Minden rendben

Tegnap már szépen jöttek hazafelé, bár még bent az oviban öltözésnél meg volt a szokásos randalírozás, de amint kimentünk szépen fogták mindketten a kezem hazáig. :)
Nagyon unom már a telet, annyit kell öltözni, vetkőzni, sokkal jobb nyáron, amikor alig kell rájuk ruha. :)

Ma reggel először volt olyan a héten - és utoljára is a héten :)-, hogy Livike is szépen, nyekkenés nélkül bement a csoport szobába. Remélem most már így is marad. :)

Tegnap kérdeztem, hogy mi volt az ebéd. Kiderült, hogy húsleves, mert volt benne répa meg tészta meg lé, meg "lila főzelék" Livike szerint, amit Levike egyből javított is, hogy "nem, meggy!" :) "és volt rajta husi, kicsikre vágva, finom volt! " :) Öltözésnél Livike sírva fakadt, hogy "de én nem is ebédeltem", ami az uzsonnára vonatkozott, csak az étkezések neveit még keverik, reggel simán megköszönik a vacsorát itthon, este meg ebédelni akarnak...Szóval nem uzsonnázott. Kérdeztem, hogy miért? "hát mert öltöztem..." Gondolom előtte kelhettek fel, vagy Ő tovább aludt, nem tudom, de az tény, hogy amikor mentem 16:45-kor, épp a haját csinálta a dadus, szóval lehetséges, hogy tényleg akkor lett készen. Mondtam, hogy hát akkor menjél és egyél, vagy szólj óvónéninek, hogy csomagolja be... Ment is. Jön vissza sírva, hogy "de már nincs bent a kocsi!" Pff... és tényleg, előtte láttam, hogy kitolták a kajás gurulós kocsit. Így szegénykém lemaradt az uzsonnáról, bár sokat szerintem nem vesztett, ha jól láttam vaj- vagy túrókrémes kenyér volt... Mondtam, hogy nem baj, majd eszik itthon... 

Este nagyon örült Livike, amikor elmondtam Neki, hogy végre lesz keresztanyukája, mert mindig sír, hogy Neki nincsen, Levikének ugye ott van Andi, persze mintha Livikének is Ő lett volna eddig is, mindig kapott Ő is valamit, ha Levike kapott, szóval próbáltuk nem éreztetni, hogy Neki még nincsen.. de most már van! Közel négy évesek, de most jutottunk el addig, hogy végre meg merjem kérni Helga barátnőmet, hogy mi lenne, ha Ő lenne, mert én kezdettől fogva szerettem volna, csak eddig mindig elmaradt a felkérés... És igen, elvállalta, amit ezúton is nagyon köszönünk! :)) Livike annyira örült, újságolta is Levikének, hogy neki Helga lesz a keresztanyukája és majd rajzol virágot, meg csinál fenyőfát.. :D (oviban fenyőfa alakú papírra festettek, szóval gondolom onnan az ötlet:)  ) .. és hogy majd Ő is mondani fogja, hogy "Helga, leszel a keresztanyukám?" csak találkozzunk végre! :))) (és ezt magától mondta, én csak annyit mondtam, hogy majd akkor Te is megkéred, ha eljön, jó?...)

Ma délelőtt voltam a városban, eredetileg a dm-be indultam Aloe-ért, még van, de most volt 10%-os végösszegkupon, le kellett vásárolni. :) persze ha már ott voltam, akkor felmentem a buszpályán az üzletházba is, majd a Centrumba pár bugyi-zokni utánpótlásért a gyerekeknek, végül hazafelé a papír-írószer boltban vettem Nekik színes papírt meg ragasztót, (borítékokat is, de azt nem nekik..), hogy legyen már itthon is, tudjanak vágni, ragasztani.. ezt persze csakis felügyelet mellett csinálhatják, mert különben minden össze lesz darabolva meg ragasztva, de majd egy hosszabb napon amikor nagyon nem tudnak mit kezdeni magukkal, előveszem. :) Sajnos az ilyen kreatívkodás nem az én műfajom, türelmem sincs hozzá és érzékem sem, pedig ha belefogunk, akkor tuti nekem is csinálni kell, mint ahogy az oviban is kellett, mert egyedül nem tudták. :( Jót nevetett az óvónő, amikor hordtam oda a ragasztott szalvéta képeket, hogy mit csináltunk a gyerekekkel, aztán mutattam egyet, amit én csináltam egyedül... na mondom óvódás szinten már nekem is megy.. :D Tényleg némelyik kicsi gyerek szebbet csinált mint én, akár a ragasztást, akár a gyurmázást néztük. :))

