Csütörtöki összefoglaló - alakul a régi rend

Legalábbis ami az estéket illeti, már majdnem jó, délután viszont pár napja nem hajlandóak aludni, így marad a délelőtti 1 alvás, ami mondjuk majdnem délben van... Na de ne szaladjunk így előre, írok itt össze-vissza, ahelyett, hogy a megszokott időrendet tartanám. :)

Az éjszaka rendben volt, most nem kellett kaja, meg semmi, bár kb kétszer volt nyöszörgés meg félig felébredés is, de ez semmi. :)
Ma reggel is úgy éreztem, hogy jó lenne még aludni, bár már 8:10 volt, a gyerekek ezt érezték, úgyhogy elég élénken tudtunkra adták, hogy ennyi volt az alvásból, keljek, induljon a nap! (nem volt sírás, semmi, csak mindketten fent voltak és dumáltak, valamint kidobáltak mindent ami a kiságyaikban volt... )

9 óra körül vittem ki a gyerekeket a teraszra, majd takarítás, stb...
Itt volt ma a Dédi Mama is, a tízórait is Tőle ették meg ma a gyerekek, ügyesen, gyorsan nyekk nélkül, pedig nálam már kezdték a tekergést és a nyekergést.
Kaja után irány a fű, de már a járdán is elég stabilan járnak, már nem mindig járok 10 cm-re a hátuk mögött, de azért nem szeretem, ha nagyon elszaladnak, mert mégis, bármikor lehet egy hatalmas esés. Mondjuk Levi már úgy tűnik megtanult "jól" esni, leteszi szépen a kezét, vagy eleve oldalazva dől és leül, de azért még érkezhet le fejjel bármelyik pillanatban...:(
Jó nagy rohangálás, labdázás után 11:40-kor tettem le Őket aludni, a kézmosás megint bejött, mint becsalogató dolog, nem sírt Livike sem, hogy be kell jönni. :)
A kiságyba tevés már más kategória volt, de megint kb 1 perc volt az egész hisztizés. Odatettem a nagy macit az ágyához, úgy, hogy annak egykik "keze" beérjen az ágyba, Livike arra feküdt rá és szeretgette..:) Persze oda kellett ülnöm nekem is egy kicsit, de pár perc után kijöttem, amit kicsit zokon vett, de 10 mp után már szépen evett és nevetgélt magában. (gondolom a macinak..) :)
Délben még hallottam a hangját...
12:35-kor pedig MÁR hallottam a hangját...
Ez megint édes kevés alvás volt mára Livikének. :(
Levike 13:25-kor ébredt, pedig most nem hoztam ki a lányt, hanem Apa ment be és így nem ment Levit piszkálni és nem is sírt. Szerintem Levi még tudott volna aludni, mégis felébredhetett valamire. :(

14:25-kor kezdtünk etetni, hát a több, mint egy órás főzőcskézésem eredményét nem becsülték meg annyira, hogy meg is egyék. :( Ez ilyenkor elég rosszul esik... csinálom, időt töltök, - amúgy se nagyon szeretek főzni - és akkor nem eszik meg! :( Így még a maradék kedvem is elmegy a főzőcskétől...
Nem volt ez nagy kaja, csak lassan főtt: répa, krumpli, alma, hús,a végén egy kis tejfölös habarás... Szerintem elég jó íze volt, mégse nagyon jött be a gyerekeknek. :( Na, kb egy adagnyit ettek meg ketten. A rántott hús meg a sült krumpli az mehetett! Apa adta ezeket, bár a gyerekek is látták az asztalon, szerintem ez is baj volt, hogy nem azt kapták elsőre, amit szerettek volna. :(

14:55-kor indultam a gyermekorvoshoz, hogy írassak tápszert meg Vigantol olajat is...
Kérdezi az orvos, hogy mennyi idősek, mondom mennyi. Voltak-e oltáson, mondom kedden megyünk. Miért esznek még tápszert, mikor tejet is ihatnának.. mondom, mert nem isszák meg... akkor csináljak kakaót (!) vagy karamellás tejet....
Kakaót? kérdeztem én... Már lehet? Hogyne lehetne. Nem erősre, csak épphogy megszínezze a tejet, meg hogy ne legyen olyan sima tej ízű a tej...
Hát én nem tudom. Ezt a tej dolgot már egy éves korukban is annyira erőltette, azt hittem megint nem akarja felírni a tápszert, de nem volt gond. Azt mondta, tőle ihatják a tápszert is, ha esznek már amúgy mindenfélét és darabosat is, de szerinte kifizetődőbb, h sim tejet adok. Hát szerintem is az lenne, de inkább maradjunk még a tápszernél, ha egyszer ezt szeretik...
Hamar végeztem, összesen negyed óra alatt meg is jártam. :)
Hamarosan bejöttünk a gyerekekkel és játszottunk, majd 16 óra után újra útra keltem (biciklivel most már), hogy elsősorban cumit tudjak venni a cumisüvegekre, mert Livikéé eléggé a végét járja, szerintem hamarosan szét fogja rágni. :(
Először a buszpályára a dm-be mentem, de ott nem volt... egy két dolgot ami kellett azért vettem, majd végül ugyanott, de már fent az üzletházban a Brendonban vettem végül cumit, az árán meg is lepődtem, mert én eddig 800 ft-on felül láttam mindig, itt meg 745 Ft volt a 2 db-os. Na meg ugye Brendon, azt hittem hogy ott még drágábban lesz, mint máshol, de ez volt közel, nem akartam bejárni a fél várost valami másik bababolt után kutatva.
Utána már jöttem is, bár még benéztem ugyanott, csak egy emelettel lejjebb az egyik üzletbe, hátha találnék még ilyen jó kis nyári bodykat, volt is, csak épp vagy kicsi, vagy nagyon nagy méretben... úgyhogy ott nem vettem semmit, csak telt az értékes idő...
Így is 17:35-re értem haza. Épp csak lepakoltam, intéztem folyóügyeimet:D és mentem is a kisboltba, mert tej, kenyér, Hertz szalámi málnaszörp, és túrórudi volt a néhány legszükségesebb dolog még, ami kellett. Na, ezekből kenyér már egy darab nem volt, pedig 19 óráig van nyitva a bolt én meg 17:45-kor értem oda.... hát igen, csak egy napos ünnep jön, mégis a mai napig megvan az emberekben a régi szokás, hogy úgy bevásárolnak, mintha egy hétig nem lenne nyitva semmi. Nem hiszem, hogy most így ennyivel több kenyér kellett mindenkinek, mint máskor... Na mindegy, kenyér nem volt, van tegnapi, megpirítva jó lesz az is, meg ami kenyeret én eszem... :) Apa meg úgyis dolgozik ki tudja meddig holnap... amíg lesz vendég. A tűzijáték is valamiért 22 órakor lesz a szokásos 21 helyett, ahogy annak vége, biztos lesz még akinek eszébe jut vacsorázni vagy ilyesmi, és pont hozzájuk megy be. Úgyhogy azt mondta, lehet, hogy éjfél-1 óra vagy ki tudja mikor végez holnap. Reggel 10-től.

