2010. június 2., szerda

Áramszünet

18:53 ~ Már vagy fél órája nincs áram. Az, hogy jelenleg írni tudok, a laptop tápjának köszönhető. Persze mire ez megjelenik a blogon, már lesz áram, másként nem is lehetséges. Hogy miért írok most? Mert nem tudok hirtelen mást csinálni. :) A gyerekek épp esznek. Igen, az uzsonnát. Megint ilyen későn, bár már vagy 10 perce elkezdték. :)
Írok, mert nem tudom este fogok-e tudni írni... amilyen sokat aludtak most is a gyerkőcök, ma nem lesz korán (és könnyen elalvás...)

Nézzük a nap további részét:
Az ebédre 14:45-kor került sor, mégis megvártam Mamát.... :)
Egy tálkával megettek a paradicsomos krumplis-húsos-rizses főzelékből. :)
Mama épp dicsérte Levit, hogy jajj de ügyesen és szépen eszi, amikoris épp megöklendeztette a kaja.... :) Na mondom akkor eddig tartott. Egyébként is hülye szokása mostanában Levinek, hogy szándékosan ledugja az ujját vagy ami a kezébe akad, vagy csak a szájába veszi és öklendező hangokat ad ki. De ez olyan igazi volt... úgyhogy nem is kapta tovább az ebédet, nehogy visszaköszönjön az egész addigi elfogyasztott mennyiség.
Livike is evett, de nagyon könyörögni kellett Neki. :( Ettek még utána sima rizst is, meg tört krumplit, végülis jól ettek, ha azt nézzük. :)
Az idő is jó volt addig, lehetett kint etetni.
18:58 ~ van áram. :))

Folyt.köv.

A könyvekkel még várni kell (?)

Néha szoktam ötleteket venni mások blogjaiból, így történt ez a kis, Színekről című könyvecske megvételekor is. Erről már régen láttam képeket, videókat, meg leírást, hogy a Lányok milyen szépen, ügyesen felismerik, megmutatják a különböző tárgyakat, ha a Szüleik mutatják azokat.
Erről van szó. :))

Szóval mivel én ritkán jutok el üzletbe, viszont a net kéznél van, vettem egy ilyen könyvecskét a Teszveszen. Kicsit látszott már rajta a használat, de végül nekem sikerült kicsit leamortizálni, ugyanis természetesen áttörölgettem, mert volt rajta egy kis dzsuva, meg hát amúgyis használt dolgot nem adunk úgy a gyerekeknek oda, hogy nem tisztítjuk le. (mellesleg újat sem:) ) Úgyhogy ott, ahol kicsit meg volt szakadva (az utolsó lap) szépen el is szakadt, amit én celluxszal mg is ragasztottam, majd odaadtam a gyerekeknek. Persze úgy szerettem volna én csinálni, hogy leülök és mutogatom a dolgokat, de ezek a gyerekek nem olyanok, hogy majd szépen leülnek és nézik. :) Elkezdték húzgálni, rágcsálni, magyarul nem a rendeltetésének megfelelően használták a könyvecskét. Egyszer arra mentem be, hogy Livike nagyon elvan, rágcsálta a cellux darabkát amit szépen leszedegetett. :) A könyvecske most arra vár a polcon, hogy valamit kitaláljak a megragasztására, valami olyat, amit nem tudnak belőle kiszedni. Nem tudom a pillanatragasztó vagy a sima folyékony ragasztó mennyire jó ötlet, mert azt meg talán kieszik belőle?? :)

Egyébként nem ez az első könyvük. Van pár összehajtogatható keménykarton könyvük is, de ebben a kicsiben az (is) tetszett, hogy lekerekítettek a sarkai, szemben a mi eddigi könyveinkkel, amik eléggé balesetveszélyesek, tudva a gyerekeink hozzáállását. :)

Csapkodnak vele, dobálják...