Azt hiszem most ennyit tudtam összeszedni, a heti termésem így is több, mint a mostanában szokásos.. Jövök amikor tudok. :)

Ennyire azért még nem kellene önállónak lenni....

Levike tegnap délután úgy gondolta, hogy az oviból egyedül akar haza jönni. Éppen nem lenne ezzel nagy gond, mert közel van, két kis utcán kell lejönni, amik nem forgalmasak, haza is találna simán már, de...!
Lehet másképp is jönni, a forgalmas út felé, amerre egyébként nem szoktunk soha jönni, mert kerülő lenne. Ismerik a részt, mert a bölcsi ott van, viszont akkor is a másik irányból közelítettük meg a helyet. A lényeg az, hogy Levikét öltöztettem fel előbb, Livikére még rá kellett adnom a kabátot meg a sapkát és mehettünk is. Közben Levike kiment az ovi udvarára, nem jött ki a kapun, mint mi Livikével, hanem azt mondta, hogy egyedül akar jönni, menjünk mi előre. Mondtam, hogy majd a kis utcában mehet előttünk egyedül, de itt még jöjjön és fogja a kezem, mert jöhet autó, majd ha elfordultunk akkor mehet maga... Livike indult is a megfelelő irányba, egyébként Ő nagyon ritkán megy el elengedett kézzel, de most elindult, pár métert ment, én mentem utána, hogy megfogjam és menjünk a Leviért az ovi másik sarkához, mert ott is van kapu, majd ott kijövünk.. Na igen.. de mire odaértünk Levike nem volt sehol. (ó, hogy azokat a nyavalyás kapukat miért nem kallantyúzzák be?! Tízből kilencszer nyitva hagyják a "szülők". :(  ) Közben jöttek-mentek ott mások is, kocsival, kisgyerekkel... Gondoltam biztos beszaladt az udvarra Levike, mert olyat is csinált már, hogy szórakozott velem és kerülgette az épületet.. de nem. Kérdeztem Livikét, hogy Ő látja-e a tesót, mondta, hogy igen, ott megy a bölcsinél a járdán. Na mondom akkor gyerünk, érjük utol... én még akkor sem láttam egyébként, esti szürkület, meg ugye amúgy sem látok messzire... :( Egy nő kérdezte, hogy ide tartozik-e a kisfiú, mert már épp be akarta kísérni a bölcsibe, azt hitte onnan szökött ki. Gyorsan megfogtam a kezét, hogy akkor gyerünk most már erre, a sarkon vigyázni kell, mert ott is sok autó szokott jönni, forgalmas rész, főként emiatt nem járunk arra.. nade erre mit csinált Levike, elindult, hogy Ő átmegy az úton - a nagy forgalmason - mert ott a buszmegálló, meg egy szépen kivilágított bútorbolt is, oda kell menni! És már indult volna, az utolsó pillanatban kaptam el a karját, hogy ne szaladjon ki az autók elé. :(( Hát mondom ez nem igaz, a szemem láttára ütteti el magát! Közben Livikét is figyeltem, nehogy most meg Ő menjen el, de nem, Ő szépen várt... jól megfogtam a kezüket és hazáig el sem engedtem, közben mondtam Levikének, hogy ilyet soha többet ne csináljon, hogy nem vár meg, elindul egyedül, nem szabad, elütik, meghal, elrabolják a rossz emberek, akármi megtörténhet már, ki tudja kik állak lesben, gyerekkereskedők, szervkereskedők, molesztálós egyének,  akárkik.. minden lehetséges már a mai világban. :((
Itthon azt mondta, azért ment el, mert egyedül akart hazajönni... Tegyük fel, hogy szépen végig jön az úton, nem ütik el, megússza... de miért akart átmenni az úton, amerre egyáltalán nem kell mennünk hazafelé?:( Mindig mondjuk, hogy szét kell nézni,  meg kell állni, na és persze azt, hogy fogni kell a kezünket. Eddig sem szerettem egyedül járni értük, de most már főleg. :(( Eddig azért, mert macerás így télen a sok öltöztetés duplán, előtte a negyed órás harc, hogy jöjjenek, öltözzenek, ne rohangáljanak.. de most még elég szépen és hamar el is tudtunk kezdeni öltözni, nem kiabáltam még kicsit sem, hogy esetleg azért "menekült" volna el előlem.. :( Szóval most már azt mondta Apa is, hogy ha itthon lesz jön Ő is... Nem értem miért kell valaminek történni, még ha szerencsére nem is lett baj, mindig kérem, hogy jöjjön velem a gyerekekért, de nem akar, el tudom én hozni Őket, reggel együtt visszük, kivéve, ha nagyon hideg van, vagy szakad az eső, hó, akármi, olyankor Papa visz bennünket kocsival. Tegnap egyébként dolgozott Apa és ma is, úgyhogy ma még egyedül megyek értük, nagyon remélem, hogy volt foganatja az egész estés lelkére beszélésnek, én is mondtam, Mama is, hogy mit hogy kell és mit hogy nem szabad. :( Megígérte, hogy szót fogad, megvár, megfogja a kezem...  megbánta, hogy elment egyedül. Kíváncsi leszek.