Még 18 óra sem volt, már itthon is voltam. A gyerekek már épp uzsonnáztak, jól és sokat ettek, Berci pedig még a környékükön sem volt, a kapunál feküdt szinte végig. Biztos várta Mamáékat, így szokta, amikor nincsenek itthon. (Nem utaztak el, csak dolguk volt szinte egész délután.. Amikor hosszabb időre mennek, legyen az akár csak két nap, az első nap nagy részét mindig a kapunál/kerítésnél/fal tövénél fekve tölti.)

Miután befejezték az uzsonnát, szandált húztunk és irány megint a fű, a járda, a minden, de csak idebent az udvaron. Közben Mama is megérkezett, Livike megint bekéredzkedett a kocsiba, pedig akkor már az udvaron állt, de ment Mama kb 2 métert, hogy legyen motorzúgás, stb... Livike élvezte. Levike félt! felpattant, jött volna ki, - ki is vettem -  Mert persze Ő is be akart már akkor ülni, amikor Livike bent volt. Nem tudom miért fél most a kocsiban.. múltkor Papánál is ezt csinálta. Amúgy meg szereti az autókat, brümmög, simogatja, mindent csinál, csak valamiért nem tetszik neki a menet mostanában. :(

19:15-kor jöttünk be, Mama megetette a gyerekekkel a joghurtot, ami még az uzsonnához járt. :)) Kicsit később szépen ki is tudott jönni Mama, nem volt visítás! Csak azért, mert nem látták, hogy kijött, annyira jól sikerült lefoglalnunk a porontyokat Apával.

19:45-kor fürdés, semmi sírás, semmi nyekergés. Viszont most nem húztam ki előre a mi ágyunkat, nem akartam Levit ordítva vinni megint fürdeni, hogy Ő inkább az ágyon rohangálna. :(
Miután Livike kész lett, mehetett a helyére, viszont ott visított....
Végülis amíg van ott valaki akkor jobban érzi magát, szerintem egyedül maradni nem szeret, de még nem jöttem rá mi az ilyen érdekesen jövő visításoknak az oka.
 Miután megágyaztam készültem a visításos műsorra.
Levike szépen le is feküdt és evett, Livike nem akart, visított, de mondtam, hogy nem veszem ki, szépen el tud Ő aludni a saját helyén is. Nagy maci az ágy mellé, én szintén, Livike kajájának megevésével fenyegetés:D, Livike persze egyből rástartolt a kajájára, elvette, lefeküdt, evett... és figyelt! Nem akarok-e szökni? Ott vagyok-e még?
Felfeküdtem az ágyra. Nézett, de nem szólt... :)
Kb 5 perc múlva kijöttem. Nem szólt, pedig még nem aludt. :)
Azóta nyugi van, bár Livike vagy kétszer felsírt, utoljára kb 10 perce, nem tudom mire ijedhetett így fel. :(

Na megyek én is aludni mert mindjárt megint éjfél van.:(
 

Szerda

Az éjjel minden rendben volt, Livike is aludt szépen, Apa tette a helyére 22 óra után, ahogy haza ért és le akart feküdni TV-t nézni. :)
Hajnalban valamikor - elfelejtettem hány óra volt, de már virradt - Levikének kellett kaja, de legalább utána már aludt.
Ma nem kellett időre menni, mert Apa szabadnapos volt, (holnap is az lesz) alhattunk volna sokáig, de persze a gyerekek nem akartak. Végülis nem panaszkodom, hisz' 8:10-kor keltünk fel, de már jóval korábban ébredeztek, csak mindig vissza tudtunk még aludni valameddig. Na mindegy, keltünk, készülődtünk, ment minden a szokásos rendjén.

Tízórai előtt sétálgattunk egy kicsit az udvaron, mert nem akartak beleülni a székeikbe, mutogattak lefelé, hát nem volt mit tenni, szandál fel, és irány a placc!
Nem sokat sétáltunk, mert közben vendégek jöttek Mamához, de így kicsit az irodában is voltunk, eleinte mindkét gyerkőc csak állt, szépen elvolt, LASSAN közlekedett még Levi is, nézett nagyokat, meg voltak lepődve. :))
Miután felvették a szokásos ritmusukat és pakoltak mindent, gondoltam kijövünk és eszünk, mert már nagyon idő volt...
Többé-kevésbé sikerült is megetetnem Őket, volt azért visítás, ellenkezés is, meg Apa is besegített itt-ott, végül azt a keveset ami megmaradt Mama adta oda. :))
Levike már olyan álmos volt, hogy majd' elaludt a székben evés közben. :)
Mégis még séta, szaladgálás és labdázás következett, mert Livike viszont nem volt hajlandó megközelíteni sem az ajtót, hiába jött volna Levi, nem akartam külön letenni Őket aludni, Levinek is rossz lett volna a visításra ébredni.
Végül eléggé felélénkült, de egy negyed órás hancúr után bejöttünk. Először hoztam Levit, kezet mostunk, tisztába tettem és irány az ágy a kajájával.
El is aludt elég hamar! Talán akkor még fent volt, amikor Livit behoztam, de még az se biztos! Livike még vagy 10 percig sétálgatott a felmosóvödröt húzva maga után. :D Van Nekik kicsi vödrük, de az nem jóóóó, Neki a nagy kell! Az meg ugye hosszú, leér a földre, ha a fülét fogja. :) Na nem baj, fárasztotta magát legalább a Lány. :)
Viszonylag könnyen be tudtam hozni, neki is kezet mostunk, stb, majd irány az ágy! Kis visítás, tényleg nem sok, kb 1 perc, és le is nyugodott! :)
Ekkor 12 óra volt (kb)