Lehet, hogy még nem jutottak el arra a szintre, hogy igazán érdekelje Őket a könyvek valódi értelme/értéke. :(

Természetesen nem adom fel. :)

Elég az esőből! :(

Ma egész nap kb 10 perc kivételével esett az eső. Az a 10 perc is arra az időszakra esett. (vagyis nem esett:)) ) amikor a gyerekek aludtak.
Éjjel aludtunk, bár én szinte fogadni mertem volna rá, hogy Livike ébredni fog, legkésőbb 5-kor Apa telefonjára és enni kell Neki adnom, ugyanis az este hiába csináltam csak 150 ml kaját, 90-et meghagyott belőle....
De nem, édesen aludt reggel 7:35-ig. :) 7:45-kor már fel is keltem, tettem a szokásos dolgokat Velük, magammal, a szobával a kajával, szóval mindennel kapcsolatban.

A tízórait 10:30-kor kapták meg, természetesen idebent. Bár kaja után még elcsipegettek egy tálka kölesgolyót is, azt már az ajtóba tolva az etetőszékeikben, sőt egy kis időre még ki is tettük Őket a teraszra, de az kb 5 perc volt, mert az eső újra rákezdett....
11:40-kor tettem le Őket aludni, ahogy elaludtak kisütött a nap! Az említett 10 percig eső sem volt, de azóta egyfolytában esik megint. :(

Az ebédjük is kész van, Mama közreműködésével, mert ilyet még nem csináltam soha, nem igazán tudtam hogy is kell. Aztán hogy megeszik vagy sem, az még a jövő titka.
Paradicsomos krumpli, a szokásos csirkehusival és rizzsel. A rizst a húst összeturmixoltuk a szósszal (szósz nélkül nem vitte a gép....) a krumplit csak villával törtem át, és úgy kevertem össze. Mama szerint finom. Azt mondta, majd ha nem eszik meg a gyerekek, Ő megeszi. :)
Hamarosan etetni kellene, Levike már nyaminyamizik. :)
De megvárom vele Mamát, mert elment vásárolni. Ha nem jön túl soká, persze csak akkor. Ha már nem bírok a gyerkőcökkel, akkor nekiveselkedek egyedül az etetésnek. :)

Lehet, hogy pici korukban, a hozzátáplálásnál elszúrtam a dolgot azzal, hogy amit nem ettek azt nem erőltettem. Így most kb az almafőzeléket és a zöldséges/répás/krumplis cuccot eszik csak meg. :( A paradicsomtól egyébként azért is tartok, mert legalább Livike "régen" szerette az üveges bolognait, de kb 2 hónapja mikor próbáltam adni már nem ette meg. :( Mégis, muszáj lesz megszokatni Velük más ételeket is, mert ez így nem mehet, hogy mindig ugyanazt a két-háromfélét egyék.
Ja, még szokták szeretni a paprikás krumplit, vagy pörköltszaftos-húsos krumplit is, meg a tört krumplit magában. Tegnap kaptak a borsólevesből kicsi zöldségféléket, Levike még pár szem borsót(!) is megevett, bár első körben azzal a mozdulattal ki is vette a szájából, ahogy nagy örömmel bekapta. :)
Majd beszámolok a paradicsomos kaja sikeréről. :)

Szegény Levikémre a jóelőbb majdnem ráléptem. :( Siettem be a szobába, erre Ő ott feküdt a karámnál, de a pulcsija színe szinte beleolvad a szőnyeg színébe, nem láttam, hogy ott van, mert meg sem mozdult. Szerencsére a "majdnem" az ott volt, úgyhogy csak megijedtem, kicsit Ő is, de nem tapostam szét a KisDrágát. :)))

Az alvásuk egyébként kb egy órahosszára sikeredett. Levike ébredt elsőnek 12:30-kor, kivettem, de Livike is felébredt, úgyhogy most játszanak, nyűglődnek is, úgyhogy megyek is be.

2010. június 1., kedd

A folytatásban: alvás, evés, séta/levegőzés, játék, evés, fürdés, alvás. :)

A címben végülis megírtam a mai nap további részét, de azért a rend kedvéért kicsit bővebben is álljon itt a történet:)

Livike túlteljesített Önmagán, mert csak 14 órakor ébredt fel! :) Levike is ugyanekkor ébredt, pedig egyikőjük sem sírt, szépen csendben felébredtek, bementem, kivettem Őket, játszottunk. :)
Mára ezzel le is tudták az alvást estig, a délutáni kimaradt.
Értem én, hogy lassan át kell állni a napközbeni egy db alvásra, de annak akkor nem úgy kellene lenni, hogy ebéd előtt nem alszanak, hanem csak utána, délután?
Többször volt már ilyen egy alvásos napjuk, de mindig az ebéd utáni maradt el...

