De haladjunk sorban.
Az első és legfontosabb dolog a mai napon Papa névnapja volt! (Alajos)
Itt is, bár mér vége lassan a napnak, nagyon boldog névnapot kívánunk Neki! :)
Éjjel már nem volt semmi extra, azt hiszem most még Livikének sem kellett plusz kaja, de megint úgy jártam, hogy nem emlékszem már rá.... :(
4 óra után nem sokkal volt fent a Lány, de rábeszéltem, hogy aludjunk még, korán van. :) Szót is fogadott! :) 7:50-kor ébredtünk mára véglegesen.
Az időjárás elég mostoha volt ma hozzánk, csak az ebédet tudtuk a teraszon etetni, a tízórait még idebent kellett, mert szemelt az eső, hideg volt és fújt a szél is. Mint úgy általában egész nap. :(
A tízóraira szánt gyümölcs felét ették csak meg. Pedig csak egy tálkával volt, mégsem tudtuk Apával ketten sem mindet megetetni a gyerekekkel. :( Megettek viszont másfél vajaspogácsát, amit Papa hozott még reggel a kisboltból. Finom, friss pékáru van mindig. :)
10:05-kor kezdtük a tízórait, kb fél órát eleszegettek, majd mivel kimenni nem tudtunk a szobában múlattuk az időt játékkal, ami kb abból állt, hogy Livike bemászott a hifihez, Levikének dobálta ki a játékokat, kapcsolgatta a rádiót, én kivettem onnan, azonnal ment is vissza. :( Nem sokára továbbfejlesztette a Lány a "tudását", ugyanis ahogy bejutott a két hordozó közé a tévé elé, átmászott a másik hordozón is, így már eljutott a jobb oldali szekrény elé, onnan a konvektorhoz, majd a pelenkázóhoz.. magyarul a karámon kívül volt teljesen, még majdnem ki is jött a pelenkázó sarkánál, mert arrébb volt tolva a karám. (ott épp "kanyar" van benne) Levi hűségesen követte belülről, jó, hogy Ő még nem jött rá, hogy is kellene átmenni. Vagy remélhetőleg nem is akar, de ki tudja. :)
A délelőtt nagy részét pakolással töltöttem, amiket Livike kipakolt én tettem is vissza, összesen kb 2 perc alatt ugyanott voltunk mindig. Nemkicsit untam már. :(
Érdekes, úgy tűnik, hogy amikor járni kellene nincs meg mindig az egyensúly érzéke. A hordozóban állva és átbillentve, épp csak addig, hogy ne essen ki, ott van Neki?! :)
11:25-kor jött Papa, hogy mehetnénk ebédelni, eredetileg úgy volt, hogy majd ha a gyerekeket letettük aludni, utána megyünk át, hogy nyugodtan ebédelhessünk, így húztam az időt, hogy minél később tegyem le Őket aludni.
Végül átmentünk a gyerekekkel együtt, csak úgy "simán". Se hordozó, se etetőszék. Járkáltak kicsit, pakoltak amit értek, persze volt Nekik adva olyan felület, amit pakolhatnak, amivel játszhatnak, de az nem volt elég érdekes. Pedig volt ott kartondoboz, reklámújság, ami itt nagy kincs lenne, ha kapnának, de nem szoktak. :) Ott meg nem érdekelte Őket.... A mikrofonos fejhallgató, a számítógép egere meg a hűtőmágnesek érdekesebbek voltak. :) Levike kicsi kapaszkodással az ajtóban felment a konyhába vezető lépcsőn, ami ugye elvileg egy, gyakorlatilag két lépést jelent. (ott esett el múltkor, amikor beverte a fejét...) Így még sose ment fel, hogy ne fogjuk a kezét, ne másszon, hanem rendesen menjen. :)))
Elég álmosak voltak már, de végülis érthető volt, mert ilyenkor szoktuk legkésőbb letenni őket aludni, olyankor is, amikor ki tudunk menni az utcára vagy az udvarra sétálni, hintázni.
11:55-kor mégis úgy döntöttem, hogy kihozom Őket, mert már nagyon nyűglődtek, kaptak egy kis tápszert és irány az ágy.