Gyorsan elszaladtam a postára meg a kisboltba, mert délután Apa horgászni készült, nem volt biztos, hogy vissza ér még uzsonna idő előtt, és kellett kaja a gyerekeknek...
12:45-kor indultam, Livike épp akkor ébredt fel. :( Megint nem volt hosszú az alvása.
Kitettem az utazóágyba, de persze ott se volt jó, így Mama bevitte magukhoz... (Apa főzött és pakolászott...)
13:30-ra értem vissza, én nem értem, mindenütt mindig olyan nagyon sokan vannak, mindegy, hogy a nap mely szakában megyek! A postán meg a kisboltban aztán tényleg nincs nézelődni való, biciklivel megyek, ami mondjuk összesen legyen 8-10 perc, a többi a sorban állás, várakozás.. :((
Levike 13:45-kor ébredt, be is jöttem hozzá rögtön, még ült az ágyban, mikor hívtam, hogy jöjjön, még gondolkodott, hogy most akkor felálljon, vagy még maradjon. :) Álmos volt még nagyon! :)

Kb 5 perc múlva már kezdtük is az ebédeltetést.
Először kaptak sertéspörköltből husit nokedlivel, ették, de nem volt az igazi, mármint a mennyiség, amit megettek. Kaptak még egy üveges alma-mandarin-pulykahúsos kaját is, azt megették, majd egy majdnem egész óriás túrórudi is bement, végül pár szem kölesgolyó...
Hamarosan irány az utazóágy a teraszon, majd ott megint kaptak Mamától babapiskótát, mert menni készült, hátha nem visítanak annyira. :)
(visítottak...)
Telt az idő, elég jól elvoltak kint, de majdnem folyamatosan ott kellett lennem, mert ha eljöttem akkor visítottak. :(

15:30-kor bejöttünk, majd miután folyamatosan a hifit szerelték és rángatták le, meg már álmosodtak, kicsi tápszerrel irány az ágy. Közben a hifit már rég kihúztam a konnektorból is - nincs rajta gyerekzár - hogy ne nyomkodják, ne hangosítsák fel folyton teljes hangerőre, de így is húzgálták továbbra is, már épp egy kicsi - meg a vezetéke - tartotta csak a polcon. :(
Betettem a DVD lejátszóba a Gyerekdalok és mondókák című lemezt, ezt nagyon szeretik! (a dalos részét) Táncikálnak rá, majd egyszer felveszem videóra, mert csúcs, amit levágnak ezekre a dalocskákra. :)
Amikor letettem Őket, akkor is ment még a zenés műsor, így még Livike is viszonylag nagyon rövid visítással letudta a dolgot, meg az is használt, hogy megint úgy csináltam, mint aki eszi a kajáját, leültem a földre az ágya mellé, Ő kinyúlt a rácson és elvette tőlem, majd szépen lefeküdt és ette.
Picit visított mikor kijöttem, de ennyi.
Persze nem aludtak egy percet sem, de legalább pihentek, nyugton voltak. :)
16 és 17 óra között tehát az ágyaikban voltak, majd kitettem Őket vissza a placcra...

17:30-kor kezdtem adni az uzsonnát kint a teraszon, elég jól és sokat ettek, 18 órakor végeztek, épp bevittem őket, amikor jött Apa. (14 óra előtt ment ki..)
Livike épp visított, mert akkor vittem be, biztos nem arra számított, hogy bemegyünk, hanem sétára vagy valami ilyesmire. De egyedül nem tudom Őket még az udvaron se elengedni, amíg ennyire menni kell utánuk. :(
Persze kimentünk hamarosan, jó sokat szaladgáltak, Levike a rendes nagy talicskát akarta tolni, ami persze nem ment... így kihoztam a babakocsit és azt tolhatták a füvön. :) Igaz néha ellentétes irányba, de tolták. :D
19 órakor ért haza Papa, na ekkor a brümm volt a szenzáció (az autó) Végigtapogatták, bemásztak a hátsó ülésre, ami mondjuk tele volt alkatrészekkel, így hely nem volt szinte semmi:), úgyhogy inkább kívül tágasabb elven ki lettek tessékelve a gyerekek. :)
Kis játék a riasztóval: Levike megfogja a kilincset, majd odaszalad az irányjelző lámpához, Papa megnyomja a riasztó zár gombot, amire a lámpa villog, erre Levike meglepődik, szalad vissza a kilincshez, majd újra a lámpához, amikor hozzáér épp akkor villan a lámpa. :) Ma továbbfejlesztette, és ezzel véget is vetett ennek a "játéknak", ugyanis amikor épp nyitott állásban van a zár, akkor Levike ügyesen ki is nyitja az ajtót! Rendesen felhúzza most már a kilincset, ami után ugye ha ráriasztózunk előbb-utóbb vinnyogni kezd, úgyhogy itt fejeztük be. :)))
Ekkor már 19:20 volt, jöhettünk is be, hogy lassan ráhangolódjunk a fürdésre, alvásra...

Még vizet is kellett forralnom, mert elfelejtettem, hogy elfogyott. :( Annak hűlnie kellett, még segítettem is rajta kicsit, hideg víz alatt hűtöttem pár percig, hogy meg tudjam csinálni az esti tápszert. (a cumisüvegekben volt az épp szükséges forró víz, de úgy nem lehet beletenni a tápszert... )
A lényeg, hogy mire kész lettem mindennel meg még játszottunk is egy kicsit, már 19:50 volt. Ekkor kezdtünk fürdetni.
Livike elég hisztiske lett, úgyhogy mondtam Apának, hogy fürdesse Ő, a hajmosásnál úgyis biztos át kellene adnom. :(
Úgy is lett, addig én megágyaztam, Levike "segített", majd hancúrozott is egy jó nagyot amíg Livike fürdött meg félig-meddig kész is lettek....
Na, ezt nem szabad még egyszer megcsinálni! :( Levike ordított, mint akit nyúznak, amikor elvittem az ágyról fürdeni. Nem akart leülni! Nem akart semmit, csak kimenni és visszamenni a szobába. :( Hisztizett, és még kapott is a fenekére egy kicsit, hogy üljön már le... pedig nem szoktam megütni Őket, de ez most így jött össze, már nagyon felidegesített. :((( Leült, de a kedve nem lett jobb.... (az enyém sem...). A hajmosásnál már segített Ő is, szépen dörzsölte, tűrte a leöblítést is, a többi dolgot is, még vigyorgott is a végén. Miért kellett ezt a hepajt csinálni az elején, nem értem. :(((
Utána már renden volt az öltözésnél is, ügyesen lefeküdt a kajájával és hamarosan el is aludt.
Livike ugye a mi ágyunkon kezdte esti műsorát, ami jól indult, nem visított, csak akkor, amikor ki akartam jönni. Előtte ment pár kört, de a kajájával felcsaltam az ágyra, lefeküdt és evett. Amint kitettem a lábam, felkelt és visított.
Hát mondom nem igaz!
Akkor irány a saját ágya, mindegy hol visít...
Betettem, persze azonnal ment a tekergés, hiszti, visítás...!
Leültem a földre, megcsináltam azt, mint délelőtt, mintha enném a kajáját....
Működött. :) Elvette, lefeküdt, evett. A saját helyén, csendben!
Örültem.. :)
Korán... Felálltam, hogy kijövök, kb 5 perc telhetett el.
Visított. Visszaültem.
Pár perc múlva ismét próbálkoztam, de még csak guggolásig jutottam a felállásban, már nézett nagy szemekkel, követett, és visított! (Nem mész te sehova amíg én nem alszom!!! - gondolhatta, és mondhatta ezzel...)
Amikor megkezdődött a film, még nem aludt, felálltam, hogy legalább az ágyra feljövök, sőt már akkor át is merészkedtem az ágy másik oldalára, hogy lássam a TV-t:D Kezdte egy rövidke nyekergéssel, de utána rájött, hogy nem mentem ki, itt vagyok és csendbe maradt, evett szépen, majd el is aludt nemsokára.
Azóta nyugi van. Maradjon is így! :)

