Gyors hétfői összefoglaló

Levike ismét közöttünk aludt, bár letettem 23 óra után a helyére, felébredt és nem is maradt a helyén... Emiatt nem aludtam valami jól, megint jutott egy keskeny csík nekem az ágy szélén, Levike folyton keresztben feküdt, de még én jártam jobban, nekem a feje "jutott". :) Apát jópárszor megrugdosta. :( Többször egyenesebe fektettem, de nem tartott sokáig az az állapot.
Livike végig aludt, reggel 7:45-kor ébredt Levikével együtt. Én kivételesen már 7:20-kor fent voltam, nem tudtam már aludni, annyira fájt a derekam a "vigyázban" alvástól.

Gyorsan rendbetettem Őket, kitakarítottam, telt az idő. Apa ma szabadnapos volt, az udvaron tevékenykedett egy keveset, majd csinált egy bolognait, hogy majd azt ehetnek a gyerekek is ebédre. Na igen, Livike még csak-csak... de hogy Levike hogy fogja megenni a paradicsomos kaját? Na majd írom azt is. :)
Direkt figyeltem arra, hogy ne húzzuk sokáig az időt, 10:30 körül készültem öltöztetni a gyerekeket, hogy megyünk a játszótérre... Hát nem pont akkor kezdett el esni az eső?:((( Nagyon mérges voltam.... Előtte is elég hideg, szeles, borús idő volt, de úgy voltam vele, hogy attól még ki lehet menni egy kis időre.. de esőben?
Mivel meglátta Livike a cípőjét, már mindenképpen fel kellett öltöztetni Őket, mert balhézott... Akkor még csak picit szemelt az eső, így itt az udvaron szaladgáltak pár kört, de hirtelen úgy rákezdett, hogy hülyeség lett volna tovább kint maradni... Tudom én, hogy kell a levegő, de hogy szándékosan fázítsuk meg őket az esőben, annyit nem ér szerintem. Összességében kb 20 percet voltunk kint, persze ennek nagy részét a teraszon, ami fedett, de ott meg folyton arra kellett vigyázni, hogy le ne essenek a szélén, majd a virágládát kezdték homokozónak használni, ami ugye földdel van tele... hát nem volt a legjobb ötlet odaengedni Őket. Valahogy eltelt az idő, volt még kis játék is idebent, majd pontosan délben elkezdtük az ebédeltetést is.

Mindketten ügyesen ették a tésztát, Levikének többet kellett segíteni, hogy rátegye a kanálra a tésztát, Livike szinte mindet magától ette meg! :) Sőt, Ő repetázott is, megevett még egy adagot, és bár egyszer sem volt tele a tálka, szerintem szép adagot betermelt. :)) Levike az elsőre kiszedettet sem ette meg, de nem is erőltettem, nem szerettem volna, hogy visszajöjjön a kaja, hisz' tudjuk, hogy a paradicsomos kajákat nem szokta bírni. Volt még tegnapról rizs és darálthús meg egy negyed üvegnyi üveges kaja is, azt ette meg a tészta helyett. Desszertnek krémtúrót kaptak, valamint Livike még evett péksüteményt is egy kis darabkát. :)
Ezután már mehettek is aludni, 12:45 volt amikor letettem Őket.

Ettünk mi is Apával, majd vasaltam, gyorsan szaladt az idő, mint mindig, amikor alszanak a gyerekek. :)
Livike 14 órakor ébredt, nem volt rossz kedve, de valamiért matrica lett, nem lehetett mellőle elmozdulni egy percre sem, mert akkor visított. Levikét felébresztette kb negyed óra múlva, aki ezt nem nagyon díjazta, és bár pihengetett rajtam még egy picit, szintén nyűgöske maradt egész délutánra. :(
Csináltam gyümölcspépet, amit Apa adott oda a gyerekeknek, nem fogyott el mind, de azért ettek. Közben én a kisboltban voltam, előtte pedig a gyógyszertárban, de Vigantol még mindig nincsen... Nem tudom mi van, ha pár napig nem kapnak? :(
Máskor is maradt már ki véletlenül, de nem egymás után több napon, hanem néha-néha egy nap...