Ma reggel nem akart menni oviba. Mire odaértünk már nem volt gond, csak itthon balhézott egy kicsit, hogy Ő nem öltözik, nem mosakszik, mert nem akar menni. Simán bement, Livike ma is nyafogott kicsit, de most már könnyebben bement Ő is.

Ennyit szerettem volna most csak megörökíteni, hogy ilyen is volt, nagyon bízom benne, hogy soha többé nem lesz. :(( Nem kell azért ennyire elkapkodni az önállósodást. Inkább az egyedül öltözést-vetkőzést gyakorolná ilyen szorgalmasan, nem az egyedül haza jövetelt, főleg nem úton átszaladgálással megspékelve! :(

A hét eddig..

Nincs semmi extra, csak gondoltam írok, ne egyszerre kelljen sokat. Vagyis kellene, de mire odajutok már nem tudom mit akartam. :) Nem mintha nem lenne mit csinálnom most is.. A vasalás már kész van, még takarítani akarok egyet, bár fölösleges, mert délután úgyis be fogják hordani a vizet/sarat a gyerekek.. Reggelre esett pár cm hó, de csak kb annyi, hogy seprűvel le lehetett söpörni. Levike persze vitte a hólapátot, hogy majd Ő lapátol, mindezt akkor, amikor már indulni kellett az oviba. :)

Kivételesen korábban keltünk ma, mint 7 óra, Livike legalábbis már fent volt negyed órával előtte, szólt, hogy nagydolog lenne, de fél a sötétben kijönni. Na igen.. reggel 6:45-kor azért már nincsen sötét, csupa ablak a folyosó.. :D Nem baj, kijöttem vele és már vissza sem feküdtem, (Livike sem) kényelmesen elkészítettem a kávét, teát, a gyerekek Aloé-jét, Livike önként (!!!) jelentkezett mosakodni, fogat mosni, orrot mosni, pedig máskor öltözködés után kell könyörögni mindezekért.. :)
Levike 7 órakor szaladt ki a telefonommal, (bármikor leteszem, rögtön hozza, de most direkt hagytam bent), hogy "Anyucika, pont akkor jelzett a telefonod, amikor én még aludtam!" :))) Na igen, ezt hívják ébresztőnek ugyebár.. :))
Ez a harmadik nap a hosszú szünet után az oviban. Eddig mindháromszor Livike sírva ment be. Kapaszkodott, sírt utánam, hogy ne menjek el.. :(( Fél perc és csend.. mindig megvártam kint, hogy meddig csinálja. Levike csak hétfőn adta elő ugyanezt, szóval akkor mindketten ellenkeztek, azóta Ő simán megy, Livike még nem. Az óvónők szerint ez nem gond, elszoktak.... amúgy délután mikor kérdezem, hogy jó volt-e az oviban akkor azt mondják, hogy igen, játszanak, nem is akarnak még jönni. Erről ennyit. Csak azért nagyon nem jó érzés úgy otthagyni, hogy sír, de ezt akkor kezdi mindig, amikor be kellene menni a csoportszobába, addig semmi baja! Remélem hamar elmúlik és újra jó kedvvel mennek majd be mindketten.