Megint ilyen késő van.... :( Mennem kell, jó lenne már "sokat" aludni, de azt csak a korá(bba)n fekvéssel tudnám elérni.
Az megint nem ma lesz.

Keddi összefoglaló

Éjjel minden rendben volt, Levike ébredt 4:50-kor, vagyis először még 4:35-kor, de csak nem aludt vissza, úgyhogy csináltam Neki 120 ml tápszert, amit az épp akkor felébredő Livike is meglátott, úgyhogy Neki is kellett.
Nem is tudom meddig aludtunk volna, ha Apának nem 10-re kell mennie dolgozni, de így mi felkeltünk 8:20-kor, a gyerekek pedig 8:45-kor ébredtek. Ha mi sem mocorgunk idekint, talán tovább aludtak volna...
Gyorsan rendbetettük Őket, kaja, kiságy, amit Livike megint visítással fogadott, de szerencsére csak kb fél percig tartott, utána inkább lefeküdt és evett. :)
Az kéne még, hogy a reggeli ágyba visszatevés se menjen! :((

Miután Apa elindult (9:35) megcsináltam a gyümölcsöt, kitakarítottam az utazóágyat (azt is porszívózni kell, ha abban kapnak golyót, piskótát vagy kiflit, ilyesmit, csupa morzsa...), kitettem a gyerekeket, majd idebent is kiporszívóztam...
Még utána is elég jól elvoltak, nem kapkodtam a tízóraival, hisz' elég későn ettek.
Gondoltam úgyis jelzik, ha éhesek. :)
Jelezték is 10:45-kor.
Elég jól elkezdték enni mind a ketten, vagy legalábbis nekem már az is siker, ha egyáltalán elfogadják, de Mamától azért sokkal jobban és gyorsabban megették az elég nagy adag gyümölcsöt. :)
Pár kölesgolyó után irány a fű, labdázás, szaladgálás, fárasztás. :)
Már elég álmosnak tűntek, ezt általában a menésükből lehet tudni, hogy csetlenek-botlanak, na meg nyekeregnek, semmi sehogy nem jó olyankor már...
Bejöttünk, ittak teát, majd elkészítettem a tápszert is alváshoz, önkéntes alapon lehetett bekéredzkedni az ágyaikba a kajáért. :) (amúgy csak rohangáltak a szobában is...)
Levikével nem is volt semmi gond, Livike visított, lefeküdtem én is, hogy lássa, most aludni kell, de nem hatotta meg. Sokadjára lefektettem, majd kijöttem, erre el is hallgatott. Nem volt 5 perc az egész. Csak alakul a dolog, ha lassan is, de majd vissza állunk a régi kerékvágásba. - csak el ne kiabáljam! fog még jönni foga! -
Ekkor 12:15 volt, mindketten elaludtak.
Livike sajnos már 12:55-kor felébredt, úgyhogy ki is hoztam és mentünk be Mamáékhoz a nappaliba. Ezzel csak az a baj, hogy nem lehet egyedül hagyni, mert akkor visít, de Mama sem ér rá mindig, hisz' dolgoznia is kell... így nekem kell bent lennem végig, viszont így nem tudok semmit csinálni. Pl ebédet a gyerekeknek. :(
Egyébként elég jól elvolt a Lány, kukucskált/bújócskázott a fotel hátamögül, kicsit most is néztük a Szomszdokat.. :) (a filmet) de most nem ült úgy oda mellém, mint tegnap. :) van bent elég sok játék, azokkal eljátszogattunk, telt az idő. Jó kedve volt, az a lényeg. Épp ki akartam már jönni, mert szomjas voltam, persze visított, de gondoltam ennyit kibír, mikor jött befelé Mama Levivel. :) Felébredt a Legény, ekkor 14:15 volt, úgyhogy Ő megint jó sokat aludt! :))
Kicsit még játszottunk együtt is, majd jöttünk enni.
Jobb híján ma is üvegeset kaptak, újra megpróbáltuk a bolognai spagettit, amit ugye picinek Livi szeretett, Levi soha nem ette meg a paradicsomos kajákat, később már Livi sem, és most megpróbáltuk, hátha.. meg hogy ne menjen tönkre ott álló helyében. (2011.09.hó volt a szav.ideje:) )
Meglepetésünkre Levike ette jobban! Vagy csak nagyon éhes volt, nem tudom. :) Az első falatnál fintorgott, de utána ette. Livike is evett, végülis ketten nem ették meg az egy üveg kaját, de ez azt hiszem 190 grammos, ha megették volna is kevés lenne. (nem sok maradt) Újabb - más fajta - üvegeset már nem bontottam ki, mert úgyse kellett volna, a túrórudit is éppen meg tudták enni... Ez most másfél volt, mert tegnapról maradt egy fél, meg bontottam hozzá egy egészet, de ugyanúgy maradt egy fél.. szóval egyet ettek meg.
Pár golyó, sajtos bigyó, majd 15:30-kor 1-1 piskótát is kaptak, de azt Mamától, mert épp mentek el vásárolni, és valami kellett vigaszként, ha már elmennek, hogy ne visítsanak. :D
Az utazóágyban jól elvoltak 16 óráig, játszottunk. Vagyis nekem annyira nem volt játék, mint Nekik. :) Kidobáltak mindent, én meg visszadobáltam. - miután megnéztem nem lettek-e sárosak a dolgok, mert miért ne a kertbe dobálnák.... - ezzel jól elvoltak. :)
Közben még összesöpörtem a tegnapi szélvihar okozta szemetet, tobozok, kis gallyak mindenfelé... Azért még jó, hogy nem jött ide a tegnapi tornádó, ami Mezőkövesd mellett ment el... Láttam róla felvételeket a tévében, amíg Livikével bent voltunk a szobában, épp odakapcsoltam.. hát nem semmi, hogy ilyen már itt Magyarországon is van, nem csak más országokban. :( Tudott volna pusztítani, az biztos, ha lakott területre téved. Ha így is kidöntötte a beton villanyoszlopokat, akkor volt ereje.. :(
Ott tartottam, hogy 16 óra, bejöttünk, itt ment tovább a játék, tea ivás, hancúrozás, rádió nyomogatás, felhangosítás. Mondom is mindig magamban olyankor, főleg ha jó zene megy, hogy na, diszkóznak a gyerekek! :))
Sajnos már a polcról is majdnem leszedte ma Levi a rádiót, vagyis a hifit, úgyhogy azt sürgősen el kell valahova máshova tenni. A szekrény tetejére biztos nem ér fel a zsinórja, meg hogy is nézne ki, de ez már nem állapot, hogy már nem csak elnyomkodja, leszedi a kazettatartó ajtaját, de kihúzza a helyéről, és majdnem magára is borította este. :( Hiába van ott a karám eleme ferdén, a nagy maci közötte, nem ér semmit, ellökik onnan, beleállnak a hordozóba és onnan nyomkodják, meg odahúzzák a polc másik végére, hogy elérjék. :(

