Már megint késő van, bár egy ideje már itt ülök a gép előtt, de jól eltelt az idő a többiek blogjainak olvasásával. (Nem csak annyit kísérek figyelemmel, amennyi ki van linkelve oldalt... a nagy "csúszás" az időben olyankor következik be, amikor valaki blogján kilinkelt eddig ismeretlen valaki blogjába kezdek olvasni, utána ott ragadok, esetleg még onnan is tovább megyek valaki más írására:D )
Na de nem ezt akartam írni, hanem a tegnap éjjel és a mai nap eseményeit. :)
Tegnap - vagyis már ma - éjfélkor ahogy bementem, nagyon óvatosan, vigyázva, hogy fel ne ébredjen, megpróbáltam Levikét letenni a kiságyába. Ezzel eddig nem volt gond, szépen letettem. DE! Ahogy "földet" ért, - szépen, finoman tettem az ágyba - azonnal felébredt, felállt és ordítani kezdett. De nagyon! Nyújtózkodott kifelé, teljesen meg volt sértődve, hogy mi az, hogy én le mertem tenni a helyére! :(( Túl sokáig nem mertem hagyni hogy kiabáljon, mert az már igazán nem hiányzott volna még, hogy Livike is felébredjen és utána ketten sírjanak, úgyhogy megint a könnyebb utat választottam: kivettem, magam mellé tettem, nem telt bele 2 perc békésen, nyugodtan aludt tovább.
Egyszerűen fogalmam sincs, hogy lehetne visszaszoktatni a helyére.... :(((
Az éjjel amúgy jól telt, végig aludtunk, még reggel a telefon jelzésére sem ébredtek fel a gyerekek.
8:20-kor ébredtünk, szépen telt az idő, tettem a szokásos dolgokat. Még az ebédjüket is megfőztem, bár Livikének nem jött be, pedig máskor szeretni szokta (répás-krumplis-almás-húsos (az egyik leggyakrabban készített) főzelék.).
10:45-kor mentünk ki az udvarra és az utcára sétálni, persze Mamával, mert kell a két felnőtt felügyelet, főleg kint! Livikének olyan rossz szokása lett mostanában, hogy amikor fognám a kezét, mert pl jön az autó, vagy csak azért, hogy irányítsam, merre kellene menni, de Ő ezt nem akarja, akkor szépen ráveti magát a kézfejemre és harap!! De nem gyengén! :(( Amúgyis durva, ha rájön, tépi a hajam, vagy a Leviét, volt már hogy a sajátját is tépte... :( Most, az orrszívós időkben pl azt csinálja, hogy amíg Levikének szívatom az orrát, Livike odajön és röhögve piszkálja Levit, húzgálja a szempilláját, a haját, puszit ad, majd pofont is, hogy kicsit megbonyolítsa a dolokat, majd ráveti magát a fejére/hajára. Namost én ugye kézzel-lábbal próbálom lefogni Levit, - mert bár tűri, de azért kell egy kis ellenállás, mert nem mindig engedi annyira, mint amennyire szükséges - másik kézzel az orrát próbálom eltalálni a szívóval a szeme helyett... ha kapkodja a fejét akkor elég esélyes az utóbbi is:(( , és akkor még Livikét is tartsam távol...
Livikével viszont maga az orrszívás a rémes: Őt már lefogni sem olyan egyszerű, iszonyat erő van benne, a fejét is jobban csapkodja, tényleg félek, hogy egyszer a szemébe találok a szívófejjel az orra helyett. :( a lábát pedig jó, ha lefogja pluszban még valaki, mert hiába teszem a combom alá, kirúgja magát, feláll, ja és ordííít, de nagyon! Levike kicsit szokott csak sírdogálni, néha azért jobban is, de nem olyan vészesen... Viszont akármennyire is sajnálom mindkettőt, de inkább Livikét, mert tényleg úgy tűnik, mintha kínok-kínját élné át, meg KELL csinálni, mert ha lerakódik a sok trutyi abból nagyon nagy baj lehet! Ki kell szívatni, nincs mese! De azt se felejtsem el megemlíteni, hogy egyébként SZERETIK az orrszívást! :) A porszívóért eleve odavannak meg vissza, a művelet után még az szokott az ordítás tárgya lenni, hogy miért vittem el a porszívót, mikor az olyan jó játék! :))) és különben is brümmm! :D Amikor még tiszta a szívófej, még mielőtt "nagyban" hozzáfognánk a szíváshoz, saját maguknak is szokták csinálni, szépen dugják az orrukba, van hogy eredménye is van:D de akármilyen jó móka is ez, sajnos nem elég hatékony, utána jövök én a "brutális" módszeremmel. :(((
Már megint jól elkalandoztam, ebből se lesz már rövid és gyors bejegyzés::)))
Ott tartottunk, hogy sétáltunk az utcán is és az udvaron is, játszottunk, telt az idő, a lényeg, hogy levegőn voltak. :)
12:25-kor kint a teraszon megkapták az ebédet Mamától.
Levike elég sokat evett, Livike viszont a főzelékből semmit nem volt hajlandó megenni! Egy falatnyit sikerült a szájába tenni, de azt is kiköpte! Pedig nem volt benne semmi olyan, ami máskor nincs, nem is volt már pár napja ilyen kaja, nem unhatja annyira, szóval nem tudom miért nem evett. :((
Valamit azért csak kell enni, jobb híján májkrémes zsömlét kapott ebédre. Szegény gyerek! :) A májkrémet amennyire lehetett leszedte, a zsömlefalatkákat megette, majdnem egy egész zsömlét bevágott! :)))
Volt azért túrórudi is mindkettőjüknek, majd tea, de az már bent a szobában.
