... és a folytatás

Levike szerencsére vissza tudott aludni anélkül, hogy odamentem volna. Akkor tuti nem alszik el, tapasztaltam már, úgyhogy szoktam hagyni kicsit, ha nyűglődik, ha pár perc múlva se nyugszik akkor bemegyek. Ma szerencsém volt, na meg az se hátrány, hogy jó nagyot aludtak. :)

Apa időben haza ért, így gyorsan még elszaladtam a Sparba, mert már alma sem volt itthon, de uzsonna időre haza is értem. Mondjuk így is 17 óra volt mire etettünk, mert még megfőztem a virslit, meg pelus csere, stb, de utána jöhetett a hami. :)
2 db virslit főztem meg, szerintem kb egy negyed maradhatott meg kb. Jól és ügyesen ették. :) Munkamegosztás volt, Apa adta a virslit kiskanállal (apróra volt darabolva késsel meg villával összetörve...), én pedig adtam hozzá a zsömle darabkákat meg a teát is néha. A teát az evés végeztével Levike sikeresen magára borította.... Annyira néztem, hogy mindent összeszedjek, (evős tál, papírtörlők, kanalak... még a teás üveg tetejét is felvettem...) mielőtt kiteszem a placcra a hordozóból, erre egyszer hallom hogy nagyon sír, ijedten, hát az egész felsőteste meg a fél feje csupa tea volt... Megtalálta, amit én nem. :(( Volt benne még kb egy deci, a borítás után is maradt még egy kicsi, azt Livi borította ki miután én Levit felkaptam, de a teás üveget még mindig csak a földre tettem. :)))
Én Levit öltöztettem át gyorsan, Apa meg a habtapit törölgette, persze Livit bemenekítve előtte a kiságyba, aki onnan vigyorogva nézte az eseményeket... :)))

Miután ezzel megvoltunk egy darabig jól eljátszogattak, de inkább az volt a jellemző, hogy én is ott voltam Velük, mert csak kis időre jöttem ki, amikor egyből megtalálták az éjjeli szekrény mellett levő két ajtós szekrényen lógó micimackós magasságmérő plüss akármit, és mindketten azt húzgálták, Livike a padlón feküdt, Levike meg félig rajta, félig a fiókba kapaszkodva térdelt. Szóval nem igazán lehetett őket magukra hagyni kicsit sem most. :)))
A fiókkal kapcsolatban: írtam már korábban, hogy Papa tett erős mágneseket a pelenkázó alatti legalsó fiókra, meg az ajtókra... Namost Levi rájött, hogy az alsó fiókot nem tudja kihúzni, így kihúzza a következőt, belekapaszkodik, persze térdel, és keservesen sír, mert nem meri elengedni, nehogy elessen. :) Hát, ma ugyanezt a "pózt" produkálta a fürdőkáddal, mert fürdés előtt ha már nagyon nem tudjuk mit kéne csinálni, hogy tűrjenek még egy kicsit, akkor elővesszük a kádat és azzal játszhatnak. Levike oldalra fordította, beletérdelt, közben kapaszkodott is felül.... jó, hogy nem borult vagy hátra, vagy előre, mert akkor tuti beveri a fejét. Ennél az esetnél mondjuk ott voltam a háta mögött, de itt is sírás lett a vége, hogy nem tudja hogyan tovább.
A felállást nem ismételte meg tegnap óta, térdel szorgalmasan, mint aki büntetésben van. :)

19:40-kor fürdettünk, rendben ment minden.
A filmből nem sokat láttam, bár végignéztem, egyszerűen nem akartak aludni. Kezdték kuncogással, nevetgéléssel. kiabálással, néha sírdogálással, csináltak mindent, csak aludni ne kelljen. :(
Levit a végén már kivettem, hogy hátha rajtam elalszik, de ott meg csak játszani akart... vigyorgott, szinte kért, hogy játsszak vele: én néztem volna a tévét, erre addig helyezkedett rajtam, hogy a fejével takarja előlem a képet, és csak vigyorgott :)) Mondjuk egy darabig jól elhülyéskedtünk, de utána kezdett bedurvulni, mert elég erősen ütögetett, hiába mondtam, hogy nem szabad... meg hogy akkor leteszem, nem hatotta meg.
Livi sem aludt persze, ha Levi elaludt volna, akkor tuti felkiabálta, úgyhogy mivel mind a ketten megették a vacsorájukat, csináltam még egy keveset Nekik, amivel el is aludtak. Livike már addigra elaludt, mire bevittem a kaját.

Lassan megyek én is aludni, hajnalban úgyis megint ébredünk a telefonra. Emiatt nem szeretem, ha Apa reggelre megy, ráadásul holnap nem is fog korán végezni, hát ez van, hétvége jön, rendezvények vannak....