Telt az idő, elég jól elvoltak, nem kockáztattam meg egy újabb visítást, úgyhogy nem is tettem le Őket aludni. Nem tűntek álmosnak. :)
17 óra után nem sokkal csináltam pár szelet bundáskenyeret, hogy majd azt kapnak uzsonnára.
17:35-kor hozzá is fogtak, 2 szeletet megettek, azt hiszem a Berci nem sokat kapott, mert majdnem mindig ott voltam és adogattam, csak akkor jöttem be, ha újabb adagot kellett összecsipkedni. :)
18:15-kor jöttek Mamáék, épp akkor végeztünk a kajával, hoztam is be a gyerekeket.
Mama itt maradt, én elszaladtam a Sparba, hogy talán holnap már tudok valami kaját csinálni a gyerekeknek, csak ugye semmi nem volt itthon.
19:10-re értem haza. Mindenki este vásárol? Annyian voltak. :( Biciklivel mentem, hogy gyorsabban végezzek, erre mégsem sikerült.

Mikor hazaértem már elég álmosak voltak, úgyhogy nem is teketóriáztam sokat, ahogy elpakoltam mindent, készítettem is a kaját, a fürdős cuccot, kicsit még játszottunk, majd fürdettünk, amit nem is tudom mikor kezdtünk, de 19:40-kor már kész voltak mind a ketten, az biztos.
Livike persze a mi ágyunkra kéredzkedett egyből, visított a saját helyén.
Levike is annyira nézte már öltöztetés közben is az ágyat, mondta Mama, hogy ne a helyére tegyem már, hadd legyen Ő is ott kicsit az ágyon. Persze, tudom, én is sajnálom, amikor Ő az ágyában van, Livi meg kint, hogy ez milyen rosszul eshet Neki... de kettővel nem bírok kint... :( Mama próbált odafeküdni, hogy majd akkor szépen esznek. Na igen, szépen rohangáltak, eszük ágában nem volt enni. :)
Ekkor kiment....
Levit betettem a helyére, persze kapaszkodott vissza fel, megölelgettem, közben majdnem sírtam, hogy de kegyetlen vagyok.... :( De meg kell értenie, hogy most Livikének van ilyenje, volt idő, amikor meg Ő volt kint minden este pici korában, Livike még szépen a saját helyén volt és tűrte, hogy nem jöhet ki. :(
Kb egy percig még állt, a rácson keresztül simogattam, majd ahogy Livike is elcsendesedett lefeküdt Ő is és evett. Livikét megint felcsaltam a kajája megevésével, mármint hogy megeszem, gyorsan mászott is fel és szinte tépte ki a kezemből. :D Amúgy meg nem kellett Neki. :)))
Odafeküdt mellém, evett, nagyokat pislogott, közben néztem a dr. Haus-t is, majd a Jóban rosszbant, ami most eleve korábban kezdődött, kb 2 perc után már aludt is Livike, így közelebb tudtam ülni a tévéhez, hogy lássam is... :) (Látom fekve is, de ami érdekel, azt inkább közelről nézem, mert azért nekem csak messze van amúgy...)

20:30-kor lett vége a filmnek, akkor már mindketten javában aludtak.
Jelenleg is ez van, remélem marad is. Bár, még korán van...
Szerintem Apa is jön nemsokára, remélem a motoszkálásra nem ébrednek fel.

A mai nap már jobban telt, az elalvás is könnyen ment, de....

... ezt gyorsan le is kopogom, mert még Livike a mi ágyunkon alszik, a helyére ezután fog kerülni, amit ki tudja hogy fog viselni, felébred-e, visít-e...? Bízzunk benne, hogy nem, és akkor elmondhatom, hogy jópár nap után ez az első csendes és könnyű esténk! (kop-kop-kop)
(most 22:09 van)

Kezdjük a nap elején, a gép be sem volt egész nap kapcsolva, bár nem is tudtam volna leülni elé, hogy írjak, mert annyi időm azért nem volt.
Az éjszakánk jól telt, aludtak a gyerekek is, mi is.
Reggel Apa már 7:45-kor felkelt, én most úgy voltam vele, hogy alszom, amíg lehet, amíg hagynak.
8:25-kor ébredt elsőként Levike, majd Livike is felébredt, amit úgy vettem észre, hogy kidobta a teás üvegét, annak a koppanását hallottam a konyhából. :)
Jó kedvük volt, nem akartam elrontani, úgyhogy igyekeztem a rendbe tételükkel, hogy ehessenek. :)

Szépen elvoltak, 9:20-kor ahogy Apa elindult dolgozni, hozzá is fogtam a gyümölcs készítéshez, takarításhoz, na meg a gyerekeket is kitettem az utazóágyba, bár nem vették valami jó néven ezt a dolgot, eléggé visított Livike és Levikének is volt hangja, Mama nem is nagyon tudott telefonálni az ügyfelekkel, szóval nem kicsit volt zavaró a dolog. :(