El is aludtak, nem telt bele 5 perc. :)
13 órakor még bent voltunk Mamáéknál, beszélgettünk, ücsörögtünk... Apa nem hitte el, hogy még mindig alszanak! Kijött hallgatózni, pedig be volt kapcsolva a bébiőr is. :) Mondtam, hogy ilyenkor a másfél óra mostanában garantált, de nem kiabálom el, mert nem mindig van ez így, csak az utóbbi napokban. :)
Tényleg úgy is volt, Livike ébredt elsőnek 13:30-kor, Levike csak 14:10-kor jelezte, hogy fent van és jönne ki az ágyából. :)
Ezzel mondjuk le is tudták az alvást mára, Levike jól rá is húzott este, egyszerűen nem akart, vagy nem tudott elaludni. :(
Az ebédet 14:25-kor kezdtük adni. Adtam volna én, adta volna Apa is, de nem kellett. Livike megevett pár nokedlis husit, Levike nem nagyon, de valamennyit Ő is evett. Volt még pogácsa, azt megették. Apa csinált egy tojásból rántottát, hátha az mgy, de nem. Livike két falatot evett belőle, Levike meg csak a fejét rázta és fintorgott, magyarul meg se kóstolta! :( Nem is tudom már még mit adtunk, de ez minden volt, csak nem ebéd! :(
Ezután sétáltunk, Mama nem sokáig tudott segíteni benne, mert 16 órára programjuk volt, egyedül nem tudom mindkettőt fogni, Apa pedig épp madártejet készített. :) Csinált még olyat is, hogy a madártej "levébe" főzött cérnametéltet, hogy állítólag Ők olyat ettek gyerekkorukban, hátha megeszik a gyerkőcök... :)
15:40-ig sétálgattunk, jó kedvük volt a gyerekeknek, utána bejöttünk, kaptak teát, és még Mama is ki tudott úgy menni, hogy nem volt egetverő ordítás, hát igen, jobb elfoglaltság volt egyből mászni be a karám mögé.... :)
Játszogattunk, telt az idő, nem tűntek álmosnak... 17 óra körül elszaladtam a kisboltba sonkáért meg friss kenyérért, azt hittem mire visszajövök Apa leteszi őket aludni, de nem.... még mindig játszottak. :)
17:40-kor meg már minek tegyem le Őket? Bár Levike ígysem aludt el korán, lehet, hogy akkor is ez lett volna, ha alszanak valamennyit még délután uzsonna előtt...
18 órakor kezdtem adni az uzsonnát már itt bent, mert kint szúnyogdömping és hideg volt..
Sonka, sajt, zsömle darabkák, majd jöhetett az a bizonyos tésztás madártej valami. :) Egyébként finom volt. Leve semmi nem maradt, mert felszívta a tészta. Ízlett mindkettőjüknek. :) Főleg Livike kezdte nagyon jól enni, de utána Levike is belejött és ette ő is.
Uzsonnára elég jó mennyiséget ettek, nade egész nap meg szinte semmit a pogácsán kívül. :(
Amíg ettek kitaláltuk, hogyan is lehetne megakadályozni Livike "szökéseit", mert már a hifi alatti szekrény ajtót is kinyitotta, bár ott csak ágyneműk meg törölközők vannak, de akkorsem kellene onnan kirámolnia....
Szóval azt csináltuk, hogy a karám végére még feltettük az utolsó elemet, ami régen is fent volt csak leszedtük, mert nehezen nyílt tőle a kétajtós szekrény, na meg nem igazán kellett, elég volt úgy, ahogy volt. Most viszont hogy az fent van, közvetlen a kétajtós szekrény előtt van beszorítva a hordozóval, a következő elem srégan jön kifelé a hifi előtti részen, majd folytatódik tovább úgy, ahogy eddig: hordozó a tévé előtt és így tovább... Így az ágy vége és a szekrény közé mint egy kuckóba be is tudnak menni, a hordozóba eddig is szerettek belemászkálni. :) A hifit még elérik, azzal nem tudok mit tenni, de tovább nem tudnak menni a tévé előtt mert ott le van zárva az út. :)
Kíváncsian vártuk a hatást, hogy miként fognak reagálni a megváltozott helyzetre, főleg Livike. :) Meglepődtek. :) Livike megszokásból az ágy végénél ereszkedett is le, de ahogy nem tudott tovább menni el is keseredett, főleg mert Levike sarokba szorította szó szerint. :) Livike a hordozó és a fal között volt, Levike pedig a hordozó másik végén állt, és (sajnos) billegett is vele, ami Livikére nézve nem volt valami túl jó dolog. Könnyen odanyomhatta a falhoz a hordozóval. Így most a hordozó egész a falig be van tolva, így max előre vagyis kifelé tud billenni. Muszáj odatenni, mert másképp nem tudom mi fogná meg a karámot. Nincs mihez rögzíteni. :(
Sokkal jobb volt így, hogy nem tud a kisasszony mindenfelé elkóborolni. :)
A hifit sajnos nem tudom máshova tenni... totál szétnyomkodják már... Minden gyerek ilyen, hogy ha gombot lát azt feltétlen nyomogatni, tekergetni stb kell?? :))
De kizárólag működőképes dolgok jöhetnek számításba. Egy régi telefon, vagy elem nélküli távirányító szóba se jöhet!