Na azt hiszem most ennyit írok, a Sparba is el akarok még szaladni, mert tegnap hoztam a gyerekeknek kinder tojást és persze nem ugyanaz volt benne, mert ez már csak ilyen dolog... Levikének repülő volt, kb a negyedik már, - ritkán van Kinder tojás, de ez az összerakós repülő úgy tűnik sokban van - Livikének pedig egy nagyító volt benne, amit össze lehet hajtani, természetesen Levikének is az kellett volna! Mondtam is, hogy 50% volt az esély rá, hogy melyikőjüknek jut, hogy épp kinek adom oda azt a tojást amiben a nagyító van.. nem látok bele. Szóval ma veszek megint 2 tojást, persze más is kell a Sparból, csak azét nem gyaloglok.. :)  Nem hiszem, hogy lenne megint benne nagyító, abban inkább, hogy repülő az lesz. :D Na jó.. Ennyi, jövök amikor tudok. Ha csak kicsit is...

Heti összefoglaló

Lassan vége az év első hetének. Holnap ovi. Nem igazán akarnak menni. Levike azt mondja, hogy azért nem akar menni, mert csúnya az ovi és a Livi mindig bántja. Na majd meglátjuk holnap mi lesz. A legrosszabb szerintem már reggel meg lesz, hogy fel kell kelni 7 órakor, mivel az utóbbi napokban 7:45-nél előbb soha nem ébredtek, de volt olyan, hogy 8 órakor keltünk.. Pedig már próbáljuk szokatni Őket a korábbi lefekvéshez, de a 19:30-as fürdés még nem jött össze 20 óránál előbb nem sikerült még rávenni a gyerekeket a fürdésre. Ha Mama altatja el Őket, akkor 21-kor már alszanak ha mi, akkor még 22 óra után is fent vannak. :( Levike állandó műsora a "nem tudok aludni", meg az, hogy le sem fekszik, piszkálja a Livit is, pedig Ő simán elaludna hamar akkor is, ha mi altatjuk.

Tavaszias idő van pár napja, így az utóbbi négy napban mindig ki tudtak menni levegőzni. Előtte volt, hogy 3 napig sem, mert vagy esett az eső, vagy nagyon hideg volt. Kétszer Apa vitte Őket sétálni, mindig útba kellett ejteni a kisboltot, ahol persze gumicukor és társai befigyeltek.. :( Előtte egy nap Papa vitte el Őket, tegnap pedig Mama és Papa közösen, mert mentek a piacra és az Intersparba is. Ma Mama vitte ki Őket az utcára. Az udvaron sár van, kimostam az overálokat, kabátokat, nagyon nem hiányzott, hogy összekenjék. :)
Ma itt főztünk Mamával, pirított tészta levest és piskótát... :) A gyerekek ettek levest, most alszanak, ha felkelnek majd esznek piskótát is, az akkor még nem volt készen.

