Lívia és Levente mindennapjai...

Lívia és Levente minden napjai:  2013.07.12-től.....

Most nem a hagyományos tőlem megszokott módon írom ezt a Blogot, mert időm híján sajnos ez nem működött.
Az Ikrek velünk vannak, a lányomék kicsit elmentek pihenni a Tiszára, az éves nomád életüket élni!
Az emberek zöme azt hiszi, tudja, gondolja, hogy csak külföldön és a tengerpartokon lehet kikapcsolódni és több száz ezer Ft-os költséggel.
Hát....nem! Ki lehet egy sima Tisza-parton is, ahol csak a víz, a madarak és egy csomó szúnyog van, ami egy idő után már nincs, de lehet úgy is szórakozni. Horgászat és bográcsban főzés, fürdőszoba a Tisza...és mégis pihentető. Úgy is írhatnám, hogy csak ez a pihentető! :) Nincs zsinat, nincs tömeg, csend és nyugalom.
 Röviden ennyit a családom nyaralásáról.
Gyerkőcök napjai viszont még Óvodával telik a héten, azután nekik is jön a jól megérdemelt szabadság!
Már nagyon várják!
Múlt hét pénteken mentek el a szülők, az óta még nem volt időm írni, ma sem nagyon...de kikapok ha nem írok pár sort..:)
Szóval: Eddig nagyon jól teltek a napok, nem volt semmi különös, nagyon jól viselkedtek a gyerekek.
Én nem azért írom ezt, mert a Mama vagyok és a kedvenc unokáim, hanem, mert tényleg így volt.
Én nevelős Mama vagyok, nem kényeztetős, de ezt már többször írtam.
Minden nap csináltunk valami kis apróságot, kis programot, mi is bográcsoztunk, tárcsán sütöttünk  husikat, és mindenből kivették a részüket. Ki miben tudott, azt csinálta.
Levi kis kukta volt, Lívia meg nekem segített teríteni, meg  amit épp kellett.
Imádnak segíteni, és ügyesek is nagyon.
Jó ízűen megették amit készítettünk, benne volt az Ő munkájuk is. Nem válogattak, azt ettek amit kaptak. (Anyával ez nem így van! :) )
Asztal leszedésben is nagyok már, étkezés után takarították le az üveg asztalt, és sorolhatnám, hogy mi mindenben benne voltak.
Játszottunk sokat, nagyon ritkán hallották a szomszédok a hangunkat, mert olyan csendben voltunk, hogy azt hitték, hogy sosem vagyunk itthon. Ha kicsit hangosabbak voltak, az csak a Papával volt, mert Ő többet rájuk hagy mint én. Én mindig azt kértem, hogy csak én halljam, hogy itthon vannak, a szomszédok ne tudják...:) Ezt azért írom így, mert egyébként nagyon hangosak, olyan ricsajjal van a két gyerek, mintha egy Óvoda lenne itthon időnként. Én ezt nem hagytam, mert lehet úgy is játszani, hogy ne hallja azt még a 6-ik szomszéd is.  :)
Alvásuk az rendben volt, hétvégén aludtak nagyokat délután. Volt olyan, hogy pl. vasárnap, 14-én, már felköltöttem a Levit, mert 4 óra hosszat aludt, és már lassan esteledett. Ennek ellenére este 22.00-kor már aludt. Ezen nagyon csodálkoztam. Lívia is, de vele alvás szempontjából sosincs gond.
Az éjszakáik olyanok, mint régen, nálunk mindig forgolódnak, nyűglődnek, vergődnek, és hangosan beszélnek, de ez már nem újdonság... :) 
Kicsivel talán többeket alszunk, mint még nem olyan régen is. Biztosan én vagyok nagyon érzékeny erre, a lányomnál is felébredtem még arra is, ha nagyobbat sóhajtott.. :) 
Nem azt mondom, hogy néha nem kellett hangosabban rájuk szólni, de alapjában véve nem voltak eget-verő rosszak, csak olyanok, mint két 4 és fél éves gyerek. És mint a gyerekek. .... :)
