Íme a felvétel, ami tegnap megpecsételte a babakarám még meglévő 4 elemének sorsát: végleg száműztük!
Persze ideje volt már, én azért még nosztalgiázom, mert így nap közben már nincs lazítás, gép előtt ülés, maximum akkor, ha alszanak délután, olyan pedig eddig még nem volt! A gyerekeknek kell a szabadság, nekem viszont még több türelem kellene... na majd lesz valahogy!
Az átmászás, amit megörökítettem ilyen formában a második volt, előtte "csak" Livike ágyából és a maciról tudtak kimászni!
Miután megcsinálták ilyenformán, egyből bele is egyeztek, hogy felvegyem, azért is vigyorog úgy Levike és boldogan mászik ki, nem a kamerát akarja elvenni, mint máskor. :)
Épp uzsonna közben voltak, a végén pedig Livike sírás-kezdeménye abból adódott, hogy megpróbálta kivenni az ajtót kitámasztó éket, ami nem jött össze, de az ujját azért odacsípte kicsit! (nem történt semmi baj...)
A kupit és a konyhaasztal szélén lévő vasalni valót nem kell nézni. :))
(így most már tuti mindenki azt fogja nézni... :D )
Azért jó látni az örömet, boldogságot a gyerekeken! :)
Nagyon ügyik. :-) Levi furfangos, Lívi pedig kész akrobata. :-) Puszi
VálaszTörlés