A folytatásban: alvás, evés, séta/levegőzés, játék, evés, fürdés, alvás. :)

A címben végülis megírtam a mai nap további részét, de azért a rend kedvéért kicsit bővebben is álljon itt a történet:)

Livike túlteljesített Önmagán, mert csak 14 órakor ébredt fel! :) Levike is ugyanekkor ébredt, pedig egyikőjük sem sírt, szépen csendben felébredtek, bementem, kivettem Őket, játszottunk. :)
Mára ezzel le is tudták az alvást estig, a délutáni kimaradt.
Értem én, hogy lassan át kell állni a napközbeni egy db alvásra, de annak akkor nem úgy kellene lenni, hogy ebéd előtt nem alszanak, hanem csak utána, délután?
Többször volt már ilyen egy alvásos napjuk, de mindig az ebéd utáni maradt el...

14:30-kor kezdtük Mamával az ebédeltetést kint a teraszon, mert az idő is meggondolta magát és jobbra fordult a nap hátralévő részében. :)
Ketten alig ették meg az egy kistálnyi kaját. (3 deci) :( Pogácsa, babapuding (pedig ennek ellene vagyok, mert elég édes...., de már rég kaptak ilyet), kölesgolyó is került a kis hasukba. :)
Kaja után kimentünk az utcára, de most babakocsival, ülőre állítva, mint a nagyok! :) Papa épp hazaért, akkor az autó érdekesebb lett, így kis darabot jött mellettünk Papa az úton. :)) Jól eltologattuk a gyerkőcöket itt a környező kis utcákban jártunk, megnéztünk mindent, mert minden érdekes volt ám! Fák, bokrok, házak, kutyák. :) Volt egy cica is az egyik ház előtt, Livikének nagyon tetszett! :) Levi is nézte nagyon. Eddig még nem láttak cicát, csak kutyát. Azt többet is. :)
Most úgy toltam Őket, hogy a babakocsi tolókarja úgy állt, hogy a gyerekek felénk néztek, hogy lássanak bennünket, ne érje váratlanul Őket a sok új dolog. Valahol olvastam, hogy az nem jó, ha Ők találkoznak szembe elsőnek mindennel, és bennünket nem látnak... Nem tudom mi ebben az igaz. Majd kipróbáljuk a fordítottat is. Eddig mindig csak fekve voltak a kocsiban, ha nagyritkán kimozdultunk velük.... Legtöbbször a védőnőhöz/orvoshoz mentünk így, meg egyszer a Tiszaligetbe a Gulyásfesztiválkor, tavaly ősszel. Valahogy kényelmesebb (nekünk) így babakocsival, mint kézen fogva sétáltatni, vagy épp utána szaladni (Levinek) az utcán. :))
Egyenes úton elég könnyen toltam a kocsit, pedig önmagában sem könnyű, hát még a durván 20 kg gyerekkel együtt. :)Kanyarodni nehezebb, de ment az is. Biztos eljön az idő, amikor majd nem kell Mamának is jönni, elmerek majd indulni egyedül is, legalább itt a környéken sétálgatni/tologatni kicsit Őket.
16 óra után értünk haza, Levivel be is jöttem, csináltam tápszert, hogy majd alszanak. Addig Levi itt sertepertélt a konyhában, a laptopot majdnem magára rántotta az asztalról a terítővel együtt. Így gyorsan fogtam és betettem a szobába úgy ahogy volt cipőstől, sapkástól az ajtó meg a karám közé egy üres üdítős palackkal. :))) Gyorsan megcsináltam a kaját, utána vetkőztettem le és mehetett be a szobába, majd az ágyába a kajával. :)
Mama Livikével még vagy 10 perc múlva jött. Vagyis Mama jött, hogy Livike nem akar kiszállni a kocsiból. Papa kocsijából. :) Ugyanis Papa megint hazaért, Livike meg be akart ülni, (be is tették) de kijönni nem volt hajlandó. :)) Kimentem, de akkor már jött befele Papával kézenfogva a Lány. :) El is mentek egy kört autózni, mint kiderült. :)))
Letettem Livikét is a kajájával, le is feküdt mindkét gyerkőc, ettek valamennyit, majd kb 5 perc múlva felkeltek és sírtak. Nem maradtak az ágyban, ki akartak jönni. Hát akkor jöjjenek. Innentől fogva játék volt és néha hiszti, de ki lehetett bírni.
17 óra után elszaladtam a Sparba, addig Mama itt volt, majd 18 órakor megkapták az uzsonnát is. Vagyis volt az már 18:30 is, mert virslit főztem, tisztába tettem Őket, stb.. eltelt az idő.
Ettek, majd a végén Levike szinte elaludt a székben. :( KisDrága... dőlt borult, de nem hagytam, én a gonosz anya. :( 19:20-kor ne aludjon már el! Mi lesz akkor este? Kivettem, járkáltam vele, kimentünk az ajtóba is, hogy érje levegő, fel is élénkült. :)))
Bent a szobában még játszottunk, Mama is visszajött közben, én gyorsan rendet tettem, kaját csináltam, fürdős cuccot pakoltam...
19:40-kor kezdtünk fürdetni.
Livikét elkezdtem fürdetni, de annyira csapkodta a vizet, hogy Mama átvette. Neki sem volt könnyű dolga, a törlésnél, öltöztetésnél is majdnem kifogott rajta, annyira ficánkolt meg hisztizett, tekergett....
Levit megfürdettem, a többi részét a dolognak megint Mama csinálta, mert Ő is bekeményített, nem hagyta magát törölni... Álmos volt már, értem én....
Ahogy letettük Őket aludni, persze mindketten felálltak és sírtak, de hamar megnyugodtak és el is aludtak..
Remélem reggelig így lesz. :)