Igaz, volt egy olyan nap, amikor minden dőlt-borult, kicsit elszabadult a pokol. Bent voltak és Lívia a virágállványon lévő vizes locsolót leütötte és persze tele volt, és a víz az nagyon beborult mindenhová, vagyis, befolyt... :( Ekkor kicsit mérges voltam, de gondoltam, hogy ezt is oldjuk meg együtt....és gyorsan mindenki rohanjon ruháért, takarítson, amíg el nem ázik a parketta..kicsit azért sikerült beáztatni...de reméljük, hogy majd idővel kiszárad. Egy nagyon nagy hidegfront volt és ezen a napon eléggé elevenek voltak.:) 
Minden nap mentek dinnyét venni Papával és jó ízűen megették, úgy ahogy azt Papa szokta, kanállal és nem szeletben. Erről majd teszek be ide egy két képet. :)
Nagyon ügyesen kezelik már a kocsi ülést, csatolják magukat ki-be. Pattannak bele és már pikk-pakk készen is vannak. Ezt tegnap óta először és hatalmas élménnyel jöttek be, hogy ezt Ők már tudják! :) Jó is meg nem is...de örültek neki. :)
A Lívia már azért várja haza a szülőket, de Levente Ő sajnos nem. Azt mondta tegnap, 16-án, hogy ha elmentek és itt hagytak, akkor maradjanak is a nyaralásban... :) Persze ezt látni kellett volna, és hallani, ahogy Ő a maga nyelvén előadta. Lívia kérdezte tőle, hogy neked nem hiányoznak Anyáék, és erre mondta Ő, hogy nem..... :)
Alváshoz még annyit....hogy megegyeztünk, hogy végig nálunk alszunk, és egyik este Levi, másik este meg Lívia alszik velem, felváltva a szobákat is. Ez két este működött is, de mivel én csak a saját helyemen tudok aludni, így abban maradtunk, hogy csak a gyerekek cserélődnek nálam.
Ez is működött kb. 2este, és azután sajnos Levi már nem volt hajlandó nélkülem aludni. Akkor is nekem kellett altatni, amikor Papával aludt, de legalább elaludt. Tegnap délután megemlítettem neki, hogy ma már Papával kell aludni, mert Lívia is szeretne velem aludni, és tiltakozott ugyan...de később rá sikerült venni. Ez addig tartott, amíg Livikét megfürdettem, Őt is, majd én is...és fekvés volt...majd Papa el is aludt gyorsan..., :), Ő viszont zokogva jött át hozzám a hálószobába, hogy Ő velem tud csak aludni...és potyogtak a könnyei....bújt belém. Mondtam, hogy Livikét elaltatom mindjárt, Ő gyorsan elalszik és átmegyek hozzájuk is és majd elaltatom Őt is. Neki ez nem felet meg, nagyon sírt, hogy Ő Papával nem tud aludni, csak velem. .... :) Livike annyira édes volt, mivel látta, hogy a tesója ennyire sír, kiugrott az ágyból és mondta neki, gyere ide Mamához tesóm, majd én alszom ma is a Papával... :) Összeszedték az ágyneműiket, és vitték-hozták csere-bere és 5 percen belül mind a kettő aludt. Mindig mind a kettő velem akart aludni, de azt meg én nem tudtam bevállalni mint eddig, hogy Ők alszanak a nappaliban és és közöttük, mert mostanában nagyon sokat kínlódok a gerincsérvemmel és ebből kifolyólag fáj a lábam is...és nem tudok úgy aludni, hogy két gyerek között...így maradtunk ennél a felállásnál.
No, így hát a Lívia sajnos eddig egyszer tudott velem aludni.
Tegnap elmentek a piacra ovi után Papával és vettek ugye dinnyét....és hoztak nekem egy szál vörös rózsát is. :) Hozták nagy örömmel, hogy amiért vigyázol ránk, hoztunk Neked rózsát és hogy nagyon szeretünk... :) Megható volt...és nagyon édesek voltak. Jók leszünk....és szót fogadunk ígéretek jöttek ezerrel... :)
Anyától is majd bocsánatot kérünk, hogy rosszak voltunk, és neki azért kellett elmenni, hogy őket kipihenje.... ! Lívia már telefonban meg is tette, amikor épp hívott a lányom.

