Pár óra szabadság is volt ma... :)

Igen, végre megint el tudtam menni kicsit a városba, konkrétan két órára sikerült, de én ennek is nagyon örültem. Nem kellett sietni, bár azért teljesen nyugodt sosem vagyok ilyenkor, aggódom, hogy mennyire bírnak itthon a gyerekekkel. (jelen esetben Apa és Mama) Főleg mostanában, amikor alig-alig akarnak aludni és enni. Bár ha itt vagyok se tudok mit tenni ellene...

Az éjszakánk jól telt, reggel 7:40-kor keltünk. Persze éjfélkor feküdtem, sejtettem én az este, hogy úgyis elnézelődök a neten még egy ideig. :)

Reggel a szokásos dolgok mentek, Apa korábban kelt, a gyümölcsöt már el is készítette tízóraira, a reggeli tápszer vize is a mikróban várt melegítésre, nekem a gyerekek és a szoba rendbetétele meg a kaja gyors keverése maradt. :))

Már reggel mondta Apa, hogy menjek valamerre, mozduljak ki. Ami neki a horgászat, az nekem a boltokba járás, még ha nem veszek semmit akkor is jó nézelődni, mert bárkivel megyek (Mama vagy Papa) nem lehet mindent végignézni időhiány és egyéb okok miatt. Egyedül meg addig leskelődök amíg akarok. :))(azért fél napokig nem lehet...)

Mondtam, hogy a tízórai után kitesszük Őket aludni és majd utána megyek, mégiscsak jobb úgy elindulni, hogy tudom, hogy egy darabig legalább alszanak és nem lesz semmi baj velük.
Meg is etettük Őket 10 óra után nem sokkal, majd irány a babakocsi... Ringattuk, rázogattuk, de csak nem akartak elaludni. Sőt, inkább másztak egymásra, főleg Livi Levire, vigyorogtak, dumáltak, nem akartak aludni.
Ha fekvőre van állítva a babakocsi, akkor nem lehet bekötni a biztonsági öveket (meg nem is akarjuk) és most már hogy jobb idő van, és nem kell csomó pléd alájuk meg overál rájuk, elég nagy helyük lett a mozgáshoz.
Na akkor kivittük a két etetőszéket és abba tettük bele Őket hogy mégis legyenek már levegőn, ha nem alszanak akkor is... Levin látszott, hogy álmos, így Őt visszafektettem a kocsiba, el is aludt 10 percen belül egy kis ringatással. Livike viszont elnézelődött egy darabig, majd hangoskodni kezdett, így inkább kivettük és a következő fél órát kézben töltötte: Apánál, Mamánál, Dédinél, Papánál is és nálam is volt kicsit, úgyhogy el volt kényeztetve a Kisasszony. :) Persze egy idő után mindenkinek kiáll a keze a cipeléstől, mi lenne, ha "normális" súlyban lenne, mert ahogy olvasom a hasonló korú gyerekek mind jóval többet nyomnak a mérlegen...
Miután már sehogysem volt jó, - melege volt - bejöttünk a szobába. Persze Levike is felébredt kb 5 perc múlva, úgyhogy innentől kezdve lőttek a délelőtti alvásnak.
Eljátszogattunk, javarészt bent kellett lennünk, mert különben szétszedték a házat (a karámot és a habtapit legalábbis... valaki mondja meg nekem miért kell úgy rázni azt a szerencsétlen ketrecet?? Annyira fel tud idegesíteni.. de ezt már írtam.)
Mivel volt még az elvileg alváshoz készített tápszerből, így azt megkapták 13 óra körül, mert kezdtek nagyon álmosnak tűnni. Tudtam, hogy hamarosan ebédelni kellene, de úgy voltam vele, inkább aludjanak egyet, max csúszunk az ebéddel, de legalább jobban esznek, ha nem fáradtak és álmosak. Úgy is lett. Mindketten elaludtak....
Én pedig elindultam végre, ekkor volt 13:20.

Szerencsére az útidővel sikerült spórolni, mert épp jött busz amivel be tudtam menni a város másik végére az Interspárba. Ott 14 óráig voltam, jól szétnéztem, alig vettem valamit, de nem is a pénzköltés és a vásárlás a lényeg hanem hogy ne itthon legyek. :) Benéztem még szintén abban az üzletben lévő DM-be is, és rájöttem, hogy jóval olcsóbb most a pelenka, mint a Müllerben, úgyhogy legközelebb ott fogjuk venni. Milyen jó lenne, hogy ha ezeknek az üzleteknek mindnek lenne a neten olyan oldala, ahol írnák a termékek árait, akkor csak itthon megnézném és ott venném meg ahol a legjobban megéri. A DMbe amúgyis van most kuponom is, úgyhogy onnan lesz a legközelebbi adag pelus, talán nem is olyan soká (sajnos, hogy kevés ideig elég:( )
Miután végeztem, hazafelé is kifogtam egy buszt, bár az csak a buszpályaudvarig ment, így ott leszálltam, hogy majd onnan gyalog jövök, de előtte benézek azért már az ott lévő üzletházba is, hisz még csak 14:10 volt ekkor. :)
Kb 2 üzletbe szoktam ott bemenni, a KIK-be (ott minden van, ruhanemű, lakásfelszerelés, stb), és a Deichmannba (így kell írni?) ahol cipők és táskák vannak, és még sose vettem semmit, mert én nem találok a méretemre való, tetsző, és árban is megfelelő cipőt magamnak. A táskák is nagyon drágák, de mindig végignézem mindet. :)) És most már a gyerekcipők felé is elkanyarodtam, eddig oda sosem, mert minek... :)) A cipőnézés be is fejeződött itt, mert közben összetalálkoztam egy középiskolai osztálytársammal, akit 2 éve nyáron láttam utoljára a 10 éves találkozón, és aki akkor várt épp babát (meg még jópáran az osztályból...:) ) Én még akkor csak néztem a pocakosokat, mintha Ők és én totál külön világ lennénk, és akkor úgy gondoltam, hogy milyen jó, hogy én nem vagyok ebben a helyzetben. Erre ha jól számolunk, már kb egy hete benne voltam, vagyis bennem voltak ketten is, csak én még semmit nem sejtettem. :) (elég sok időbe telt megbarátkoznom a gondolattal, hogy gyerekem lesz, majd később azzal, hogy gyerekeim, de azért csak sikerült. :)))
De ott tartottam, hogy találkoztam Katival, akinek már 18 hónapos a kislánya, és elkezdtünk beszélgetni. Persze a gyerekekről, Evés, alvás, mit csinál, mit nem, hisztis, nem tudjuk hogy bírjuk ki, de mindenki túlélte eddig akinek gyereke született ezeket az "átmeneti" időszakokat, biztos mi is túl fogjuk. :))
Még ott az üzletben beszélgettünk kb fél órát, majd elindultunk haza, elég sokáig egy útvonalon tudtunk jönni, még ha én nem a megszokotton jöttem, akkor is. (jó, hogy kb három útvonalon haza tudok jönni a városból:)))
Hát így esett az én mai kiruccanásom. Kevés pénzköltés, egy jó beszélgetés és séta. :)

