Szerda

Az este - vagyis inkább éjjel volt az már - ahogy bementem, hogy Levikét a helyére teszem, hirtelen Livike rám köszönt nagy vidáman, hogy "szia" :) Úgy megijedtem, azt hittem alszik. :) Egyáltalán nem tűnt álmosnak, még oda is feküdtem mellé, de csak nézett és mosolygott, de azért lefeküdt.. :) Úgy tűnt visszaalszik, így újra elindultam Levikéért, aki épp fészkelődött, tehát nem aludt valami mélyen, ebből kifolyólag éktelen visításba kezdett, ahogy letettem az ágyába. Próbáltam simogatni a hátát, lefektettem, felállt, majd újra és újra, közben visított. Livikének se kellett több, felállt Ő is és sírt. Megijedt szegénykém. :( Levit közben kitettem az ágyunkra, ott pár perc múlva lenyugodott, de Livike csak nem akart elaludni. Csak állt, sírdogált, úgy sajnáltam! Lefeküdtem, hogy hátha akkor majd Ő is azt teszi, ha látja, hogy most már alszunk. Lefeküdt, de szinte pattogott az ágyban, nem tudom mi fájhatott, vagy mi volt a baja... :( Hamarosan keserves nyammnyammolásba kezdett, pedig nem is volt a közelben se cumiüveg, se tea, na mondom éhes lesz a kisasszony... csináltam 90 ml kaját, azt megette és el is aludt. A tévé közben kikapcsolt, mert beállítottam automatára, ekkor megint sírni kezdett Livike, úgyhogy adtam még rá fél órát... Azt már én se vártam meg ébren, hogy leteljen. :) Így is két óra körül volt már az idő...
Az éjjel hátralévő része gyorsan eltelt, bár nem volt valami kényelmes Levikével a nyakamban és egyéb pozíciókban, mikor hogy feküdt keresztbe. :(

Livike 8:20-kor ébredt, vidám volt, mindannyiunkat Ő ébresztette. Gyorsan kivettem, szokásos hancúrozás, kaja, öltözés, stb.
Apa ma is 10-re ment dolgozni, most igyekeztem mindennel időben végezni...
10 órakor már a szobában játszottak, majdnem kész volt a kajájuk, almafőzeléket főztem Nekik ebédre. (de minek....?:( )
Ma végre jöttek a munkások is a tetőt csinálni, így az udvaron nem tudtunk levegőzni, az utcára pedig addig nem szívesen mentünk ki, amíg itt voltak, ki tudja, kiben mi lakozik, nem mennek-e be a lakásba, ha látják, hogy nincs ott Mama... Amikor elmentek ebédszünetre, akkor mentünk mi is ki a gyerekekkel egy kicsit az utcára. :) Ekkor már elmúlt dél is. Addig játszottunk, jól elvoltak.
13 óra körül jöttünk be, végül azért az udvaron is voltunk valamennyit, de nagyon kellett figyelni, hogy hova lépnek, mihez nyúlnak. Máskor is kell, de most méginkább.
Eljött az ebéd ideje is. Az almafőzelékről kb azt gondolták, hogy egye meg aki főzte, nekik nem kellett! :( Mellesleg nekem sem kellene, érdekes ízt ad a fagyasztott és kiolvasztott, kissé fűszerezett darált hús, amit beletettem. :(
Levike még evett is valamennyit, de Livike nem. :( Valamit enni kellett, így maradt az üveges kaja. :( Alma-mandarin pulykahússal. Livike azt is maga akarta enni, persze nem lehet, mert híg.... nem fogadta el tőlünk kanállal. :(
Akkor irány a szoba! Tudtam, hogy ott jobban esznek tőlem is, még Livike is elfogadja, csak a székében nem hajlandó. :)
Úgy is történt, szépen megették a szobában, az ágy előtt ülve, néha mentek egy-két kört is, de elfogyott a kaja végül. :) Két túrórudi is bement, bár ezek most a kis méretűek, nem volt nagy a múltkor a boltban. :(
Játszottunk, jó kedvük volt, nem is tűntek nagyon álmosnak...
14 órakor azért csak letettem Őket egy kis tápszerrel, aludni azért mégis kell! :)
Hamar el is aludtak...
Livike már 15 órakor fent volt, megvolt a szokásos 1 óra alvása.
Levike még kb 10 percet húzott rá, gyanítom, hogy aludt volna még, de Livike felébresztette a visításával, sírásával, nem tudom mi baja volt, nagyon rosszul ébredt, meg pár napja amúgyis ilyen kis nyüszi... :(
Játszottunk, majd 16 óra körül kijött Mama, hogy tudjak menni a boltba meg a gyógyszertárba. Közben Apa is haza ért, úgyhogy miután elmentem, Mama is be tudott menni, intézhette még a dolgait. :) Még Mamával ettek gyümölcspépet a gyerkőcök, volt még egy krémtúró, azt is megették. Ittak teát, telt az idő.
A kisboltot hamar megjártam, a gyógyszertárba csak utána szaladtam el, de ott is végeztem időben.

