Semmi különös...

... nem történt mióta utoljára írtam. Tudom, a képeket kellene már végre feltennem. Iwiw-re már sikerült, kb 4 részletben, de ott már megvannak. :) Ha a gyerekek is úgy akarják, akkor ide is felteszem ma már legalább egy részét a képeknek. Na nem az engedélyükre várok, azt majd max. pár év múlva kérhetek tőlük :) hanem azon múlik, hogy lesz-e időm, hogy Ők mennyire hagynak :)) Mostanában igyekszem minden nap megmérni a súlyukat, ha már a védőnőnél nem voltunk elég régen.. Azért szerintem fölösleges elmenni az orvosi rendelőbe a betegek közé - mert hiába nem akkor van a rendelés, úgyis mindig van valaki aki beteg, ha meg épp nincs, akkor előtte volt, és a bacik még bent lehetnek... - szóval csak azért hogy súlyt meg hosszt mérjenek kár elmenni. Pedig mégiscsak el kell, mert a kiskönyvbe viszont ők írhatják csak be az értékeket... Na majd meglátjuk. Az a baj, hogy mindenképp ketten kellünk hozzá, hogy elvigyük Őket... meg szerintem a gyerekeknek is fölösleges lelki megterhelés, mert lehet, hogy azt hiszik, hogy majd megint oltás lesz, ha oda megyünk... Bár ezt nem tudom, mennyire értik még... Mindenesetre a múltkor amikor a Tiszaligetbe lementünk babakocsival, úgy meg voltak szeppenve az elején, szerintem azt hitték, hogy megint orvoshoz megyünk.. az utcán eddig szinte csak akkor voltunk babakocsival, ha oda kellett menni. Egyedül nem igazán merek velük elindulni még a környékre sem, nehogy épp akkor jöjjön rá valamelyikőjükre a hiszti vagy csak simán a sírás, vagy bármi.. Ha alszanak akkor meg szerintem teljesen mindegy, hogy itt az udvaron tologatom Őket, vagy az utcán.. A másik meg az, hogy nem valami könnyű az ikerkocsival - benne kb plusz 14 kg gyerekkel:) - manőverezgetni, főleg erre felénk, ahol elég rosszak a járdák. Bár itt a környező kis utcákban lehet menni az úton is, nem jár túl sok autó.. A múltkor mikor Levinek felírta az orvos a kenőcsöt akkor el kellett Őket is vinnem a gyógyszertárba, mert egyedül voltam, nem hagyhattam itthon Őket, még akkor sem, ha biciklivel 10 perc alatt megjártam volna az egészet.. Szóval elmentünk, mire odaértünk mind a ketten elaludtak, mégsem mertem kint hagyni Őket, inkább megvártam míg kiürül a gyógyszertár, - plusz 3 ember aki később jött így elém került.. - és utána beszaladtam gyorsan a kenőcsért és jöttünk is haza. Ahogy fordultam meg a babakocsival, épp jött egy férfi az utcán, odaszólt, hogy "Az igen! Ehhez már jogosítvány kell!" és nevetett. Hmm, nem szoktam én meg, hogy odaszólogatnak, még ha nem rosszat, akkor is furcsa. Mikor a Tiszaligetbe mentünk le, az kb fél óra gyalog, akkor is akik elhaladtak mellettünk nézték és meg is jegyezték, hogy jé, ikrek, meg milyen aranyosak, meg hogy egy fiú, egy lány? Találgatták.. Visszafelé még egy kínai üzletembernek tűnő férfi is beszélgetett nekik egy sort, ahogy araszoltunk a Tisza hídon a tömegben... :))) Szóval tudom, hogy többet kellene velük kimozdulni, majd igyekszem.
A súlyméréssel kapcsolatban, a mai friss adatok: Livi 6780 gramm, Levi 7380 gramm. Livike az utóbbi időben úgy tűnt, mintha nem igazán akarna gyarapodni, így újra elkezdtem adni neki a vas cseppeket, ha kicsit is, de halad mostmár felfelé a súlya. Levi is halad, bár mára mínusz 110 grammban voltunk tegnaphoz képest, de ezen nem is csodálkozom, hisz tegnap annyit termelt a pelusba, hogy már mondtam Neki, hogy elfogy, ha így folytatja.. Nem volt hasmenése, semmi rendellenes, csak sok. :) Pedig evett is rendesen tegnap is. Gondolom szokni kell a "rendes" kaját, mivel mostanában nem az üveges gyárit kapják, hanem főzök.. Vettem csirkemellet, megfőztem, ledaráltam, eltettem kb 50 grammos adagokba a fagyasztóba. Az kb elég kettőjüknek egy kajához.. (a gyáriban is 10-12% a hús, ahogy olvastam az üvegen.. ) Eddig csináltam Nekik alma-krumpli, sütőtök-krumpli, sárgarépa-krumpli plusz egy kicsi alma főzelékeket. Elég jól megették. Volt olyan, hogy maradt a sütőtökösből egy kevés, kb. annyi ami egy gyereknek elég, másnap összekevertem egy gyári üvegessel, úgy is megették. :))) Mostanában Levike már nagyon szépen eszik kanállal, tátja a száját, szépen lenyeli, nem köpi vissza - na azért néha igen- :) Livike is megeszi, de Ő lassabban, meg néha több jön vissza a szájából, mint amit betettem... de remélem Ő is belejön hamarosan az evésbe, mert így csak az idegeskedés van... Néha már előre félek, ha etetés jön, hogy most milyen tortúra lesz... :( Lesz-e sírás, köpködés, nemenniakarás... Türelem, türelem, türelem.. Valakinek nincs egy jó nagy adag fölösleges türelme? Elküldhetné nekem... :)))

