Írni, vagy nem írni... ez itt a kérdés. :)

Itt vagyok végre. Én se nagyon hiszem el, hogy eljutottam eddig, hogy írjak. Hogy mit és mennyit sikerül így hirtelen, még fogalmam sincs, annyi mindennel el vagyok maradva. :( December 18. már nem most volt, mindjárt egy hónapja! Most ne számoljuk az újévi bejelentkezésemet telefonról, az írással attól még nagyon le vagyok maradva. :( Már így év elején nem tudom betartani, amit ígértem főként persze magamnak, hogy gyakrabban fogok írni ide.
Az az igazság, néha foglalkoztat a gondolat, hogy be kellene fejezni ezt a blogot, nem picik már a gyerekek, hogy mindig legyen valami "mérföldkő", bár ebben a korszakban is vannak dolgok, csak talán nem annyira jelentősek, mint pl az, hogy mikor kezdtek járni vagy beszélni, stb.. Alábbhagyott a kezdeti lendületem is, amikor naponta több bejegyzést írtam arról is akár, hogy most épp hány órakor mit csináltak, mit ettek, aludtak-e, hogy viselkedtek. Persze akkor is tudtam, hogy rajtam kívül nem is nagyon érdekel ez senkit ilyen szinten, de én akkor is írtam és írtam.. :D Nem tudom mi a jobb, végleg abbahagyni, vagy csak így néha írogatni, hogy "mégis legyen valami"? Azt hiszem maradok ennél a változatnál. Megszüntetni, bezárni egyszerűen sajnálom... :( Hozzám nőtt, és remélem kicsit a kedves olvasókhoz is, még ha kevesen is vannak, én mindenkinek örülök... Ott a másik ok is, ami miatt végülis elkezdtem írni annakidején ezt az egészet: az emlékezés. Már most jó visszaolvasgatni a régi dolgokat, pedig még nem telt el annyira sok idő, mi lesz akkor pl 10 év múlva? :) Pont emiatt vagyok magamra mérges, hogy ritkán írok, mert így csomó mindenről "le fogok maradni később" :) Amit most nem írok le, az később feledésbe merül, még ha nincs is sok jelentősége.  Szóval próbálok gyakrabban jönni, inkább kevesebbet írni, de a lényeget, és nem ezt csinálni mint pl most is, hogy már mióta írok és mégsem haladok.... :D És nem magyarázkodom a bejegyzések elején, hogy jajj, miért is nem jöttem előbb, stb.. hanem jövök és írok amikor tudok, kész. :)
Na jó, nem nyavalygok, inkább hozzáfogok, de csak a következő bejegyzésben. :)
Tapasztalat, hogy "jobb" több rövidebb szakaszt egyszerre elolvasni, mint egyet, ami iszonyat hosszú.
Ha valaki mégis más véleményen van, kérem közölje, és írom tovább a kisregényeimet. :) (vagy akár azt, hogy hagyjam abba az egészet, úgy ahogy van.. )