Csütörtök

Éjjel minden rendben volt, Levike reggel 6-kor jött mellém, Apa akkor kelt, így a tejet is Ő hozta be, én alhattam tovább. :) Livike 7:30-kor ébredt, ekkor Levike is újra fent volt már, én is keltem, kezdődött a nap.

Egész nap nyűgösek voltak, de nem csak Ők, én is, Apa is... front lenne? Nem nagyon nézek időjárás jelentést, de fogjuk arra!
Hideg volt ma egész nap, de azért 10:45-kor kimentünk, 11:50 körül jöttünk be.
Volt itt a Dédi Mama is, idebent is pesztrálta a gyerekeket és amíg nem kellett indulnia (11:15) kint is elvolt Velük.

Apa kocsonyát főzött, persze ezt csak Ő és esetleg Papa eszi, mi Mamával nem, a gyerekek meg főleg, bár megkóstolták, nem jött be. :)
A gyerekeknek nagy hirtelenjében sajtos-tejfölös tésztát csináltam, jól ették mindketten, ennyit talán még Levike soha nem evett meg tésztaféléből! :)
Utána ettek még palacsintát is, mert Apa sütött pár darabot, nem annyit, mint máskor, de épp elég volt.

13 óra körül megkapták a tejet, szépen le is feküdtek aludni, rádió bekapcsolva, én lefeküdtem az ágyra, ahogy szoktam... A gyerekek kb 10 mp-ig feküdtek, majd kijöttek, rohangáltak, Levike kezdte, Livike talán el is aludt volna, ha hagyja. :( Utána már Livike is beindult, nem volt hajlandó az ágyában maradni, de sehol máshol nem feküdt le, már azt sem bántam volna, ha a szőnyegen alszanak el, csak valahol végre aludjanak!
14 óra körül bejött Mama, hogy majd Nála elalszanak. Azt hiszem ez volt az első eset, amikor Neki sem sikerült a művelet! Valamennyit pihentek, mert nem rohangáltak, de nem aludtak el, így feladtuk mára a délutáni altatási kísérletet. :(
Az az érdekes, hogy Levike már 11:30-kor ott nyafogott nekem, hogy álmos meg éhes. Mondtam, hogy jó, eszünk és alszunk. Az evés megvolt, az alvás nem. :(

A délután is hasonlóképpen telt, álmosak voltak már 17 óra után, dehát így jártak, miért nem aludtak akkor, amikor ott volt az ideje. Levike nyávogott, hisztizett, sírt, nem találta a helyét, semmi nem volt jó, nagyon vártam már, hogy legalább 19 óra legyen és fürdessünk, aludjanak, végre nyugi legyen!

18 óra körül jött Mama, valamivel kezelhetőbbek lettek a gyerekek, az idő is jól eltelt, 9:45-kor kezdtük a fürdést, amivel nem volt semmi gond. Utána az alvással sem, fürdés közben Mama kiment, nem is balhéztak a gyerekek. Apával rendbe tettük a gyerekeket, az altatás extra rövid volt, szerintem nem kellett 10 perc, mindketten aludtak! :))

Más.
Ha jól emlékszem volt már itt szó a bölcsődéről, hogy jó lett volna, ha a felfordulás/építkezés idejére legalább sikerülne a gyereket néhány órára valahova elvinni, akkor persze nem lehetett, mert az nem úgy van, hogy csak úgy odamegyünk, tavasszal volt jelentkezés, de mindent megtesznek, a beszoktatás ideje alatt - mostanában - van rá esély, hogy lesz hely, mert esetleg valaki lemondja, vagy más csoportba kerül, stb, szóval szólnak, ha van üresedés és mehetünk,
Ma szóltak, hogy van!
Akár jövő héttől mehetnek bölcsibe a gyerekek, a beszoktatás általában két hetet vesz igénybe, arra a kérdésre, hogy mi van, ha nem bírják, ha nem akarják, azt mondták, olyannal még nem találkoztak, hogy valakit nem lehetett beszoktatni. Hmm... Hát nem tudom....
Valahol tudom, hogy szükségük van a közösségre, arra, hogy "szakszerűen" foglalkozzanak Velük, tanítsák Őket, játszhassanak gyerekekkel, stb.
Másrészt sok félelmem van, hogy mi lesz ha.... ha nem fogják bírni, ha még rosszabbak lesznek magatartásilag, mint most, (itthon legalábbis), ha nem esznek rendesen, stb....
De nem kezdem el, elég ezt itthon hallgatni tőlem, hogy mit össze tudok nyavalyogni, aggódni, és nagy részét ki sem mondom senkinek. :(
Szokás szerint túlparázom, mint minden új dolgot, ahelyett, hogy megvárnám az első napot, ráérek akkor is erre...
Egyelőre jövő hét kedden kell bemennünk egy megbeszélésre, már vihetjük a gyerekeket is, de az még nem olyan igazi beszoktatós nap lesz. Az a baj, hogy erről nem találtam semmit a neten eddig, hogy mit fognak kérdezni, mire készüljek... nade mégis a saját gyerekeimről van szó, majdcsak tudok válaszolni a kérdésekre! :)
Arra a kérdésre, hogy mit kell vinni, csak azt mondták, hogy semmit, az a ruha elég amiben mennek és kell egy váltócipő, egyelőre ennyi.
Azt még nem is írtam, hogy talán az a legjobb eddig az egészben, hogy közel van, a második kisutca túlsó végén! Azt hiszem bele kell szoknom az egyedül közlekedésben a gyerekekkel, legalább erre a távra tudjam elvinni Őket! Namondjuk más kérdés, hogy majd mennyire akarnak bemenni és/vagy kijönni a kapun, valamint pont a bölcsi mellett van a játszótér, az a kicsi, ahova néha el szoktunk menni, szóval van egy gyanúm, hogy azt rendszerint meg kell majd látogatni még a bölcsi után is! Ha esetleg a reggeli bejutás lenne a játszótér miatt necces, akkor max megyünk még egy kisutcányit, hogy a másik oldalról közelítsük meg a bölcsit... :) De már megint előre agyalok..... inkább megyek, megnézem a filmet neten aztán alszom.... elég volt a mai nap, bőven sok volt. :(