Úgy tűnik kicsit mind a ketten meg vannak fázva, legalábbis napi 2-3 alkalommal kell szívatni az orrukat, mindig van benne elég rendesen... Levi feneke változó, van mikor egész szép, de többnyire piros, és nem olyan szép sima... :( Bepanthennel kenem csak. A kukija úgy tűnik rendben van, a fürdővízben picit húzogatjuk, de nem erőltetve, csak szépen... A kiütések, vagy csípések is múlóban vannak, bár két napja pl a feje tetején jött ki egy, meg a nyelve hegyén is van. Nem tudom most már tényleg hogy mi ez.. Ma megint házi sütőtök lesz az ebéd, ha jön újabb elő, akkor attól van. Mert mikor először kijöttek is sütőtököt ettek, de akkor nagyon töményen, semmi hígítás, csak úgy ahogy összeturmixoltam..

Alvás. Napközben változó, van amikor 2 órákat is alszanak, persze nem mindig egyszerre :) van, hogy semmit, és már este aludnának el, amikor nem soká fürdés van. Levike mostanában mindig felébred éjfél felé, tegnap pl 23 óra körül ébredt sírva, próbáltam először elsimogatni, de aztán ki kellett venni és rajtam aludt el egy két visítás után.. Szerintem fázott, 21 fok volt bent.. de jéghideg volt mindene. Október elsején - ha tetszett, ha nem - be kellett gyújtanunk a konvektort a szobában fürdéshez és éjszakára. Az este is gyújtólángon ment, - úgy volt 21 fok - de feljebb vettem kicsit, akkor lett 23 fok, utána nem is kelt fel, csak reggel 5:45-kor. Visítás, gyorsan kikaptam az ágyból, betettem magam mellé, betakartam, hátha elalszik. Nem aludt. :) Korai ébresztőt csinált Apának is, aki jól meg is lepődött, hogy két nagy szem néz rá, ahogy kinyitotta a szemét.. :))))) Egy jódarabig elvolt Levike az ágyban, pedig fel is keltünk mellőle, megcsináltam a kaját Nekik, feltettem egy kávét, addig jól elvoltak, mert közben Livike is felébredt, jól elmagyarázgatott magának, meg gondolom Levinek.. Nem vártam meg míg sírás lesz, gyorsan jött a reggeli rutin - alvós cucc le, peluscsere, mérlegelés (de az minimum háromszor, mert egymás után kétszer mást mér, a harmadik dönti el, hogy melyik volt a jó súly. Szerencsére már jól tűrik a mérést. Egy időben azért nem mértem Őket mert ficánkoltak...) öltözés, közben ágy rendbetétel, és mindketten mennek vissza a kiságyba enni. Jó esetben enni, egyébként meg játszanak, és többször vissza kell adni a kaját, mire megeszik. :)

Lassan két órája ettek, úgyhogy megyek is, és megcsinálom a gyümölcsöt, hogy ne akkor kelljen, ha már ordítás van. (alma párolás éppencsakhogy, plusz egy fél banán, turmixgép, vagyis botmixer, és már kész is. Ezt nagyon szeretik. Őszibarackkal is szeretik az almát.

Azt hiszem megint elég sokat írtam, tényleg igyekszem már a képekkel... (ezt úgy írom most, mintha annyira sokakat érdekelne, hogy lesz kép vagy sem. :)) Egy konkrét olvasómat (barátnőm) tudok, meg a statisztikából nézve, még egy rendszeres látogatóm van valahonnan Pestről vagy környékéről, és ennyi. :))) ) Na de hátha lesztek többen is! :) Bár igazából magamnak írom, ja és persze a gyerekeknek pár év múlva, mégis jól esik, ha tudom, hogy valakit érdekel mi történik velünk. :) Megyek, mert Livike panaszkodik. Szerintem hasra fordult, és úgy maradt.. Kicsikét lusta lányka, nem akar visszafordulni, pedig már ideje lenne. Képes rá, mert már csinálta, csak nagyon ritkán.
Majd jövök. :)