Reggel én arra a bizonyos SMS-re ébredtem, amit szerintem Livike is meghallott, pedig csak egy halk kopogás az SMS jelző hang a telefonomon... Visszaaludni már nem tudtam, így végül 7:15-kor keltünk fel.
Hamarosan rendbe tettük a gyerekeket, szobát, stb. Mamáékkal is közöltem a hírt, hogy nem kell ma menni a szemészetre. (Papa szokott vinni bennünket kocsival, amikor végeztünk akkor pedig jön értünk.)
A délelőtt gyorsan eltelt, 10:30-kor etettük meg a gyümölcsöt a gyerekekkel. Először elkezdtem én, egyedül. Levike evett 1 kanállal, Livike még annyit sem. Adtam piskóta tallért, amit megettek, de a gyümölcsöt azt nem. :( Próbálkoztam én mindennel... énekeltem, mutogattam dolgokat, de semmi.... :(
Szóltam Mamának, hogy jöjjön már segíteni... Apa főzött kint, így nem tudott jönni.
Mamánál megették, de nagyon nehezen. Már Neki sem megy úgy, mint "régen" az etetés, de még mindig eredményes, nem úgy mint amikor én próbálok etetni. Mondtam is, hogy nem tudom mi lesz holnap, a tízórait és az ebédet is egyedül kell megetetnem, mert Apa reggelre megy dolgozni, Mamáék meg ugye nem lesznek itthon... Éhen fognak halni?:( Na azt biztos nem, mert másnem kapnak darabos kaját, de azért párizsin, kenyéren, sajton meg kölesgolyón nem lehet ellenni egész nap, na meg azt se szeretném, ha tápszerrel laknának jól. :( Gyümölcs és főzelék. Valahogy meg kell tudnom etetni. Félek.... :(
Na, nem nyavalygok, haladjunk tovább a mai nap eseményeiben.
A tízórai után nem mentünk ki hintázni, mert nagyon álmosak voltak, így 90 ml tápszerrel letettem Őket aludni. Csodálatos módon el is aludtak! Ekkor 11 óra volt. 12:45-ig aludtak! :)
Közben tudtunk ebédelni is, bár Mama nem sokat tudott enni, mert sietni kellett, időre kellett menni a buszhoz, és még volt pakolni való is. 12:40-kor elindultak, (hogy én mennyire utálom az ilyen indulásokat... a búcsúzkodást, ami rendszerint két puszi és már jövök is be, mert nem bírom ki bőgés nélkül a távolodó autó látványát....:( ) és mire beértem (még elpakoltam odabent nagyjából...) már mindketten fent voltak. Livike ébredt elsőnek, de a hangjára Levike is felébredt persze. Öltözés és irány a hinta! Jól elvoltak, majd a szokásos időben 13:30-kor nekikezdtünk az ebédeltetésnek. Kicsit variáltam a tegnapi kaján, annyit csináltam vele, hogy tettem bele rizst a rizibizinkből, meg egy kicsi húslevest is, hogy híguljon, meg sósabb legyen kicsit, mert tegnap nagyon édes volt a főzelék. Lett egy érdekes íze, de azért nem lett annyira rossz, hogy ennyire keveset egyenek belőle. :(
Pár kanál, és ennyi... Apának sem ettek. :( Na akkor mi legyen? Húslevest nem adhattunk, mert az kicsit sós lett, vagyis nekünk jó volt, csak a gyerekeknek lett volna sós. Így a levesből kaptak sárgarépát, zöldséget is, csak úgy, majdnem egészben, kézbe. Mondanom se kell, minden csupa répa volt meg amit még adtunk, mert eléggé meg volt főve, és élvezettel nyomkodták és kenték szét az etetőszéken meg a ruhájukon.... Livike jobban ette, tetszett a dolog nagyon a Lánynak. :) Megkóstoltattuk a rizibizit is, jobban csak a rizst ették, bár a borsót is megpróbáltam Levikének, hátha már szereti. Olyan örömmel nyúlt a borsószem felé, bekapta, és azzal a lendülettel ki is köpte, ahogy megérezte az ízét... két ujjal fogta, fintorogva tette apa kezébe, hogy vigye onnan! :) Úgyhogy még mindig nem szereti a borsót Levike. Legalább nem taccsolt ki, mint annakidején pár hónapos korában az üveges borsófőzelékből, amit kint a babakocsiban adtam oda nyáron... Alig győztem szegénykémet kivenni és hirtelen a szamócás felé tartottam, hogy mégse a babakocsiba menjen már a dolog.... :( Ezután még párszor próbáltuk a borsót, kétszer taccs lett a vége, egyszer csak öklendezés. Most csak fintorgás. Talán lesz még ez jobb is:) Nem erőltettük, Isten ments! Kapta a sima rizst, gondosan kiválogattam belőle a borsószemeket. Livike ette, Neki nem gond. :)Namost ez a kaja ugye nem nagyon nevezhető kiadós ebédnek.... Pedig mondtam Apának, hogy valahogy meg kellene etetni őket a főzelékkel, legalább ma lakjanak már jól, ha holnap nem fognak. :) Jajj, csak ennének már rendesen! Hátha úgy lenne, annyit nyávogok azon, hogy nem fognak enni, legyen már az ellenkezője igaz! :)
Most nem kaptak egyből tápszert, hisz' viszonylag sokat aludtak délelőtt, úgysem aludtak volna el. Pakolásztam, mosogattam, stb, majd elmentem a kisboltba friss kenyérért meg ami még kellett... Biciklivel mentem. Idén, sőt mondhatom, hogy 2008 augusztusa óta először ültem biciklin. A terhesség további részében már nem ültem rá, és azóta sem. De most! Apa lehozta a padlásról, én letakarítottam, Apa felpumpálta meg átnézte amit át kellett, és mehettem is. Mennyivel gyorsabban megjártam a kisboltot, és még cipekedni se kellett. :)
Miután visszajöttem újra útnak indultam egy gyors pelenkacsere és tápszerkészítés után, hogy Apának csak oda kelljen adni hamarosan...
