Sírás után megbékülés.. :)

Reggel miután eljöttem az oviból, akkor még azt fontolgattam, hogy ebéd után elmegyek értük és hazahozom Őket. Majd később annyi munkám lett, hogy ez el is felejtődött, így maradtak.

Már alig vártam, hogy 15:00 óra legyen, hogy mehessek értük, hogy, mi is volt, miután eljöttem.

Hamarább is értem, mint 15:00 óra, így vártam még vagy 15 percet, mire felébredtek.

Majd egyszer csak kinyílt a csoport szoba ajtó és jöttek ki. Nagy örömmel, szaladtak hozzám. Első volt persze Levente. Kérdeztem az Óvó nénit, hogy meddig volt szomorú a Levi és mondta, ahogy én eljöttem, azután megérkezett a kis barátja a Gáborka és azután minden nagyon jól ment. El is felejtette, hogy rossz kedve volt. :) Megkönnyebbültem és mondta a Levi is, hogy holnap már nem fogok sírni, mert, tudom, hogy jön a Gáborka is. :) Mondtam, hogy ne is csináljon ilyeneket, mert nekem is nagyon rossz volt Őt úgy ott hagyni.

Játszottak egész fél nap, majd alvás után meg már mentem értük. Az uzsonnát elhoztuk, és itthon ették meg. Nagyon szófogadóak most, nem tudom, hogy ez meddig fog tartani, de eddig még egyszer sem kellett rájuk szólni semmiért. Ügyesen mosakodtak miután hazaértünk, átöltöztek és orrszívást is megcsinálták. Neked Mama nem kell már csinálni velünk semmit, mert mi már nagyok vagyunk, hangzott ez el a Levi szájából... :) De jó nekem! :)

Közben megkérdezte, hogy mikor kell ágyazni, kihúzni a kanapét, mert azt majd Ő fogja megcsinálni egyedül... :) Mondtam, hogy majd szólok..  :) Ok, mondta, és nézték tovább a mesét. :)

Közben mesenézés, puzzle kirakás, beszélgetés.

Délután, amikor már megunták a mesét, kimentek az udvarra kicsit játszani. Most az a sláger, hogy biciklivel húzzák egymást gumi pókkal. :) Ezzel el is voltak egy jó órát, majd jött egy viharos szél és bejöttek. Pont időben, mert már vacsorázni is kellett.

Kérték, hogy kapcsoljak zenét és úgy vacsorázzunk. Ezen ne múljon, hiszen én szerettettem meg velük a zenét, hallgattattam velük már pici korukban is sokat, de szeretik is nagyon. :) Pörkölt volt a menüben orsó tésztával, amit kimondottan nekik rendeltem, mert tudom, hogy nagyon szeretik a tésztát. Nagyon jó ízűen el is fogyasztották és még volt egy kis édesség is, de csak nagyon minimális.

Eddig otthon fürödtek meg és úgy jöttünk át, de ma valahogy nem volt kedvem átjárkálni, így gyorsan áthoztuk, amire szükség volt. Itt nagyobb a kád és egyszerre meg tudnak fürdeni, és haladós is volt. Gyorsan túl voltak rajta, mert kezdődött az én sorozatom, a Jóban- Rosszban és azt persze Ők is nézik, ha én altatok. Most nézhették, mert nagyon jól viselkedtek. :)

Egyébként már nem kell Őket altatni, mert nagyon ügyesen elalszanak egyedül is, csak akkor kicsit határozottabbnak kell lenni. Ahhoz ma nem volt kedvem, mert annyira édesek voltak. :)

Ma csak jót tudok róluk írni, tényleg nem volt velük semmi baj, leszámítva a reggeli kis "cirkuszát" Levikének.

Szófogadók voltak, de nem is akartak rosszalkodni, le voltak nyugodva. Biztosan elfáradtak az Oviban. Bár, ami fura volt, hogy aludtak is, és még a Levi is. Pedig Ő már nem igazán szokott. :)

Itthon egyáltalán, de az oviban sem jellemző. Most viszont Ő kelt fel utoljára, annyira elaludt.

Ráadásul még itthon is elaludtak 20:00-körül, pedig ha délután van alvás, akkor este későn szoktak aludni. Most valami front is van, valószínű, hogy az is nyomta Őket. Lívia sűrűn felugrál, ül és látszik, hogy nem tud magáról, csak nézett rám és ült tovább, hiába mondtam, hogy feküdjön le. Odamentem és lefektettem és alszik.

Be is fejezem, mert zavarom Őket a fénnyel, Tv-is szól, bár halkan, de csak többet forgolódnak így.

Reggel nem tudom, hogy ébrednek, mert nekem laborba kell mennem, és ha úgy végzünk, mint ma is, akkor el tudom Őket vinni, ha nem, akkor Papa lesz, aki elviszi Őket.

Majd csak kibírjuk már ezt a 3 napot, és azután minden visszaáll a régi kerékvágásba.

Félő lesz, hogy majd nem is akarnak otthon aludni.. :) Bár, kénytelenek lesznek, mert péntektől mi megyünk el pár napra pihenni.

Lépek, mert álmos vagyok én is. :)

Jó éjszakát kívánok minden kedves olvasónak…! :)

Edit Mama