... ami nagy valószínűséggel keresztbehúzta a számításaimat, miszerint ha felkelnek a gyerekek, megyünk sétálni. :(
A délelőtti alvásból Livike 12:15-kor, Levike pedig 12:30-kor ébredt.
Jó kedvük volt, játszottunk, hancúroztunk ebédig.
Közben ettem én is, majd megint játék, közben tea, telt múlt az idő.
Egyre jobban érezni lehetett az eső közeledtét, fújt a szél, el volt borulva, így inkább behoztam az etetőszékeket, és idebent ettek a gyerekek. Mire az evésre került a sor a nap kisütött, tulajdonképpen kint is ehettek volna, de én már nem pakolgattam gyerekestől újra ki mindent, ha már egyszer bepakoltam....
Most is jól ettek, bár talán kevesebbet, mint tegnap, de nem baj az, ettek és ez a lényeg. Volt ma is túrórudi meg piskótatallér is, majd tea a szobában.
16 óráig játszottunk. Levike is megcsinálta azt a mutatványt, amit Livike már sokkal régebben: ahogy állt fent a kiságyánál a kanapé végén, becsúszott derékig a két ágy közé. Talán még kicsit jobban is! Volt ám ijedtség, sírás, nyekergés amíg ki nem szabadítottam! Utána is csak feküdt és sírt... már kezdtem megijedni, hogy valami baja lett, gyorsan felállítottam, hogy tud-e menni, nem fáj-e a lába, de úgy már semmi baja nem volt... csak sajnáltatni akarta magát kicsit. :) Biztos megnyomta a lábát/combját, de ez ezzel jár. Remélem eléggé megijedt ahhoz, hogy ne nagyon menjen fel oda többé. Még az a jó, hogy nem fejjel esett le mondjuk az ágy elé vagy valami ilyesmi...
A nyekergés oka az álmosság is lehetett, mert most is nagyon bújt hozzám még a "szorult helyzet" előtt is, úgyhogy 16 órakor irány az ágy egy kis tápszerrel.
Úgy tűnik el is aludtak. Szerencsére a vihartól, dörgéstől, villámlástól nem félnek. Pedig volt elég nagy "zaj"!
Úgy szakadt az eső jéggel együtt vagy negyed órán át, hogy már én is kezdtem megszeppenni, hogy csak most ne vágjon már bele épp itt egy fába a villám, vagy valamibe.. annyira nagyon közel csapott le mindig...:( Persze máskor se vágjon bele itt semmibe, de most, hogy egyedül vagyok, főleg ne!
Szegény Berci azt se tudta hova meneküljön, szörnyen fél a dörgéstől...jobb híján a fal tövére lapult itt a teraszon, miután innen a konyhából kitessékeltem. Már szinte a szobában volt amikor észrevettem. :D Itt feküdt már a szoba ajtóban a szőnyegen - kívülről - mikor megláttam. Azért eddig nem szokott merészkedni máskor ha nyitva van az ajtó. Max leül az ajtóba a belső lábtörlőre. De én azt sem szeretem, kutyának kint a helye! Pedig szeretem ezt a kis hülyét, de akkor is, nem szeretném, ha a gyerekek felszedegetnék a kutyaszőrt... bár azt kint is megtehetik. :)
Szóval nem tudom hogy lesz a délután hátralévő része. Ha el is áll az eső akkor is szörnyű sár lesz, bár aszfaltos mindenhol az utca, akkor is... csupa víz minden. Meg hideg is lett, a szúnyogokról meg ne is beszéljek, ha kisüt a nap egyből fel fognak élénkülni!
Az az egy délelőtti kis levegőzés meg édeskevés egész napra! :(
Na majd meglátjuk mi lesz.
Egyelőre alvás van, telik az idő...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Bárki írhat, aki úgy érzi van mondanivalója, észrevétele, esetleg jó tanácsa.:)
Előre is köszönöm. :)
Privát emailt az lbetty.80 előtagú gmail-es címre lehet küldeni, valamint erre a célra használható a kapcsolat űrlap is, ami a jobb oldali hasábban található. :)