Most jelentkezik nálunk az, amit már sokszor olvastam, hogy a gyerek tükör a szülő felé. Levike csinálja azt, amit én, hogy osztja a Livit.. "ne gyere ki, menj a szobába, tedd el a játékokat," stb. Mindig mondom, hogy ne csinálja már szegénnyel, elég ha én osztom.. :)) Állandóan ellent mondanak... egyszerű kérésre is nem a válasz, csak azért sem csinálják amit kérek és meg is mondják, hogy nem. "azt csinálom amit én mondok" mondja Levike. :) mármint amit Ő mond, Jó, hogy megbeszéli magával. :))
Mamával is ellenkezett, legalábbis bepróbálkozott ma Levike. Mama kérte, hogy tegye el a dömpert, ne tologassa a konyhában, mert zörög, meg elesik vele, stb. Csakazért is csinálta... majd elszaladt, Mama kérte, hogy jöjjön ide, nem jött.. majd lassan odasomfordált lesütött fejjel, vigyorogva... Nekem tuti nem jött volna oda, inkább elbújik és ellenkezik.

Fel is kelt... így ez a bejegyzés mára ennyi.

BÚÉK még egyszer! :) - Szilveszteri összefoglaló

Eljött ez is, vége a 2012-es évnek. Nem vártam csodát a mai naptól, hogy most majd minden más lesz, jobb lesz, mint eddig, egyelőre ugyanolyan ez a nap is, mint a többi. A gyerekek ma sem aludtak tovább, mint máskor, pedig fél 1 volt, amikor végre elaludtak. Mivel én nem bíztam benne, hogy sokáig alszanak, pedig mindenki azt hitte, igyekeztünk lefeküdni mi is, hogy ne essen olyan rosszul reggel felkelni. :) 1:30 körül végül már én is aludtam, de 3:15-kor arra ébredtem, hogy Levike köhög és öklendezik... gyorsan elé tettem a tálat, ami már hónapok óta nem kellett Livikének sem szerencsére, de azért még mindig ott volt az ágyaik között a kis babaágyon, bár mindig van benne valami, néha szemét, amit összeszedek, vagy épp hajgumi, csatok, ilyesmi. :) Most csak egy hajgumi volt benne, azért nem volt kár, hogy ki kellett dobni. Szóval kb két köpés meg egy-két öklendezés volt csak, azt mondta, hogy a köhögés miatt kellett, de amikor indultunk vissza a fürdőszobából, akkor közölte Levike, hogy előtte már az ágyba is ment... pff... szerencsére csak egy egész picike, de azt szépen le is tudtam törölni nyom nélkül... Szerintem a buborékos lötyi (alkoholmentes pezsgő) kavarhatta fel a gyomrát... vagy ki tudja. Utána már szépen aludt, én már nem olyan jól, mert a Levike ágyában aludtam, majd miután visszamentem a helyemre akkor már virradt, fel is keltek mindketten, hogy pisilni kell, 7:40 volt kb... Eddig aludtunk. (több részletben)

Fordított sorrendben írok, most jöjjön a szilveszter napja:)
Délelőtt Apa megsütötte a malachúst, közösen sütöttünk sajtos-köménymagos pogácsát, egész nap pakoltam, takarítottam hol itt, hol ott, már nagyon untam. :( Apa 18 órára ment dolgozni, 22-ig kellett lenni, bár én azt hittem, hogy tovább kell, szerencsére betartották az ígéretet, hogy nem lesz konyha 22 óra után.

Délelőtt Papa villanyt szerelt nálunk a kis szobában. Áram eddig is volt, hosszabbítóról volt világítás egy kis lámpa formájában a szekrény tetején, valamint mióta itt van a gépem, az is hosszabbítóról működött. Napra pontosan egy éve volt az előző szerelés, erre most jöttem rá, ahogy kíváncsiságból elolvastam az előző december 31-ről szóló bejegyzésem. :) Szerencsére most nem volt semmi gond, minden működik, van rendes mennyezeti világítás, konnektorok, szinte furcsa megszokni, hogy nem kell a sötétben elbotorkálni a szoba sarkába a villanyért... :))) A gyerekek, főleg Levike persze egyből kapcsolgatták, hokedliről jól fel lehet érni a kapcsolót. :( Kis villanymániás... :D Sőt azt is megcsinálta Levike, hogy egyszerűen kihúzta a konnektorból a kis asztali lámpámat, átvitte az Ő szobájukba és ott bedugta a Livi ágya melletti konnektorba.. nem kicsit lettem ideges és mérges, hogy hát azért ezt már mégsem kellene, gyereknek konnektorba vagyis -hoz nyúlni tilos! Mi van ha véletlen kijön a helyéből az egész, mint néha szokott? Meg kell érteniük, hogy bármit kihúzni és bedugni csakis a felnőtteknek lehet. Nem kell oda nekik külön villany, van elég. Direkt vettem kis világítós kulcstartókat, meg ott az éjjeli fény is, szóval nem értem ezt a mániát... :( Na mindegy, remélem megértette és nem csinál többet ilyet.