17:40 körül kezdtem adni az uzsonnát. Ma párizsi, sajt, zsömle falatkákat kaptak. Azt hiszem most egy ideig se sonka, se párizsi, se virsli nem fog kelleni, megunták. :( Bár azt még nem tudom, mit adok akkor Nekik...!
Ettek azért, de nem olyan sokat, mint máskor. Mivel hoztam túrót, gyorsan csináltam egy tojásos, enyhén cukrozott túrót, amit úgy gondoltam szeretni fognak. Tévedtem. :( Livike egy kanálhegynyit evett meg belőle, Levike még azt is kiköpte... :( Nem ment kárba, megettem én, de ezzel még nem voltunk előrébb a gyerekek evésében.
Ettek még sima zsömlét enyhén vajazva, de még magában mindig jobban megeszik a zsömlét, kenyeret, mint ha van rajta valami. Kaptak még perecet is meg kölesgolyót, majd a szobában joghurtot is. Ittak teát, éhen nem halnak, de ez így akkor sem jó. :(

Fürdésig játék volt, szinte állandóan pakoltam, mert addig tartott, míg összerámoltam, máris szét volt minden. Amíg itt a konyhát rendeztem az evés után, hirtelen elhallgatott a tévé, gondoltam elkapcsolták valami üres csatornára. Bementem, hát a frász jött rám! A tévé félig elfordítva, egyik sarka a levegőben, a gyerekek meg ott ácsorogtak és nagyon szerelték volna. :( Az antennakábel is kijött a hátuljából, azért nem szólt. Ha jobban ki tudják húzni, le is esik! :( Jajj... Hát már semmi nincs biztonságban? Pár perc volt csak, amíg nem voltam bent. :(( Valószínűleg a fa kirakót akarták levenni, mert azt oda szoktam feltenni a tévé tetejére - eddig - hogy ne mindig tudjanak hozzáférni, pl amikor nagyon rohangálós kedvük van, mert csak szétdobálják a darabjait utána meg elesnek bennük. :( Persze mostantól nem teszek semmit a tévé tetejére, nagyon remélem, hogy ezt a mutatványt nem ismétlik meg többször, mert abból tragédia is lehet, mint ahogy volt is ilyen nem rég, hogy magára rántotta egy két éves kisgyerek a tévét.... :(
Amúgymeg dög nehéz készülék, én alig tudom arrébb tolni amikor port törlök körülötte-alatta...

A fürdést 20 órakor kezdtük, tolhattuk volna tovább is, mert vasárnap vissza kell venni az órát, akkor még a mostani este 8 is csak 7 óra lesz. Mondjuk a reggel 8 is csak 7... :(
Livikét Apa fürdette, jól viselte a KicsiLány, a mai tárgy amibe beleegyezett, hogy jó lesz öltözéshez, egy elemlámpa volt. :)
Levikét én fürdettem, rendben volt minden. Mivel még nem volt megágyazva, a kiságyba került a Legény... Nem feküdt le, nem evett, lightosan sírdogált... ekkor már 20:30 volt, hamarosan kezdődött a film is. Végig a helyén volt, majd csak 21:20kor vettem ki, mert akkor már eléggé bevadult, visított, nem akartam, hogy Livikét felébressze, aki épp előtte aludt el. :(
Innentől kezdve megy a harc: mi azt szeretnénk, hogy aludjon már végre Levike, Ő meg mindent csinál, csak épp nem fekszik nyugodtan... :( Jön-megy, pakol, járkál, Ő is megkaparintotta az elemlámpát, negyed órát azzal szórakoztunk, hogy Levike világított a plafonra/falra, én meg különböző figurákat mutogattam a fény elé, mint egy árnyjáték, olyan volt, Levike nagyokat kacagott. :) A legjobban az tetszett Neki, amikor a plüss kutyusát mozgattam a lámpa előtt, mondjuk az tényleg vicces árnyékokat vetett. :)
Gondoltam most már elalszik, de eddig még nem sikerült. Most amúgy csend van, de csak kb 10 perce ülök itt, a bejegyzés elejét még korábban írtam meg, azt is vagy négy részletben most este...
Majdcsak elalszik már, közeleg az éjfél. Jó lenne, ha le tudnám tenni a helyére, de ez még a jövő titka, hogy sikerül-e.
Ezt most befejezem és megyek is tusolni és fekszem, nem akarok megint 1 óráig itt lenni. (...de ha egyszer ilyenkor tudnék a gépnél lenni...:(( )

Holnap jövök valamikor...:)