Érdekesek egyébként nagyon. Amikor itthon van valamelyik szülő, vagy mind a kettő, akkor is állandóan itt vannak körülöttünk és Levi szökik is állandóan át, ha véletlen be lenne csukva az ajtó még akkor is.
Lívia még csak-csak elvan otthon....de a Levi, Ő nem. Állandóan azt figyeli, hogy a Papa dolgozik-e valamit, mert, akkor megy Ő is és segít neki...és mindig nézi mit csinál. Livike még sok mesét néz, Őt még leköti.
Tegnap este felé már de még kint vagyunk, és készülődtünk a vacsihoz, édesen megjelentek kézen fogva, és kórusban kérdezik, hogy Mama, miben segíthetünk! :) :) Olyan tündériek voltak.....hogy nem lehetett nemet mondani....adtam nekik gyorsan valami apró kis munkát....és örömmel teljesítették is.
Amit ez idő alatt ismét leszűrtem a gyerekek viselkedéséből.....
- ha nem azzal kezdik náluk, hogy ide-gyere, ezt csináld, meg azt , akkor Ők nagyon jól viselkednek.
- amennyiben teljes értékű "kisembernek" tekintik őket, nagyon hálásak és segítőkészek.
- szinte mindig az Ő agyukkal kell gondolkodni és nem azt kell nézni, hogy nekem jó legyen, hanem, hogy Ő jól érezze magát.
- én is nagyon sok problémával küszködtem-és küszködök, de Őket ez nem érdekli, vagy nem olyan szinten. Egyébként ha elmondtam, hogy mi fáj, akkor segítettek a legjobban és kíméltek.
- csak azt tudom továbbra is írni, amit a lányom nem szeret.....hogy sok türelem és nem magam kell nézni, hogy én cseléd vagyok, vagy takarító nő, vagy rabszolga...hanem, hogy Ők amíg gyerekek legyen boldog gyerekkoruk, mert az később kihat a felnőtt korukra is.
Ebben mi itthon sosem értünk egyet, de remélem, hogy egyszer majd rá jön az én lányom is, hogy tényleg igazam volt. Évek múlva és nem most.
Visszatérve a gyerekekre:
Minden reggel Papa vitte őket, mert ha én is megyek, vagy én viszem, akkor a Levi nem marad ott.
Ő nagyon Mamás volt amióta csak megszületett és én csak hoztam őket.
Minden reggel hajnali 05.25-30-kor keletek.... :)
No, ez nekem kicsit sokk volt....de nem volt mit tenni....kelni kellett. :)
Hétfőtől ovi van, még a héten mennek, majd szabi.
Ma reggel mentem laborba, nyugodt voltam, mert tudtam, hogy mire mennem kell, rendbe tudom őket tenni, mert azért ez az én feladatom volt.
Ez eddig nem is jelentett problémát....igazából ma sem...csak mikor ha nem ma aludtak tovább... :)
Levit 06.15-kor ébresztettem, aki még aludni akart, de nem volt lehetősége, mert nekem 07.---kor indulnom kellett. Nagy nehezen felébredt, kómásan mosakodás, fogmosás, orrmosás és öltözés. Orrszívásnál ébredt fel Livike, 06.30-kor. Gyorsan Őt is rendbe tettem, így oda értem én is a dolgomra. :) Milyen fura helyzetek vannak, hogy amikor program van, akkor tuti alszanak.....ha meg nincs semmi. akkor már hajnalban fent vannak.
No, ezzel egyelőre zárom soraim, nincs több időm most, jelenésem van egy helyre.
Képet még gyorsan felteszem, amit ígértem. :)
További szép napot minden kedves Blogolvasónak! :)
Edit Mama..

Megy a nagy dinnye evés.... :)

A 3 bohócom.... :)