Livike megint szépen és ügyesen járkált, be akartam állítani a kamerát úgy, mint Levinél is volt, hogy állványon van és úgy járkálgat Livike közöttünk, de mégis elmaradt. :( Pedig Levike a hifi nyomogatásával volt elfoglalva, még csak bele sem gyalogolt most Livike útjába. :) Na majd... ami késik, nem múlik. :)
19:45-kor kezdtünk fürdetni. Már itt kezdődött a balhé, Levikét nem nagyon lehetett szép szóval jó útra téríteni, megkapta első popsiraütését az Apjától is! Hisztizett, fel akart állni, visított. Mint Livike szokta. (Vele most nem volt gond)
Fürdés után minden jónak tűnt, el is pakoltunk, megágyaztam, stb...
Nade kb 5 perc múlva Levike sírni kezdett. Elfogyott a kajája. (180 ml-t kaptak)
Csinltam még 120 ml-t. Pár perc és ordítás. Megette azt is. Nyugtatgattam, simogattam, lefektettem, felkelt. Újra és újra. Visított.
Kapott még 90 ml-t. Azt is megette! Végig nagyokat pukizgatott. Nagyon nem akart maradni. Kivettük a nagy ágyra, ott is csak fetrengett, felállt, mindenáron le akart mászni az ágyról, nem nyugodott. Közben sírt, panaszosan, mint mikor fáj valami, de közben vigyorgott is amikor pl felült és megszerezte a távirányítót... A végén már csak nyüszítés, visítás volt, mert már nagyon álmos volt. (pedig fürdésnél is nagyon az volt...) Néha szépen rám feküdt, mint pici babaként, olyan sokszor úgy aludt el a mellkasomon! :) De most nem. Csak pihent, hogy újult erővel újrakezdhesse a sírását. :( Végül vagy harmadik kísérletre letettem az ágyába, mivel nem maradt nyugton még kapott 90 ml tápszert.. hátha azzal már el is alszik, de azt is megette! ez már 480 ml volt így egy estére. Így könnyű, hogy nap közben nem eszik, de este csak addig nyekereg, amíg jól nem lakik tápszerrel. :( Vagy nem tudom most tényleg mi volt a baja... Mindenesetre megette azt is, és továbbra sem aludt. Még az első 90-es tápszer után tisztába tettem, mert gyártott egy pár kemény bogyót, elképzelhető, hogy annak a társai kínozták még továbbra is....
Újabb altatási kísérlet, de most már csak az ágyában simogattam, csitítgattam, nem lett volna jó, ha Livikét is felébreszti. A KicsiLány végig aludta az egészet! Levike utolsó lehetőségnek megkapta Livike maradékát, mondom én már tápszert nem csinálok Neki többet, nem is tudom ennyit lehet-e egyszerre adni! Úgyis szerintem csak megnyugtatásra kellett már ez az utolsó, nem is evett belőle, mert ugyanúgy hoztam ki az üveget, mint mikor odaadtam Neki. (Livike kb a felét ette csak meg, úgyhogy várható az Ő ébredése is, hogy éhes lesz.)
Mikor elkezdtem ide írni, akkor már nyugalom volt. Most az előbb (23:30) újra felébredt, sírt, de pár perc alatt álomba simogattam. Na meg be is takartam, mert most lehet hogy fázott és azért ébredt fel. (Livikét is betakartam.)
Ennyi volt kb a mai nap eddig. Hmm... 10 perc alatt talán nem történik már semmi, az más kérdés, hogy előttünk az éjszaka, de az már a holnap.... ha alszunk előtte, ha nem!
:)
Livike egyébként ma elég jó kislány volt! Nem hisztizett annyit. Szerintem azért mert el volt foglalva a karám mögé mászkálással. :) Jókat játszottunk, összességében leszámítva ezt az esti Levi-harcot elég jó volt a nap. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Bárki írhat, aki úgy érzi van mondanivalója, észrevétele, esetleg jó tanácsa.:)
Előre is köszönöm. :)
Privát emailt az lbetty.80 előtagú gmail-es címre lehet küldeni, valamint erre a célra használható a kapcsolat űrlap is, ami a jobb oldali hasábban található. :)