13:15-kor tettem le Őket aludni egy kis tápszerrel.
Livike 13:50-kor már fel is ébredt! Olyan keveset alszik ez a lány... :( Bár este kétségkívül hamar kidől - az utóbbi napokban legalábbis - , ezt le is kell kopognom! (Kop-kop) :) Talán Levikét se kellene sokáig aludni délután? De akkor meg nyűgös és hisztis, ha előbb felkeltjük, mint ahogy Ő szeretne ébredni. :(((
Mondjuk a mai alvása elég maratonira sikerült: 16:20-kor ébredt, vigyorogva, vidáman! :) Ez akárhogy is nézzük, 3 óra alvás volt. Gondoltam is, hogy este majd lesz ennek böjtje! Végülis 23 óra után nem sokkal már aludt is, de még a mi ágyunkon van. (szerintem ott is marad, de azért meg fogom próbálni ma is letenni!)
Az az érdekes, hogy nem is nagyon voltunk csendben, amíg aludt délután.
Kb 15:40 ig Livikével idebent játszottunk, majd bementünk Mamához narancsot enni, meg még egy kis sült oldalas is lecsúszott kenyér falatkákkal:D, majd 16 óra körül kijöttünk, hazaért Apa is, játszottunk, nem volt csend. Levike mégis úgy aludt, mint a bunda! :)
17 óra után elszaladtam a postára meg a kisboltba, sokan voltak mindkét helyen, 17:40-re érem haza. :(
Gyorsan csináltam az uzsonnát a gyerekeknek, Levike már gondolom jó éhes lehetett!
Sült husit kaptak (az oldalasból száraz részt), sajtot, kiflit meg friss ropogós kenyér héját is, azt nagyon élvezték, ahogy ropog..:)
18:20 körül mentünk be a szobába, ettek joghurtot, ittak teát - még mindig nem isznak annyit, mint amit szeretnék... - játszottunk, volt hancúrozás, bújócskázás megint, meg Livike huncut, vigyorgós, hajhúzogatós száma sem maradhatott ki, a végén már menekültem előle..:(( És élvezi, hogy húzza, hogy fájdalmat okoz! Bár gondolom nincs még ezzel úgy igazán tisztában, de nem értem, hogy miért nem érti, hogy nem szabad! :(((
19:50-kor kezdtük a fürdetést Apával. Minden rendben ment, Livike is jól tűrte most a dolgokat. Hamar el is aludt a KicsiLány, Levit letettem a nagy ágyra, egy darabig szépen evett, én lefeküdtem Livike mellé aki 3 percen belül aludt is, épp jókor aludt el, mert Levike épp megunta a fekvést és jött volna Livit piszkálni. :( Így viszont felmentem én is a nagy ágyra és akkor szépen odafeküdt mellém és nézte a tévét. A filmet is végig tudtuk nézni, bár közben elfogyott a kajája is, megint kellett még repeta is, de egyébként látszott, hogy nem álmos, még a játékokat is előszedte, tologatta a tologatós elefántot, brümmögött hozzá, meg ilyenek. :)
Persze mondtam, hogy ha nem jön fel az ágyra enni és aludni akkor beteszem a kiságyba. Mondjuk ez nem jó szerintem, mert így a "kiságy" lesz a mumus, majd lehet, hogy azért nem fog ezután belemenni, mert fenyegetésnek gondolja.. de már felidegsített, hogy csak rohangált, meg Livikét akarta piszkálni, ahelyett, hogy örülne, hogy kint van, hogy a nagy ágyon lehet... :((
22 óra körül végül csak elérte, hogy beletegyem az ágyába, persze 20 mp után ki is vettem, mert úgy ordított, mint akit ölnek.. :(( Még fürdés után nem sokkal volt egy igazán jól megérthető megnyilvánulása. Mármint megértettem, hogy mit akar, félre sem lehetett érteni. Bár épp érthettem volna azt is, hogy be szeretne menni az ágyába..:) Azt csinálta, hogy odaállt a kiságya elé, mutogatott befelé, mondta, hogy "vavavava", mutatta az alvós plüsskutyusát, majd odajött hozzám, méltatlankodott egy sort, hogy "hát nem érted, hogy kell nekem az a kutyus, vedd már ki és add ide" arckifejezéssel, kézmozdulatokkal tarkítva... :)))) Na ekkor gondoltam azt, hogy mi lenne, ha betenném az ágyba, hogy "tessék, ott a kutyád, ezt akartad nem?" de végül kivettem inkább Neki, a következő fél órát azzal töltötte, hogy szépen feküdt az ágyunkon, evett közben szorongatta a kutyusát és látszólag nagyon elégedett volt. :))) Néha rám mászott, hogy adjon egy cuppanós puszit, majd visszafeküdt és folytatta az előzőeket. :))
Telt az idő, de aludni még mindig nem akart...
23 óra körül kijöttem, Apa ment be, hamar el is aludtak mindketten. :)
Livikével együtt már hárman alszanak, megyek én is mindjárt negyediknek. :))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Bárki írhat, aki úgy érzi van mondanivalója, észrevétele, esetleg jó tanácsa.:)
Előre is köszönöm. :)
Privát emailt az lbetty.80 előtagú gmail-es címre lehet küldeni, valamint erre a célra használható a kapcsolat űrlap is, ami a jobb oldali hasábban található. :)