16 óra előtt értem haza, addigra megittak egy kisüveges őszibarack-mangó ivólevet is, nagyrészt egyedül, pohárból! Persze ha sokat öntünk akkor tartani kell a poharat, de ha egyedül akarnak inni, akkor csak kevés kerül az aljára, azt szépen kiisszák és nyújtják a poharat, hogy öntsünk még bele. :) Ezt este is megismételték immár nekem a teával. :) Előre sosem tudom, hogy milyen a hangulatuk, elfogadják-e tőlem, vagy maguk akarnak inni... így ha teleöntöm és nem kérik, akkor öntögethetem vissza vagy másik pohárba, hogy csak kevés maradjon. :)))

Játszottunk, telt az idő..
17:40-kor kapták meg az uzsonnát, ma bundás kenyér, vagyis kifli és bagett volt. Jól ették, utána még egy túrórudit is megettek, majd jött a tea ivás a székeikben és a szobában is, újabb játék, rosszalkodás, pakolás ezerrel.

A fürdést 19:50-kor kezdtük, Livike most nem hisztizett, azt hiszem egy kis világítós ébresztőóra volt a kedvenc, elég jól lekötötte a figyelmét. :))
Levikét én fürdettem, bár necces volt, hogy át kell adjam Apának, mert megint nem akart leülni. Fordítva sem, sehogy sem. :( Végül azzal vontam el a figyelmét, hogy lekapcsoltam a nagy lámpát a konyhában, ezen meglepődött, nézte, hogy most mi van, egyből le is ült. :D
Mikor kivettem törölközni akkor meg azon balhézott, hogy miért nem ég a villany kint. Minek? Már bejöttünk.. :)))

Úgy tűnt hamar elalszanak, Levike legalábbis szépen elkezdett enni a helyén és talán el is aludt volna, ha Livike nem avatkozik közbe! A KicsiLánynak nagyon virágos kedve volt, feküdt egy darabig, de vigyorgott, huncutkodott, nevetgélt, ami még nem lett volna baj, de egyszercsak átnyúlt Levihez és elvette a kajáját! Ezt persze zokon vette Levike, hiába adtam oda a Livi cumisüvegét, az nem kellett. Livikének ez nem volt elég, ezután a plüss kutyusát vette el Levikétől, aki szegénykém csak ott vavavázott és szomorúan nézett, Livike meg mint aki jól végezte dolgát szépen lefeküdt Levi kajájával és kutyusával, de még mindig vigyorgott... Levikeének odaadtam Cseppecskét, - Livike alvós plüssét - aminek megörült, mert ritkán jut hozzá, ölelgette, nevetett rá, szerencsére megnyugodott. Egy ideig.
Livike is hamarosan megunta a dolgot és kérte vissza a saját dolgait, Levike már kifelé kívánkozott, úgyhogy a filmet éppen meg tudtam valahogy nézni, utána ágyaztam meg és ki is tetem Levikét. Livike kapott még repetát - a saját üvegébe - amivel hamarosan el is aludt.
Levi nem úgy tűnt, mint aki hamarosan alszik, kellett is még elég sok idő hozzá. Játszott, szaladgált...
Mondtam Neki, amikor feküdtem mellette és jól beletenyerelt a hasamba, hogy ezt ne csinálja, mert nagyon fáj... - anélkül is, hogy megüti - Abba is hagyta, ekkor kérdeztem, hogy hol van a hasam? Mármint hogy majd megmutatja. Bár ezt a testrészt nem nagyon szoktuk gyakorolni, azért el szokták találni melyik is az. Most nem sikerült, a mellemre mutatott, a nyomatékosság kedvéért jól meg is csípte... :) Mondtam, hogy ez nem az, ez a CICI. Erre elkezdte mondogatni, hogy "sziszi" meg "titi", meg hogy "szisza". Na mondom a végén még cica lesz.. :D
A következő öt perc abból állt, hogy én mondogattam, hogy cici, ő meg kacagott és bújt belém.. :)) De még mindig nem akart aludni. Játszhatnéka volt... Ha én fekszem mellé akkor nem alszik el, ha Apa megy be, akkor kevesebb idő kell...
Most is így volt, Apa bement 22:30 körül, én kijöttem, Levike 23:30 körül aludt el, addig még játszott...
Még nem tettem a helyére, de majd mindjárt..

Ennyi lenne hirtelen, holnap jövök valamikor.