Ahogy írtam is az előző bejegyzésben, bementem a gyerekekhez, kitettem Őket a szobába a placcra, játszottunk, kijönni nem nagyon tudtam mert akkor sírás volt, Levike is nyűgös lett mert ugye álmos is volt már, mégsem aludt el. :(
Papa 14 óra körül ért haza, hozott főzni való kukoricát, épp azzal foglalatoskodtunk: Papa a kukoricát készítette elő a főzéshez, én az olajos serpenyőket mosogattam el a kinti konyhában, hogy legyen hely a tűzhelyen a nagy fazéknak, a lényeg, hogy kb 10 percig nem voltunk bent... Egyszer csak nagy csörömpölés, majd sírás, Papa rohant be, mert én nem is hallottam először semmit a vízcsobogástól...
Persze rohantam én is utána...
Mindkét gyerkőc a konvektor előtt volt, a karámon kívül. A vasalódeszka eldőlve - az volt a csörömpölés - mindketten sírtak, szerencsére csak az ijedtségtől, de rossz is belegondolni, hogy mi van, ha valamelyikőjükre ráesik a vasalódeszka. :((
És hogy miként jutottak oda ki? (vagy be? mindenesetre a karámon kívülre?)
Kitekerték a "sarkon" a karám elemeit összefogó csavart! De ez nem olyan, mint némelyik csavar amit rendszeresen kitekernek, mert külön van rajta anyacsavar, amit szépen megfognak a kicsi ujjaikkal és letekernek... ez olyan belső anyacsavaros, magyarul nincs mit megfogni rajta, max a csavar felső részénél lehet, de az kb 2 mm-nyi. Csavarhúzóval lehet be és kitekerni. Na, a gyerekeknek sikerült! :( Gondolom a sok karám ráncigálástól kilazult valamennyire, utána meg szépen, ráérősen kitekergették.. azért voltak olyan jól el, amikor mi kint voltunk Papával! :(
Ezek után nem hagytuk Őket idebent, kitettük az utazóágyba mindkettőjüket, ott legalább rájuk láttunk és ott max. "csak" a teraszon tudnak közlekedni az ággyal, ahogy szokták mostanában: rázzák, ezáltal csúszik és arrébb megy az egész... Ha csak egy lába lóg a levegőben attól nem borul fel, meg azt már észre is vesszük időben.
Szóval ilyen dolgok voltak ebéd előtt. Merthogy az is következett ezután. :)
14:30 volt, amikor hozzákezdtem az etetéshez, Mama Földváron volt, vitte haza a Dédi Mamát, Papa a kispostára ment, szóval én maradtam csak, aki etethet.
A tegnap Mama által főzött kaját kapták, ami mint később kiderült főként kelkáposztából állt, jó sok bele lett főzve a húslevesbe csak a gyerekek kedvéért, volt még benne répa, krumpli, hús és a végén rántás majd turmixolva lett. Finom volt. :) Mindketten elég jól ették kezdetben, főleg amíg látták, hogy Papa áll ki az autóval, nyílik, majd záródik a kapu, és berreg az elektromos kapunyitó motorja... Miután csend lett az evési kedv is alábbhagyott, megérkezett viszont egy szenvtelen darázs, ami folyton a kajába akart szállni meg a gyerekeket kerülgette. Nagynehezen elhajtottam, de mindig visszajött. :(
Végül ahogy Papa visszaért, Ő etette meg Levikét, mert még elég sokat megevett Tőle, de Livi semmit az első pár kanálon kívül. :( Papa még a postánál találkozott a keresztapukájáékkal, akik így bejöttek hozzánk hazafelé, hogy megnézzék a gyerekeket. :) Talán azért is fogott hozzá Levi úgy enni, mert azzal volt elfoglalva, hogy ki az a két "idegen". :) (egész pici korukban már találkoztak, de arra nem emlékezhetnek a gyerekek. Mit várunk, amikor a Dédi Mamát sem ismerik meg, ha csak ritkán látják?)
