17 órakor tudtam elszaladni a gyógyszertárba, jöttem is hamar, nem húztam az időt még boltba menéssel is, valamiért sejtettem, hogy nem sokáig lesz alvás.
Úgy is volt. Arra értem vissza, hogy Livike szörnyű keservesen sír, de úgy, hogy vigasztalhatatlan. :( Apa azt mondta, hogy eleve így ébredt, hiába vette ki, próbálta nyugtatni, nem használt. Csak sírt, folytak a könnyei, hüppögött, alig kapott levegőt. Néha verte magát a földhöz is, mármint úgy, mint amikor hisztizik, de azért látszott, hogy ennek nagy része nem hiszti... Nálam sem nyugodott meg, annyira rossz érzés volt, hogy csak fogom, csinálhatok bármit, nem használ.... a tehetetlenség szörnyű. :( Láza nem volt, bár lehet, hogy már a hőemelkedést érezte akkor is, mert estére azért csak lett....
Eddig kb kétszer sírt ennyire nagyon, egyik alkalommal a foga készült kibújni, a másik esetben pedig éhes volt. Mondjuk az éhséget nem nagyon értettem, hiszen nem sokkal előtte ette meg a tápszert, de hát legyen, úgyis uzsonna idő is volt, azért is siettem. Megfőztem gyorsan 3 virslit, kaptak sajtot is meg kenyeret, egyből nyugodtabb lett a hangulat. Livike attól függetlenül, hogy megnyugodott - valamennyire - nem igazán evett jól... A joghurtért viszont mindketten versenyeztek, messziről lehetett tudni, hogy épp kinek a szájában van a kanál: aki csendben volt. Az épp várakozó fél éktelen visítással jelezte, hogy Ő is kér... Nem tudom mit hittek, hogy nem jut, vagy nem akarok adni? :) Most nem tudta volna egyikőjük sem kivárni azt, hogy egy teljes dobozzal megegyen a másik.
Uzsonna után jött a szokásos esti program, sok játék, egyre kevesebb ruhával. :) Leveszem a nadrágot, a pulcsit, nem sokkal fürdés előtt a harisnyát is, a bodyt csak a legeslegvégén. :)
Itt már nem volt hiszti meg nyűglődés sem, max azon, ha ugyanazt a játékot szerették volna, és persze egyik sem enged. Na nem ám!
20 óráig vártam, utána szépen lassan hozzáfogtam a fürdetéshez.
Apa itthon volt, de Ő sincs jól, a válla miatt egyébként se tudna segíteni most, meg úgy érezte mintha láza lenne, úgyhogy tévénézés közben el is aludt, én meg hagytam. Ha a gyerekek kiabálására nem ébredt fel, akkor jólvan... Egyébként 37 °C volt a hője, mégis szinte fájt a bőre, meg már a 36,7°C-ot is érezte...
Livikével kezdtem a fürdetést, jó kedve volt, nem is ellenkezett, még a törölközésnél is jól elvolt. Mindenképp mértem volna lefekvés előtt hőmérsékletet, és jól tettem! 37,9°C volt! :( Na akkor gyorsan elő a frissen kiváltott Germicid kúp, és életemben először beadtam a Lánynak. Eddig megúsztam, mert mindig - szerencsére nem sokszor kellett - Mama vagy Apa adta be. Azt hittem nehezebb :)) Nála nem volt gond, bár kétszer kinyomta, de visszatettem, utána bent maradt. :) Vigyorogva tűrte az egészet. :)))
Ezután jött Levike. Ő is ügyes volt. :)
A mérés eredménye Nála 37,5°C volt. Ő is kapott kúpot. Itt már kellett a segítség. Szerencsére Apa felébredt, és beadta, miután nekem kb ötször kinyomta Levi, sehogy nem tudtam bent tartani a kúpot. :( Csak erős fiú, kifogott rajtam.:(
Miután letettem mindkettőjüket aludni, gyorsan rendbe raktam a szobát és reménykedtem, hogy nyugalom lesz. Bár igazán nem hittem benne, mert amikor nincs oltás meg semmi nehezítő körülmény, akkor sem egyszerű mostanában az elalvás...
