Lassan, de biztosan...

...közeleg a nap vége.
Másfél óra, aztán fürdés, evés és remélhetőleg alvás.
(Utána pedig altatás, és az éjjeli ébredések, ezt nem bánnám, ha kimaradna.:)  )

Tudtam, hogy biztos lesz valami az evésnél, azt hittem hogy majd Livi össze-vissza köpköd.
De esze ágában sem volt kifújni a kaját, ennek örülök. Nem is volt semmi gond, addig, amíg már vagy harmadjára le nem rántotta a nyakából az előkét, nem igazán tűri, de muszáj elé tenni, ha nem akarjuk, hogy az egész ruhája foltos legyen. (így is az lesz...).
Ekkor kicsit erélyesebben szóltam rá, de tényleg nem nagyon, erre elkezdett nagyon sírni, visítani, úgy, mint aki nagyon megijedt, fél. Gyorsan kivettem, megölelgettem, szépen halkan beszéltem hozzá, de csak nem akarta abbahagyni. Lehet, hogy nem félelem, hanem fájdalom volt az ok, még mindig nem nagyon tudok különbséget tenni a sírásaik között. Fájhatott az ínye ahogy a kanál hozzáért, nem tudom. Annyira nem kiabáltam rá, hogy így sírjon miatta. Ráadásul nem akarta abbahagyni! Megette a kaját, de időnként újra elkezdte a sírást, úgy két percenként kb. Miután végeztünk még az orrát is kiszívattam, ami ugye alapban egy sírást előidéző cselekmény a Lánynál. Sírt, de legalább jól ki tudott jönni a váladék, mert magához képest elég jól tartotta a fejét. Csak az a sírás... szegénykém... még hüppögött is hozzá, amikor befejeztem. Utána még egy kis hisztit is produkált, mert amikor letettem elkezdte verni magát a földhöz és sírt tovább..... Újra felvettem, kicsit abbahagyta, de utána újra kezdte. Lehet, hogy nem is volt köze ennek az evéshez? Simán csak álmos volt? Mert miután lenyugodott, természetesen a hordozóban, megetettem Levit is, (szépen evett...) kivittem a babakocsiba Őket és ott 5 percen belül el is aludt Livike. Levit még ringttam kicsit, és Ő is aludt. Most csak 1 órahosszát aludtak kint, de ez is elég volt szerintem, voltak friss levegőn, ez a lényeg. Már amennyire friss volt az a levegő, mert - szerencsére csak az utolsó 10 percben - a szomszéd begyújtott a vegyestüzelésű kazánjába és annak ugye van egy bizonyos szaga... konkrétan az összes füst ide szokott jönni. Nem is bántam, hogy felébredtek, behoztam Őket és azóta elvannak.
Most kaptak egy kis kaját, persze a babakocsiban is ettek egy keveset, de ezzel már ki kell bírni fürdésig... Másfél óra van addig. Aludni már nem kellene, mert akkor mi lesz éjjel, majd elleszünk valahogy. :)

Szegény kicsi Livikém, annyira sajnáltam ahogy sírt evés után......... utálom magam, mert türelmetlen vagyok, de azt hiszem, ez most nem miattam volt. Legalábbis ezzel próbálom magam nyugtatni. Már előtte is kezdte a sírdogálást, de mindig el lehetett terelni a figyelmét, aztán hirtelen rákezdett... hmm.. Na nem tudom, amíg elmondani nem tudják mikor mi bajuk, addig csak találgathatok. :(

Ritkaság számba megy, de néha engedi a Lány, hogy belenézzünk a szájába. Vagy ha megnevettetjük, és épp nem teszi oda a nyelvét, akkor jól látni már a két kis fogacskát. Az egyik nagyobb, a másik még alig van kint. :) Lehet, hogy készülődik a harmadik is? Azt hiszem felül kell most jönnie a következőnek. De ki tudja, Nála melyik következik. :))
Levi jobban kinyitja a száját, Neki is látszódik már az az egy, ami kint van, de valószínűleg hamarosan jön a mellette levő is, mert kézzel már nagyon lehet érezni... :))
KicsiFogasManókáim. :)

Na majd még jövök, ha tudok. :)