Mamáék a szomszéd házaspárral szilvesztereztek, 19 órakor Papa jött, hogy menjünk át mi is... átmentünk, bár sok értelme nem volt, a gyerekek nem voltak valami jók, egy idő után a gépen néztek mesét, azt itthon is megtehették volna, na mindegy. 22 órára előkészítettem a fürdővizet, megágyaztam, stb, mert már álmosnak tűntek, ha akkor sikerül fürdetni és altatni már túlléptük volna az eddigi legkésőbbi időpontot. :)
Apa 22 órára már itthon is volt, hozott két nagy dudát meg szerpentineket, ezekkel haza lehetett csalni a gyerekeket, mert Livike nagyon nem akart jönni, hisztizett, nagyon álmos volt már... arra is gondoltam, hogy nem is fürdünk, csak gyorsan menjenek aludni, de persze miután átjöttünk és meglátták a dudákat, egyből nem voltak álmosak.. :))) Hiába akartam a fürdést, Ők nem akarták.. várták a tűzijátékot, egy-két magasabbat látni is lehetett úgy hébe-hóba, mármint még éjfél előtt.. :)
Az éjfélt is kivártuk.. fürdeni végül csak sikerült olyan 23 és 23:40 között.. :))
Kb két perc volt még éjfélig, amikor ők úgy gondolták, hogy most már alszanak, kikapcsolták a tévét és le akartak feküdni.. na mondom most már akkor megvárjuk... :))
A Himnuszt szépen végig állták, ezen csodálkoztam, de ügyesek voltak! Ez az éjféli egy-két perc mindig olyan megható, pedig én nem hiszek az új év, új világ, akármi dolgokban, ugyanolyan nap forduló az is, mint a többi számomra, mégis más kicsit ilyenkor... mégiscsak egy év vége, új év kezdete, és titkon reméli az ember, hogy talán jobb lesz....
Koccintottunk mentes pezsgővel, majd jöttek Mamáék is koccintani, a rendes pezsgőt ki sem bontottuk, pedig ki volt téve hűlni az ablakba... :))) nem akartuk tölteni vele az időt, mert akkor sose fekszünk le.. :)
Éjfél előtt ketten Apával megittunk összesen három doboz sört meg egy kis sherry-t, amit azért hoztam, hogy ha jönnek vendégek, akkor legyen, mert úgy volt, hogy jön Apa kolegájának felesége a kislányával, majd ha végeztek akkor a kolegája is Apával együtt, végül nem jöttek.. A lényeg, hogy viszonylag időben feküdtünk, így fel is tudtunk kelni..

A gyerekek ma még csak nyávogtak, szerintem nem aludták ki magukat, csak azt tudnám, hogy miért nem aludtak még, senki nem zaklatta Őket...
Reggelire virslit ettünk, az utóbbi években nem éjfélkor esszük, mert olyankor senkinek sem kell, inkább marad másnap reggelire.. :) Nálunk még a lencseleves is most fő ebédre, minden kicsit eltolódott, bár a sült malacot pl már tegnap ebédre is ettük, szóval azt meg előbb ettük, mint szokták.. :) Mindegy szerintem, hogy mikor mit eszünk, nincs ennek olyan nagy jelentősége szerintem.

Na megyek, mert nem lehet bírni velük.... remélem nem ilyen lesz az egész év, javulhatnának már valamit... !
Jövök ahogy tudok.