott lesekedett át a kiságy rácsa fölött és röhögött.. :) Meglátta Livi kajáját, egyből Neki is kellett. :)
Így kapott Ő is. Utána viszont már nem aludtak vissza, így én sem tudtam aludni.
Apa még tudott egy fél órát kb, de utána Livi rákezdett a sírásra, semmi nem volt jó, de amikor odatettem Apához akkor meg röhögött.. Ravasz ez a kiscsaj! :))
Úgyhogy lőttek a visszaalvásnak, 6:40-kor felkeltünk, kávéfőzés, stb...
A porontykák meg elaludtak, egy újabb adag kajával.
Na most akkor ma már volt két evés... Ha most felébrednek, már nem hiszem, hogy csinálok újabb adagot, ha maradt a 7 órásiból majd megeszik azt, egyébként meg elő van készítve a gyümölcs, csak kicsit alá kell gyújtani és turmixolhatom is, ehetik is.
Meglátjuk hány óra lesz mikor megeszik.

Az elején írtam, hogy nem jó a hangulatom. Hát nem. Utálom az esőt, meg azt, ha nem hagynak aludni. Megint hogy fognak kimenni a levegőre? Ha esik, akkor sehogy. De hosszú még a nap, még elállhat.

Ma el kell mennem tápszert kiváltani, meg íratni sem ártana, de oda szerintem nem jutok el 11-ig. Meg nem is szívesen mennék az orvosi rendelőbe a bacik közé. Viszont ebben a hónapban még íratni kell, nem akarom hogy karácsonykor vagy a két ünnep között fogyjon el a tápszer. Majd meglátom. :)

Nahh... Livike felébredt, megyek és felöltöztetem Őket... Levi is magyaráz, úgyhogy kezdődhet a nap!
Másodjára.