Kedd - folytatás.

Miután Levike is felébredt játszottunk egy ideig, jó kedvük volt a gyerekeknek, csak a szokásos, mindketten ugyanazt akarják esetekben volt veszekedés...
15 órakor kezdtem adni az ebédet, ma üvegeset kaptak, és nem voltam nagyon megelégedve Velük, mert még az egy üveggel sem ették meg mindet. :( Nem sok maradt, de akkor is.... kevés. :( Bent etettem Őket a szobában, és sajnos most már játéknak fogják fel, mert ugye leülnek szépen, de közben felállnak, szaladgálnak, visszaülnek, esznek, ha úgy van kedvük. Most nagyon nem volt, Livike egy idő után folyton a hátam mögé ment és rámvetette magát, húzta a hajam, kacagott közben, Levike meg elölről csinálta ugyanezt... Ott egyensúlyoztam a kajás tállal, hogy ki ne boruljon. Persze ha letettem a pelenkázóra, akkor egyből jöttek, hogy "nyammnyamm", úgyhogy azért ettek is még belőle. Vissza kell szokni a benti evéseknél is az etetőszékre, csak mostanában nálam jobban ettek a szobában, mint a székekben.
Kaptak túrórudit is, teát is, majd újabb játék következett egészen estig. :)
Kimenni már nem tudtunk, mert 16:30-ig egyedül voltam, utána haza ért Mama is, de vacsorát csinált, ja és esett az eső is. Majdnem elfelejtettem a legfőbb okot!

Mivel elég jól elvoltak a gyerkőcök, 17:40-kor meg tudtunk ebédelni/vacsorázni Mamáékkal, a bébiőr be volt kapcsolva, hallhattuk, ha valami gubanc lett volna idelent, de nem volt. Szépen eljátszottak, bár a szobát felforgatták, de ez ezzel jár. :)
18:15-kor kezdtem adni az uzsonnát, azt hittem majd mennyit esznek, hiszen az ebéd nem volt valami sok, de nem... most sem vitték túlzásba az evészetet. :(

Kaja után újra játék következett, majd lassan készülődtünk a fürdéshez is, amire 20 órakor került sor.
Minden rendben ment, bár lefeküdni és elaludni egyikőjük sem akart. Mi mást is várhattam volna az utóbbi napok tapasztalatai alapján? Így utólag nézve még elég jól "meg is úsztuk" az esti elalvást.
Először sztereóban ordítás volt. Levikét kivettem, de Livike is kikívánkozott, így Ő is jött. Volt egy kis rohangálás az ágy körül, az ágyon, Mama is itt volt még, próbálta Őket rávenni, hogy feküdjenek le a nagy ágyra, de persze mindketten ugyanoda akartak feküdni Mamához, túrták egymást, pedig elfértek volna. :(
Próbaképp mindkettőjüket betettem a kiságyaikba, de várhatóan ordítás következett. Újra kivettem Őket... Livike majdnem elaludt, de Levike nem hagyta. :(
Mama felváltva kivitte mindkettőt a konyhába, hogy hátha az, aki bent maradt majd elalszik, de nem jött be ez sem.
Újra irány a kiságy, sztereó ordítással, Mama kiment, hogy hátha akkor majd elcsendesednek, ha nem látják....
Hát... pár percig sírtak még, Levike már nagyon fáradt, jobbára csak állt az ágya sarkában és nézett, kicsit nyekergett.. Livike még kissé intenzívebben adta elő magát, jött volna ki, de én csak feküdtem a nagy macin az ágya mellett, "ettem" a kajáját, így pár perc múlva gondolt egyet, lefeküdt, enni kezdett és 5 perc múlva aludt is! :) Levike ekkor még állt és épp kezdett volna beleerősíteni a sírásba, de kivettem, - most már nem látta Livike - és lefektettem magam mellé a nagy ágyra.
Elvolt, majdnem el is aludt, de mindig felkelt, futott egy kört, visszajött, újra félig aludt...
A nadrágom madzagjával játszott, de ezt kiváltottam egy másik madzaggal, úgyhogy 21:30 körül kijöttem, mert haza ért Apa is, Levike pedig szépen elvolt a madzaggal, a kajájával és el is aludt 5 percen belül. Hogy milyen pózban, azt érdemes lett volna lefényképezni, de féltem, hogy felébred a vakura, annyit nem ért a dolog...!
Az ágyunk végénél állt, félig fent, mintha épp mászna fel rá, egyik lába fent, a másikon félig állt, és úgy hasra feküdve aludt el. :)) Be is tettem a helyére, hogy kényelmesebb legyen, picit megébredt, de aludt tovább az ágyikójában úgy, ahogy letettem. :))) (fürdés előtt megkapta a Nurofent, nem tudom mikor jönnek már ki a szemfogai, de már ideje lenne... szörnyen fájhat.. :( )

Ennyi lenne mára, remélem marad is az ennyi, nem ébrednek már fel reggelig!