14:30-kor kezdtük Mamával az ebédeltetést kint a teraszon, mert az idő is meggondolta magát és jobbra fordult a nap hátralévő részében. :)
Ketten alig ették meg az egy kistálnyi kaját. (3 deci) :( Pogácsa, babapuding (pedig ennek ellene vagyok, mert elég édes...., de már rég kaptak ilyet), kölesgolyó is került a kis hasukba. :)
Kaja után kimentünk az utcára, de most babakocsival, ülőre állítva, mint a nagyok! :) Papa épp hazaért, akkor az autó érdekesebb lett, így kis darabot jött mellettünk Papa az úton. :)) Jól eltologattuk a gyerkőcöket itt a környező kis utcákban jártunk, megnéztünk mindent, mert minden érdekes volt ám! Fák, bokrok, házak, kutyák. :) Volt egy cica is az egyik ház előtt, Livikének nagyon tetszett! :) Levi is nézte nagyon. Eddig még nem láttak cicát, csak kutyát. Azt többet is. :)
Most úgy toltam Őket, hogy a babakocsi tolókarja úgy állt, hogy a gyerekek felénk néztek, hogy lássanak bennünket, ne érje váratlanul Őket a sok új dolog. Valahol olvastam, hogy az nem jó, ha Ők találkoznak szembe elsőnek mindennel, és bennünket nem látnak... Nem tudom mi ebben az igaz. Majd kipróbáljuk a fordítottat is. Eddig mindig csak fekve voltak a kocsiban, ha nagyritkán kimozdultunk velük.... Legtöbbször a védőnőhöz/orvoshoz mentünk így, meg egyszer a Tiszaligetbe a Gulyásfesztiválkor, tavaly ősszel. Valahogy kényelmesebb (nekünk) így babakocsival, mint kézen fogva sétáltatni, vagy épp utána szaladni (Levinek) az utcán. :))
Egyenes úton elég könnyen toltam a kocsit, pedig önmagában sem könnyű, hát még a durván 20 kg gyerekkel együtt. :)Kanyarodni nehezebb, de ment az is. Biztos eljön az idő, amikor majd nem kell Mamának is jönni, elmerek majd indulni egyedül is, legalább itt a környéken sétálgatni/tologatni kicsit Őket.
16 óra után értünk haza, Levivel be is jöttem, csináltam tápszert, hogy majd alszanak. Addig Levi itt sertepertélt a konyhában, a laptopot majdnem magára rántotta az asztalról a terítővel együtt. Így gyorsan fogtam és betettem a szobába úgy ahogy volt cipőstől, sapkástól az ajtó meg a karám közé egy üres üdítős palackkal. :))) Gyorsan megcsináltam a kaját, utána vetkőztettem le és mehetett be a szobába, majd az ágyába a kajával. :)
Mama Livikével még vagy 10 perc múlva jött. Vagyis Mama jött, hogy Livike nem akar kiszállni a kocsiból. Papa kocsijából. :) Ugyanis Papa megint hazaért, Livike meg be akart ülni, (be is tették) de kijönni nem volt hajlandó. :)) Kimentem, de akkor már jött befele Papával kézenfogva a Lány. :) El is mentek egy kört autózni, mint kiderült. :)))
Letettem Livikét is a kajájával, le is feküdt mindkét gyerkőc, ettek valamennyit, majd kb 5 perc múlva felkeltek és sírtak. Nem maradtak az ágyban, ki akartak jönni. Hát akkor jöjjenek. Innentől fogva játék volt és néha hiszti, de ki lehetett bírni.
17 óra után elszaladtam a Sparba, addig Mama itt volt, majd 18 órakor megkapták az uzsonnát is. Vagyis volt az már 18:30 is, mert virslit főztem, tisztába tettem Őket, stb.. eltelt az idő.
Ettek, majd a végén Levike szinte elaludt a székben. :( KisDrága... dőlt borult, de nem hagytam, én a gonosz anya. :( 19:20-kor ne aludjon már el! Mi lesz akkor este? Kivettem, járkáltam vele, kimentünk az ajtóba is, hogy érje levegő, fel is élénkült. :)))
Bent a szobában még játszottunk, Mama is visszajött közben, én gyorsan rendet tettem, kaját csináltam, fürdős cuccot pakoltam...
19:40-kor kezdtünk fürdetni.
Livikét elkezdtem fürdetni, de annyira csapkodta a vizet, hogy Mama átvette. Neki sem volt könnyű dolga, a törlésnél, öltöztetésnél is majdnem kifogott rajta, annyira ficánkolt meg hisztizett, tekergett....
Levit megfürdettem, a többi részét a dolognak megint Mama csinálta, mert Ő is bekeményített, nem hagyta magát törölni... Álmos volt már, értem én....
Ahogy letettük Őket aludni, persze mindketten felálltak és sírtak, de hamar megnyugodtak és el is aludtak..
Remélem reggelig így lesz. :)

