Itt vagyok végre, nap közben nem sikerült a gép elé kerülnöm, annyi időre legalábbis nem, hogy blogot is tudjak írni... de majd most pótolom, legfeljebb hosszú lesz. :)
A tegnap éjjel jól sikerült.
Livike sírt fel kétszer, de fel sem kellett kelnem hozzá, majd Levike ébredt 5:55-kor, akkor már fel is keltem, mert nem akarta abbahagyni a nyekergést, kapott egy kis teát (tápszert nem akartam adni, ha nem nagyon muszáj) és azzal szépen vissza is aludt, ez tartott egészen reggel 7:30-ig. :)
Ekkor már mindketten fent voltak, ébredeztek, beszélgettek a maguk nyelvén... Jeleztek, hogy ideje felkelnem nekem is. :)
Tegnap már nem húztam ki az ágyat, csak úgy összecsukva aludtam rajta, féltem is, hogy majd Levike jól a fejemhez vágja az üres teás cumisüveget, ha elfogy és még nem alszik vissza, de nem így történt. :) (a kiságya végénél van a fejem, ha így alszom a mi ágyunkon)
A délelőtt elég jól eltelt, miután rendbe tettem Őket és megették a reggeli kajájukat, kitakarítottam, megcsináltam a gyümölcsöt, majd még tízórai előtt kimentünk sétálgatni kicsit az udvarra és az utcára is.
Ezután ették meg a gyümölcsöt az etetőszékekben, még Mama segített etetni...
Utána kicsi játék még a szobában és az irodában, végül 11 órakor tettem le Őket aludni egy kis táppal, mert nem akartak már sehogysem maradni. :(
Amíg aludtak nekikezdtem dudvázni, mert szörnyű sok kinőtt amíg odavoltam.... régen nem zavart, de mostanában nagyon. :) Szedni utálom, kesztyűt szoktam húzni hozzá, mert finnyás vagyok az esetleges bogarakra, gilisztákra. :))))
Viszont könnyen jött, mert a tegnapi eső jól megáztatta a földet...
Délig ezzel foglalatoskodtam.
Livike 12:35-kor ébredt, gyorsan ki is vettem az ágyából és bevittem az irodába Mamához, ott meg is ebédelt a Lány, bár nem valami sokat sikerült ennie....
A húsleves csigatésztával volt a nyerő, a "nekik való" főzelék az szinte érintetlen maradt. :(
Levike 13 óra körül ébredt, így Ő is ehetett hamarosan. Nála sikeres volt a főzelék, de evett ugyanúgy a húslevesből is, meg akkor már Livike is a főzelékből is egy keveset.
Ez után az utazóágyban voltak kint az ajtó előtt, hogy levegőn legyenek:D
Na meg azért, hogy mi is tudjunk ebédelni, de ekkor már 14 óra is elmúlt.
Folyamatosan hordtam ki Nekik a sült krumplit, mert csak a "nyamnyam"-ot hallottuk folyamatosan. :))) Brassóit azért nem mertünk még adni :)
Utána vagy kint, vagy bent, mikor hol voltak, 15:30-kor viszont már megint álmosság jött rájuk, hát kaptak egy kis tápszert és mehettek az ágyaikba.
Nem tartott sokáig a délutáni alvás: 16:15-kor már fent is voltak!
Játszottunk, és hát eléggé felidegelt megint Levike, mert Neki folyton az ágyunkon kellett rohangálnia, sőt olyat is csinált, hogy odaállt nyavalyogni a polc elé ahol a zenélős telefon volt, mutogatott, majd mikor felálltam, hogy odaadom Neki, akkor abban a pillanatban rohant fel az ágyra, nem is érdekelte a telefon. Cseles a gyerek! :)
Miután ezt megelégeltem betettem a kiságyába ami nem igazán tetszett....
Közben jött Papa, mert már "idő volt", Mamának indulnia kellett.....
Megérkezett a bowlingos társa, átült Mama kocsijába és indultak is...
Persze a szokásos hangulat, én most sem bírtam ki pityergés nélkül... jobb híján Levikémbe bújva jöttem be a kapun... Livike pápázott Mamának, azt még hallottam, ahogy Mama is mondta, hogy pápá, integetett, hát gondolom kicsit szívszorító lehetett Neki is... Ez már csak így van... én nem szeretek sem elmenni, sem azt, ha valaki megy...
A lényeg, hogy szerencsésen megérkeztek Csepelre, igaz, hogy kicsit elkavartak és kellett egy kis telefonos navigálás Papa részéről, de odaértek végül. :))
A gyerekek persze kicsit furcsállták, hogy most meg mi ketten maradtunk rájuk, de egyelőre kibékültek a helyzettel, úgy tűnik. :)
17:45-kor kezdtem adni az uzsonnát, majd a joghurtot megint bent ették meg főleg, mert az etetőszékben nem tetszett a dolog. :( Sőt, Papától ették meg, odaszaladgálós módszerrel. Hmm... vissza kell szokni az etetőszékekbe, én abban sem nagyon tudom megetetni Őket, hát még másképp!
Telt az idő, a fürdéshez 19:50-kor kezdtünk hozzá, hamar végeztünk is, minden simán ment és van azóta is. Mármint hogy csend van. :)
Egy hátránya van a nyitott ablaknak, hogy ha ugatnak a kutyák - főleg ha miénk és miért ne az ablak alatt tenné ezt - , akkor tuti felébrednek rá és akkor annyi. :(
Még korán van, remélem sima éjjelünk lesz ma is. :)
Ennyi lett volna a mai nap, holnap új hét, bár jelentősége nem sok van ennek, hogy új hét vagy csak új nap... Mama nélküli idők lesznek, amitől félek, de megoldjuk, éhen nem fognak halni az biztos, max nem úgy, és nem annyit esznek majd az elkövetkezendő napokban.
Kíváncsi leszek, hogy észrevehetően fogják-e hiányolni a Mamát... Amennyit mondogatják, hogy "mama", na akkor biztos torokszorító érzésem lesz mindig, hogy most nincs itt és biztos "szándékosan" hívják, és nem tud jönni. :( De ezt már lehet, hogy csak bebeszélem magamnak.
Befejeztem mára. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Bárki írhat, aki úgy érzi van mondanivalója, észrevétele, esetleg jó tanácsa.:)
Előre is köszönöm. :)
Privát emailt az lbetty.80 előtagú gmail-es címre lehet küldeni, valamint erre a célra használható a kapcsolat űrlap is, ami a jobb oldali hasábban található. :)