A tízórai gyümölcsöt 10:15-kor kezdtem adni, de nem igazán ettek nálam. :( Hiába a mostanában szokásos dolog, hogy kapnak a gyerekek is kiskanalat és abba teszünk kaját, bekapják, közben adjuk mi is.. Livike még csak-csak ette is, de Levike folyton belecsapott a kanállal a tálba, szétkente mindenhova a gyümölcsöt, enni viszont nem akart.
Végül Mama etette meg mindkettőjüket, kb 3 kiskanálnyi maradt, ez elég jó eredmény. :) Kaptak még kölesgolyót is, majd aknamentesítés (=kutyagumi összeszedés) után irány a fű, lehetett rohangálni, labdázni, fáradni. :)
Írtam már korábban, hogy a frász kerülget, amikor a járdán szaladnak, hogy elesnek. Mama azt mondta ma, hogy próbáljam ki, - Neki már bejött - hogy nem megyek utána... akkor ezt észreveszi, nem rohan és rövidesen vissza is jön. Ez most főképp Levikére vonatkozik, mert Livike nem rohan, Ő megfontoltabb, bár láttam már Őt is rohanni. :D
Hát.. így sem volt kellemesebb érzésem gyomortájékon, de tényleg nem esett el, és visszajött. :)
Inkább azért a fűre tereltük mindkettőjüket, ott csak kevésbé ütik meg magukat, mint a betonon, ami mégcsak nem is sima, hanem gödrös, törött, hepe-hupás, nem egyszintű sík beton.... (kint az út mondjuk sima, ott is el tudnak esni, ha másnem a saját lábukban...) Szóval ez van, de meg kell tanulnom engedni Őket, hogy tapasztaljanak, ha esés árán akkor úgy... csak annyira félek, féltem Őket a sérülésektől. :(
Miután jól kiszaladgálták magukat, bejöttünk kezet mosni, elég könnyen ment a dolog, mármint bejönni. :)
11:30 volt ekkor, kicsi tápszerrel irány az ágy.
Készültem a legrosszabbra....
Livike persze feszített, visított, felállt, szóval kezdte a szokásos előadását.
Nem tartott két percig, még úgy jöttem ki, hogy viszek be teát, de nem kellett visszamennem, mert abbahagyta...
Innentől kezdve kb fél órát még hallottam, hogy dumálnak, jól elvannak, majd elcsendesedtek. Elaludtak!
Kiteregettem, tettem-vettem, de kb ennyi is volt amit csinálni tudtam, mert 12:30-kor Livike már fent is volt.
Gyorsan kivettem, tisztába tettem, majd bementünk Mamáékhoz a nappaliba, hogy majd ott játszunk, esetleg még alszik az utazóágyban. Meg ahogy én azt elképzelem, visított, ahogy bele akartam tenni. Na akkor nem kell benne lenni, lehet a szobában játszani. Jól elvolt, de kijönni nem lehetett - nekem - , mert rögtön visított. Ez nekem fura, mert engem eddig mindig simán kiengedtek, Mamát meg Papát nem, de engem igen. Mi ez a hirtelen ragaszkodás? Délután is volt ilyen, hogy Mama bent volt (!) én meg kijöttem, erre visítani kezdtek... Érdekes. :) Vagy most jött el a szeparációs szorongás ideje (is)?
Így a szobafogság ( :) ) elég hosszúra sikeredett, mert Levike csak 14:30-kor ébredt fel, legalábbis akkor jöttem ki ránézni, - a bébiőr ellenére is - hogy mi van, és akkor már állt az ágyában és nézelődött. :)
Addig ugye Livikével bent voltam, játszottunk, járkált, pakolászott, majd kb 15 percet még a tévét is néztük, odakuporodott mellém a kanapéra, rágta a rágókáját és néztük a Szomszédokat. :) (épp azt ismételték...) Ez fura dolog volt, mert nem igazán szokott ennyi ideig nyugton lenni, talán tovább is maradt volna még, ha nem mennek el az ablak alatt az utcán nagy hanggal emberek, mert arra odafigyelt, ezután már újra nem nagyon volt megállása a Lánynak. :)
Még Levike ébredése előtt majdnem egy órán át kicsit nagyobb teret kapott Livike, ki lett nyitva a nappali és az előszobába vezető ajtó is, így szabadon járkálhatott 4 helyiségen át :) Nem is nagyon pakolt, az biztos, jól elvolt. Majd miután a főzés miatt le lett korlátozva a mozgástere a konyhára és az előszobára, már egyből érdekes volt minden - tiltott - dolog, ami addig nem.

Ahogy Levike is felébredt kezdhettük az ebédeltetést.
Már előtte Livike megevett kb 2 db üres palacsintát, természetesen kikönyörögte, így várható volt, hogy főzeléket nem sokat fog enni.
Ennek ellenére evett, bár csak Mamától, Levike is Tőle fogadta el a kaját, nekem megint nem sikerült megetetem egyikőjüket sem rendesen. :(
Túrórudi, tea, szobában játék, elég jól elvoltak...

16:30-kor gondoltuk eléggé álmosak már, hátha alszanak egy kicsit uzsonna előtt.
Levike talán el is aludt volna, de Livike nem hagyta. Visított, visított és visított, kb fél órán át hagytuk, utána már nem lehetett tovább bírni.
Én közben még a kisboltot is megjártam gyorsan, hatalmas vihar közeledett, el kellett minden olyat pakolni az udvaron, amit elvihetett vagy felboríthatott a szél, mert nagyon erősen fújt, csúnya felhők gyülekeztek az égen.
Végül a nagy szélen kívül semmi nem volt, az is hamar elvonult.
A gyerekek persze nem aludtak, újra játék következett jobb híján.
A placcon már Livikének se volt semmi baja, bár nyűglődött, Mama meg is próbálta elringatni, elaltatni, de nem sikerült. Végülis 17:30 volt ekkor már, mondtam is, hogy nem baj, ha már nem alszanak, úgyis nemsokára uzsonnázni kell.