Livike kezdte ma is, felállt, nyöszörgött. Lefektettem, kaját vissza adtam. Hisztizett. Újra ugyanez vagy kétszer. Kivettem a nagy ágyra, ott meg folyton le akart tolatni valamelyik szélén. Feküdni nem akart. Volt, hogy percekig szépen elüldögélt, vigyorgott is, majd belefúrta az arcát az ágyneműbe és nyüszített.... Újra felült, vigyorgott, fetrengett, szóval nem lehetett eligazodni a kisasszonyon, hogy mit is szeretne igazán.... Levike a kiságy végében állva nézte mindezt végig, néha hangot is adott nemtetszésének, miszerint Ő az ágyban van, Livike meg nem. :) Nem tudtam Rá is vigyázni..... :( Ha nagyon balhézott volna, biztos kiveszem és valahogy elvagyunk, de így hagytam inkább. A filmet valahogy végignéztük, majd letettem Livit, megkapta a kajáját, szépen el is volt vele. Levike is lefeküdt, hurrá, nyugi lesz! :) Persze. :) Mindketten felálltak, Levike azzal játszott, hogy a cumisüvegét hogy tudja megállítani a kiságy szélén, azután persze ahogy beleesett Livi ágyába, ment a nyekergés.. :) Livike pedig folyton kidobálta a saját üvegjét, én elértem az ágyról, kb ötször visszaadtam, Ő meg hangosan kacagva dobta ki újra és újra. Utoljára nem adtam vissza. Annyira látszott, hogy várja! Elkeseredett, hogy nem adtam oda.... Lefektettem, odaadtam Cseppecskét. (ez egy sárga csepp alakú plüss figura, aminek vannak kezei és lábai is.:) Tulajdonképpen a Junkers cég adta még régen valami szervizoktatáson, vagy nem tudom hol... mindkét gyerkőc nagyon szereti.) :)) Ezzel Livike szépen el is aludt. Jelenleg legalábbis alszik....
Jött a következő felvonás, Levike részéről. Már itt írtam egy ideje ezt a bejegyzést, amikor sírni kezdett, picit szoktam hagyni, mert van, hogy elnyekergi magát, de most nem... egyre jobban belejött, úgyhogy bementem. Cumisüveg üres... Gyorsan nyúltam a Livi üvegjéért, néha jól jön, ha van benne, de az is üres volt. Így gyorsan kiszaladtam és csináltam még 90 ml-t Levinek, közben azon imádkoztam, hogy nehogy felsírja Livikét is, mert akkor Vele is kezdhetem elölről az egész hercehurcát. Szerencsére nem ébredt fel, Levike is megnyugodott miután megkapta a kajáját és még simogattam is pár percig, nem jöttem ki rögtön.
Mégiscsak megviseli Őket szerintem ez az oltás... mi lesz még ezután?
Egyébként Livikét ahogy fürdettem, láttam, hogy a karján az oltás helye nem egy kis piros pont, hanem egy kb fél centi hosszú, vékony csík. Azt hittem ez direkt ilyen, bár azt tudtam, hogy a karcolásos oltást már beszüntették rég... Levikéé viszont csak egy pici pont. A combjukon ugyanúgy pici pont. Szóval nem tudom Livinek miért olyan, amilyen. Lehet, hogy tényleg eret találtak el, és azért ilyen? Eléggé vérzett, le is ragasztotta a védőnő. Most este vettem le a vattát meg a ragtapaszt, volt rajta bőven vér. A combja is vérzett a szúrás után egy picit (nem ragasztották le), de ott érdekes módon még az összekenődés is eltűnt a bőréről. Pedig nem töröltem le tisztába tevésekkor, mert nem hagyta, hogy hozzá érjek. :)
Lassan megyek én is aludni, csak eszek még valamit meg letusolok, szerintem megint ott lesz kb éjfél, mire ágyba kerülök.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Bárki írhat, aki úgy érzi van mondanivalója, észrevétele, esetleg jó tanácsa.:)
Előre is köszönöm. :)
Privát emailt az lbetty.80 előtagú gmail-es címre lehet küldeni, valamint erre a célra használható a kapcsolat űrlap is, ami a jobb oldali hasábban található. :)