Még egy kis hétfő... :)

A délutáni alvás igencsak kurtára sikeredett, mert épp befejeztem itt az írást, már fel is ébredtek mind a ketten. Kezdte Levike sírva, majd erre Livike is csatlakozott. Kivettem Őket, de csak nem akartak nyugodni. :( Most Livike feküdt rajtam vagy 20 percen keresztül, Levike a szoba közepén állva ordított, emiatt Livike félt és rajtam hüppögött, Levikét is odahívtam, de nem jött, úgyhogy az maradt, hogy próbáltam nyugodt maradni - nehezen ment - és beszélni Hozzá, hogy abbahagyja a sírást.
Végül abbahagyta, Livike majdnem elaludt rajtam, hát igen, ez a háromnegyed óra elég kevés volt mára alvásnak. :(
14:30 körül ért haza Apa, akkor már simán ki tudtam jönni, a gyerekek nekikezdtek játszani. Percek alatt felfordították a szobát, de legalább nem sírtak! :)

15 óra után pár perccel indultam el itthonról, hogy egy kicsit én is menjek már valamerre.
A postán kezdtem, ahol jól kifogtam, mert egy férfinek épp akkor és ott kellett biztosítást kötnie, amivel úgy negyed órára feltartotta a sort. Épp előttem lépett be az ajtón.... (Miért nem mentem kicsit gyorsabban...?:) ) Így a postáról 15:35-kor szabadultam... Mivel a város közepére szándékoztam menni - a bankba - épp jókor voltam jó helyen, vagyis a buszmegállóban, ahol 1 perc múlva jött is egy helyi járat, nem kellett legalább gyalogolnom, nem mellékesen kb 20 perc időt is megspóroltam. :))
Mire végeztem már 16 óra is elmúlt... Következett egy maratoni, egy órahossza alatt 4 üzlet végigrohanása részemről. :D Sokat nézelődni sehol nem tudtam, - nem mertem, mert nem tudtam itthon milyen állapotok uralkodnak - úgyhogy igazán nem költöttem sokat, - ami nem is baj - csak néhány zoknit vettem Apának és magamnak, na meg Livikének egy harisnyanadrágot. Levikének is szerettem volna venni, de nem volt. :(
17:15-re értem haza....

Itthon minden rendben volt Apa szerint, bár a szoba fel volt fordítva, az összes létező játék, az ágypárnák, az éjjeli szekrény, mind szanaszét voltak. :)
Ettek egy kis gyümölcsöt is, majd ittak sok teát, 17 óra körül pedig meg is uzsonnáztak, két tojásból rántottát. (Apa lelőtte a holnapra tervezett uzsonnaötletemet. :( Mára lett volna még sült hús, na mindegy... )
Gyorsan telt az idő, csináltam magunknak melegszendvicset, mire megettük már ott is volt az idő, hogy lehet fürdetni.
Gondoltam, ma nem lesz gond az elalvással. Végülis, ha azt nézzük már mindketten alszanak és ami a legjobb, a helyükön, még Levike IS! :)

19:30-kor gyorsan előkészítettem a fürdéshez szükséges dolgokat, majd Apa vitte is Livikét fürdeni. Kb ennyit tudott tenni az este további részében, ugyanis a válla oly mértékben megfájdult, hogy felemelni alig tudta, nemhogy gyereket fogni vele. :(
Vagy valami front jön, vagy idegszál becsípődés megint, nem tudom.. szokott ilyen lenni neki. :(
Livikét így én fürdettem, amikor ki akartam venni, nem engedte, hogy a hóna alá nyúljak, mire végül sikerült már annyira kapálózott a Lány, hogy kb egy liternyi vizet tuti kirugdalt. Olyan látvány volt, mint a rajzfilmekben, mikor szaladni készül a figura, de még csak a lába jár, nem halad. :))) Kivettem, megtöröltem, elég jól tűrte, de csak azután, hogy a nagy hisztizése és kalimpálása végett odacsaptam kissé a popójára... Sajnáltam, mert akkor meg azért sírt, nem fájt az annyira, csak ugye szereti magát sajnáltatni... :((( Viszont megértette, hogy miért volt, mert utána szépen tűrte az öltöztetést, és bár először csúnyán nézett Apára - pedig nem is Ő vágott oda, hanem én:) - amikor letettem az ágyába a kajájával már vigyorgott. :) Volt már ilyenre példa, de természetesen nem rendszer ez, hogy fenékre csapással fürdünk, az nem is lenne jó, mert még a végén teljesen rettegésben lenne... de ezekszerint néha muszáj valahogy észhez téríteni a Kisasszonyt, ha szép szóval nem megy, hát így. :(
Levikét is megfürdettem, Vele nem volt gond, ellenkezés, semmi. :)
20:10 körül már meg is ágyaztam, mindketten a saját helyükön voltak és ettek.
Levike próbálkozott párszor, hogy Ő bizony kijönne, felállt, kutyus, kaja bekészítve és rajtra készen állt az ágy végében, de nem vettem ki. Livike is sírdogált, ott kellett mellette feküdni, hogy ne álljon fel és csendben legyen. :(
A filmet is a macin fekve néztem, Livike játszott a kezemmel, Levike kutyájával, a saját hálózsákjával, szóval ami épp ott volt, nem úgy tűnt, mint aki hamarosan elalszik. Levike csak állt, majd nyammnyammolt, de ha odaadtam a kajáját akkor nagyívben kidobta... Hát mondom akkor a kaja ott marad - kevés volt már benne - Ő pedig szépen lefekhet és alhat. Na persze, majd szót is fogad.. :)
A film után kijöttem és csináltam mindkettőjüknek még 90 ml tápszert, bár Livikénél nagyon gondolkodtam, hogy adjak-e még Neki, mert az előzővel is csak játszott már a végén.. Nem tudtam, mivel ad ki fura hangot, hát azt csinálta, hogy a szájába vette a kaját és zubogtatta, majd egy kortyot ki is engedett a szája szélén vigyorogva... :(( Pff.. :) Az új adaggal már nem csinálta ezt szerencsére. Levike kivételesen hamar el is aludt a HELYÉN, (kop-kop:) ), Livike pedig sírni kezdett, úgyhogy oda kellett mellé feküdni és kb 5 perc alatt már aludt is. :)
Ez 21:40 körül volt, azóta nyugalom van.
Meglátjuk meddig...
Levike biztos ki fog kéredzkedni valamikor, remélem minél később!

Ennyi lenne mára, holnap jövök valamikor.