Az uticél a DM volt, mivel április 30-ig érvényes a 2 db 15%-os végösszegbeli kedvezményem, nem szeretném elherdálni, legalább az egyiket fel tudtam ma használni. Persze előtte beszéltük Apával, hogy kellene Neki papucs, meg cipő, meg nekem is cipő, úgyhogy kezdtem a CBA-ban, mert ott van az a fajta papucs amit szoktunk venni, szerencsére volt is. Bár a 43-as méret mindig ritka szép példány, a kb 30 párból csak kettő volt, abból is az egyik hibás volt... De legalább 1 pár van, az a lényeg. :)
Persze cipőt nem találtam... :( Természetesen a gyerekeknek is nézegettem cuccokat, leginkább most tavaszi-nyári kissapkákat keresek, meg Livikének blúzokat, nadrágokat... Mondanom se kell, nem volt semmi értelmesség. :(
16:30-kor jöttem ki az üzletből, akkor irány a régi Centrum, ami most végülis kínai áruház, de nem az olcsóbb fajtából. Ott egyből az emeletre terveztem menni a cipős részre, de oda nem jutottam fel. Megláttam ugyanis, hogy a lenti, ruhás részen ki van írva, hogy minden 50%-os kedvezménnyel van. Gondoltam mit veszíthetek, szétnézek, hátha találok valamit, féláron majdnem minden megéri alapon.... :) Hát, 35 perc sorban állást veszíthettem volna, ha be se megyek! Mert azt az elején nem néztem, hogy mennyien állnak az összesen 2 db pénztárnál! :( Egyből a gyerekcuccok felé vettem az irányt, sapka csak túl kicsi meg túl nagy volt, viszont voltak jó bodyk, kettőt vettem is. Livikének 74-est, Levinek 80-ast. Fogalmam sincs melyik mennyire lesz nagy, azért is vettem csak 1-1 db-ot, hogy majd meglátjuk mekkorák. Livike nem ennyire kisebb centire, mert elvileg csak 1 vagy 2 cm van közöttük, mégis a felső teste valahogy teljesen más, olyan, mintha jóval rövidebb lenne, mint Levikének. Más a testalkatuk. Levike masszív, "hosszú", Livike törékeny picilány...
22:13 ~ na most írás közben majdnem szívinfarktust kaptam...! ülök itt a konyhában, Apa alszik, a gyerekek alszanak, Mamáék ugye Gyulán.... erre kopogás hallatszik az ajtón.... 3 gyors kopogás. Hát a Berci kutya a farkával! Biztos itt rázta ki magát a küszöbön, vagy nemtudom.... Hogyaza..... én úgy, de úgy megijedtem, hogy még most is remeg a kezem.... Pedig nem vagyok félős, egyedül se féltem itthon soha, most ez mégis nagyon rám hozta a frászt...
