Valahogy jobban vissza tudom fogni magam pár napja, amióta véglegesült, hogy én is megyek "nyaralni", nem kiabálok annyit a gyerekekkel, többet bújunk egymáshoz, KELL a közelségük, de biztos csak nekem... lehet, hogy észre sem veszik, hogy nem leszek itt, nem is fogok hiányozni... Kár, hogy nem tudják elmondani majd utólag...
Ráadásul sehol nem tartok, se összepakolva, se normálisan kitakarítva nincsen, és holnap jönnek... Mármint Apa és a gyerekek. (Az ő két, korábbi gyereke. Ma délután ment fel értük, holnap délelőtt-dél körül érkeznek....) Mindent holnap akarok megcsinálni. Na jó, azt hiszem azt a pár darab ruhafélét meg piperét be tudom pakolni elég hamar, főleg ha lesz aki a gyerekekkel el lesz addig. :)
Szerencsére nyugodtabb pillanatomban összeírtam mit akarok elpakolni, mindig így szoktam, hogy akkor, a pakolás idején csak át kelljen olvasnom, hogy meg van-e minden. :) Szóval szerintem ez hamar meg lesz nap közben, vasárnap reggelig ezer idő van még. :)
A "normális takarítás" kicsit bővebb dolgot jelent nálam, mint a napi rutin...
Általában ugye az van, hogy kiporszívózok a szobában, konyhában, fürdőben... (mivel ennyi a lakás.) 2-3 naponta feltörlöm a padlót és a járólapot, (vagy ahogy igény van rá, ha naponta kétszer kell, akkor annyiszor..) meg a portól is le szoktam törölgetni, ha már én is nagyon látom, hogy poros, meg azért amit a gyerekek elérnek, azt főleg.. (írtam már, hogy utálom a portörlést..) Szóval úgy gondolom, hogy van egy általános rend, - amíg a gyerekek fel nem fordítják a lakást - de bizonyos időközönként teljesebben meg kell csinálni a takarítást. Hogy ez most pont így jött ki... Mondhatnám, hogy most "jönnek hozzánk" azért kell megcsinálni. :))) Na ha nem is teljesen így, de valamilyen formában ez rám igaz. Ha tudom, hogy valaki jön, akkor biztos hogy megcsinálok mindent. Valahogy motivál. Amúgy meg hajlamos vagyok azt a bizonyos "csak ott, ahol a papok táncolnak" elvet követni. :) Na jó, mióta megvannak a gyerekek, azért jobban odafigyelek, de egy igazán pedáns és tisztaságmániás ember még nagyon sok kivetni valót találna a munkámban.
A gyerekeket pedig nagyon, sőt talán túlságosan is féltem, nem szeretem ha koszos dolgokhoz/dolgokba nyúlkálnak, ha a szájukba szednek mindenfélét, ha leülnek a földre, fűbe, aszfaltra... Mamáék mindig azt mondják, hogy: "van víz" :) Végülis igazuk van! :)
Még jó, hogy most a mai napot akartam megírni. :)
Egyébként ahogy az előző bejegyzésből is látszik, Mamának adtam blogszerzői jogosultságot, úgyhogy most már Ő is tud ide írni. Kértem, hogy ha nem is olyan rendszerességgel és részletességgel, mint ahogy én szoktam, de írjon már ide valamit, legfőképp a gyerekekkel kapcsolatban - nem úgy mint most én is - hogy az a pár nap (?) amíg nem leszek itthon se vesszen el blogolás szempontjából. :)
A kérdőjel persze arra vonatkozik, hogy mennyi lesz az a pár nap.
Elvileg a tervek szerint pénteken jövök, azaz 16-án.
Az, ha csak a csütörtökig nézzük is, 6 teljes nap. Nagyon remélem és bízom benne, hogy minden rendben lesz, hogy jók lesznek a gyerekek, bár Levike épp elromlani készül, legalábbis ma is nagyon nyűgöske volt... :( Félek, hogy túl sok lesz ez Mamának és Papának... Nekik ott a cég, a saját háztartás és élet, és most még akkor a gyerekek is 0-24. Az biztos, ha szól én jövök, ahogy tudok, ahogy a közlekedés engedi....
A másik oldal meg saját magam, amitől félek. Mármint nem magamtól félek, hanem az érzésektől... hogy miként viselem a hiányukat. Most ugye arra gondolok amikor felmérgelnek, hogy pár nap és nem is leszek itt, majd amikor hiányozni fognak, akkor jó lenne a nyekergés meg a hiszti is... ezzel lenyugszom valamennyire és jobban kezelni tudom a helyzetet. Erről írtam az elején is már..
Azt nem tudjuk, hogy Nekik okoz-e valamit a hiányunk, bár kétlem :)) De nekem nagyon fognak hiányozni, már előre tudom.
Apával egy háromnegyed órája beszéltem telefonon, Ő is mondta, hogy hiányzik az "alapzaj". Pedig azért este ilyenkor már (vagy még?) nyugi szokott lenni. :)
Hát.. mióta itthon vannak a gyerekek (szándékosan nem azt írtam, hogy mióta megszülettek, mert ugye közel egy hónapot a kórházban kellett tölteni) ez a harmadik éjszaka, amit nem itthon tölt. :)
(volt egy éjszakai horgászat, meg egyszer szintén Miskolcon az anyukájánál aludt, mint most is)
Azt hiszem ezt itt be is fejezem, mert csak még tovább nyavalyognék...
Írom inkább a mai napot. :) Az való ide erre a blogra, nem a én hülyeségeim.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Bárki írhat, aki úgy érzi van mondanivalója, észrevétele, esetleg jó tanácsa.:)
Előre is köszönöm. :)
Privát emailt az lbetty.80 előtagú gmail-es címre lehet küldeni, valamint erre a célra használható a kapcsolat űrlap is, ami a jobb oldali hasábban található. :)