Itt vagyok, nem tűntem el, csak alig jutok a gép közelébe. A gyerekek ha itthon vannak, állandóan mesét akarnak nézni vagy játszani, és ha ez még nem elég, pl Levike itt ül, Livike pedig a telefonommal játszik... teljesen ki vagyok szorítva a technika számomra két legfontosabb eszközéből.. :)
Este ha ide jutok, akkor már nincs kedvem írni, de legtöbbször nem is ülök már ide hanem inkább alszom..
Egyébként rendben vagyunk, volt pár necces nap, amikor az volt, hogy lehet, hogy másnap már nem lesz oviba menetel, mert az állandó taknyolódáson kívül Levike a fülét is kezdte fájlalni. :( Szerencsére eddig kordában tartjuk, nagyon sokat szívatunk orrot, mossuk is, nem is fáj már... amúgy sem volt vészes, csak ugye tapasztalat, hogy az elhúzódó nátha előbb-utóbb rámegy a fülükre.
Szerencsére értik és megértik, hogy ha nem akarnak a fülész doktorbácsihoz menni megint, akkor engedni kell a sok szívást és így csak kisebb harcok vannak csak ezen a téren.
Elevenek, nagydumások, persze most nem tudok idézni semmit... mindig megfogadom, hogy leírom, ha van valami nagyon jó, de ez legtöbbször elmarad. :( Olyan jó pedig mások blogjában olvasni a "gyerekszáj" részeket, próbálok majd én is leírni egy-kettőt.
Hol is tartottunk úgy nagyjából a történetben? Szülinap... volt az oviban is másnap, finom volt a torta azt mondták, de a tűzijáték sajnos ott is besült, mint ahogy az itthoni egyik is. :(
Ha jó idő van és nem vagyok egyedül, akkor szoktuk vinni délután az oviba a bicikliket, hogy azzal tudjnak hazajönni a gyerekek. Edzésnek is jó végig cipelni, még ha nincs messze, akkor is.
Még nem vettem lakatot, hogy le lehessen zárni az oviban a bicikliket, meg ugye ne legyen lehetőleg eső sem nap közben, mert nincs fedett hely erre a célra.
Ügyesen tudnak már tekerni, túl gyorsan is, mert szaladni kell mellettük... nekem ez nem nagyon jó. :(
Kátyús úton borulékony a hátsó kitámasztó kerekek miatt a bicikli, Levike már esett is el így, szerencsére lassan ment, úgyhogy szinte csak az volt, hogy felborult és kész. Ha mindez száguldozva történik, nem ússza meg ilyen könnyen. :(
Az udvaron még mindig a kis lábbalhajtós motor a sláger, azzal könnyen elférnek mindenhol, ahol a biciklivel nem... :))
Szót fogadni még mindig csak Mamának tudnak, én még mindig az ovis játszótárs szintjén vagyok a szemükben, a szavam nem ér semmit, mintha a falnak beszélnék... :( Ez nagyon rossz.....
Ennyi egyelőre, mert fel is ébredt Levike, nem aludt valami sokat, de a semminél ez is több.
Jövök amikor tudok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Bárki írhat, aki úgy érzi van mondanivalója, észrevétele, esetleg jó tanácsa.:)
Előre is köszönöm. :)
Privát emailt az lbetty.80 előtagú gmail-es címre lehet küldeni, valamint erre a célra használható a kapcsolat űrlap is, ami a jobb oldali hasábban található. :)