18:15 körül kapták meg az uzsonnát, de nem a székeikben, hanem bent, falatonként, hol odaszaladgálva, hol pedig szépen leülve az ágyra sorban és úgy fogyott el a kaja. :)
Ezalatt én gyorsan csináltam egy általam csak sonkástésztának nevezett spagetti carbonarát, hát nem lett az igazi, elbírt volna kicsit több fűszert, de majd legközelebb talán jobban eltalálom. :) Apa csak egy kis sóval és tejföllel javította fel, amúgy azt mondta nem lett ez rossz. :) (tejföl amúgy nem kell bele, csak a tészta nagyon felszívta a mártást...)
Amikor kész lettem már 19 óra volt, de szándékosan nem fürdettünk ma 19:30-kor, hadd fáradjanak jól le. Mindent a gyors elalvás érdekében. :))

Ma este már volt Jóban rosszban is újra, 20:45-kor kezdődött, de azt nem mertük megcsinálni, hogy majd csak utána fürdetünk, azt nem bírták volna ki szerintem a gyerekek. Így végül 20:15-kor kezdtük, rendben ment minden, csak a kádba beleülni nem akart egyik gyerkőc sem, nem tudom miért...
Jött Papa is segíteni Levinél, én közben ágyaztam, Livike el is kezdett hancúrozni az ágyunkon, gondoltam itt se lesz egyhamar alvás.
Mivel már az öltöztetésnél kezdte a visítást - látta az ágyat - egyből kapta a Nurofent, és ezt nem elsősorban a saját kényelmünk miatt adjuk most ebben a pár napban, hanem Livike miatt, hogy hátha nem fáj annyira a foga/ínye... nem hiszem, hogy Neki is jó az, amikor órákig képtelen elaludni mert visít, még ha jóadag hiszti is van benne. :(
Levike szépen lefeküdt és evett, hamarosan aludt is. :)
Livike egy ideig még próbálkozott mászkálni, enni nem nagyon akart, de ekkor mégis sikerült rávennem, hogy mellém feküdjön és egyen. Az volt a csel, hogy úgy csináltam, mintha enném a kajáját, nyammnyammoltam, hú de finom, megeszem, stb... Na ezt nézte egy ideig, majd odafeküdt, kikapta a kezemből az üveget és elkezdte enni. :D
Hamarosan kezdődött a film is, amikor meghallotta a zenéjét egyből járt a keze-lába. :)) Bíztam benne, hogy Levi már alszik és nem áll fel táncikálni, szerencsére nyugton volt. :)
Livike pár percen belül szépen elaludt, tudtam én is enni tésztát, végig nézhettem a filmet, majd kijöttem, anélkül hogy felébredt volna. :)
21:20 körül volt az idő ekkor.
Apa épp haza ért, majd ahogy bement tévézni elkezdtem ide írni.
Nemsokára kijött, vacsoráztunk, azért telt el ennyi idő, nem írok ilyen lassan. :))

Mára azt hiszem ennyi, legalábbis most ennyit tudok írni.
Ha lesz még valami - remélem, hogy nem! - akkor azt holnap megírom úgyis.
Ja, amúgy talán megvan az egyik "bűnös" fogacska, a bal felső hármas, azaz a szemfog, már látszik, nem csak kézzel érezhető. Az törhetett át a napokban.. de van még belőle 3 ami készülődik, nincs még ennek vége! Levikénél meg még nem is lehet ennyire érezni egyiket sem. :( Hosszú időszak áll előttünk fogzás terén, jól tudom, de nem gondoltam, hogy ennyire nehéz lesz. Most végülis ez két dolog, a fogzás az egyik, a hiszti a másik, két külön dolog, mégis összefügg(het) egymással.
Csak tudnám, mi mért van, igazán megtanulhatnának már beszélni, hogy elmondhassák mikor mi fáj, mi a baj, jobban tudnék segíteni.. így csak a találgatás megy.
Nna... ennyi voltam mára. :)

A folytatás sem volt egyszerűbb.... de 22 órakor végre nyugalom lett!

Megint elszöszmötöltem az időt, persze csak úgy kb 23 órától ülök a gép előtt, mégis most jutottam el addig, hogy írjak, így ez a bejegyzés megint átcsúszik a holnapba.
Na nem baj.. úgyis lassan összefolynak a napok, hát ennek már sose lesz vége? :(
Vagy még csak most kezdődik igazán?

Na szóval... ott tartottam, hogy 16 órakor, amikor írtam ide, épp jött Mama, hogy Livike nem rég aludt el nagyon nehezen, már annyira álmos volt, hogy a szemét alig tudta nyitva tartani, de küzdött az elalvás ellen.. végül csak sikerült elaludnia a nappaliban, az utazóágyban, Mama simogatása közben. Mármint Mama simogatta Livikét.
Gondoltam végre egy kis nyugi, de nem örülhettem sokáig! Mama még nagyon el se tudta mondani az előbbi dolgokat, amikor Levike felsírt...
Egy órát aludt kb...
Először az ágyában simogattam, majd kivettem, lefeküdtem vele a kanapéra, csak tovább sírt, végül kb negyed óra alatt befészkelte magát, fejét a vállamra hajtotta, fogta a kezem és elaludt....
Mivel nekem elég kényelmetlen volt úgy feküdni, gondoltam visszateszem a helyére. Hiba volt! Inkább zsibbadtam volna el ott fekve, csak aludt volna még Levike! :(
Természetesen felébredt és már nem is aludt vissza, amikor le akartam tenni. Pedig tényleg óvatosan csináltam... :(
Mivel aludni már nem akart, viszont visított - most már Ő is - így sétálgattunk egy jó nagyot az udvaron - Mamával együtt persze - hátha lefárad.
Nem soká elkezdett nyammnyammolni, gondoltam megkóstoltatom Vele az épp magamnak kent vajas bagettet. :) Hát... nem igazán volt nyerő a dolog, kb 5 percig volt a szájában az a kis falat, majd már nem tudom, vagy megette, vagy kiköpte. Magyarul annyira éhes mégsem lehetett, mint ahogy "mondta".

Telt az idő, egyszercsak Livike is "jelentkezett", biztos felijedt valamire és nem tudta hol van, mindenesetre sírt, Mama úgy ment gyorsan érte. Egyébként Levike mintha nem találta volna a helyét... Mama szerint Livikét kereste, hiányolta, talán azért is nem tudott már visszaaludni a szobában. Nem tudom, lehet hogy van benne valami. :)
Livikének hamarosan jobb kedve lett, főleg hogy sétálhatott Ő is. :)
17:20 körül jöttünk be, játszottunk, majd 17:40-kor elkezdtem adni a teraszon az uzsonnát, jól ettek, 3 virsli ment be, bár egyenként adogatva, mert egyébként Levike betömte a szájába ami előtte volt, és természetesen eldobálták a kutyának.

