Nehéz éjszaka után a nappal sem volt sokkal jobb...

Valószínűleg bujkál a gyerekekben a betegség, vagy a foguk igyekszik már, nem tudom, de valami nagyon nem oké most Velük. :( A betegségről annyit, hogy Apán jött ki hétfő estére egy nátha-féle dolog, ami azóta sem akar elmúlni, sőt most már köhög is és van amikor a torka is fáj. :( (Most nem horgászat közben fázott meg, hisz' nem is volt kint mostanában, hanem valaki bevitte a munkahelyre a nyavalyát, onnan szedhette össze, vagy a levegőben volt, ki tudja....)
Ma estére már a gyerekeknek szükségük volt orrszívásra, pedig már nagyon szépen kifújják zsebkendőbe is, de az csak felületes, kell azért a hatékonyabb változat is. Lázuk nincs, alapban nyűgösek, hisztisek, de ehhez nem kell megfázás sem mostanában. Időváltozás is van, a fogaik is jönnek - egyszer biztos!:) - mindig van ok a nyűgösségre. :)

Na és a tegnap este/éjjel hogy alakult? Rosszul. Egy szóval.
Bővebben pedig úgy, hogy 23 óráig ment a randalírozás, viháncolás, totál felpörögve ágy alatt bujkálás, ágyon és Apán rohangálás, szót nem fogadás...
23 óra után végre elaludtak!
Éjfélkor feküdtem, Levike akkor ébredt sírva, vigasztalhatatlanul. :( Magunk közé vettem... Nehezen aludt el, volt már vagy 1:30.... Tiszta idegben volt, ütött, vágott, csapkodott, tolt le az ágyról engem is meg Apát is, a paplanomat akarta mindenáron levenni, mintha félne tőle, pedig azon szoktak délután aludni, - már amikor összejön - nem hinném hogy olyan rossz élményük van az ágyneművel vagy a huzatával kapcsolatban. :(
Ahogy Levike végre lenyugodott és alhattunk volna mi is, Livike ébredt hasonlóképpen!
Mindketten mellettem feküdtek, Apa először kijött még enni, addig jól elfoglalták a helyét, de legalább megnyugodtak. Mintha Tőle is féltek volna! Én nem tudom mi volt a gyerekekkel... Én sem nyúlhattam hozzájuk, amikor épp rájuk jött ez a fura viselkedés... :( Apa végül keresztben feküdt le az ágy végére, majd amikor a gyerekek elaludtak, - közben azért aludtunk mi is, de mindig arra ébredtem, hogy sír valamelyikőjük...:( - letettem mindkettőt a helyére és így Apa is lefeküdhetett.
Ez már 4 óra körül volt...
5:30 körül Levike sírt, kivettem megint, Livikét közben betettem a helyére mert Ő a macin aludt, azt hiszem kb háromszor pakoltam be a helyére az éjszaka folyamán...
Apa 7 órakor kelt, mi még aludtunk... Livike akkor már mellettem, Levike a helyén.
8:20-kor keltem fel, a gyerekek még aludtak. Pontosabban addig, mert Livike felébredt arra, hogy kijöttem, pedig csendben szoktam közlekedni... Levike még aludt kb 20 percet, utána rendbe is tettük Őket.

Délelőtt is elég nyűgösek voltak, és bár hideg volt kint, azért 10:30-kor felöltöztettük a gyerekeket is kimentünk az udvarra.
12 órakor jöttünk be. Érdekes, hogy kint semmi bajuk nem volt, később sem amikor még kimentünk délután, csak idebent ilyen kis nyavalygósak. :(
Sajnos enni nem nagyon akartak. :( Még Livike csak-csak evett, de Levi semmit nem volt hajlandó elfogadni! :( Délelőtt ettek ugyan sajtos kiflit meg kekszet, sőt vagy két darab csokiparányt is, de ez akkor sem kaja! (az utóbbit nem én adtam...!)
Nagyon álmosak voltak, főleg Levike, aki kikövetelte a tejet, szinte kilökdösött, hogy hozzam már... :) Gondoltam majd eszik ha felkelt, hadd aludjon.
13 óra volt ekkor kb...