Na hol tartottam. :) Centrumnál... Próbáltam magamnak farmert venni, ha már akciós.. :) Hármat próbáltam fel, vagy kicsi volt, vagy túl hosszú de egyébként is kényelmetlen. Na és amitől a frász jön már rám a farmerek láttán: mind csípőnadrág! Hát nem gyártanak már rendes derekú farmerokat, csak csípőszabásút?? Én azt ki nem állhatom. Nem is áll meg szerintem rajtam meg kényelmetlen, fujj! Na most a csípőnadrág szeretők biztos mondják, hogy hülye vagyok, de én így vagyok ezzel és kész. Nem bírom. Próbáltam már felvenni, de ennyi. Szóval farmer nuku. Többször nem volt kedvem már öltözni-vetkőzni. Ilyesmit nem jó egyedül próbálni, úgy jó, ha legalább ketten vagyunk, mert akkor nem kell minden alkalommal kijönni a fülkéből, másikat hozni, jelen esetben várni a fülkére míg újra szabad lesz, hanem bent maradok, aki velem van pedig viszi-hozza a cuccokat. :)) Tudom, be lehet egyszerre többet is vinni, úgy is csináltam már, de amilyen szerencsétlen vagyok az ilyesmiben, egyik se volt jó. :)) Na mindegy.. Gyorsan végigszaladtam én mindent és rájöttem, hogy se magamnak, se a gyerekeknek, se Apának nem tudok vásárolni ruhaneműt... Apának melegítő kellene, de amiket néztem, mint nagyon nagynak találtam. Majd elmegy ha szabadnapos lesz és vesz magának. :) Cipőt is hogy vegyek én Neki próba nélkül? Ennyire szabvány méret lenne a lába, hogy minden 43-as cipő jó?:)) Úgyhogy maradt a 2 db body és a 35 perc sorban állás.... Hát már untam nagyon. :( Már nem sokan voltak előttem, de épp valamit kínlódott a gép, nem akarta a bankkártyás fizetést befejezni, emiatt 10 percig álltunk és vártunk...Már gondolkodtam rajta, hogy visszateszem a cuccokat és megyek a fenébe, hát már 17:45 volt..... és még a DM-ben nem is voltam!
Egyszer csak sikerült, kijutottam! :))
Irány a DM, ami szerencsére már 19 óráig van nyitva a korábbi 18 helyett.
Nem nézelődtem, mint máskor, irány a pelenkákhoz. Most van itthon, mert Papa ugye hozott, de a kedvezményt valami olyanra akartam felhasználni, ami úgyis kell. Így vettem egy csomag pelust meg két flakon fürdőhabot a gyerekeknek és kész. :))
Jövőhét péntekig majdcsak eljutunk még a másik kupont is beváltani, jó lenne Mamával menni, több mindent el tudunk hozni kocsival, mint gyalog vagy biciklivel. De már ez is haladás, hogy 1 csomag pelus felfér a bicikli csomagtartójára, a szatyor meg előre a kosárba. :) Lehet, hogy felfér 2 csomag pelus is hátra, de akkor már kell még plusz rögzítés (gumipók pl) mert egyébként leesne. Na mindegy.
18:15-re értem haza. Soknak tűnt, főleg a sorban állás miatt, és mégse néztem szét sehol, rohantam, tekertem, igyekeztem.
A gyerekek épp uzsonnáztak. Apa krinolint főzött Nekik. Azt mondja az ugyanaz mint a virsli, csak vastagabb.... hát én nem tudom, szerintem még nem is ettem. :) Én szívem szerint a virslit se merném adni, meg a párizsit sem, de a védőnő azt mondta, hogy lehet. A sonka még túl kemény meg rágós... akkor mit adjunk ilyen felvágott-féle dolgot? Na a lényeg, hogy megettek egy csomó krinolint, sajtot is kaptak meg kiflit, a teát már én adtam oda Nekik utána. Porszívózás ezerrel, romeltakarítás a konyhában. :) Mármint mindenhol kajamaradványok voltak, szétdobálták a drágák, na meg én is beleléptem ahogy bejöttem egy-két leesett darabkába.... Utána a szobában is, mert ott meg a habtapi volt fel- és szétszedve darabokra, egyszerűen reménytelen dolog úgy visszarakni az elemeket, hogy a gyerekek is bent vannak, mert rögtön szedik fel, vagy csupán csak épp odaülnek, ahova tenni szeretném az adott darabot. :)
Ekkor már 18:40 volt, fürdésig jól eljátszogattunk, sőt egy ideig magukban is jól elvoltak, akkorákat kacarásztak, és a "futást", a hanyatt fekve lábakat felváltva földhöz verést is elkezdték. Ezt csak este csinálják. Pici koruk óta. :) Megszokott fürdés előtti rituálé lett. :))
20 órakor fürdettünk, sőt már el is múlt... de kész lettünk a filmre:) Az elejét persze Levike végig kiabálta, majd kidobta a cumisüveget ami után sértődötten nézett és követelte vissza :) Én meg alig találtam meg, hogy hova dobta, a mi ágyunk alatt volt egész bent.... :) Visszakapta és azóta nyugi van.
Lassan mennem kellene aludni, mert a holnap hosszú lesz.....
Ez az iromány is az lett, úgyhogy be is fejezem :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Bárki írhat, aki úgy érzi van mondanivalója, észrevétele, esetleg jó tanácsa.:)
Előre is köszönöm. :)
Privát emailt az lbetty.80 előtagú gmail-es címre lehet küldeni, valamint erre a célra használható a kapcsolat űrlap is, ami a jobb oldali hasábban található. :)