Apa 18 óra körül ért haza, épp akkor hoztam be a gyerekeket a szobába, ami persze nem tetszett Nekik... kezdődött a Megahiszti2, de most mindketten csatlakoztak! :(
Semmi, sehogy nem volt jó. Összevesztek mindenen, kilépni nem lehetett a szobából, már nekem sem, pedig ilyen még nem volt. Engem mindig simán kiengedtek eddig...
Visítás, nyűglődés, sírás, visítás, visítás.......
Livike persze még álmos volt, de nagyon. Gondoltam, jó, ha 19 óráig kihúzzuk, fürdés és gyors alvás. (Ezt szerintem én se gondoltam komolyan:D)
Végül 19:25-kor kezdtünk fürdetni, a kedvük és a hangulatuk is javult valamennyit, de nem volt az igazi...
Livikét én fürdettem, de annyira forgolódott, fetrengett, mindent csinált a hajmosás lemosásánál, hogy szóltam Apának, hogy jöjjön és mossa le Ő, mert én nem tudom. Félek, hogy kiesik Livi a kádból, annyira ficergett...
Lemosta, megtöröltem, ott már nem volt semmi gond.
Levivel is simán és gond nélkül zajlott a fürdetés.

Apa kitalálta, hogy próbáljuk meg ma este azt, hogy ahogy kész vagyunk a fürdéssel, nem tesszük be Livit az ágyába, csak a kajáját, és ha kell Neki, akkor úgyis odamegy és majd bekéredzkedik. (Aha.....)
Mondom jó, próbáljuk, mit veszíthetünk.
Kissé nehezebben ágyaztam meg a folyton ott sertepertélő Livikétől, de sikerült, majd egyből hancúrozni kezdett az ágyunkon, amibe az épp akkor elkészült Levi is csatlakozott..... Pár mp alatt összetúrták az ágyat, ledobáltak mindent, eszük ágában nem volt a kiságyaikhoz menni hangosan nyammnyammolva....!
(csendben is elfogadtam volna, az odavonulást..:) )
Levi végül mikor sokadszor mutattam és meglátta a kajáját, már jött is, tettem is a helyére, szépen evett, feküdt...
Livikét is odacsaltam, még úgy ahogy jött is, megpróbáltam betenni Őt is, de visított, úgyhogy kivettem egyből.
A nagy ágyon elhencsergett egy darabig, ficánkolt, mindent csinált, csak épp nem aludt...
Kijöttem, erre éktelen visításba kezdett az ajtó felé mutogatva és nézve...
Nem hagyta abba.
Persze Mamáék kijöttek, Ők megpróbálták azt, hogy Mama bevitte Livikét hozzájuk, hátha elalszik ott, és majd utána kihozza. Ezzel szerintem az lett volna a gond, - ha egyáltalán elalszik - hogy felébred amikor letesszük, mert itt is fel szokott, pedig csak egy lépést kell megtenni a mi ágyunktól az Ő ágyáig.
Na mindegy, bevitték, jól eljárkálgatott az irodában, eszében nem volt aludni vagy enni.
Ja igen, azt elfelejtettem, hogy kapott 3 ml Nurofent még az első "kitörésénél" mert attól függetlenül hogy ez hiszti, van ebben fogzási fájdalom is, hisz' úgy rág mindent, ha bekenem az ínyét az jól esik, sőt ma este szerintem egy nagyon fájó pontot találhattam neki bekenés közben, mert szörnyű nagyot visított közben.
Vártuk a Nurofen hatását, de az csak nem akart hatni.
Kb negyed óra után jött is Mama Livikével, aki persze még nem aludt, de legalább be lehetett jönni vele az ajtón visítás nélkül. Azt csak akkor kezdte meg, amikor le is tette Mama a szobában... Erre persze Levike is felébredt, megijedhetett, ezután már párosban adták a műsort még elég sokáig. :(

Órát nem nagyon néztem, de több mindent próbáltunk, azt tudom...
Livike nagyágyon, Levike kiságyában. Persze Levike megunta, hogy mostanában Ő mindig marad, a lány meg kint van, hát balhézott Ő is. Nem vettem ki. :(
Betettem Livit is, mert kint se maradt, csak kb 10 percig, amíg evett és a telefonom nyomkodta, de el nem aludt. :((
Még mielőtt visszatettem volna Livit, Apa le tudta Levit nyugtatni, szépen lefeküdt, evett, (Livi ugye közben a nagyágyon evett és telefont nyomkodott), de egyre gyanúsabb szagok jöttek Levi felől, valamint már nemtetszését is kifejezte, így tisztába kellett tennem. Utána viszont megint nem akart nyugton lenni, már Apa nyugtató szavai sem segítettek. :(
Ekkor Livike is visszakerült a helyére, persze visítás lett az eredmény....
Megcseréltük Őket az ágyaikban.
Levi élvezte, bár fel is fedezte egyből, hogy ott a falvédő még egészen ép, lehet enni, valamint a szoba ajtó függönyét is lehet húzgálni, - ő jóval erősebben húz, mint Livike, könnyen le tudja rántani - Livike pedig Levi helyén is csak visított, így vissza az egész. (mindegy hol visítanak...)
Azt tudom, hogy 21:25-től 45-ig én kijöttem, Apa azt mondta most csak Ő legyen bent, hátha tud valamit csinálni. Csak szép szóval és türelemmel beszélgetett hozzájuk, próbálta játékosan rávenni őket az alvásra, persze nem sikerült. A végére persze Ő is ideges lett, vagy talán sokkal előbb, csak később kiabál, mint én...
(én sajnos szinte rögtön..:( )
A lényeg, hogy nem jött be a szép szóval, játékkal elalvás.
Visítás, kórusban!
Levike már utána lenyugodott, meg úgy hullámokban jött Livinél is az egész dolog, hol csendben volt fél percig, hol nem. Újabb íny kenés, mindenféle rágókát odahordtam, hogy ne a kiságy szélét egye már... !
Végül leültem elé a földre, így leült Ő is, majd egyszercsak hasra feküdt, én simogattam a hátát, és el is aludt!
Persze pár perc után felébredt Levikére, akinek akkor jutott eszébe épp Livi fejéhez vágni a teás üveget! :(( Újra teljes élénkség, sírás, visítás, felállás! :((
Pár perc alatt megint sikerült fekvő helyzetbe hoznom Livikét. (Levikét Apa tudta rávenni a plüss kutyával, hát csak álmosak voltak már ekkor... na meg a Nurofen is hathatott már... Levike is kapott, de Ő jóval később, amikor annyira nagyon nem akart megnyugodni, akkor szintén 3 ml-t adtam Neki.)
Újra simogattam a hátát Livikének, közben eltelt vagy negyed óra biztos... míg végül kijöttem, nem ébredt fel, ekkor volt 22:20.

Nem rég, 0:04-kor Livike hirtelen felsírt, rohantam be, Apa is felijedt, hogy mi van, én se tudtam.... szerintem maga Livike sem. :( Megsimogattam, majd vissza is aludt. Szóval itt tartunk.
Megyek én is aludni, mert ha a holnapi nap is ilyen lesz akkor nem tudom hogy bírjuk.... :((