Legalább jó idő van! :)

A reggeli ébredés nem érintett valami jól. Talán azért, mert elég rosszul aludtam, kétszer is hülyeségeket álmodtam, mindig arra ébredtem, hogy csak legyen már vége, ne folytatódjon, ha vissza alszom. Már nem tudom konkrétan mi is volt, de nagyon rossz volt. A reggeli hangulatomra is rányomta a bélyegét az éjszakám. :( Ingerült voltam és ideges, aludni szerettem volna, egyedül lenni, hogy ne kelljen semmit csinálni, a gyerekeket rendezni, takarítani, stb.. csak úgy lenni a nagy semmibe, azt szerettem volna. :(
Persze azért megcsináltunk mindent, Apa ma is segített, mint mindig, ha nem 6-ra megy dolgozni, Én tényleg nem is tudom miért érzem néha azt, hogy nekem milyen rossz, amikor itt van Apa, segít amikor tud, itt van Mama, aki szintén sokat, sőt még annál is többet segít. Más anyuka totál egyedül van egész nap vagy egész éjjel a gyerekkel, mégse panaszkodik, türelmes, jókedvű, és minden, ami én nem vagyok. :(
Legalábbis kívülről ezt látom, az alapján, amit olvasok mások írásaiban, látok a videókon.... Nekem miért nem megy ez így? Örökös harc és idegeskedés az etetés, a szoba szétszedése elleni küzdelmem is hiábavalónak tűnik.... Ilyenkor arra gondolok, hogy lehetne ennél sokkal, de sokkal rosszabb. Valahogy lelket kell öntenem saját magamba. :)

Na, jól kinyavalyogtam magam most is.... pedig még tudnék, de nem akarok. Minek? Mi értelme? Semmi.... És egyébként is, ez a blog nem rólam kell, hogy szóljon, hanem a gyerekekről. Persze rajtuk keresztül rólam/rólunk is valamennyire, de annyira jó lenne, ha csupa pozitív dolgot tudnék írni ezzel kapcsolatban! Talán egyszer eljutok addig... :)

A mai hintázást rendhagyó módon - Apa ötletére - a tízórai előttre időzítettük. Hátha jól kifáradnak és kaja után egyből alszanak is alapon. Mondjuk ez nem jött be, de már mindegy. :))
9:40-től 10:15-ig kint voltunk, elvittük a hintaállványt a napra, nagyon jól érezték magukat a gyerekek, látszott, hogy most olyan jó Nekik, nyugodtak, vidámak, boldogok.... :)
A tízórait ezután adtuk oda Apával. Levike elég sokat megevett tőlem is, de utána Apa etette Őt is, mivel nekem Livikét kellett szórakoztatnom különböző zsonglőrködésekkel, hogy egyen. Most egy zacskó pisztácia került a kezembe, azt dobáltam, jól zörgött, tetszett Neki. (túlságosan is zörgött:) ) Előtte persze már volt nála a rágós műanyag doboz (két fajta is), papírzsepis zacskó, kulcscsomó, stb, mindent eldobált. A lényeg, hogy megették a gyümölcsöt, egy kevéske maradt, de azt mindjárt beleteszem az ebédjükbe. :)

Kaja után letettük Őket aludni, Livike kezdte a hisztijét, de most szinte rögtön ki is jöttünk és ott hagytuk, hogy majdcsak megtanulja, hogy nem ér el vele semmit. 1 perc nem telt bele, már nem hisztizett, hanem Levivel együtt nagyokat kacagtak. :)
Így jól elvoltak, nem úgy tűnt, hogy lesz alvás, de végül 11:40-kor elcsendesedtek és elaludtak.
Közben szólt Mama, hogy menjek enni, ha alszanak. Mondtam, hogy most épp igen.
Épp be tudtam fejezni az ebédet amikor már hallottam a telefonban, hogy Livike sír, jöttem is ki gyorsan. Mégsem voltam elég gyors, mert Levike is felébredt, úgyhogy most már mindketten fent vannak és játszanak a szobában. Én közben csinálom az ebédjüket. A mai etetés nem tudom hogy lesz, vagy időben (13 órakor) etetünk, mert Mama megy el 13:30-ra, vagy ha Papa itthon lesz épp akkor majd Ő segít... Mindenesetre én megcsinálom a kaját, hogy azon ne múljon az etetés sorsa. :)