Nyűgös délután....

Mintha megéreztem volna... Livike kb két perc múlva fel is ébredt, ahogy itt befejeztem az írást. Nagyon sírt, hiába vigasztaltam, simogattam, csináltam bármit, nem nyugodott. Már teljesen belelovalta magát a sírásba, csak hüppögött erőtlenül, de nem hagyta abba. Persze ha a hátam mögé került, akkor egyből elfelejtette, hogy előtte még hogy zokogott, vigyorogva próbálta a hajam húzni! Majd mikor jobb kedve lett, egyből ment Levi ágyához, sikeresen fel is piszkálta, úgyhogy Levike sem aludt tovább, mint még kb plusz 10 perc. Ő is sírva ébredt, ez nagyrészt Livikének volt köszönhető, mert aludt volna még... és mivel sírt, így Livike is újra rákezdett, a következő nemtudommennyi idő azzal telt, hogy mindketten telitorokból ordítottak, másztak rám, bújtak belém, de nem hagyták abba, csak elég sokára. Mondjuk ilyenkor 5 perc is soknak tűnik....de ez több volt. :(
Ahogy picit lenyugodtak, megpucoltam egy almát, amit szépen meg is eszegettek, majd egy körtét is, abból már maradt pár falatka...
Játszottunk, viszonylag jó hangulatban voltak, de azért ez nem volt valami stabil, időről-időre mindig volt valamelyikőjüknek valami nyekeregni valója. :(

Telt az idő, 17:30 körül kaptak uzsonnát, ma tojásrántottát csináltam két tojásból és két karika kolbászból, bár ez utóbbit én ettem meg, csak az íze miatt tettem bele. :)
Egy falat maradt, a többit ügyesen megették, nem volt maszatolás, szétszórás, mert elfogadták tőlem is az etetőszékeikben ülve. Egy falat ide, egy falat oda! :)
Miután elfogyott, kaptak még egy túrórudit, majd pár szem kölesgolyót is, mert már azt sem lehet a szobában odaadni, mint eddig, ha csak nem akarom, hogy minden csupa morzsa legyen. Régen szépen feleszegették, most valamelyik nap pl teljesen tele volt az egész szőnyeg a széttaposott/szétszórt/félig megrágott/szájból kiszedett kölesgolyó maradványokkal. :(
Épp a golyók evésénél tartottunk, amikor jött Mama, hogy játsszunk még egy nagyot fürdés előtt, na meg persze azért, hogy segítsen a fürdetésnél.

Tegnap még a régi idő szerint fürdettünk (19 órakor, mert az már 20 óra lenne), de ma már simán 20 óra is elmúlt, amikor hozzáfogtunk. Reggel úgyis korábban keltek, az evések mondjuk ugyanúgy csúsztak... azt hittem majd hamar alvás lesz.
Livikét Mama fürdette, elég jól viselte a dolgokat a KicsiLány, majd következett Levike, akit én vittem, Vele sem volt gond...
Szépen elkezdtek enni mindketten az ágyaikban, majd hirtelen felálltak és sírni kezdtek... Livikének elfogyott a kajája és le is vetkőzött... Kapott kaját és újra rendbeszedtem, lefektettem, el is aludt hamarosan... legalábbis evett szépen, csendben. Levike viszont nem akart lefeküdni. :( Ma is itt van pedig Mama kardigánja, úgy látszik most nincs "hatása". Nem is ágyaztam meg, kerestem a tévében valami zenés műsort, mert minden csatornán hülyeség volt... így maradt az egyetlen zenés, a VivaTV.... Nem nagy élmény, de legalább nem öldöklős meg nyomasztó műsor megy rajta, mint abban az időben az összes többi csatornán. :)

Apa 21:20 körül ért haza, épp akkor mindketten vadul táncikáltak az ágyaikban, Livike is felélénkült újra, de legalább nem sírtak!
Livike pár perc múlva elaludt, úgy tűnik Neki ennyi volt a mai nap - remélem, hogy igen - de Levike még most sem alszik. :(
Megágyaztam, mert az is mindegy most, hogy ki van-e húzva az ágy vagy sem... és kitettem.
Apa ott fekszik mellette, de folyton magyaráz Levike, nem úgy tűnik, mint aki hamarosan aludna... bár nem lehet tudni, néha egyik percről a másikra nyomja el az álom. Jó lenne, ha ez így lenne most is!

Ennyit tudok most írni, holnap jövök valamikor.