Júniusi ősz... :)

Ha nem nézek rá ma reggel a naptárra, talán eszembe sem jut, hogy már június van. Igaz, még csak a legeleje, de ezt az időjárás is igazán észrevehetné már!
Kb 11 óráig hol esett, hol nem, de inkább esett. Most persze süt a nap, amikor a gyerekek alszanak, de azért hideg van. Jöjjön már a jó idő! Nem kell negyven fok, csak egy olyan kellemes, meleg, sokatkintlevős nyári időjárás. :)

Az éjszaka gond és ébredés nélkül telt, Livike ébredt ma elsőnek 7:35-kor, még 10 percet kaptam Tőle, utána muszáj volt kelnem. :))
Levike még aludt... úgy tűnik, hogy a kicsikori önmagukhoz képest megfordult az alvásigényük. Akkor Livike aludt többet és hosszabb ideig. Most Levike. :)
Livit rendbe is tettem, 8 órakor már a kajáját ette az ágyában, Levi csak 8:35-kor ébredt! :)) Ő is ehetett hamarosan. :)

Takarítás, gyümölcs készítés, telt az idő szépen, gyorsan.
10:45-kor kapták meg a gyümölcsöt, akkor épp nem esett az eső, ehettek kint. Hárman etettük a gyerekeket. :))) Kezdtem én, Levike evett is elég jól, utána jött Papa, ahogy meglátták persze nem ettek, csak Tőle. :)))) Na meg nálam már dobálták a kulcstartót meg mindent, alig hogy visszaadtam. :(
Hamarosan Mama is kijött, akkor Ő vette át a stafétát (a kiskanalat és a tálkát). :)
Ettek pogácsát is a gyümölcs mellé/után/közben.
Kaja után kimentünk az utcára sétálni. Nagy autómániás mind a két gyerkőc:) Ha látnak egy elsuhanó autót rögtön brrrr meg ilyenek, nézik, kitekerednek, csak hogy minél tovább lássák. :)) A parkoló autókat is feltétlen meg kell nézni, megtapogatni, megsimogatni sem árt. :))
11:45-kor jöttünk be, vészesen közeledett a viharfelhő, meg már hideg is volt nagyon.... meg el is fáradtunk. Így, mindannyian. A gyerekek a sok járkálásban, Mama és én pedig a kézen fogásban, utánuk menésben, esetenként cipelésben. :)
Gyorsan csináltam egy kis tápszert és letettük a gyerkőcöket aludni.
Levi úgy kétségbe esett, hogy Mama letette, hogy hosszú másodpercekig nem vett levegőt, csak rótta a köröket az ágyában, hangtalanul ordítva.. mármint ez a levegővétel nélküli sírás.. Persze utána vett, de nagyon zokon esett Neki, hogy most az ágyban kell lenni, enni és aludni kell. :(( Mama ki is jött, mert azt vettük észre, hogy ha itt van, akkor csinálják főként ezt... Mert azt várják, hogy akkor majd mindig kiveszi Őket az ágyból. De ha ki is veszi, mert volt már ilyen, akkor se jobb! Inkább maradjanak szépen az ágyban, ha evés/alvás idő van, tanulják már meg, hogy mi a rend...Majd ha felkelnek játszunk. Mama ahogy kijött, 1 percen belül le is nyugodtak. :) Kijöttem én is, azóta alszanak... Szerintem Livike hamarosan ébredni fog... elvileg "idő van". :)