Mehetünk...

... holnap reggel 9-re a kórházba ellenőrzésre. :) Nagy nehezen elértem az orvost, eleve 10 óra után hívtam, mert azt már tudom, hogy addig esély sincs elérni vizit és egyéb dolgok miatt. Először nem volt bent, hívjam 20 perc múlva. Hívtam.. a nővér kapcsolni akarta a szobáját, de pár gépi "kérem várjon a kapcsolásra" szöveg után egyszerűen letették.. :) Hívom megint.. felveszi egy férfi, aki mint kiderült az ambulancián van, az a másik oldal... mondom ez jó, az előbb még az osztályos nővér vette fel, hogy van ez, ugyanaz a telefonszám egyszer ide csörög, egyszer oda? Nem értette Ő sem, de átkapcsolta a nővérnek, akinek most már sikerült bekapcsolnia a főorvos szobájába. :)
Megbeszéltük, elmondtam, hogy miért nem tudunk menni csütörtökön, de amúgymeg már semmi gond, persze rá kell még nézni, és hogy továbbra is kell-e még a melegítés, így, hogy nem folyik már semmi. Kell. Melegítjük is, mosatjuk is, mindent továbbra is úgy, ahogy eddig.
Estére van még egy adag antibio... a fehér csoki elfogyott, de majd hozok a Sparból. :)

Éjjel rendben volt minden, bár nehezen aludt el Levike most is, utána éjfél körül Livikére jött rá a félhetnék, fognom kellett a kezét és totál belém bújt, mert ha nem érezte, hogy ott vagyok, egyből nyekergett és mondta, hogy fél, de hogy mitől azt nem...

8 órakor keltünk, gyógyszer, evés, stb.. nézték a gépemen a mesét, már nagyon unom, hogy folyton itt tanyáznak.. :) Még csak az hagyján, hogy nézik ezt is meg a tévét is, de hogy mindkettőt nem győzöm halkítani, az már nagyon unalmas.. hogy bírják olyan hangosan hallgatni, nem értem. :(
Voltak kint levegőzni, addig legalább csend volt... :)
Mama most altatja Őket, bár túl sokat nem szoktak aludni, majd meglátjuk.

Ennyi lenne hirtelen, jövök amikor tudok.