Szemészet és ami utána volt... :)

A tegnapi napról még annyit, hogy délután nem sokat aludtak, de jók voltak, játszottunk, fürödtünk, ettek, aludtak.. És nem kellett éjszaka felkelni egyszer sem! Pedig azt hittem, majd éhesek lesznek, mert ugye kimaradt a tízórai gyümölcs és a délutáni uzsonna is elég gyér volt, mert kaptak egy kis túrót a túrós palacsintából meg egy kis tésztáját is, utána meg a tápszert ami elvileg az ebédhez járt volna, de már ott volt az uzsonna idő is. Az esti kaját megették, de aludtak egész éjjel, és ez így jó is volt. :)

Reggel is 7:15-kor ha én nem kelek fel, hogy nem leszünk kész, akkor még aludtak volna, persze Livike már beszélgetett, de szerintem még ellettek volna vagy fél órát az ágyban, ha nem kell sietni.
Igaz, hogy 9-re kellett menni a szemészetre, de addig meg kellett enniük a kajájukat, be kellett tojniuk, (igen, kellett, hogy ne ott kelljen már tisztába tenni, ahol hely sincs rá... És azt már megfigyeltem, hogy ha reggelre nincs termés, akkor a reggeli tisztába tevés után fél-egy órával tuti van, ezt akartam megvárni, Levinél sikerrel is jártam, Livinél nem, de ő haza is hozta, mert csak az előbb kiabált, hogy van valami, meg a szagok is árulkodtak rendesen:)) Arra mentem be, hogy áll!! a kiságyban - eddig ott csak térdelt - és kiabál...:))) ) felöltözni, újabb kaját csinálni az útra, szóval sürgetett az idő nagyon.

Miután elkészültünk, 8:50-kor elindultunk. Most Apa is jött velünk, mert Papának címei voltak, nem tudott most velünk várakozni. Hiába mentünk időpontra, azért annyira már ismerjük a magyar egészségügyet, hogy az csak egy dolog, hogy x órára menjünk, úgyis sokat kell várni. Most se volt ez másként, bár valószínűleg a doktornő se tudta előre, hogy műtétei lesznek, és miatta fog csúszni az egész szemészeti vizsgálat sorozat.
Mi elvileg 9-re voltunk beírva. 10-ig kint a folyosón várakoztunk, majd az asszisztens behívott bennünket a belső váróba - eddig mindig ott voltunk elejétől fogva, mert hogy kicsibabák voltak... - és utána ott várakoztunk tovább 10:45-ig. Ekkor bemehettünk egymás után, én vittem Livikét, ölben ülve mutogattak Neki játékokat, meg lámpával világítottak a szemébe, meg messze is mutogattak egy csörgős játékot, és volt még egy karton, amit mozgattak, és azon látni kellett volna egy csillagot meg egy kisautót, ami 3D-s volt, - speciel én nem láttam belőle semmit, de ez már más kérdés - a gyerekeknek annyit kellett volna tenni, hogy odanyúlni ahol látja a figurákat. Namost Livike rá se hederített arra a lapra, a messzi csörgős figurát se nagyon figyelte, úgy általában nem figyelt már akkor, hisz rég evés és alvás idő lett volna már, a váróban is sírt az utolsó negyed órában. :(( Levike annyi különbséggel teljesítette a feladatokat, hogy Ő nyúlt azután a 3D-s tábla után, de nem konkrétan a figurákhoz, csak felé...
Én is Apától kérdeztem utólag, hogy mégis mit kellett volna azon látni, Ő mondta el.
Ezután cseppentettek a szemükbe, a gyengépp cseppel, amitől eddig soha nem tágult a pupillájuk. Most se nagyon, de azért meg tudták nézni valamennyire. Persze Livike hasonlóan viselkedett, mint orrszíváskor szokott, végig ordította a vizsgálatot és ketten fogtuk le: én a kezét lábát, az asszisztens a fejét, meg szerintem a doktornő is tartott rajta valamennyit. De még Levike is nyekergett kicsit ennél a résznél, pedig Ő nem szokott, túl fáradtak, éhesek és nyűgösek voltak már addigra. :(
Április 23-án vissza kell menni, akkor egyből Humapentes csöpögtetéssel indítanak, - azzal csinálták eddig is, az egy erősebb csepp, és háromszor ismétlik meg negyedóránként.. - és utána megint lesz ilyen szemfenék nézés vagy mittudomén mi lámpával... És hogy lehet, hogy a Livike szemüveges lesz, mert úgy látta a doktornő, hogy néha kinéz... Hát, nem tudom, mindig szépen egyenesen néz, épp hogy Levi az, aki a bal szemével gyakran befelé néz, Nála nem látott ilyet, Livinél meg igen?? Na hát jól nézünk ki. :( Persze elkeseredtem, annyira bíztam benne, hogy minden rendben lesz, ami persze még nincs kizárva, inkább nézzék meg többször, és vegyék észre ilyen kicsi korban ha van valami baj, minthogy ne vegyék észre és még nagyobb legyen. Kicsi korban még kinőhető némelyik féle látásrendellenesség, az enyém nem ilyen volt, de Náluk eddig se láttak semmi bajt, csak annyit, hogy nehezen tágult a pupillájuk. Egyébként meg nem hinném, hogy nem látnának távolra élesen vagy valami, mert olyan messziről kiszúrnak bennünket, akár egy pici résen is az ajtónál, meg észrevesznek minden apróságot... Ha mondjuk nem két órát várakoztatnának étlen-alvatlan, napirendet borogatva, akkor talán megcsinálná a gyerek amit elvárnak tőle! :((

Levike egyébként megint elbűvölt mindenkit, amíg kint vártunk is mosolygott mindenkire teliszájjal, az asszisztensnő is mondta, hogy ő most akkor hazaviszi, mert nekünk úgyis van kettő. :)) Levikét már a kórházban is el akarták vinni ketten is a nővérek közül. :)) Szerintem azért, mert olyan kis közvetlen, barátkozós, vigyorgós, nem félős... :) Livikét is dicsérték persze, hogy milyen szép, meg aranyos, meg nyugodt kislány, hogy tűri a várakozást, ül szépen és csendben van. Na igen, a végén már sírdogált, de addig semmi gond nem volt. Amíg egy időben Levi Apánál volt kézben, Livi akkor is a hordozóban hintázott és játszott a sapkája madzagjával.. :))

Szóval áprilisban kiderül, hogy mi lesz, nagyon remélem, hogy semmi baj nem lesz. Mindenesetre jó lenne már túl lenni rajta, de nem volt korábban időpont. :(

11:05-kor végeztünk, szóltunk a Papának, hogy jöhet értünk, 11:20 körül már itthon is voltunk. A gyerekeket tisztába tettem és kaptak tápszert majd aludtak. Kevesebbet, mint gondoltam, hogy fognak, de azért aludtak valamennyit.
13:30-kor megkapták az ebédet, amit nem nagyon ettek meg, majd megint aludtak. Már kétszer maradt ki a tízórai gyümölcs, remélem holnap megeszik rendesen, amúgy is már lehet hogy unták mostanában azért nem nagyon ették.
Lassan jön az uzsonna bár most megettek jópár szem kölesgolyót, miután Livi sírva ébredt és negyed óra alatt sem tudtam megnyugtatni, ezzel a golyóevéssel meg jól elvoltak.

Nagyjából ennyi egyelőre, jövök még ma ha tudok, vagy majd csak holnap, de akkor biztos, mert nagy nap lesz az: az első születésnapjuk! :))