Elmentem a tervezett utamra, ami a Brendont és a dm-et jelentette, valamint benéztem a CBA-ba is, 15 órára értem haza.
A gyerekek MÉG nem aludtak. Mellesleg utána sem. :(
Levike annyira álmos volt, hogy amint jött oda hozzámbújni majdnem elaludt menet közben... és mégsem akart aludni. Mivel már elég késő volt, nem is bántam, ha nem alszanak el, mert akkor mi lesz este, csak ugye valahogy ki kellene bírni a nap hátralévő részét!

A gyümölcspépet is csak Livike ette. Levike azt sem kérte! Hát ez nem igaz, hogy semmit nem eszik, csak nyűgösködik meg mérgelődik, látszott, hogy valami nem oké, bár a fáradtságtól is szokott ilyen lenni. :(
16:30-kor megint kimentünk az udvarra. Ott ismét semmi bajuk nem volt, bár azért azt meg kell hagyni, hogy pl Livikére nem szabad rámutatni, hogy valamit nem szabad, mert rögtön olyan hisztit levág, mintha a világ dőlt volna össze! Meg sem kell szólalni, szörnyű érzékeny! :( Ugyanez van akkor is, ha bármi olyan történik, ami ellentétes a kisasszony épp elképzelt álláspontjával. :)
Közben főztem egy paprikás krumplit sok kolbásszal és nokedlivel, Levike abból evett egy elég jelentős mennyiséget kint az udvaron Apától. Végre valami étel, ha nem is ér sokat... !

18:30 körül jöttünk be. Itt már nem igazán ettek az uzsonnára felkínált sajt és felvágott adagokból, bár Livike is evett kint is, meg Ő sajtos kiflit is megevett kint egy jódarabot...
A benti esti evészet joghurt és tea formájában merült ki. :(

A fürdést 19:40-kor kezdtük. Viszonylag rendben ment minden, csak most Livikének nagy szokása lett, hogy a víz Neki mindig "hi", ami hideget és meleget is szokott jelenteni.:D Döntsük el, hogy mire gondol, egyébként pedig ha jó a víz hőmérséklete, ezt akkor is eljátssza a kádba kerülésnél. :)
Ma is többször előadta, hogy " fujj, kaka, fujj!" szigorúan a kaka pelusba kerülése után, vagy épp akkor, ha csak puki jött. :)
Délután is kérdezem, hogy van-e kaka, mert éreztem a szagot, mondtam, hogy jöjjön, vegyük ki. "nem nem nem," és elszaladt, kergetni meg nem volt kedvem. Erre 1 perc múlva jön, hogy "anya, fujj kaka!" és már kapaszkodott is, hogy vegyem fel és menjünk a pelenkázóra. :)
Ja és a kakatémáról még annyit, hogy amikor szedjük össze a kutyagumit a fűben, Livike rendszeresen ott jön mellettünk, és befogott orral mondogatja, hogy "fujj, vau kaka" és azt is szokta, hogy "ejnye ejnye vau!", még inti is a mutatóujjával a jelet..:D :))
A fürdéstől jól elkanyarodtunk, de haladjunk ebben az irányban inkább. :)
20:10-re készen is voltunk. Livike szinte rögtön el is aludt a helyén, Levike pedig a mi ágyunkon.
Azóta persze Livike is volt fent már vagy háromszor, Levike is kétszer, most megint nyekereg.... Szerintem ez az éjjel sem lesz jobb, mint az elmúlt. :(((
Jó lenne pedig többet és huzamosabban aludni! Na meg főleg az, hogy ne legyen komolyabb bajuk, láz meg egyebek!

Megyek is, holnap jövök ahogy tudok..