15:10-re értem haza.
Épp Mama szórakoztatta a gyerekeket. 14 órakor megetették Őket, már akkor jött segíteni Apának. Livike nem nagyon evett, már megint. :( Levike szépen és sokat.
Ja és kb fél órát aludtak miután elmentem... de a semminél az is több. :)
16 óra körül kaptak egy kis tápszert, hátha alszanak... akkor már eléggé le lettek fárasztva, ez elvileg az ebéd utáni alvás lenne. :) Aludtak is, kb háromnegyed órát. Ja, ne beszéljek többes számban, mert csak Levi aludt. Livike NEM. Azt hittük alszik, mert csend volt, de ahogy bejöttem és láttam ahogy áll a kiságyban és szomorúan néz ki az ablakon, hát majdnem elbőgtem magam. :( Meglátott, mosolygott és integetett... :) Persze bementem... kivettem, játszottunk, Nevetett, hangosan. Csitítgattuk, hogy Levit legalább hagyja aludni. De nagyon jó kedve volt, ami alapvetően jó, és nem baj, csak halkabban kellett volna jelen esetben. Azt csinálja mostanában, hogy ül, vagy áll (kézen fogva) és nekilendül, előre meg hátra, el kell kapjam és kacag. Pedig nem kellene megszoknia ezt, mert akkor is hanyatt fogja vágni magát ha nincs ott senki. Mint ahogy most is volt, pedig ott voltam. :( Ült, dőlt előre és hátra, de közben ette a kölesgolyót is, (tudom félrenyelhet, de nem bírtam vele, nem maradt nyugton...) én épp nyúltam a dobozba, hogy veszek ki (ha nem adtam, hisztizett és kivett magának egy csomót....) amikor épp hátradőlt, én meg nem tudtam elkapni, így kopp volt a fejével a habtapin. Nem volt nagy, meg szerencsére nem állásból esett, inkább csak megijedt, és sírni kezdett. Felvettem, vígasztaltam, de akkor már késő volt.. felébredt Levi is. :( Azonnal felállt a kiságyban és sírt, hogy Ő is jönne ki, meg a "most miafenének ébresztettetek fel" kifejezés ült az arcán, és nem utolsó sorban meglátta a kölesgolyót is. :) Livit közben nem tudtam letenni, hogy ne sírjon, mert a kezemben elvolt, vigyorgott már, meg kacagott, játszhatnéka volt nagyon... :) Ha letettem, akkor persze nem tetszett. Na végül kb 2 perc múlva ki tudtam venni Levit is, addig is dobtam be neki két golyót, hogy legalább ellesz vele amíg megkeresi és megeszi. :))
Miután mind a ketten kijöttek a placcra játszottunk egy nagyot, majd Apa is bejött, én pedig kimentem, mert hiába voltam oda vásárolni, kenyeret nem hoztam, mert nem arra jöttem... Így 17:30-kor gyorsan elszaladtam a kisboltba, hoztam friss felvágottat is meg joghurtot, és persze a meleg kenyeret. :) Én is jól bekajáltam belőle. :)

Az uzsonna így 18 órakor volt, hát jó későn, de most mit csináljak.... Persze megették az összes kölesgolyót addig, legalábbis azt, ami ki volt téve a kis dobozba:)
Ügyesen ettek, bár elég hosszadalmas evések ezek a falatkás alkalmak, de ráérünk, annál jobban eltelik az idő fürdésig. :))

Majdnem 19 óra volt amikor bepakoltunk a szobába. A gyerekeket is meg az etetőszékeket is. Uzsonna után azok is bent vannak, legalább este ne kerülgessük már itt a konyhában...)
Játszottunk, közben elkészítettem a kaját meg a fürdős dolgokat, mégis 20:10-kor kezdtünk neki a műveletnek.
A filmre végeztünk is, nézni is tudtam mert szerencsére nem balhézott Levike sem, "csak" annyi baja volt, hogy elfogyott a kajája, de megoldottam, Livike úgyis aludt, hát odaadtam az Ő maradékát Levinek...
Azóta csend van. És igen, menni kellene aludni.... :)