Bejött a tippem: a délután és az este már nem volt olyan könnyű.

Semmivel nem tudtam rávenni Őket, hogy aludjanak legalább egy kicsit délután. Még a zsarolás sem jött be, miszerint holnap este nem mehetnek át Mamáékhoz aludni, ha ma nem alszanak délután és nem lesznek jók. Egyébként is lehet, hogy nem mehetnek át, így mi sem mehetünk el, mert most estére Mama jobban náthás lett meg a torka is jobban fáj, mint már pl tegnap. Holnap estig majd kiderül hogy érzi magát és hogy ugrik-e a kimenőnk.

Délután volt kb másfél óra, amit olyan szépen eltöltöttek, hogy nagyon oda sem kellett mennem.. legóztak, tévéztek, jók voltak. Később persze bepótolták a rohangálással, randalírozással, ellenkezéssel, szót nem fogadással. :(
18 óra után én hívtam ide Őket a gépemhez, hogy nézzenek mesét rajta, hadd tudjak kiporszívózni a nagy szobában meg mindenhol, mert szörnyű állapotok uralkodtak.. (mondjuk nem kellett volna beszaladgálni a rántott csirkefalatokkal nap közben és társai... meg kb két napja nem volt nagyjából sem porszívózva, ennyit bír a lakás.. akárhogy is, muszáj megcsinálni.
Levike persze mit csinált? Berohangált, húzgálta a porszívó zsinórját, ellenkezett, kinevetett, amikor elküldtem, hogy ne csinálja már, átugrálta a csövet ahogy próbáltam porszívózni meg Őt kerülgetni.. egyszer fel is bukott benne, az már nem tetszett annyira. :) Fél perc sem telt bele, folytatta tovább....
Mérges voltam Rá, hogy miért ilyen, tehetetlen voltam és totál kész, már sírtam kínomban:(
Hamarosan idesomfordált, bújt, hogy "Anya, én nem akartalak megbántani, én bocsánatot kérek, szeretlek, de azért vagyok rossz, mert nekem az a dolgom, és én mindig azt csinálom amit én akarok!" No comment..... :))))) Mondtam, hogy sokszor azt csinálhatja, (ha nem csinálhatja is csinálja és sokszor inkább ráhagyom, pl a gépezést, mert amúgy visít mint akit nyúznak, persze nem a végtelenségig hagyom...) de azért amikor én vagy Apa vagy Papa vagy Mama, szóval a felnőttek mondanak vagy kérnek valamit, azt azért meg kellene hallgatni és úgy kellene tenniük, amit épp mi szeretnénk. (tudom, nem magammal kellett volna kezdeni "én", de nincs már kedvem átfogalmazni az egészet... ) Nagyon rossz, hogy ennyire semmibe vesznek, leginkább Levi, de Livi is ott volt ma a szeren egész jól sajnos. :(( Ő is benne van a rosszban nyakig, ha olyan a hangulata. Érzik, tudják, hogy mikor van az, amikor nincs segítség, amikor csak én vagyok Velük, nem jöhet át Mama sem és Papa sem (Apa sem mert dolgozik), és ha megőrülök sem bírok Velük. :(( Tényleg igaz, hogy a gyerek csak kicsi, de nem hülye... Ők aztán meg főleg, nagyon tudnak manipulálni, hízelegni, ha valamit akarnak, ígérgetni, majd azt be nem tartani... :(
Ma is pl. az történt, hogy Livike este kért a csokimból, amit Mamától kaptam szülinapomra. (Macskanyelv, kicsi korom óta szeretem, de már ez sem olyan, mint régen, kisebb is, drágább is, de azért még mindig finom!) Miután ettek, mondtam, hogy kaphatnak egyet-egyet. Levike még ette a kajáját, a csoki mellette volt az asztalon, amit Livike egy óvatlan pillanatban elvett és meg is ette. Így Ő kettőt kapott. Levike jogosan balhézott, hogy elvette a Livi, neki is kell kettő. Mondtam, hogy jó, adok, de akkor utána fürdünk, jó lesz és szót fogad. Megígérte, szentül! Megkapta a csokit... Egyből rohant Livikéhez dicsekedni, hogy Neki kettő is van, erre Persze Livike jött, mivel Neki már nem volt, hogy kér még.. mondtam, hogy nem, már megette,  sőt a Levike csokiját is, csúnya dolog volt, stb. Erre besértődött és elkullogott, a kb szegény éhező és kegyetlen sorsú gyerek stílusában amit én nagyon nem bírok nézni, így adtam egy negyedet, amit épp ettem.... (letörtem belőle..) Csak elérte a célját a kisasszony! Pedig tudom, hogy nem kellett volna adnom.... Levikére visszatérve, annyira szót fogadott, hogy utána fél órán át meg sem állt a rohanásban, nem akart vetkőzni, visítozott, úgyhogy ennyit az ígéretei betartásáról.
Sok ilyen van még, hogy ígér, szépen kér, mindent megfogad utána pedig nem tartja be. :( Ez pedig nagyon nem szép dolog... mi lesz akkor később? :(

Na jólvan.. nem húzom tovább a témát.
Végül csak sikerült rendben megfürdetnem Őket, végszóra (fekvésre) Mamáék is haza értek Pestről, így az altatást már Mama végezte, nem kellett sok idő, már mindketten aludtak. Nekem tuti még egy óra múlva is csak rohangálás lett volna a dologból.

Ennyit szerettem volna most írni, holnap szerintem nem lesz időm jönni, nap közben tuti, max a délutáni alvásnál, este ha minden jól megy akkor nem leszünk itthon, ha mégis, akkor sem szeretek olyankor írni, ha Apa itthon van - és itt van a szobában - , ezt már írtam korábban is, hogy blogot írni egyedül jó. :))