Az este jól hallottam, hogy Mama elment autóval, a taxisok szóltak, hogy látták a Bercit, vagy legalábbis illett rá a leírás, itt a közeli lakótelep végén a buszfordulóban, a vasúti híd felé.
Mama elment arra, de nem látta a kutyát, tett jópár kört, de semmi. :(
Reggel sem várta, hogy beengedjük a kapun... :(
A helyi rádióban ment a felhívás, hogy keressük a kutyánkat, még délelőtt írt nekik Mama egy emailt, hogy ha lehet mondják már be, hátha látta valaki.
Ma persze többször sírva fakadtam, mert eszembe jutott, főleg amikor jöttünk hazafelé a szemészetről, nyílt a nagykapu én meg automatikusan vártam, hogy majd kirohan...:(
De elég volt csak kimenni az udvarra, hogy rögtön eszembe jusson, mert mindig itt sertepertél körülöttünk. (igazából ki se kellett mennem, mindig arra gondoltam, mi lehet vele, éhes, fázik, megsérült, vagy talán már nem is él.( )
12 óra után megint hallottam, hogy megy el Mama, gondoltam, hátha jött valami értesítés..
12:30-kor sírva hívott, hogy megvan a kiskutyánk! (az öröm, az idegesség, a feszültség könnyei voltak azok...)
De mondom él? Megsérült? Mivan?
Igen, él, és még attól a helytől is messzebb volt, ahol tegnap este elvileg látták a taxisok. Ott feküdt egy rozzant ház tövében....
Szerencsére nincs baja, bár csupa sár volt és az egyik lábára kicsit sántít is, lehet, hogy volt valami vitája a kóborkutyákkal, mert abból kettő is volt arrafelé...
Vagy csak elfáradt, annyit ment, hogy hazataláljon. :(
Egyébként a rádióban hallotta a felhívást az a személy, aki betelefonált, hogy Ő látta, mondta az utca nevét. Mama véletlen nem azon az utcán ment le, de jó is, mert a Berci épp ott volt, ahol véletlen lefordult. :)
Persze volt öröm, az mellékes, hogy az autót totál összekente, de a lényeg, hogy meg van és nincs semmi baja! :)
Ahogy hazaértek, szerintem azt sem tudta hol van, nem tudta merre jöjjön, gyorsan adtam egy adag szárazkaját, majd Mama is még egyet, ivott is, majd estére gondolom kap rendes kaját is. Biztos nagyon elfáradt, mert hamarosan behúzódott a házába... Gondolom kipihente az éjszakát. :)
Kíváncsi leszek, hogy tanult-e az esetből, vagy a következő kapunyitásnál ugyanúgy ki fog menni. Még az hagyján, hogy kimegy, de ne menjen már el olyan messzire, hogy vissza sem talál!
Nagy megkönnyebbülés volt ez mindenkinek, hogy újra itthon van.
Viszont valamit ki kell találni, hogy ne menjen el.. Megkötni nem lehet, azt tuti nem tűrné.. Elég lenne csak annyi is, ha hallgatna és megértené, hogy nem szabad elmenni! Majd lesz valahogy. :)
Szia Betty! Örülök, hogy megvan Berci. :-)
VálaszTörlésSzia Helga! Képzelheted, hogy mi is mennyire! Te tudod, hogy már mennyire hozzánk nőtt ez a kutyus... :)
VálaszTörlésRemélem megússza komolyabb lelki sérülés nélkül az esetet, szinte egész idő óta bent kuksol a házában, nem rég is megnéztem, hogy egyáltalán itthon van-e...