Kaja után már nagyon mehetnékük volt a gyerekeknek, így udvaron szaladgálás, járkálás, nézelődés következett. :) Időközben megérkezett Mama is, aki hamarosan meg is próbálkozott Livikét megetetni az újra megmelegített ebéddel. Sikere volt! Az én ölemben ült a Lány, Mama etette, sokat megevett, nem is maradt végül semmi a főzelékből, pedig máskor két napra elég ennyi, mint ami ez az egész adag volt. :) Persze nem is baj, hogy nem maradt, holnap már úgysem adhattuk volna oda, hisz' így is tegnapi volt...
Még egy kis szaladgálás után már csak bukdácsolás és nyekergés volt, - álmosak voltak már nagyon-nagyon - bejöttünk, kaptak teát, majd 15:50-kor egy kis tápszerrel letettem Őket aludni.
El is aludtak 10 percen belül! :))
Kihasználva az időt, elszaladtam a kisboltba, 16:10-re itthon is voltam.
Livike nem vitte túlzásba az alvást, 16:15-kor már fent is volt! :(
Levike is felébredt, mert hiába vettem ki a Lányt, csak nem maradt csendben, de ahogy kivittem - vagyis be Mamáékhoz - Levike még visszaaludt, egészen 17:40-ig! :)
Bent Livike jól elvolt, járkált, pakolt - volna - majd még főtt kukoricát is evett, odaültettük az asztalhoz és szépen rágcsálta le a szemeket a csőről. :)
Levike épp akkor ébredezett, amikor kijöttünk, hogy most már nem baj, ha felébred, mert mit csinál éjjel, ha ennyire sokáig alszik délután...
Elég nyűgösen, sírósan ébredt, szinte nyávogott még elég sokáig, pedig ki lett véve az ágyból, de nem tetszett semmi megszeretgetés, játék kezdeményezés, semmi. :(
Végül csak jobb kedve lett! :)
Mivel Livike jól bekajált kukoricából, gondoltuk nem éhes még, meg Levike is ébredéskor ette meg a tápszer végét, így az uzsonnát csak 18:30-kor kezdtem adni, idebent a konyhában kapták a hideg idő miatt.
Sonka, sajt, kifli darabkák, sokat és jól ettek, a földre és az ölükbe semmit nem szórtak le! Ilyen se nagyon volt még! :)))
Adtam joghurtot is a végén, de csak kb a felét ették meg akkor, a másik felét 19:30 után adta oda Mama már bent a szobában.
A fürdést 20:10-kor kezdtük. Minden simán és rendben ment, bár miután Mama kiment bent kellett maradnom az ágyunkon, mert ha kijöttem visítás volt Livike részéről.
Megnéztem a filmet, csendben voltak, bár sejtettem, hogy nem alszanak még.
Ahogy jöttem volna ki, láttam, hogy Livike ül az ágyában, Levike áll az ágy sarkában és néznek... persze ahogy felálltam kezdődött a visítás mindkét részről, de gyorsan megnéztem, hogy a cumisüvegek hogy állnak, - üres volt mindkettő - megígértem Nekik, hogy hozok még kaját, csak legyenek csendben! Úgy is volt! :)))
Miután megkapták a repetát Livike el is aludt, de Levike még 21:40-kor - amikor Apa haza ért - is fent volt, néha nyekergett egyet-kettőt, a lényeg, hogy nem aludt. :(
22 óra körül ment be Apa tévézni, Levike még akkor is fent volt, de most már csend van, remélem most már alszik és fog is egész éjjel. :)
Szerintem mára ennyi, írni legalábbis nem tudok már mást.
Megyek és én is lefekszem, holnap majd jövök valamikor. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Bárki írhat, aki úgy érzi van mondanivalója, észrevétele, esetleg jó tanácsa.:)
Előre is köszönöm. :)
Privát emailt az lbetty.80 előtagú gmail-es címre lehet küldeni, valamint erre a célra használható a kapcsolat űrlap is, ami a jobb oldali hasábban található. :)